Felszólalás adatai

ELNÖK: Mivel több felszólalót nem látok, megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelzi, hogy nem kíván szólni.)

Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára várhatóan következõ ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyûlés! Soron következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az elõterjesztést T/10527. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/10527/133. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a törvényjavaslat fejezeti rendjét követve és a módosító javaslatok közötti összefüggéseket figyelembe véve a részletes vitát négy szakaszban folytassa le az Országgyûlés.

Nem tudom, jól vettem-e észre, hogy Kovács képviselõ úrnak van esetleg ügyrendi javaslata? (Dr. Kovács Zoltán: Igen, elnök úr.) Kérem, adja elõ!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A javaslat a következõ: tekintettel arra, hogy ez a törvény összefügg, nem érdemes felszabdalni, és olyan nagy számban nincsenek már jelen képviselõk, legalábbis én úgy érzékelem, úgyhogy érdemes egyben tárgyalni ezeket a módosító javaslatokat. Tehát én erre teszek indítványt.

(20.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Felteszem a kérdést, és kérem, kézfelemeléssel válaszoljon az Országgyűlés, kívánja-e, hogy a képviselő úr javaslatára egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés a vitát. (Szavazás.)

Elsöprő többséggel megszavazta az Országgyűlés a javaslatomat. (Derültség. - Dr. Kovács Zoltán: Egyhangúlag.) Egyhangúlag.

A vitát megnyitom, és kérdezem, ki kíván felszólalni. Kosztolányi Dénesnek adom meg a szót.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt hittem, hogy Avarkeszi képviselő úr, aki az albizottság elnökeként tevékenykedett az '57. évi IV., úgynevezett államigazgatási törvény előkészítő bizottságában, előttem kap vagy kér szót, de köszönöm szépen a lehetőséget.

Azzal is kezdeném, hogy talán kevesebben vagyunk személyesen jelen, mint amennyi az albizottság létszáma volt. Az időpont is elég késői ahhoz, hogy egy ilyen fontos törvényjavaslatot nagy figyelemmel kísérve tárgyaljunk meg, éppen ezért a leglényegesebb kérdésre szeretnék koncentrálni a felszólalásban azzal, hogy nem egészen kétszáz, de százötven módosító javaslat közül igen sokat az előterjesztő befogadott, ezeket külön indokolni nem kell mindkét oldalról. Azokat a tételes észrevételeket pedig, amelyek nem olyan horderejűek, hogy alapvetően borítanák föl a törvény alkalmazási sikerét, most külön részleteibe menően nem kívánom indokolni. Éppen ezért a legvégével kezdem, a hatálybalépéssel.

A hatálybalépésre hárman adtak be módosító javaslatot, volt aki egy évvel, volt aki úgy gondolta, hogy a kihirdetését követő 12. hónapra, tehát szintén egy évvel, de a kihirdetéshez számított egy évvel halasszuk el az életbelépését a törvénynek, és az alkotmányügyi bizottság, valamint Gémesi György képviselő úr gondolta úgy, hogy 2006. január 1-jén lépjen hatályba ez a törvény. Velük szemben, úgy gondolom, a 2007. év lenne a megfelelő a hatálybalépéshez, 2007. január 1-je; többek között azért, mert meg kell adni a lehetőséget, biztosítani illik és kell, és jogos az új államigazgatási eljárási törvénynél az, hogy a 2006 őszi önkormányzati választásokon induló polgármesterek, az önkormányzati képviselők és mindenki, aki az önkormányzati választások változásában vagy meg nem változásában érintett, tisztában legyen azzal, hogy az ő ciklusára vár, neki van négy éve arra, hogy ezt az igen bonyolult új közigazgatási törvényt, amely '57-től számított negyven évet is meghaladóan lép életbe, végigvigye, alkalmazását megismerje, és lehetőleg a ciklus végére jusson el arra, hogy az államigazgatási eljárási törvény átmegy a gyakorlatba. Mert higgyük el, több év kell ahhoz, hogy ezek az új szabályozások rögződjenek.

Nem kevés új jogintézményt vezet be ez a törvény. Többek között Magyarországon nem ismert és soha nem gyakorolt, bár Európából már átvett jogintézmények úgy kerülnek be hirtelen 2006. január 1-jén a közigazgatásba, hogy - elnézést a slendrián kifejezésért - azt sem fogják tudni az alkalmazók, de az ügyfelek sem, hogy ezeket a dolgokat eszik vagy isszák. Hatósági szerződés, hatósági közvetítő szerep - ilyen dolgokra nem vagyunk fölkészülve.

