Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Beleszorítom a mondandóm az öt percbe, mert az időt nem kívánom húzni, viszont nagyon fontos résznek tartom ezt.

Amikor az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a kezünkbe vettük, és az idetartozó törvényeket valamikor módosítottuk, akkor nagyon érdekes vitát folytattunk a takarmány és a különböző termékek fogalmáról. Az FVM részéről akkor - s hadd mondjam el, mert ez nagyon fontos dolog, nagyon sok törvényt átolvasva - azt tapasztaltam, hogy itt a fogalmak megfogalmazása, illetve szakszerű elénk tárása viszonylag jól sikerült. Itt azért a szaktudomány, illetve a tudományterület bevonása sikerült, néhány kis kiigazítással sikerült jó megfogalmazást találni.

Ezzel szemben - s akkor ez mindjárt a 15. ponttól érvényes, elnök úr, mert kérte, hogy mondjam be a pontokat, és igazából eljutunk egészen a 16. ponton keresztül és így tovább - nagyon sérelmezem, és engedjék meg, hogy így fogalmazzak, amikor azt mondjuk, hogy adott esetben akár a 178/2002/EK rendelet szerint meghatározott takarmányról beszélünk. Azt gondolom, a magyar nyelvben nagyon szépen körül lehet írni azt, hogy mi a takarmány, mi a takarmány-adalékanyag, emellett önök érveltek is annak idején, amikor ezeket a fogalmakat meghatároztuk. Ezzel szemben én nem tartom jónak azt, ha azt mondjuk - aki ezen törvényre hivatkozva, ez alapján végzi a tevékenységet, mondjuk takarmányt állít elő -, hogy az a takarmány, amit ezen EK-rendelet annak meghatároz.

Többféle variációval próbáltam a problémát kezelni. Az egyik az volt, hogy egyszerűen visszaemeltem az eredeti megfogalmazást, mert szerintem az jó. Magyar emberek vagyunk, magyar fogalommal, magyar fogalomtárral. Gondoljanak bele, ha az agrártudományi egyetemen azzal fognak érvelni egy vizsgán, hogy ezen EK-rendelet szerint ez a takarmány. Úgy kirúgják a hallgatót, hogy csak úgy röpül, miközben a Magyar Országgyűlés ilyen törvényt hoz, és ezzel dolgozunk. Azt gondolom, hogy azt a fogalmat, amit a tudomány, a szakma használ, illik beletenni a törvényekbe, mert másképp diszharmónia lesz. Én legalábbis így gondolom, de lehet, hogy önök másképp látják. Tehát az volt az egyik irány, amikor azt mondtam, hogy emeljük vissza ezeket a fogalmakat, mert ez így jó. Aztán ha az EU-ban a fogalmak változnak, akkor ezt ki lehet egészíteni.

(0.30)

A másik az volt, hogy rendben van, ha a harmonizációnak mindenáron azt az útját szeretnénk járni, amit az EK ebben a rendeletben meghatároz, az legyen a takarmány - jó, nem szívesen, de legyen -, viszont akkor tegyünk oda egy olyan megjegyzést, hogy amit a kormány, illetve a miniszter rendeletben közzétesz.

Tehát ezen EK-rendelet szerint meghatározza, hogy mi a takarmány, akkor viszont ezt egyrészt magyar nyelven, másrészt a változást nyomon követve tegye közzé.

Most gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt államtitkár úr, hogy valaki használja ezt a törvényt, mert használja, azért hozzuk, hogy használja, és valamilyen irányvonalat adjon. Előveszi, és azt mondja, ezen EK-rendelet szerint. Utána megkeresi, esetleg nincs is meg magyar nyelven, lefordítja. Ez hihetetlenül bonyolult, miközben nekünk erre egyszerű fogalomtárunk van. Tehát ezt nem is értem, megmondom őszintén. Azért egyelőre, hála istennek, nem divat a Házban, hogy a harmonizáció úgy történik, hogy átemelünk egy az egyben különböző rendeleteknek megfelelő fogalmakat, és arra hivatkozunk. Nem szeretném, nem is lenne szerencsés, ha a magyar parlamentben ez lenne a gyakorlat, mert innentől kezdve a törvény semmi más nem lesz, mint az, hogy a különböző EK-rendeletekre hivatkozunk, majd azokat keresgetjük, így gyakorlatilag magunknak szedjük össze. Azt hiszem, ez nagyon rossz gyakorlat lenne. Lehet, hogy ez a jövő útja, de akkor ez nagyon göröngyös, nagyon rossz út, igazából nem is javasolnám.

Államtitkár Úr! Én tisztelettel arra kérem önt, hogy vagy az egyik, vagy a másik variációt fogadja el, és higgye el nekem, ha valamikor - nem tudom, most még igen vagy sem - gyakorló szakemberként önnek valamilyen problémája van, vagy valamit meg kell oldania, elővesz egy törvényt, és azt mondja, hogy ezen EK-rendelet szerint, akkor ön azt mondja, azok, akik ezt kitalálták, valószínűleg nem voltak normálisak. A gyakorlati szakemberek fejével próbáljunk meg gondolkodni. Ha már úgy akarjuk, ezt a miniszter rendeletben közzéteszi, akkor még mindig közelebb vagyunk a gyakorlathoz és a valósághoz, mint a mai formában.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)