Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót az önkormányzati bizottság előadójának, Papp József képviselő úrnak.

PAPP JÓZSEF, az önkormányzati bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság tárgyalta a napirendi javaslatot. A bizottsági tárgyalás során egyrészt szóba kerültek azok a kérdéskörök, amelyekről az államtitkár úr már beszélt. Az egyik legfontosabb témakör az adatvédelem, a személyes adatok védelmének biztosítása, illetve az a kérdés, hogy miért kerül sor erre a mikrocenzusra vagy kisnépszámlálásra.

Az önkormányzati bizottság többsége azt az álláspontot vallotta mindezek alapján, amiket az imént is hallottunk, hogy amellett, hogy tízévenként a népszámláláskor nagyon pontos és alapos képet kapunk az ország helyzetéről, időközben is bizony szükség van a legfontosabb kérdéskörökben egyfajta állapotfelmérésre. Tudjuk azt, hogy milyen helyzetben van az ország, milyen helyzetben vannak az állampolgárai, természetesen nem az egyes állampolgárok, hanem a különböző társadalmi csoportok, mik a trendek az országban, hiszen döntés-előkészítés csak pontos és alapos állapotfelmérés alapján készülhet.

Természetesen 2004. május 1-je óta egy-egy ilyen állapotfelmérés nemcsak arra alkalmas, hogy önmagában az ország állapotát vizsgáljuk, hanem arra is, hogy összevessük a hasonlóságokat, különbségeket, adott esetben a célokat az Európai Unió tagországaival, megállapíthassuk erősségeinket, megállapíthassuk gyengeségeinket.

Még egy nagyon fontos szempontja van annak, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk a mikrocenzus által tervezett kérdéskörökben: a kormányzat, a parlamenti döntéshozók a tervezett döntések társadalmi hatásaira is fel tudjanak készülni, ezeknek a társadalmi hatásoknak a vizsgálata is nagyon fontos kérdés. Nagyon sok esetben halljuk azt a kérdést egy-egy törvényjavaslat kapcsán bizottsági üléseken, hogy volt-e valamiféle hatásvizsgálat az adott kérdéskörben.

Azt hiszem, hogy egy-egy ilyen vizsgálat megalapozza azt, hogy a tervezett döntések társadalmi hatásainak vizsgálata alaposabb legyen, olyan döntéseket hozzunk, és olyan témakörben válasszunk döntéseket, amikre az embereknek a legnagyobb szükségük van.

Mindezek alapján, illetve az államtitkár úr bevezetője alapján, amit nem tartottam szükségesnek elismételni, az önkormányzati bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)

ELNÖK: Megadom a szót Kosztolányi Dénesnek, aki a bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az önkormányzati bizottságban az igenek mellett 5 nem és 4 tartózkodás annyit jelentett, hogy megfogalmazódtak - főleg két kérdéskört érintően - bizonyos aggályok a tekintetben, hogy helyes-e, szükséges-e és biztos-e, hogy a legjobb időben hajtjuk végre ezt a köztes népszámlálást, ha 2005-re tesszük az időpontját.

Az első kérdéskörben az merült fel, ami az előterjesztésből nem tűnik ki, és az ön mondandójából most sem tűnt ki, de a bizottsági ülésen semmiképpen nem hallottunk arról, hogy a finanszírozása biztosított-e ennek a népszámlálásnak, magyarul, van-e pénz rá, elegendő pénz ahhoz, hogy színvonalas munkát végezhessen a Statisztikai Hivatal.

A költségvetés ismeretében mondták a nemmel szavazók és a tartózkodók, hogy látjuk, a költségvetésben rengeteg olyan prioritás, fontos feladat - többek között például az önkormányzatok - nem kapnak elegendő pénzt, és vannak olyan halaszthatatlan és félre nem tehető feladatok és célok, amelyeket nem finanszíroz a költségvetés. Akkor miért finanszírozza ezt a köztes népszámlálást?

Ugyanis mint kiderült, 1963-ban, 1968-ban és '73-ban ötévenként valóban megtörténtek ezek a köztes, kisebb népszámlálások, de onnantól kezdve hektikusan alakultak az időpontok.

(20.30)

A tízévenkénti nagy népszámlálások között az utolsó három évtizedben egyszer '73-ban, aztán '84-ben, majd '96-ban volt ilyen köztes népszámlálás. Érdekes módon az ötödik évben soha nem volt. Lehet, hogy vissza kellene térni az évtized pontos mértani, számszaki közepére, és az ötödik évben kellene ezt tartani. De a következő az észrevételünk: nem tartjuk szerencsésnek a választások éve előtti népszámlálást. Ugyanis, amikorra ezek az adatok ismertté válhatnak, addigra gyakorlatilag már a parlament feloszlatására sor kerül, és mindenki a 2006-os választásokra készül. Éppen ezért nem lesz arra alkalom, hogy ennek a népszámlálásnak a hatástanulmányi oldalát kellően mérlegelje mindegyik politikai oldal vagy a teljes parlament.

Az a helyzet, nem volt meggyőző az az érv, hogy a 2005. évi mikrocenzus röviddel az európai uniós csatlakozást követően is képet nyújt a társadalomról és a gazdaságról. Szerintünk nagyon rövid idő telt el, az európai uniós csatlakozás semmilyen következményéről, hatásáról nem fog tudni kellő adattal szolgálni ez a felmérés, mert az idő rövidsége ezt nem teszi lehetővé.

