Felszólalás adatai

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt akadémiai Elnök Úr! Tisztelt Ház! Olyan téma került az Országgyűlés elé, amely kiszakít minket a rutinból, ráirányítja figyelmünket a kutatások fontosságára, a tudomány kérdéseire, a legfontosabb fejlesztési irányokra, feladatainkra.

A Magyar Tudományos Akadémia az önök előtt levő beszámolóban a magyar tudomány helyzetét mutatja be a 2007-2008-as években. Olyan évekről beszélünk, amelyekben az Akadémia legkiválóbbjainak részvételével elindult az akadémiai törvény módosításának kimunkálása, ami 2009-ben sikeresen lezárult. Az Akadémia közgyűlése új vezetőket választott, dr. Pálinkás József, az Akadémia új elnökének vezetésével pedig a testület új alapszabályt és ügyrendet alkotott.

A Magyar Tudományos Akadémia célul tűzte ki, hogy a megváltozott K+F környezethez igazodva rugalmas működést, gyors döntéshozatalt és szakszerű irányítást alakítson ki. Emellett az intézmény vagyoni státusa is módosult. 2007-ben az állami vagyonról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a rábízott vagyont az Akadémia tulajdonába adja. Ezen intézkedésekkel az akadémiai reform tulajdonképpen lezárult.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a 2007-2008 közötti időszak még a nemzetközi gazdasági és hitelválság kitörése előtti időre esik. Így az anyagban felvázolt gondok és nehézségek máig, a parlamenti vita időpontjáig aligha mérséklődtek. A beszámoló mélyrehatóan és számos aspektusból elemzi a magyar tudomány helyzetét, a dokumentum sokszor tudományos pontosságú következtetést von le a helyzetet leíró adatokból, rávilágítva arra, hogy a tudomány stabil értéket képvisel a mai, felbomló társadalmi értékrendben.

Ez természetesen növeli a jelentés értékét, többek között azért is, mert a következtetéseket éppen a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet tette meg.

A tudomány működésének feltétele a társadalom érdeklődése, támogatása, aktív részvétele az eredmények hasznosításában. A tudomány-társadalom kapcsolat nemcsak tudományos ismeretterjesztés, hanem elsősorban interaktív kommunikációs tevékenység. A Magyar Tudományos Akadémia a "Mindentudás Egyeteme" programmal és a 2007-ben elindított tudománykommunikációs képzéssel igyekezett elősegíteni a párbeszédet és a tudománynépszerűsítést. Az akadémiai kutatóintézetek, különösen a humán és társadalomtudományok területén széles körben teszik elérhetővé a kutatási eredményeiket.

A beszámolóból megállapítható, hogy a Magyar Tudományos Akadémia - hűen alapítói szelleméhez - a beszámolási időszakban is alaposan, nagy hozzáértéssel és elfogultságtól mentesen követte a hazai és nemzetközi tudományos kutatás-fejlesztés történéseit, és abból levonható következtetéseket, reális cselekvési javaslatokat fogalmazott meg. A rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel igyekezett a kedvezőtlen tendenciák korrigálására, új irányvonalak megszabására.

Fontos tény, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság egyhangú állásfoglalás mellett nyújtotta be a beszámoló elfogadását támogató országgyűlési határozati javaslatát.

Tekintve, hogy a beszámoló benyújtása óta eltelt csaknem két esztendő jelentős mértékben megváltoztatta a hazai kutatás-fejlesztés feltételeit, fontos és időszerű, hogy a kutatás-fejlesztés mai állapotáról és a továbblépéshez szükséges erőfeszítésekről is ejtsünk szót.

Az Európai Unió 2000-ben elfogadott, majd 2005-ben módosított lisszaboni irányelvei a kutatás-fejlesztés, illetve az innováció terén határozták meg a közösségi versenyképesség javításának legfontosabb eszközeit. Tudjuk, hogy az eredeti cél, nevezetesen, hogy az EU legyen 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági egysége, sajnos nem teljesült. A módosított célok a lemaradás fékezésére, egyes területeken a pozíció javítására irányulnak. Ennek tükrében különösen aggasztó mindaz, amit a jelentés már a 2007-2008-as években a magyar kutatás-fejlesztés relatív pozícióvesztéseként, azaz a gyenge-közepes teljesítménymutatójú tagországok mezőnyébe kerülésként jellemez.

Ez a tendencia akkor is aggasztó, ha egyes tudományterületeken, intézménytípusokban kiemelkedő sikerekről, előrelépésről tudunk beszámolni, és erről is ír a jelentés. Ezek többsége sajnos nem az akkori kormányprogramok eredményeként, hanem inkább azok ellenére tudott létrejönni, megvalósulni, nem tudatos tudományszervezés és tudományfinanszírozás által, többnyire egy-egy elhivatott kutató, kutatócsoport állhatatossága, szerencsés nemzetközi együttműködése révén.