Az egész törvény hatálybalépését nem kellene szakaszolni, mint ahogy a javaslat előírta, hogy van, ami csak 2008. január 1-jén lépne hatályba, meg eltolnák egy évvel a 109. §-t, tehát az önkormányzati testületekre vonatkozó dolgot, de alapvető indokként említem, hogy itt csak az '57. évi IV., tehát az államigazgatási eljárási törvény általános szabályait alkottuk meg ez ideig, a különös szabályozás a következő évek feladata.

Azt szeretném elérni, és azt szeretném javasolni, hogy 2007. január 1-jéig valamennyi vonatkozó és egymást kiegészítő, egymással összefüggő jogszabályt alkossuk meg, és egyszerre léptessük életbe. Ez mindenképpen nagyobb biztonságot ad a 2006-ban önkormányzati szerepet vállalók számára, és nem lehetetleníti el a jelenleg az államigazgatásban dolgozókat, hogy másfél évet sem meghaladó idő alatt nekik ezt be kelljen tanulni. Úgy láttam a költségvetési javaslatban, hogy igen kevés pénz, pár száz millió forint van arra, hogy azt a rengeteg alkalmazót kioktassák, betanítsák és a gyakorlatba átvigyék. Közös érdeknek tartom azt, hogy se a választásokat, se az önkormányzatokat, se az államigazgatást ne terheljük le előkészületlenül, hanem hagyjunk még egy pluszév kifutást arra, hogy az összes jogszabály elkészüljön, és valamennyi résztvevő felkészüljön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mondom, nemcsak az alkalmazók, hanem maguk az állampolgárok, az ügyfelek is ismerjék meg az új jogintézményeket.

Éppen ezért kérem szépen a 2007. január 1-jei életbelépés támogatását. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Többen említették a részvételt, a résztvevők számát. Ilyen kiegyenlített még nem volt, hét MSZP-s kártya mellett hét fideszes van, és a két MDF-es mellett két SZDSZ-es, ez így igazán jó jelenlét, arányos.

Még egy felszólaló nevét látom a monitoron. Mécs Imrének adom meg a szót.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Örülünk, hogy kiegyenlített a Ház szerkezete. Ilyenkor este kicsit intimebb hangulat van, és barátságosabb a légkör, és sokkal jobban odafigyelünk egymásra, hiszen azért maradnak itt a képviselőtársaim is velem együtt ilyen kései órán, mert fontosnak tartják, hogy a témában megszólaljanak.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat igen nagy jelentőségű, de mivel részletes vita van, most egy szektorára szeretnék koncentrálni és azon belül is néhány fontos kérdésre. Ez pedig az elektronikus ügyintézés kérdése. Rohamtempóban terjed az internet és a számítógép-használat az országban, és ahol bevezetésre kerül az elektronikus ügyintézés, ott előbb-utóbb, kisebb-nagyobb gyermekbetegségek után sikeressé válik; gondoljunk csak a számlaellenőrzésre, banki átutalásokra, számtalan más kérdésre. Ugyanakkor az állampolgárok leginkább a hatóságokkal és azon belül is az önkormányzatokkal vannak szorosabb kapcsolatban, tehát eminens érdeke az országnak és a társadalomnak, hogy az elektronikus ügyintézést minél gyorsabban és minél hatékonyabban bevezessük.

Magamat is aggodalommal tölt el - de ebben osztozik az informatikai bizottság valamennyi tagja - az, hogy hiába hoztunk megfelelő törvényeket évekkel korábban az elektronikus aláírásról, az elektronikus hitelesítésről, minősített aláírásról, valójában nem terjed el olyan mértékben, mint ahogy az elvárható volna. Sőt, az ideiglenesnek tűnő, nem biztonságos átmeneti megoldások kezdenek stabilizálódni, és kővé dermedve szinte elállják a fejlődés útját.

