A felszólalás szövege:

Az egészségügy teljes átalakítása 2007. április 1-jén megtörtént egyébként, mégpedig egy olyan anomáliával, aminek a terhét most is issza és eszi az egész ország. Mondok egy példát: van olyan 1500 ágyas intézmény, amelynek a 850 aktív ágyát 650 krónikus ágy terheli ebben a pillanatban is, nyilvánvalóan egy óriási szociális teherrel a vállán, és úgy, hogy sem az aktív, sem a krónikus elvégzett munka teljesítménye legalább a nulla szintjén nincs kifizetve. Sajnos eddig ezen nem sikerült változtatni.

A másik sztereotípia a rövid benyújtás és kapkodás. Ennek a törvényjavaslat-tervezetnek a benyújtását az átalakításról egy másféléves egyeztető munka a szakmával, országjárással, tehát igaz, hogy a benyújtás rövid volt, de ezt egy nagyon hosszú munka előzte meg.

A másik kérdés az, hogy a funkcióváltás valóban elképzelhető-e. Természetesen az előbb elmondott anomáliák tükrében igen, de az valóban elhangzott az államtitkár úr szájából, hogy egyetlenegy intézmény sem fog megszűnni, egyetlenegy munkahely sem fog emiatt megszűnni, csak változni fog a funkciója.

Végül bizonyos riogatás, aggodalom. Szeretném a jelenlévőket megkérdezni arról, főleg a túloldalt, hogy mikor történt meg itt, Budapesten az OPNI, a Szabolcs utca bezárása, a különböző nagy intézmények összevonása, a honvédelem a MÁV-val, és így tovább. (Babák Mihály: Hol a pénz?) 2007 és 2010 között. Végül elhangzott, hogy ennek majd lesz egy területi ellátásszervezése.

Még egy mondat arról, hogy adatokhoz nem lehet hozzájutni: közérdekű adatokhoz ma Magyarországon mindenki hozzájuthat. Köszönöm szépen.

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a 2012. évi költségvetés kapcsán az egészségügyi ágazat néhány kérdését próbáljam néhány gondolat erejéig önökkel megosztani.

A magyar egészségügyi helyzet elemzésekor, noha nem mutogatunk vissza, de semmiképpen nem tekinthetünk el attól, hogy megvizsgáljuk azt, milyen állapotban került konkrétan átadásra a múlt évben az egészségügyi ágazat. Önök előtt is ismertek azok a problémák, amelyek a magyar egészségügyben az elmúlt években olyan súlyossá váltak, hogy már az egész ellátórendszer működőképességét veszélyeztették és veszélyeztetik a mai napon is. Az ágazat a fenntarthatóság peremére sodródott, a betegutak kaotikusak, évente több tíz alkalommal változnak, az orvosok és ápolók egy része elvándorol vagy elhagyja a hivatást, egészségügyi intézményeinknek pedig soha nem látott adósságállománnyal kell küzdeniük; mindezek persze egyáltalán nem titkos adatok.

Mindezt tovább nehezítették azok az úgynevezett csontvázak, ismeretlen tények, olyan költségvetési tételek, amelyekkel az elmúlt év nyarán az új kormánynak szembe kellett néznie, és a 2010-es évet túl kellett élni mindannyiunknak.

Az elmúlt években óvatos számítások szerint is 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyi kasszából a korábbi kormányzat, az egészségügyi közkiadásokat pedig drasztikusan, a nemzeti össztermék 5,5 százalékáról 4,3 százalékára csökkentette, a legalacsonyabbra a visegrádi négyek országai közül. 250 milliárd forint kivonása mellett jelenleg adósságállományát tekintve, kerekített összegben mintegy 150 milliárdnyi adósság terheli ezt az ágazatot. Ebben a helyzetben az elmúlt évben az volt a legfontosabb, hogy az ágazat az országgal együtt élje túl a 2010-es évet, ezért minden lépést az vezérelt, hogy a működőképességet meg tudjuk őrizni.

A 2010-es év tehát az egészségügy működésének a biztosításáról szólt, az idei esztendő a fenntartható működés kialakulását vagy kialakítását szolgálja, a szerkezetátalakítás elindítását. És az eddigi tevékenységünkről már ebben az évben is elmondható, hogy nagyon intenzív munkával, a tárcával, a kormánnyal, bizottsággal együtt dolgozva már mintegy 30 ponton avatkoztunk be az egészségügy átláthatóbb, kiszámíthatóbb helyzetének megteremtése érdekében.

A 2012-es költségvetés egyik célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását, mert csak így lehet garantálni a rendszer működőképességének fenntartását és az ellátás biztonságát, mivel az előző időkben az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, átláthatatlanná tették, aminek folytán kerültünk az összeomlás szélére.