2011. január 1-jétől fél éven át Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét trojkában, Spanyolországgal, Belgiummal. A hármas elnökségnek fontos szerep jut abban, hogy előkészítse az egységes európai belső piacot a kutatók számára, ahol nemcsak a tudás, hanem a technológiák is szabadon áramolhatnak. Másfelől az új kihívásokra - mint például az energiaválság, a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés vagy az öregedő európai társadalom - tudomány nélkül nem adható megfelelő válasz.

Akadémiai elnök úr beszélt a pályázati rendszerről. Egyetértünk. A beszámolási időszakban a kutatás-fejlesztés irányítása, a pályáztatási finanszírozási rendszer átláthatatlan, gyakran változó, kiszámíthatatlan volt. Jelentős bürokratikus többletterhet jelentett a kutatói közösség számára, vagy jelentős K+F forrásokat vont el a pályázatírói, pályázatmenedzselő vállalkozások javára.

A hazai alapkutatási pályázati források legnagyobb része az OTKA rendszerében hasznosult, amelynek bírálati, értékelési rendje, teljesítménymutatói színvonalban messze felette állnak a rendelkezésére álló keret nagyságának. Ez a színvonal egyben a hazai publikációs aktivitás magas költséghatékonyságának magyarázatául szolgál. Emögött természetesen a nemzetközi együttműködés keretében elérhető műszer- és anyagfelhasználás húzódik meg. A nemzetközi együttműködési mechanizmusok aszimmetrikus jellege a jövőben ugyanakkor egyre nagyobb gátját jelentheti a tudományos kapcsolatok kiegyensúlyozott erősítésének és az elért eredmények magyarországi gazdasági hasznosíthatóságának is.

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)

Tisztelt Ház! Ahogy elnök úr is mondta, a nagyobb összegű, részben európai uniós támogatással kiírt pályázatok a kutatás-fejlesztés terén elsősorban épületberuházásokat, ingatlanfejlesztéseket finanszíroztak. Ezek a pályázatok a mögöttes műszerpark jelentős megújítása és a kutatói állomány minőségi és mennyiségi javítása nélkül nagyrészt hatástalanok maradnak az ország teljesítménymutatóiban. Ezért ezeken változtatnunk kell.

Tisztelt Ház! Ahogy hallottuk már itt, fontos a kormány és az Akadémia együttműködése. Jelen beszámoló alkalmat ad hangsúlyoznunk, hogy a nemzeti együttműködés kormánya a kutatás-fejlesztés, az innováció területét a gazdasági, társadalmi felemelkedés, a versenyképesség-javulás, a munkahelyteremtés kiemelt területeként kezeli. Az új Széchenyi-terv számos eleme ezen alapul majd. Megfordíthatónak tartjuk az elmúlt évek pozícióvesztését a nemzetközi tudományos kutatás-fejlesztés világában, éspedig az erkölcsileg és fizikailag amortizálódott kutatói, kutatási infrastruktúra megjavításával, ahol lehet, közös nemzetközi infrastruktúra kialakításával vagy hasznosításával, ezek tervezhető, biztonságos, nem, illetve nem csak pályázati alapú finanszírozásával, a szakember-utánpótlást jelentő egyetemi diákkörök, szakkollégiumok, doktori iskolák megerősítésével, valamint nem kevésbé az ezeket megalapozó közoktatás, pedagógusképzés torzulásainak korrekciójával.

Minderre a következő években reális lehetőséget látunk a jelen beszámolót készítő Magyar Tudományos Akadémia szakmai és szervezeti támogatása mellett, továbbá a hazai kutatási kapacitás 70 százalékát kitevő egyetemek és a gazdasági élet szereplőinek összefogása útján, ideértve a tőkeerős nagyvállalatok, valamint a fennmaradásukért küzdő kis- és középvállalkozások részvételét is.

(14.00)

Végül, de nem utolsósorban a támogatási rendszer átfogó megújítására és hatékonyságának javítására van szükség. Az ezt célzó kormányzati munka erősítésére kezdeményeztük a területen érdekelt tárcák állandó egyeztető munkabizottságának felállítását.

Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Ház! Korábban is több nagy horderejű intézkedés meghozatalában támaszkodtunk az Akadémia szaktudására, a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tudomány képviselői és a politikai döntéshozók közötti intenzívebb közös munkának. Erre készen állok.

A fentiek alapján a kormány képviseletében elfogadásra javaslom a Magyar Tudományos Akadémia 2007. és 2008. évi munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolót.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)