Készült: 2024.09.24.11:39:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

254. ülésnap (2005.10.11.), 234. felszólalás
Felszólaló Szalay Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:50


Felszólalások:  Előző  234  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! A kormány az elmúlt pár hét során két, a környezetvédelmet érintő, környezetvédelmi jellegű törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak. A két törvény közül az egyik környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatokat ellátó szervezetek és intézmények szervezeti korszerűsítéséről, biztosíték képzéséről és biztosítás kötéséről szól, illetve ezeket szabályozza.

A másik törvény ugyanakkor ugyanezeket a területeket érintve európai jogharmonizációs jellegű, az európai joganyaggal való megfelelőséget kívánja biztosítani, illetve olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek ezeket az európai jogharmonizációs elveket vannak hivatva átültetni a magyar jogrendbe.

Az első törvényjavaslat, vagyis a T/17643. számú javaslat az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításait foglalja össze, illetve arról szól. 2005. január 1. napjával, tehát ez év első napjával a kormány döntése alapján a környezetvédelem területi feladatait ellátó 12 környezetvédelmi felügyelőség és az elsőfokú vízügyi hatósági feladatokat ellátó 12 vízügyi felügyelet összevonásával, továbbá a természetvédelem területi feladatait ellátó 10 nemzetipark-igazgatóság hatósági, szakhatósági feladatainak az új szervezettípushoz történő telepítésével létrejött egy új intézmény, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi elsőfokú hatósági feladatokat és az azok megalapozásához szükséges tevékenységeket ellátó 12 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség.

A nemzetipark-igazgatóságok hatósági jogköre egyúttal ezzel megszűnt. Ezek a szervezetek ezután csaknem hatósági állami feladatokat, például természeti érték megóvásával kapcsolatos feladatokat, valamint az azokkal összefüggő vagyonkezelői és fenntartói tevékenységeket látnak el. A felügyelőségek megalakulása, a vízügyi felügyeletek megszűnése és a nemzetipark-igazgatóságok feladatkörének megváltozása szükségessé tette a feladat- és hatásköröket megállapító törvények felülvizsgálatát és azok új szervezetrendszerének, illetve feladatellátásának megfelelő módosítását.

Az alkotmányos rend és a jogbiztonság megtartása érdekében a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény 122. §-ában lévő egyik bekezdés mondja ki, hogy ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szervezeten a felügyelőséget kell érteni. E rendelkezésen túl, különös tekintettel a természetvédelmi igazgatóságban bekövetkezett feladatmegosztásra, az új típusú hatósági szervezetrendszer létrejöttére, továbbá az esetleges jogviták elkerülése érdekében az eljáró szerv nevének megváltoztatása, illetve egyes hatósági, szakhatósági hatáskörök megszűnése miatt az érintett törvényeket részleteiben is módosítani szükséges, illetve intézkedni kell egyes rendelkezéseik hatályon kívül helyezéséről. A benyújtott törvényjavaslat zömében e jogalkotási feladatnak kíván eleget tenni.

A szervezet-korszerűsítésből eredő módosításokon túl újraszabályozásra kerülnek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter szabályozási felelősségi körébe tartozó három törvénynek, vagyis a környezet védelmének általános szabályairól szóló, a természet védelméről szóló és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény felelősségbiztosítással és a biztosítékkal, vagyis a fedezetbiztosítással kapcsolatos rendelkezései, amelyek jelenleg a védett tárgy azonossága ellenére különbözőek. A javaslat alapján a környezethasználó, így a hulladékkezelő is a tevékenységének engedélyezésekor előrelátható környezetvédelmi kötelezettségeire biztosíték képzésére köteles, míg a tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.

A szervezet-korszerűsítésből, illetve a biztosítékadásból és biztosítással kapcsolatos előírások kötéséből adódó, mármint ezen előírások egységesítésén túl a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezését szolgáló kisebb jelentőségű módosításokat is tartalmaz a javaslat. Így például a javaslat elfogadása esetén a jövőben a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és felhasználás után nem kell bányajáradékot fizetni. Ezt persze csak zárójelben jegyzem meg, hogy erős kontrollt is igényel, mert ezzel a liberalizáltabb nyitással bizony, ha nem figyelünk oda, vissza is lehet élni. Tekintettel arra, hogy a védekezés és védelem kiépítése állami feladat, e módosítással megszűnik az ezekkel kapcsolatos pénzeszközök egyik költségvetési szervtől a másikhoz történő utalása.

A másik elénk terjesztett törvényjavaslat, vagyis a 17644-es számú javaslat egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusoknak való megfeleltetéssel összefüggő módosításait is tartalmazza. Ez évben több környezetvédelmi tárgyú, európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést biztosító nemzeti szabályozás elfogadásáról és hatályba léptetéséről kell gondoskodnunk. A javaslat a közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű jogalkotási feladatok megvalósítását is tartalmazza.

