Felszólalás adatai

ELNÖK: Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Képviselő úr válaszol az elhangzottakra? (Jelzésre:) Nem.

Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. A törvényjavaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Devánszkiné Molnár Katalin és más képviselők önálló indítványát H/9872. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/9872/26. számon kapták kézhez.

Indítványozom a Házszabály rendelkezéseire figyelemmel, hogy a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az összevont tárgyalásra tett indítványt elfogadta.

Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy jelezzék, melyik ajánlásponthoz kívánnak hozzászólni. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-33. pontjaira. Kérdezem, ki kíván felszólalni. Kosztolányi Dénes képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném bejelenteni, hogy az ajánlás 7., 8., 9., 10., 11., 24. és 31. pontjaihoz kívánnék hozzászólni. Jómagam is az előterjesztők táborát gyarapítom, úgy, mint az úgynevezett lakásmaffia albizottság alelnöke. Éppen ezért arra gondoltam, hogy lesz hozzászólás azoknak a részéről, akik a módosító indítványokat nyújtották be. De ennek hiányában is elmondható, hogy az indítványok két csoportba oszthatók. Mint ahogy azt az általános vitában is elmondtuk, és az albizottság tagjai részéről elhangzott, nem tartottuk magunkat tévedhetetleneknek. Éppen ezért számítottunk arra, hogy lesznek módosító indítványok.

A magam részéről viszont kizárólagosan szakmai javaslatokra és módosító indítványokra számítottam, és nem gondoltam, hogy lesznek politikai törekvések is egy olyan jelentéssel és országgyűlési határozattal kapcsolatosan, ahol, azt hiszem, mindenki tudja az általános vitából is és a bizottsági munka során elhangzottakból, hogy teljes volt a konszenzus a bizottsági tagok között az országgyűlési határozat megszövegezésekor és annak jóváhagyásakor, a bizottságok előtti képviseletkor.

Az általam felsorolt javaslati pontokat egyrészt Csákabonyi doktor, másrészt Fenyvesi doktor, harmadrészt pedig Jauernik alelnök úr, az önkormányzati bizottság alelnöke jegyzi. Majd Jauernik úr a 31. ajánlási pontot kiváltotta egy bizottsági módosító indítvánnyal, és azt kell mondjam, hogy tovább javította annak szövegét. Ezeket a módosító indítványokat a magam részéről teljes mértékben támogatom, ezek segítik a munkánkat, pontosítják a szövegünket, a végrehajthatóságot segítik.

Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az összes többi módosító indítványt, amelyet elsősorban Göndör István frakcióvezető úr nyújtott be, kristálytisztán politikai töltetűnek és szándékúnak kell hogy minősítsem. Göndör úrnak az volt a szándéka, hogy a kormány felelősségét és a végrehajtásért viselt számonkérhetőséget lényegében határidejével és tartalmával együtt kiüresítse, valamelyest egy kicsit elodázza. Közjogi fejtegetésbe bocsátkozott Göndör úr az összes többi módosító indítványnál.

(19.30)

Azt állította, hogy azért kell módosítani az országgyűlési határozatunkat, mert az Országgyűlés közvetlenül a tárcáknak, illetve a minisztériumoknak nem szabhat feladatot, hanem kizárólagosan ezt a kormánynak címezheti. Az országgyűlési határozat - meg kell hogy állapítsuk - a kormánynak szab feladatot. Harmincöt pontban összeállítja azt, hogy mi a teendő a lakásmaffia tevékenység visszaszorításával és végleges megszüntetésével kapcsolatosan. Tehát semmifajta közjogi aggály nem merülhet föl, tulajdonképpen ez csak egy mondvacsinált indok.

Én nem azt kifogásolom elsősorban, hogy Göndör úr attól tart, hogy előre mentegetni kell majd a kormányt az esetleg nem időben meghozott intézkedések miatt vagy a határidőcsúszás vagy tartalmi hiányosság miatt, hanem arra gondolok, hogy másfél évig dolgozott a maffia albizottság. Összeállítottunk egy jelentést, összeállítottunk egy országgyűlési határozatot, ott pontos feladatok és teendők vannak leírva. Feleslegesnek tartom a magam részéről, hogy ezeket a feladatokat megint összesöpörjük, egy nagy kosárba betegyük, és a kormány asztalára minden iránymutatás nélkül letegyük.