Ezért Márfai Péter kollégámmal együtt - mindketten az informatikai bizottság tagjai vagyunk - úgy láttuk, hogy kapcsolódó módosító indítványokkal bővíteni kell a lehetőségeket, és pontosítani kell a már beadott módosító indítványokat. Ezek közül a legfontosabb, tehát a tendencia az, hogy minél szélesebb körben elterjesszük a legbiztonságosabb elektronikus ügyintézést, hiszen ha megvan a hitelesség, ha az elektronikus hitelességet, mondhatnám, közhitelességet biztosítani tudjuk, abban az esetben hihetetlen sok munkától, utánajárástól, felesleges várakozástól meg tudjuk menteni nemcsak embertársainkat, hanem az ügyintézőket is.

(20.50)

De ehhez az szükséges, hogy megteremtsük a bizalmat, hogy nemcsak egy papírformában, széljegyzetekkel ellátott anyakönyvi kivonatot… - vagy telekkönyvi, bocsánat (Dr. Avarkeszi Dezső nevet.) -, telekkönyvi kivonatot tudjunk elfogadni az irkafirkákkal, hanem egy elektronikusan érkező pontos iratot is megbízhatóan tudjunk alkalmazni, és bízzunk benne. Tehát ez rendkívül fontos.

Ezt a bizalmat elősegíteni csak úgy lehet, ha egyre több önkormányzat, hivatal és országos szervezet tér át az elektronikus ügyintézésre. Az országos szervezetekkel nincs különösebb probléma, úgy tűnik, hogy ezt valamennyi országos szerv vezetője, minisztere szívügyének tekinti. De az önkormányzatok tekintetében nehezebb és mostohább a helyzet, de a legtöbb állampolgár a legtöbb ügyében az önkormányzatokhoz fordul, a gépkocsiátírásoktól kezdve a helyi adók kérdésén keresztül a telekkönyvi kivonatokig, építési engedélyig; se szeri, se száma ezeknek. Mindenütt hihetetlen mennyiségű igazolást kell begyűjteni, amelyet, ha elektronikusan intézünk, akkor az idő töredékében nyugodtan és precízen meg tudjuk oldani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ezért az egyik legfontosabb kapcsolódó módosító javaslatunk, amely kapcsolódik a 102. számú módosító javaslathoz, az, hogy ha olyan kormányzati intézkedést vagy önkormányzati intézkedést kívánnak hozni, amely átmenetileg korlátozza az elektronikus hitelesítés és az elektronikus ügyintézés körét, azt csak úgy lehessen megtenni, ha a témát kézben tartó informatikai és hírközlési miniszter egyetért ezzel, és a minisztérium feljegyzi ezt a kivételt, hogy melyik szervezet az, amely nem alkalmazza a törvényt, és átmenetileg ad erre felmentést. Évente meg kell azonban ezt újítani. Ezzel is szeretnénk sürgetni az elektronikus hitelesség elterjesztését.

Ezenkívül még egy sor kapcsolódó módosító indítvánnyal (Az elnök ismét csenget.) ennek a célnak az érdekében pontosítottuk a beadott módosító indítványok egy részét, és szeretnénk ezt a nemes célt elérni, és itt is argumentáltam a részletes vitában, szeretnénk azt elérni, hogy az informatikai bizottság magáévá tegye és bizottsági módosító indítvány formájában terjessze a Ház elé a végszavazás során.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azzal a szándékkal hagytam tovább beszélni a képviselőt, hogy ne kelljen még egyszer jelentkeznie a napirendi pont tárgyalása során. (Mécs Imre: Köszönöm szépen.)

Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz-frakció.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdjük a végével, amiről Kosztolányi Dénes már beszélt, a hatálybalépés határideje 2007 lenne a javaslata szerint. Úgy gondolom, hogy ez egy méltányolható javaslat, tekintettel arra, hogy 2006 januárjában elindul a választásra való felkészülés, indulnak a választások, és az összes közigazgatási hivatal ezzel lesz elfoglalva. Eközben egy olyan jelentős kódex bevezetésre kerül, amely az eddigi törvényalkotás egyik legjelentősebb törvénye, értem ez alatt a 2002-2004 közötti törvényalkotást is. De magában a közigazgatásban is hosszú idő után az egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb jogszabályalkotás terméke lesz.

Erre nemcsak az állampolgároknak kell felkészülniük, hanem maguknak a hatóságoknak is. Gondolok arra, hogy jelentős számú képzést kell addig végrehajtani, illetve, mivel itt Mécs képviselő úr már beszélt a számítógép elterjedéséről, ennek a bevezetéséről a rendszerbe, én úgy vélem, az eddigi adatok is azt mutatják, hogy erre még nincs kellően felkészülve a társadalom, ennek jelentős kiszélesítésére talán egy kicsit több időre lenne szükség. Tehát praktikus okokból gondolom én Kosztolányi Dénes képviselőtársammal együtt, hogy célszerű lenne ennek a határidőnek a módosítása.