A környezet védelméről szóló 1995. évi törvény környezeti adatokkal, tényekkel, információkkal, nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseit, az Európai Parlament és Tanács a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvét kell figyelembe vennünk, illetve arra való figyelemmel kell mindezt nekünk is módosítanunk.

Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó, 2003 májusában meghozott irányelve a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvétele kapcsán, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében többek között előírta, hogy a fejlesztések jóváhagyásának engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatról tájékoztatni kell a nyilvánosságot. Az ezen irányelvnek való megfeleltetés miatt szükséges a környezetvédelmi törvény módosítása.

Emellett az ez év január 1-jével létrehozott egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervezetrendszer eljárásainak egyszerűsítése érdekében felülvizsgálatra kerültek azok az engedélyezési eljárások is, amelyek lefolytatása e szervezet hatáskörébe tartozik.

(15.50)

A felülvizsgálat eredményeként, bár a vonatkozó európai irányelvnek való megfeleltetés nem teszi szükségessé, de azzal együtt újraszabályozásra kerülnek a környezetvédelmi törvény környezeti hatásvizsgálattal és egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos előírásai is. 2005. október 8-án, vagyis alig pár nappal ezelőtt lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács - mármint Európai Tanács - rendelete a mosó- és tisztítószerekről, amelyek végrehajtása érdekében a kémiai biztonságról szóló törvényt ki kell egészíteni egy felhatalmazó rendelkezéssel. A hulladéklerakókról szóló tanácsi irányelv 15. cikke jelentési kötelezettséget ír elő a tagállamok részére. A kötelezettség végrehajtója a környezet védelméért felelős miniszter. A miniszter kijelölése csak törvényben történhet, ezért a jelentéstételi kötelezettséggel ki kell egészíteni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLVIII. számú törvényt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem felszólaló tisztelt kollégám, Pap János fideszes képviselő úr sok példáját említette annak, hogy az ő értelmezése szerint ezek a törvénymódosítások miért nem szolgálják a környezetvédelem ügyét, és az ő értelmezésében legalábbis miért szolgáltatják ki az eddiginél is jobban a különféle gazdasági lobbik érdekének a környezetvédelem ügyét. Nos, ez természetesen egyrészt egyéni megítélés kérdése is. Én nem úgy látom, hogy ez így lenne, másrészt azt hiszem, arról van szó, hogy a dolgokat önmagukban, kis részeiben nézzük, avagy igyekszünk egész, globális képet alkotni magunknak, és abban az optimális megoldás felé törekedni.

Én tagja vagyok az Európai Tanács parlamenti közgyűlése gazdasági bizottságának is és környezetvédelmi bizottságának is. Számtalan alkalommal veszek részt ilyen jellegű vitákban, különösen az ottani környezetvédelmi bizottság tagjaként, amikor hasonló vélemények merülnek föl, és néha bizony egész szélsőséges megfogalmazásokba bocsátkoznak, különösen az energetikával kapcsolatos témák alkalmasak arra, hogy az indulatokat elég extrém szélsőségekig elvigyék.

Én mindig azt gondoltam, hogy nem lehet igaza sose annak, aki a környezetvédelem ügyét abszolút önmagában, laboratóriumi tisztaságban igyekszik érvényesíteni, mert az sokszor a maga által kitűzött legszentebb céljainak megy ellene a gyakorlatban. Mert például vajon lehet-e az atomenergia ügyéről elparentálóan nyilatkozni? Önmagában persze lehet, de annak figyelembevételével semmi esetre sem, ha azt tudjuk, hogy ennek használatára a világ legjobban és egyre jobban rászorult, pontosan a környezetvédelem érdekében is, hiszen enélkül az annyit idézett, és ugyancsak annyit vitatott kiotói irányelvek még csak elméletben sem nemhogy nem tarthatók be, hanem még csak nem is közelíthetők. És sok ilyen téma van. Persze, a másik oldal is igaz, ha nem vesszük figyelembe, hogy a világ csak fenntartható módon fejlődhet, mert ha nem fenntartható módon fejlődik, akkor saját maga alatt vágja a fát.

Tehát én azt gondolom, hogy a kérdéseket és a dolgokat sokkal globálisabb, átfogóbb jellegű módon kell, minden egyes kis részletkérdés elemzése során is értelmezni, és nem lehet csak szigorúan véve abszolút steril környezetvédelmi szempontok alapján kizárólagos ítéletet hozni, egymással összefüggő környezetvédelmi és gazdasági kérdésekben. Ezeknek a jellegű dolgoknak együtt kell az optimumát keresni, és azt gondolom, hogy ha ilyen szemszögből nézzük például az előttünk lévő két törvényjavaslatot, akkor az bizony már sokkal jobban kiállja a gyakorlat próbáját, mint ahogy azt előbb hallhattuk tisztelt képviselőtársunk részéről.

Éppen ezért azt gondolom, hogy nem ártunk a környezet ügyének, amikor azt tolmácsolom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az előttünk lévő két törvényjavaslatot támogatja, és támogatásra szólítja föl a tisztelt Ház többi képviselőjét is.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  234  Következő    Ülésnap adatai