Meg szeretném kímélni a kormányt attól a fölösleges munkától, amit ezeknek a feladatoknak az újraelosztása kíván, a különböző minisztériumokhoz történő delegálást jelentené. Ugyanakkor ezzel a huszáros mozdulattal, ahogy Göndör úr ezeket a javaslatait megtette, érdekes módon a határidőket is megbontotta mindenütt, gyakorlatilag azokat a nem túl szoros határidőket, amik év végére, jövő év első negyedévére vonatkoznak, a jövő év első fél évére vonatkoznak, mind törölni javasolta az országgyűlési határozatból, és ezzel gyakorlatilag kiüresítette, és az országgyűlési határozat lényegét veszi el akkor, amikor tudjuk, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekményeknél nemhogy a 24. órában vagyunk, hanem a 24. óra után. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Jauernik István képviselő úré a szó.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Kosztolányi úr hozzászólásában érintette azt a két indítványt, amely mellett érvelnék; egyrészt az önkormányzati bizottsági javaslatot, másrészt pedig a 31. ajánlási pontban lévőt, mely tulajdonképpen két összetartozó indítvány, mert a 31. pontban megfogalmazottak elhagyását kezdeményeztem, és helyette javasolta az önkormányzati bizottság.

Ez a két indítvány arról szól, hogy a Pénzügyminisztérium illetékekkel kapcsolatos bevételeinek vizsgálata és jogszabályi átalakítása hogyan történjen. A javaslat lényege az, hogy ne fordulhasson elő az, hogy az illeték kiszabásra kerül, de a befizetésre nem kerül sor, mert mire az illetékhivatal végrehajtást tudna kezdeményezni, vagy jelzálogjoggal meg tudná terhelni a nevezett ingatlant, addig már továbbadták a nemkívánatos tevékenységet végzők, így aztán se vagyon, se ingatlan, amire jelzálogot lehetne tenni. Végső soron pluszkiadást, illetve bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Az érintett személyeket pedig tovább károsította.

Azt gondolom, hogy ezen törvénymódosítás, amelyre fölkérné a kormányt az országgyűlési határozati javaslat, végrehajtható, szakemberekkel, illetékhivatallal, illetve az ingatlan-nyilvántartással egyeztetve megoldható, nem jelent lényegesen nagyobb terhet. Szerintem ügyfélbarát megoldás elérhető. Ha valakinek az érdeke azt kívánja, hogy az ingatlant tényleg rövid időn belül továbbadja, akkor ennek egyetlenegy feltétele van, hogy az illetékelőleget meg kell fizetni. Ha erre sor kerül, máris értékesítheti tovább az ingatlant.

Azt gondolom, hogy illeszkedik abba a feladatsorba ez a felkérés is, amelyet a bizottság megfogalmazott. Kérem képviselőtársaimat, támogassák az említett két módosító javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalinnak.

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném egy kicsit megvilágítani azt a dilemmát, amely Göndör István képviselő úr módosító indítványaival kapcsolatosan felmerült.

Az én meggyőződésem szerint semmiféle politikai indíttatás nem volt ezekben a javaslatokban. Van egy olyan vita, amely arról szól, hogy vajon az Országgyűlés határozati javaslata csak és kizárólag a kormánynak adhat feladatot, vagy megengedhető az, hogy a kormányon keresztül egyes minisztériumokat vagy minisztériumok egy-egy csoportját is megjelöljük mint célszervezetet.

Meggyőződésem, hogy a Házszabály nem zárja ki azt a megoldást, amit mi alkalmaztunk. Mi hatan, az aláírók ezt úgy gondoltuk, hogy az a legszerencsésebb, ha pontosan, precízen megjelöljük a címzett minisztériumot, és határidőt szabunk hozzá.

Ennek a másik vonulata jelent meg Göndör István módosító javaslataiban, és ezt elsősorban a szakmai javaslatokra készítette el. Nem tisztem, hogy őt megvédjem, de mindazonáltal jelzem, hogy azóta is voltak tárgyalások, azóta már több olyan kapcsolódó módosító indítvány tervezete is elkészült, amely ennél alapvetőbben támadta meg a határozati javaslatot. Kialakult egy konszenzusra törekvő megoldás is, és úgy tudom, hogy benyújtják azokat a kapcsolódó módosító indítványokat, amelyeket viszont mi úgy gondolunk, hogy nagyobb részben nem fogunk támogatni, de lesz köztük olyan is, amit támogatunk.