A törvény paragrafusain sorba menve: a 4. § (1) bekezdésének a kiegészítését javaslom azzal, hogy az ügyfelet is megilleti a bizonyítás joga, hiszen az ügyfeleket nemcsak a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az anyanyelv használata illeti meg, hanem a bizonyítás joga is. Hiszen a hivatalból történő eljárás elvénél a 3. § (2) bekezdésének b) pontja megállapítja, hogy a hatóság nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványához, ami egyébként helyes, viszont ennek ellensúlyozására a bizonyításhoz való jogot célszerű ügyféli jogként is rögzíteni.

A 4. § (2) bekezdésének az elhagyását javaslom a magam részéről. A következő a szöveg: “A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jogszabály szerint megtéríti.ö Először is, a polgári jogi kártérítést maga a polgári törvénykönyv szabályozza, tehát ennek egy másik kódexben való megismétlése felesleges, legfeljebb utaló szabályt lehet erre tenni.

Ugyancsak, ha ez az általam tett módosító javaslat nem kerül támogatásra, akkor viszont pontosításra lenne szükség, mert ez a nem jogszabályszerű eljárás, úgy gondolom, nem illik a jelenlegi jogi terminus technicusok közé, az államigazgatási jogkörben okozott kárt az ügyfél és a harmadik személy részére a polgári jogszabály szerint kötelesek megtéríteni. Ez egy pontosabb megfogalmazás véleményem szerint, hiszen igazodik a felelősségi szabályhoz, mert ezzel ellentétben a jelenleg benyújtott törvénytervezet a felelősségi alakzatból kiragadja a jogellenességet, az úgynevezett “nem jogszabályszerű eljárásö kitétellel. Az ügyfélnek okozott kárt, a kártérítés általános szabályainak és ezen belül az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének speciális feltételeit is figyelembe kell venni, adott esetben akár a harmadik személynek okozott kárt is meg kell téríteni államigazgatási jogkörben.

Az 5. § (4) bekezdésének is az elhagyását javaslom. Itt a közmeghallgatás máshol is előkerül. Úgy gondoljuk, hogy a közigazgatási eljárásban... - vagy attól idegen a közmeghallgatás. A közmeghallgatás az én ismereteim szerint a környezetvédelmi szabályok következtében került be mint egy általános szabály, noha egy speciális eljárást tartalmaz. Elég furcsa, keveredne netán az önkormányzati közmeghallgatással, idegen az én megítélésem szerint a közmeghallgatás intézményétől egy hatósági eljárás esetében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Egy kicsit gyorsabb lendületet veszek majd a következő felszólalásban, mert még csak az 5. §-nál tartok, de innentől kezdve nagyobb ugrásokat eszközlök majd, elnök úr, ha a következő felszólalást is engedélyezi.

ELNÖK: Hogyne engedélyezném! Avarkeszi Dezsőnek adom meg a szót.

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Lehet, hogy akkor mégis rossz ötlet volt támogatni Kovács képviselő úr ügyrendi indítványát, ha az egészről ennyi sok mondanivalója van, nem kellett volna esetleg akkor több ismételt hozzászólást kérnie.

Én mindössze két dologgal szeretnék foglalkozni a rendelkezésre álló időben. Az egyik a már több képviselő által érintett hatálybalépés kérdése.

(21.00)

Valóban többféle indítvány érkezett a hatálybalépéssel kapcsolatban. Az egyértelmű volt, hogy a törvényjavaslat eredeti általános hatálybalépési időpontja nem lesz tartható, hiszen amikor ezt a kormány benyújtotta, abból indultak ki, hogy lehetőleg már az első félévben elfogadja a törvényt az Országgyűlés, és akkor körülbelül egy év rendelkezésre állt volna a hatálybalépésig. Az egyik javaslat valóban 2007. január 1-jére vonatkozik, méghozzá mindenféle megkötés és megszorítás nélkül, míg részben Gémesi képviselő úr javasolta a 2006. január 1-jei időpontot, részben ezt kicsit pontosabban kidolgozva az alkotmányügyi bizottság is benyújtotta. Én úgy gondolom, hogy körülbelül egy év elegendő a felkészülésre. Egyébként részt vettem egy olyan tanácskozáson, ahol gyakorló államigazgatási, önkormányzati szakemberek vitatták meg többek közt ezt a kérdést is, és föltették a kérdést Kilényi professzor úrnak, aki a kodifikációs bizottság vezetője volt, hogy ő mit tartana helyesnek. Ő is úgy fogalmazott, hogy körülbelül egy év felkészülési időre szükség van.

