Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Költségvetési politikával foglalkozó képviselőként mindig nagy érdeklődéssel tanulmányozom az Állami Számvevőszék éves tevékenységéről szóló beszámolókat, hiszen a jelentések számos tanulsággal szolgálnak a korábbi jogalkotási tapasztalatokról, és irányt mutatnak a jövőben megalkotandó jogszabályok tervezésével, lehetséges tartalmával, végrehajtásuk minőségével kapcsolatban. Nincs ez másként az előttünk fekvő J/813. számú jelentéssel kapcsolatosan sem. Szeretném előrebocsátani, hogy az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja nagyra értékeli az Állami Számvevőszék munkatársainak 2009-ben végzett szakszerű, magas szakmai színvonalú tevékenységét. Az Állami Számvevőszék ugyanis szerteágazó, sokrétű feladatnak köteles eleget tenni, amelynek csökkenő ellenőrzési kapacitás mellett is meg tudott felelni.

A beszámolóból kiderül, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzési feladataira 2009-ben 1003 ellenőri nappal kevesebbet fordított a korábbi évhez képest, amely részben a pénzügyi megtakarításokat célzó intézkedések, illetve a megnövekedett mértékű nyugállományba vonulás hatásaiból adódott.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési kötelezettségeinél változatlanul meghatározóak a törvényekben különféle rendszerességgel előírt évenkénti, kétévenkénti, illetve rendszeres feladatok. A törvényi kötelezettségek teljesítése az ellenőrzési kapacitás 72 százalékát - ez 2008-ban 64 százalék volt - vette igénybe, és 38 jelentés készült, míg 2008-ban ugyanebben a kategóriában 32 jelentést készített az Állami Számvevőszék.

(10.20)

A törvényi előírások teljesítése mellett az éves ellenőrzési kapacitás 28 százalékát képezhették olyan feladatok, amelyek végrehajtásának gyakoriságát törvény nem rögzíti.

Kiemelést érdemel, hogy az egyéb számvevőszéki feladatok közül 2009-ben a legjelentősebb változást a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény tartalmazta. Ez a törvény kibővítette az Állami Számvevőszék jogosítványait úgy, hogy az ÁSZ-nak már nemcsak a 200 millió forint jegyzett tőkénél nagyobb jegyzett tőkével rendelkező állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottsági elnöki tisztségére kellett személyi jelölést tennie, hanem 2010. január 1-jétől valamennyi ilyen, köztulajdonban, tehát önkormányzati tulajdonban is álló gazdasági társaság felügyelőbizottsági elnöki tisztségére is.

A jelölési szabályzat alapján az elmúlt években évente egy pályázat meghirdetésére került sor az fb-elnöki megbízatás ellátására alkalmas személyek névjegyzékének bővítése, kiegészítése érdekében. A 2003. évi indulástól összesen 741 személy került a névjegyzékbe, a jelölésre alkalmas személyek száma 2009. december 31-én 733 fő volt. A 2010-től szélesebb alanyi körre kiterjedő javaslattétel miatti pályázat kiírására került sor 2009. december 10. és 2010. január 31-e között.

Itt kell megjegyezni, hogy az ÁSZ jelölési jogának 2009. évi kiszélesítése azt a célt szolgálta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének törvényes ellenőrzése a tulajdonosok, tehát az önkormányzatok, az állam, szélesebb értelemben tehát valamennyi magyar állampolgár érdekében a tulajdonosok számára a leghatékonyabb módon történjen. Ennek érdekében pedig célszerűnek látszik, hogy egy nyilvános úton, pályázat alapján összeállított adatbázisból a közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére jogosult szerv jelölje a közvagyonnal gazdálkodó gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak elnökeit.