Itt tehát nem politikai jellegű volt a nézeteltérés, erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Köszönöm.

ELNÖK: Szintén két percben kért szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr. Öné a szó.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én magam is ehhez a részéhez szeretnék hozzászólni, mégpedig arról, hogy hónapokon keresztül működött ez a bizottság, egy albizottság, amelynek több bizottság delegáltja volt, és erről készült egy igen tekintélyes jelentés.

Amikor ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az általános vitája volt, akkor minden résztvevő, minden párt - függetlenül attól, hogy mely frakcióban ül - egységesen mellette volt ennek az országgyűlési határozati javaslatnak. Ezután jött ez a bizonyos módosítás, amit a kormány - gondolom - sugallatára terjesztett be Göndör István, és amelynek mintegy az volt a lényege, hogy az Országgyűlés ne utasítgassa a minisztériumokat - amiről persze szó sincs.

Egyszerűen az országgyűlési határozati javaslat úgy szól, hogy a kormány felkéri a kormányt, de utána természetesen részletezve van - mintegy segítséget adva a kormánynak, hogy ne neki kelljen kitalálni -, hogy mely kérdést mely minisztérium útján fogja majd elintéztetni, mert hisz erről szól az a hosszú jelentés, ami a több hónapos munka eredménye volt, és ahol meg volt hallgatva minden érdekelt minisztérium, megvolt az ügyészség, megvolt a rendőrség és a többi. Tehát egy kikristályosodott elképzelés volt már arra, hogy lehet esetleg ezeket a kérdéseket megoldani.

Tehát semmiféle házszabályellenes nincs abban, ha a kormányt úgy kéri fel az Országgyűlés, hogy nevesíti a konkrét feladatokat, és azt mondja, hogy felkéri a kormányt, hogy a Pénzügyminisztérium útján vagy a Belügyminisztérium útján s a többi, ahogy ez a határozati javaslat szól. Semmi értelme tehát erre nézve módosító javaslatokat beadni, ráadásul az ilyen jellegű módosító javaslatok mintegy annullálják vagy lenézik annak az összetett bizottságnak a munkáját, ami hónapokat dolgozott ezen a jelentésen.

Köszönöm.

(19.40)

ELNÖK: Kosztolányi Dénes képviselő úr a következő felszólaló.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A második hozzászólásomban a 12. ajánlási ponthoz és a 8. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. A 12. ajánlási ponthoz tartozik előzményként annyi, hogy az illetékes bizottságok, ahol az országgyűlési határozat megfordult, az az alkotmány- és igazságügyi bizottság, az önkormányzati és a rendészeti bizottság. Ez a három bizottság hozta létre az albizottságot. Emellett még a gazdasági bizottság is kapott feladatot a véleményezéssel kapcsolatosan, és ezzel a véleményezésével nemigen élt. Egyetlenegy javaslat érkezett, méghozzá bizottsági módosító indítványként, Puch László elnök úr által jegyezve, ami semmi mást nem tesz, mint a határozati javaslat harmadik részének 7. pontjában lévő szövegből a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot kiveszi, holott ez a szöveg eredetileg azt célozta, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Belügyminisztériummal közösen dolgozza ki az ingatlanközvetítési és -forgalmazási tevékenység megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges szigorúbb, az ügyfelek számára nagyobb biztonságot nyújtó feltételeinek rendezését. Nekem az az érzésem, a gazdasági bizottság arra törekedett, hogy ebből a munkából en bloc hagyjuk ki őket, ne legyen nekik feladatuk, még ebben az egyetlenegy pontban se kapjanak feladatot, ne legyenek megemlítve.