Arra is fölhívnám a figyelmet, hogy egy 2007. január 1-jei bevezetés némi gondot okozhatna a frissen megválasztott helyi önkormányzatoknak, hiszen nekik önkormányzati rendeletet kell alkotni a hatálybalépésig a testületi hatáskörök átruházásával kapcsolatban. Nem lenne szerencsés, ha ez lenne az első feladatuk. Vitatkoznék Kovács képviselő úrral is. Az én álláspontom szerint éppen az lenne a jó, ha a felkészülés időszaka megelőzné az országgyűlési választásokra és az önkormányzati választásokra történő felkészülést, ha a kettő nem keveredne.

A másik kérdés, amivel szeretnék foglalkozni, a hatósági közvetítő intézménye, ami új intézmény a Ket.-ben. A 41. § foglalkozik vele, és a 49., illetve 50. ajánlási pontban javasolják ellenzéki képviselőtársaink ennek az intézménynek a kivételét a Ket.-ből. Mi ezt meglehetősen fontos új intézménynek tartjuk, jó külföldi tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban, és főleg olyan ügyekben fontos ez, ahol maga az ügy emberek nagyobb tömegeit érinti. Akkor helyes, ha van egy olyan, lehetőség szerint megfelelő képzettséggel, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki ismeri az ügyet, aki közvetíteni tud a hatóság és az ügyfelek, az érintettek között, aki az információáramlásban is segíthet. Szeretném elmondani, hogy ezzel kapcsolatban én beadtam egy kapcsolódó módosító indítványt. A jelenlegi szöveg szerint akkor van erre lehetőség, ha jogszabály nem zárja ki. Ezt szeretném némileg szigorítani, és az lenne az új szöveg: ha jogszabály lehetővé teszi. Én úgy gondolom, hogy ez kellő garanciákat nyújthat ahhoz, hogy rendeltetésének megfelelően működjön ez a jogintézmény.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Kovács Zoltán két helyen is jelentkezett. Kétpercest is kér? (Dr. Kovács Zoltán: Igen.) Öné a szó.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az Avarkeszi képviselő úr által elmondottakra: ha visszaemlékszik a képviselő úr, én azzal kezdtem, hogy mivel egy vitaszakaszban tárgyaljuk az egészet, ha sorrendben mentünk volna, akkor nem lehetett volna reagálnom például a Kosztolányi képviselő úr által elmondottakra, amely a hatálybalépésről is nyilatkozott, így a képviselő úr sem tudott volna erre most - éppen az első vitaszakasznál tartottunk - reagálni.

Ami a hatálybalépés érdemét illeti: szeretném a képviselő úr figyelmét arra is felhívni, hogy az országgyűlési választásokat is a helyi önkormányzatok hivatalai, a polgármesteri hivatalok, nem más szervezetek bonyolítják, tehát a kettő egy időbe esik: a hatálybalépés, az új rendszer bevezetése 2006-tól, és zajlik ezzel egyidejűleg egy országgyűlési választás. Polgármesterként is tudom a gyakorlatból, hogy ilyenkor a jegyzőket hetenként hívják különböző összetartásokra, okításokra a választásokkal kapcsolatosan, így nincsenek ott, nem vezetik a hivatalt egy új jogintézmény bevezetésénél.

Ráadásul én nemcsak a hivatal oldaláról mondtam azt, amit mondtam, hanem úgy gondolom, az állampolgároknak, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást, mármint a közigazgatási szolgáltatást, sokkal több felkészülés kell, hiszen a közigazgatásban dolgozókat hivatalos tanfolyamokon oktatásban részesítve felkészítik, viszont maguk a polgárok nem fogják tudni, hogy ez hogyan működik. Tehát lehet, hogy igaza van Kilényi professzor úrnak az államigazgatást illetően, viszont a szolgáltatást igénybe vevők vonatkozásában, úgy gondolom, több felkészülés kellene. De ezt majd a szavazásnál el fogjuk dönteni.