Az E-Alap pénzbeli ellátásainak köre 2012-ben kibővül, bár ez ma már elhangzott, de nem lehet elégszer ismételni, ide kerülnek a rokkantsági-rehabilitációs ellátások a Nyugdíj-biztosítási Alapból és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó költségvetésből. A nyugdíjalapból 206,04 milliárd forint, a központi költségvetésből pedig 136,29 milliárd forint kerül az E-Alapba.

Az európai uniós támogatásokat illetően fontos megemlíteni - bár igaz, a ciklusnak vége felé haladva ki kell meríteni a lehetőségeket és ki kell használni százszázalékosan -, hogy a társadalmi infrastruktúra operatív programban közel 90 milliárd forint kerül kifizetésre ebben az évben, a társadalmi megújulás operatív program európai uniós forrásából egészségmegőrzése, humánerőforrás-fejlesztésre több mint 12 milliárd forint kerül kifizetésre, ahol összességében az említett programokkal együtt 132 milliárd forint kifizetése várható 2012-ben. Ez 2011-ben a 100 milliárdot éri el, tehát ebben is van egy 32 milliárd forintos növekedés.

Az egészségügy forrásainak bővítése érdekében a népegészségügyi termékadóról szóló törvényben szerepel egy új adónem, amelyet ebben az évben vezettünk be, ez baleseti adóval egészül ki a következő évben, és az adónem tárgyi hatálya is bővül. Az egészségre gyakorolt negatív hatásuk okán olyan adóköteles termékek kerülnek be a népegészségügyi termékadóba, amelyek ugyan alacsony alkoholtartalmú italok és alacsony alkoholtartalmú élvezeti szerek, de éppen azzal a szándékkal kerülnek a termékadó hatálya alá, mert a nagyobb alkoholtartalmú alkoholokra való rászokás kockázata ezáltal reményeink szerint csökkenthető. Nagyon sok esetben lehet ez gúny és vita tárgya természetesen, ennek a komolysága, úgy gondolom, minden normálisan gondolkozó ember számára teljesen egyértelmű.

A baleseti adó abból a felismerésből indul ki, hogy a gépjárműhasználat egy nagyobb baleseti kockázatot hordoz magában. És az így előálló sérülések súlyosabbak, és erre azért fontos, hogy odafigyeljünk, mert jelenleg ez az E-Alap, illetve a gyógyító-megelőző alap jelenlegi költségvetéséből került biztosításra, kellett hogy biztosításra kerüljön.

A már az idén bevezetett népegészségügyi termékadóból jövő évben 30 milliárd bevétellel, a baleseti adóból pedig 27 milliárd forint bevétellel számol a kormány. Ez mindenképpen az egészségügy nehéz helyzetének forráshiányát fogja reményeink szerint egészben, de részben biztosan pótolni.

Hadd emeljek ki néhány olyan területet, amely prioritást élvez az egészségügyi szakmai feladatok között, és ezeknek biztosított a fedezete, mert ilyenkor elsősorban ellenzéki padsorokból mindig az kerül megemlítésre, aminek nem biztosított a fedezete. De néhányat hadd emeljek ki, ami egyértelműen biztosított. A jogszabály által előírt kötelező védőoltások biztosítását szolgáló oltóanyag-beszerzés, a légi mentéssel összefüggő források rendelkezésre állnak 2012-ben. Az intenzív, életveszélyes ellátásban altató, lélegeztető gép, monitor kérdésének, az intenzív ellátásnak a fedezete biztosított úgy a gyermek, mint a felnőtt intenzív ellátások keretében.

Ugyancsak a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának támogatására is rendelkezésre áll forrás. Ezt azért nagyon fontos említeni, mert egyébként is uniós országokban ez az ellátási forma teljesen legálisan működik, legális minden ellátási forma, de én úgy gondolom, hogy határon túl élő honfitársainkon is kötelességünk segíteni, nem megkérdőjelezve azt, hogy saját területünkön élő honfitársaink sorsa emiatt nem szenvedhet csorbát.

Az egészségügyi szakképzés - amely nemcsak a rezidenskérdést foglalja magába - támogatási rendszerét kibővítve továbbra is biztosítja a költségvetés, és a rezidenskérdést, ezt nem megkerülve, a rezidenstámogatási program keretében igényelhető ösztöndíj nem oldja meg, de elindult azon a szinten, hogy segítse ennek a kérdésnek a megoldását.

Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása az Európai Unió fejlett államaihoz elképzelhetetlen a lakosság jó egészségi állapota nélkül, mert a jelenlegi 25. hely a 27 közül nagyon sok tennivalót jelez előre. Ehhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, az egészségfejlesztést, az egészségvédelmet, a szűréseket, a megfelelő egészségügyi ellátórendszer egészét. Ennek megvalósítása érdekében olyan, hatékonyan működő rendszer kialakítására törekszünk, amelynek jó minőségű szolgáltatásaihoz betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül egyforma eséllyel vagy közel egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója.