Ehhez képest az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt 2010 nyarán, hogy az Állami Számvevőszék eme jelölési jogát eltörölte. A továbbiakban nincs pályázat útján történő kiválasztási eljárás, nincs ÁSZ által történő jelölés. Erre lehetne mondani cinikusan, hogy egy feladattal kevesebb, tehát egy feladattal kevesebbet kell ellátnia az Állami Számvevőszéknek, több idő maradhat az ellenőrzésre. Ha viszont kevesebb a feladat, az kevesebb erőforrást is igényelhet, ez kisebb szervezeti költségvetéssel járhat, ami negatívan befolyásolhatja az Állami Számvevőszék munkájának minőségét, csökkentheti az ÁSZ ellenőrzéseinek jelentőségét. Úgy gondolom, ezt el kell kerülni. Az Állami Számvevőszék megállapításait, javaslatait pedig célszerű figyelembe venni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a következő években jelentős problémát fog okozni az önkormányzatok felelőtlen eladósodottsága, amellyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék az elmúlt években többször is felhívta a figyelmet a jelentős kockázatokra. Az ÁSZ vizsgálataiból és az MNB elemzéseiből megállapítható, hogy az önkormányzatok ilyen nagymértékű, megfontolatlan eladósodását elindító 2007-es hitelfelvételi hullám alapvetően nem volt kapcsolatban a tényleges finanszírozási igényekkel.

Több száz milliárd forintnyi hitel felvételére senki sem kényszerítette az önkormányzatokat. Ezt mutatja például az is, hogy 2007-ben a felvett hitelek mindössze 15 százalékát fordították az önkormányzatok a működési kiadásaik fedezésére, közel kétharmadát konkrét cél nélkül, igen nagy kockázatot vállalva, forintbetétben felhalmozási célra helyezték el. Ráadásul a fideszes önkormányzatok előszeretettel éltek azzal a lehetőséggel, hogy a forráshoz jutásnak a legkevésbé sem átlátható és hatékony módját választották, vagyis közbeszerzés nélkül devizaalapú, mintegy 90 százalékban svájci frank alapú kötvényeket bocsátottak ki.

Az ebből származó bevételt forintbetétként helyezték el, emiatt nagy kockázatot vállaltak, és várhatóan többet veszítenek az ügyleten, mint nyernek. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatvállaláson túl ugyanis az önkormányzatok gyakorlata előreláthatóan felesleges tehernövekedést eredményezett, hiszen a hitelkamatok általában magasabbak a betéti kamatoknál, vagyis a bankoktól kért pénz költsége előre kalkulálható módon lényegesen magasabb a betéti kamatoknál. A hosszú lejáratú kötelezettségek tőketörlesztéseinek megkezdése miatt így a következő négy évben évente mintegy 70 milliárd forint pótlólagos fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatoknak.

Ezen az üzleten tehát egyedül a bankok nyernek, hiszen ezzel gyakorlatilag az önkormányzatok a bankok számára teremtettek biztos bevételt. Ne feledjük, hogy ebben a gyakorlatban olyan önkormányzatok jártak élen, mint Hódmezővásárhely, Békéscsaba vagy a Békés Megyei Önkormányzat vagy a Veszprém Megyei Önkormányzat, és hosszan folytathatnám a sort. Ebben az időszakban pedig a jelenlegi kormányzó pártok az Állami Számvevőszék és az MNB aktív közreműködése, figyelmeztetései és javaslatai mellett sem voltak hajlandók a probléma megoldása érdekében az akkori kormánnyal együttműködni. Bízunk benne, hogy az üléspont ebben az esetben is megváltoztatja majd a Fidesz álláspontját, és végre hajlandó meghallgatni az Állami Számvevőszék következetesen képviselt álláspontját. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a késedelem évente mintegy 70 milliárd forintos többletterhet jelent majd az önkormányzatoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszék 2009-ben is magas szakmai színvonalon látta el a törvényi kötelezettségeit. Jelentései hozzájárulhatnak a közvagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságának javításához, ezért javaslatait mindenképpen célszerű figyelembe venni. Bízunk benne, hogy a szervezet a továbbiakban is a 2009-ben tapasztaltakhoz hasonló szakmaisággal, politikai befolyástól mentesen fogja végezni tevékenységét, elősegítve ezzel valamennyiünk érdekét, Magyarország fejlődését.

Köszönöm szépen. (Göndör István tapsol.)