ELNÖK: Kosztolányi Dénesé a szó.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Avarkeszi képviselőtársam és bizottsági elnök úr megjegyzésével kapcsolatosan csak arra szeretnék utalni, hogy az általános vitában már vitatkoztunk azon, hogy a bizottságunk befejezte-e a munkáját, jól fejezte-e be, helyénvalóan fejezte-e be. Mindenesetre az biztos, hogy 150 módosító indítványnak ma nem kellene hogy itt legyen az asztalunkon akkor, ha mindezeket az albizottságban már megtárgyaljuk, mert albizottságot azért hoz létre az Országgyűlés, hogy az ott részt vevő tagok a főbizottságaikba visszamenve meggyőzzék a tagokat az általuk véglegesített szöveg helyességéről. Ez nem történt meg, ezért van 150 módosító indítvány. Ezek között rengeteg olyan van, amely arról szól, hogy szeretnénk kivenni valamit a törvény végleges szövegéből. Azért vesszük ki, azért javasoljuk a kivételét, mert látjuk, hogy az az egy év, amiről Avarkeszi képviselő úr meg van győződve, hogy elégséges lesz a felkészülésre és a jogintézmény befogadására a hatósági oldalról is és az ügyfelek oldaláról is, véleményünk szerint nem lesz elég.

Nagyon szépen köszönöm, hogy Mécs Imre úr kiegészítette azt az öt új, jelentős jogintézményt, amelyet külön-külön támogatunk. Tudjuk, hogy az Európai Unióban ezek bevett gyakorlatok, meg kell honosítani Magyarországon is, csak fel kell készülni. Öt nagy jogintézményi körről van szó - amit Mécs képviselő úr mondott, az az ötödik -: az elektronikus ügyintézés egész rendszerének a kialakítása - ami szintén pénzkérdés is, és nemcsak az ismeret, a tudás, a jogszabály és a paragrafusok kérdése -, a hatósági közvetítő, a hatósági szerződés, az újrafelvételi kérelem bevezetése és a hatósági szolgáltatásokról szóló jogintézmények.

Ha nem az az utolsó szó, amit Avarkeszi képviselő úr most a hatálybalépéssel kapcsolatosan kijelentett, akkor mi hajlandóak vagyunk ezeket a módosító indítványokat visszavonni, mert nem a jogintézménnyel van bajunk, hiszen azokat a kétéves munkával, különösen a minket segítő szakértőkkel, a Kilényi professzor által vezetett szakértői kör kidolgozta, azok elfogadhatók, sőt, a magyar jogrendszerbe beépíthetők. De nem az alatt az egy év alatt, amit önök erre az időszakra szánnak - ahogy Kovács képviselő úr is helyesen mondta -, pont a választások idején, amikor legalább két hónapra teljes mértékben kiesnek nemcsak a jegyzők, de az önkormányzati dolgozók is a választások miatt abból a felkészülési munkából, amire egyébként lehetőségük lenne.

Úgyhogy én kérném szépen arra is figyelemmel lenni, hogy nem véletlen, hogy a 2007. január 1-jei, tehát a legtávolabbi életbe léptető időpontot az önkormányzati bizottság támogatta. Az önkormányzati bizottságban felelős polgármesterek vannak, csupa olyan önkormányzati ember ül ott az ország minden területéről, akik átérzik annak a súlyát és annak az időnek a szorítását, ami alatt ezt a jónak minősíthető, sőt, valóban kiváló munkaanyagot és ennek az eredményét a magyar hatósági rendszer, önkormányzati rendszer képes befogadni. Éppen ezért arra kérem szépen az egyetértés és a konszenzus kicsit késői, de mostani megteremtéséhez Avarkeszi Dezsőt és a kormánypárti képviselőket, gondolkozzanak el azon a javaslaton, hogy 2007. január 1-je vagy 2006. január 1-je, és döntsenek helyesen a távolabbi időpont mellett, mert az valamennyiünk közös érdeke.

Köszönöm szépen a szót.