Ugyanakkor külön kiemelte a törvényjavaslat azt a két területet, amely ezek szerint a köztes népszámlálás fő célja. Ezek közül a munkanélküliség alakulása külön szerepel a kérdéskörök között. Az ellenzékben lévő képviselők úgy tudják, és az eddigi tapasztalatunk is az irányba hatott, hogy önök mindig azt mondják, a munkanélküliségről naprakész adatokkal bírnak - egy egész államtitkárság, egy minisztérium foglalkozott ezzel; igaz, hogy a vezetőjét utána cserélgették, de mintha a munkanélküliséggel kapcsolatosan naprakészség lenne. Emiatt nem kell népszámlálást tartani.

Ugyanakkor nagyon kérdéses ez a meghatározás a bizottság ellenzéki tagjainak véleménye szerint: “a munkáltatói szféra változása a privatizáció és a külföldi tőke megjelenése következtébenö. Kérem szépen, nem most jelent meg a külföldi tőke Magyarországon, és a privatizáció is a rendszerváltás utáni első évben elindult! Tehát itt valami olyan felmérésről van szó, amelynek a célja is homályos, és nagyon nehezen megközelíthető.

El kellett mondjuk azt is, hogy nem tartanánk szerencsésnek, és el szeretnénk kerülni annak a gyanúja felvetését is, hogy egyéb célokat is szolgálna ez a felmérés. De nem tudjuk ezt félretenni akkor, hogy bár a törvény szerint az összeíráskor gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel, mégis önök maguk fogalmaznak olyan formában, az van a törvényjavaslatban, hogy az eredmény választókörzetenkénti közzétételére kerül sor. Tisztelt Ház! A választókörzetenkénti közzététel politikai célzatú adatközlés. Éppen ezért kérjük a kormányt, fontolja meg, hogy halasszuk 2006-ra ennek a közbenső népszámlálásnak az időszakát és feladatait.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, ötperces időkeretben.

Az előre jelentkezett képviselőket nem látom a teremben. Ezért kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Karsai Péternek adom meg a szót.

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Átnézve a benyújtott törvényjavaslatot, illetve megkérdeztem a mikrocenzussal kapcsolatban követett gyakorlatáról a KSH-t is, javaslatom, hogy a törvényjavaslatot kezeljük rutinszerû technikai kérdésnek, és különösebb kommentár nélkül fogadjuk el, de azért persze lesz egy-két megjegyzésem.

Mikrocenzust Magyarországon a tízévenként szokásos népszámlálás felezõ idõszakában szoktak tartani. A 2001. évi népszámlálás adatfelvételénél sok vita folyt arról, hogy milyen kérdéseket tegyenek fel a biztosok a lakosságnak, de végül is a költségekre való tekintettel egy meglehetõsen racionális változtatot fogadtak el, különleges kérdések nem szerepeltek.

Sajnos a törvényjavaslathoz kérdõív nincs mellékelve, ezt azért szívesen átnéztük volna. Ennek hiányában csak a szövegre hagyatkozhatunk, amibõl úgy tûnik, hogy ésszerûen szûk adatfelvételt tervez az Igazságügyi Minisztérium, illetve a Központi Statisztikai Hivatal. Vitatkoznunk legfeljebb abban lehetne, hogy jó-e ez így, vagy bõvebb információt szeretnénk kapni a társadalomtól.

Praktikus szempont, és ezt most némileg ironikusan jegyzem meg, hogy a 2005 közepén végzett adatfelvételrõl a 2006. évi választásokra eredményeket kapunk - erre az elõbb itt utalt képviselõtársam is -, így, mondhatnám azt is, szakszerûbben tudjuk majd egymást kritizálni, hiszen az adatok a különbözõ választókerületekben is megjelennek.

Egy másik dolog is hiányzik ebbõl a törvényjavaslatból az adatfelvételi lapokon kívül, nevezetesen a mikrocenzus költségvetése. Ez feltehetõen szerepel a 2004. évben elõterjesztett 2005. évi KSH-költségvetésben. Amennyiben a mikrocenzus költségvetése magas, úgy azért lehetõség lenne arra, hogy ezt a 2006. évre vigyük át, és szorítóbb problémák megoldására fordíthatnánk az ennek közel 560 milliós nagyságrendû fedezetét.

Végezetül: a Magyar Demokrata Fórum az elõterjesztést támogatni fogja, vélhetõleg módosító indítványt fogunk beadni hozzá.

Köszönöm szépen figyelmüket.

ELNÖK: Két percben Papp Józsefé a szó.

PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt szeretném kérni képviselõtársaimtól, hogy ne nagyon tervezzünk 2006-ra ilyen típusú feladatelvégzést választási évben, hiszen a közszféra dolgozóit, köztisztviselõket amúgy is jelentõsen megterheli egy-egy választás lebonyolítása, hát még hogy abban az évben újra kettõ lesz. Illetve az is tapasztalható, hogy egy választási évben, amikor kiélezettebb a politikai küzdelem, amikor a bizalmi szint kérdéses, kevésbé szívesen fogadnak az emberek lakásukban idegeneket. Azt gondolom, az azért valamennyiünk közös érdeke, hogy egy ilyen mikrocenzus valós eredményeket hozzon, az emberek minél valóságosabb információkat adjanak a feltett kérdésre, hiszen ezzel tudják a munkánkat segíteni. Úgyhogy én támogatom a javaslat idõpontját.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Mivel több felszólalót nem látok, megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hankó Faragó Miklós jelzi, hogy nem kíván szólni.)

Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára várhatóan következõ ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyûlés! Soron következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az elõterjesztést T/10527. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/10527/133. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a törvényjavaslat fejezeti rendjét követve és a módosító javaslatok közötti összefüggéseket figyelembe véve a részletes vitát négy szakaszban folytassa le az Országgyûlés.

Nem tudom, jól vettem-e észre, hogy Kovács képviselõ úrnak van esetleg ügyrendi javaslata? (Dr. Kovács Zoltán: Igen, elnök úr.) Kérem, adja elõ!