Ez különösen azért érthetetlen, tisztelt Ház, mert a jelentés és az országgyűlési határozat, amit együtt kell kezelni, nagyon komoly gazdasági kihatású kérdésekkel is foglalkozik. Mi nemcsak a bűncselekményt tártuk fel a munkánk során, hanem az egész ingatlan-nyilvántartás rendszerét átnéztük, és a megállapításaink, javaslataink, ajánlásaink arra vonatkoznak, hogyan lehet Magyarországon a közhitelességét visszaállítani a telekkönyvnek, illetve az ingatlan-nyilvántartásnak; hogyan törekedjünk és milyen eszközöket vegyünk annak érdekében igénybe, hogy a vagyonbiztonság növekedjen; hogy mind a magántulajdon, mind az önkormányzati tulajdon nyilvántartása egészen a vagyonkataszterig jól működjön; az ingatlanforgalmat segíti elő ez az egész intézkedési halmaz, amit javasoltunk, az illetékbevételek útján, mint ahogy Jauernik úr módosító javaslatát is befogadtuk. Arra utal itt minden, hogy gazdasági kihatásai, egészséges, végre helyénvaló gazdasági kihatásai legyenek ennek a tevékenységnek.

Éppen ezért nem támogatom a magam részéről azt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium teljes mértékben kimaradjon az országgyűlési határozatból, és úgy csináljon, hogy semmihez semmi köze nincs, és nincs is feladata ebben a kérdéskörben.

Arra szeretnék még visszautalni a 8. ponttal kapcsolatosan, amit dr. Csákabonyi képviselő úr jegyez, hogy az albizottság tagjainak a kompromisszumkészsége, azért, hogy a közös munka minél hamarabb elkezdődjön, ennek a módosításnak a befogadásánál tetten érhető, ezen szeretnénk bemutatni, hogy mi a magunk részéről - teljesen szakmailag hozzáállva a dologhoz - a legjobb meggyőződésünk és tudásunk szerint dolgoztunk. Az eredeti szöveg ugyanis a III. fejezetben úgy szólt, hogy az Igazságügyi Minisztérium tekintse át az ügyvédekre, a közjegyzőkre, a bírósági végrehajtókra és az azok kamaráinak működésére vonatkozó hatályos jogi szabályozást, tegye meg a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara esetében a szükséges intézkedéseket és a többi. A módosító javaslat a “tekintse átö helyett azt javasolta: “A jogszabály előkészítése során gondoskodjon arról, hogy az ügyvédekre, a közjegyzőkre, a bírósági végrehajtókra...ö Arra szeretnék rámutatni, hogy óriási különbség van a között, hogy valamit át kell tekinteni, tehát elő kell venni határidőben, mondjuk, év végéig ezeket a jogszabályokat mind felül kell vizsgálni, vagy ha majd ezek a jogszabályok egyébként módosítással előterjesztésre kerülnek, akkor kell figyelembe venni a mi munkánk eredményét.

Tehát azt állítom, és azt hiszem, a Ház ezt el fogja fogadni, hogy nem kívánunk olyan feladatokat adni a minisztériumoknak, ami pluszfeladatot jelentene akkor is, ha az éppen nem időszerű, vagy a törvényalkotásnál, a jogalkotói munkában ez sorrendiséget felrúgna, hanem azt kérjük, hogy a mi jelentésünk eredményét a következő jogszabály-módosítások vagy törvénymódosítások előkészítésekor mindenkor vegyék figyelembe.

Ezzel szeretném bizonyítani azt, hogy a magunk részéről a legnagyobb kompromisszumkészséggel azt szeretnénk, hogy minél hamarabb nekifogjunk a munkának, és az országgyűlési határozatot a tisztelt Ház fogadja el eredeti formájában.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Devánszkiné Molnár Katalin képviselő asszonyt, hogy most vagy később kíván szólni. (Devánszkiné dr. Molnár Katalin jelzésére:) Késõbb.

A módosító javaslatokról várhatóan a következõ ülésünkön határozunk.

Soron következik a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Simon Gábor és Fogarasiné Deák Valéria képviselõk önálló indítványát T/10470. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/10470/4. számon kapták kézhez. Az elõterjesztéshez elírási hibajegyzék érkezett T/10470/3. számon.

Indítványozom a benyújtott módosító javaslatok számára, az elõterjesztés terjedelmére figyelemmel, hogy a részletes vitát most is egy szakaszban folytassa le az Országgyûlés.

Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Az Országgyûlés az összevont tárgyalásra tett indítványt elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.)

Megkérdezem Simon Gábor képviselõ urat, hogy most vagy a határozathozatal elõtt kíván szólni. (Simon Gábor: Most.) Most. Öné a szó.