(21.10)

ELNÖK: Kovács Zoltánnak adom meg a szót.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Továbbmenve az egyes paragrafusokon; a 20. § (2) bekezdésének a módosítását javasoltam, méghozzá a következő okból: a jelenlegi szöveg nem veszi figyelembe, hogy a mulasztásból eredően kell újabb határidőt kitűzni, és nem biztosítja, hogy ilyen esetben az ügyfél érdekében már soron kívül és rövidebb határidőn belül kellene intézni az ügyet, az ügyfélbarát szempont alapelv figyelembevételével, ezért jelöltem meg a 15 napot a módosító indítványban.

A 32. § módosítását azért javasolom, mert a törvény szövege ilyen formában véleményem szerint nem értelmezhető, amikor arról beszél, hogy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntés nélkül megalapozottan nem dönthető el...; vagy a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. A Ket. pontosan rendelkezik arról, hogy mely esetekben lehet felfüggeszteni az eljárást.

Egyébként az egész törvénnyel kapcsolatosan az volt a problémám, és én ezt az általános vitában is elmondtam, hogy jelentős számban, nevezzük úgy, jogi gumifogalmakat alkalmaz, amit lehet, hogy majd a bírósági vagy az államigazgatási gyakorlat kialakít valamilyen formában, de egy új kódex, egy új jogszabály erénye az legyen, hogy precízen mindent szabályoz.

A másik, véleményem szerint fontos kérdéskör, hogy az eljárási törvényben megállapított általános ügyintézési határidőt törvény szabja meg, tehát a kormányrendelettel a 33. § (1) bekezdésben vagy a (9) bekezdésben írtakat én kivenném. Egy törvény az alapvető határidőket állapítsa meg, és ne lehessen ezt úgymond, idézőjelben, kormányrendelettel felülírni.

A hatósági közvetítőt, alapvetően úgy gondolom, ki lehetne hagyni ebből a kódexből. Lehet, hogy egy jó gyakorlatot vezet be ezzel a hatósági közvetítővel a törvényjavaslat, azonban az tántorít el attól, hogy ezt benne hagyjam a törvényjavaslatban, mert a következő szöveg olvasható: gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak az eljárás céljáról, a következményekről, az intézkedésekről, tájékoztatja az ügyfeleket az irányadó jogszabályokról.

Kérem szépen, ez az alapelvekben az ügyintéző feladata, az államigazgatási eljárásban eljáró ügyintézőnek a dolga, és nem kívülről kell egy hatósági közvetítőt hozni ebben a rendszerben, hanem ez a célja magának a közigazgatásnak. Ráadásul ennek a feltételei, mármint a hatósági közvetítőnek a feltételei sincsenek pontosan tisztázva, ezt szükséges lenne, ha már a törvényben benne marad, ilyen módon precízen megállapítani.

A 100. § b) pontjának a módosítását javasolom, méghozzá azért, mert a fellebbezésből nem célszerű kizárni azt a harmadik személy érintettet sem, akire nézve a felek által megkötött és a hatóság által jóváhagyott egyezség esetleg hátrányos, vagy az érdekeit sérti. Tehát a b) pontban a köztük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen fellebbezést biztosítanék.

Az eljárást rendkívül megbonyolítja az én megítélésem szerint a törvényjavaslat 112. §-a. Ez azt jelenti, hogy ha egy jogerős döntésnél, amely adott esetben végrehajtható, utólag egy olyan tény jut az államigazgatási eljárásban az ügyfél tudomására, egy újrafelvételi kérelmet nyújthat be. Ez véleményem szerint a Pp.-ből ismert perújításhoz hasonló jogintézmény. Az a kérdés, hogy a jelenlegi létszámmal, illetve a leépítés következtében lesz-e erre energiája, illetve embere a majdani közigazgatásnak.

Tisztelt Képviselőtársak! Szabó Istvánnal adtam még be néhány módosító javaslatot, amely az informatikai vonatkozása a törvénynek. Tekintettel arra, hogy ennek a szakértője elsődlegesen Szabó képviselő úr, és ő most éppen nincs jelen, és Mécs képviselő úrral én nem lennék partiban, hogy így mondjam, erről vitatkozni, ezért most ettől én a magam részéről eltekintenék.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az imént ismertetett módosító javaslataimat szíveskedjenek támogatni. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Mivel több jelentkezőt nem látok, megkérdezem Juhász Gábor államtitkár urat, most kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Juhász Gábor jelzésére:) Később kíván válaszolni. A módosító javaslatokról későbbi ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk.

A képviselő úré a szó.