Ezt a célt szolgálja az egészségügy szerkezeti átalakítása is. Célunk az, hogy csökkenjenek az ellátórendszer területi egyenlőtlenségei, a hozzáférés és a hatékonyság javuljon.

Az egészségügy egésze átalakításának is éppen az az egyik legfontosabb célja, hogy javítsunk az ágazat pénzügyi helyzetén, és mindenképpen biztosítsuk az egészségügyi ágazat működését a 2012-es évben is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim!

Nagyon értékes gondolatokat hallhattunk már eddig is a törvény kapcsán. Néhány gondolattal én is próbálom kiegészíteni részben az eddig elhangzottakat, részben pedig azokat, amelyek kifejtésére, sőt, a megemlítésére sem került eddig sor.

Talán engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem hozzászólásomat, ami a jelenlegi helyzetet nagyjából és egészében ha nem is tükrözi, de mindenféleképpen talán értelmezhetőbbé teszi mindannyiunk számára. "...a lappangó bajoknál tisztább a látható kór: / jobban küzd gyógyulásért ki sír a fájdalomtól."

Úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a Semmelweis-tervben meghatározott, az egészségügyi struktúra átalakításával járó feladatok végrehajtását, valamint az ÁNTSZ-nek gyorsreagálású képességét növelő törvénymódosítások megalkotását és a jogharmonizációs kötelezettségeket teljesítse. Valóban, a javaslat a célok elérése érdekében 19 törvény módosítását tartalmazza egészében.

Ez valóban egy, korábbi megfogalmazások szerint salátatörvény, amely igaz, hogy csak a saláta egészének 19 levelét érinti, de úgy gondolom, hogy nagyon fontosak ezek az elemek, és nagyon röviden, főleg amiről már részletesebben elhangzottak vélemények, nem fogok beszélni, de mindenképpen megemlítem.

Az előttünk fekvő javaslat leghangsúlyosabb pontjait éppen a struktúraátalakítás, a gyógyszer-támogatási rendszer és a praxisalap felállítása és a praxisjogról szóló szabályok megújítása jelenti. A praxisjogról nagyon sok minden elhangzott már, az is, hogy ez úgymond újraélesztése egy korábbi elképzelésnek, de a korábbi elképzelést követően egy meglehetősen hosszú szünet következett az alapellátásban, amely éppen oda vezetett, amely helyzetben pillanatnyilag az egészségügy egész alapellátásának rendszere van ma.

(14.20)

Nevezetesen oda, hogy a praxisok kiürültek, értékük devalválódott, a benne dolgozó kollégák életkora inkább az idősebb életkor irányába tolódott el, és a fiatalok nem láttak egyelőre megfelelő lehetőséget abban, hogy ezen a területen kezdjék meg és talán életük végéig végezzék orvosi tevékenységüket, orvosi hivatásukat.

Egy nagyon-nagyon fontos kérdés az, hogy erre mintegy 2 milliárd forint praxiskezelő tőke jön létre. És ennek nagyon fontos eleme az, hogy az az Egészségbiztosítási Alap jelenlegi 46 milliárdos többletéből származik, tehát az egészségügy nem kért ehhez külön pénzt vagy pluszforrást a központi költségvetésből. Kitér természetesen a törvényjavaslat a praxisjog megújítására is, itt a bizottsági vitában is egy nagyon fontos kérdés vetődött föl, hogy ki lássa el a praxiskezelői feladatokat. A kormányrendeletben meghatározottak szerint az Országos Alapellátási Intézet látja majd el valószínűleg a törvényjavaslat szerint ezeket a praxiskezelői feladatokat, de ott elhangzott többféle vélemény, például az orvosi kamara vonatkozásában is.

Több módosítás kapcsolódik a struktúraátalakítás folyamatához. Kimondja a javaslat, hogy az egészségügyi régiót 2012. május 1-jei hatálybalépéssel a térségi rendszer váltja majd fel. Az egészségügyi térségekben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv az úgynevezett térségi egészségügyi tanács lesz. Ennek feladata a térségi egészségszervező központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás egészségfejlesztési célok meghatározásához, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásának véleményezése lesz.

Eddig az egészségügyi törvényben regionális egészségügyi tanácsok szerepeltek ezen a területen. A közigazgatás új típusú felosztása szerint, amely az első napirendje volt a mai plenáris ülésnek, azonban a régiók megszűnnek, mármint a regionális tanácsok, és a regionális egészségügyi tanácsoknak sincs megfelelő új helyük. Itt próbál helyettesként belépni ez a térségi tanács. Ugyanakkor az egészségügy rendszere, amikor áttérnek térségekre, a megyei konszolidációról szóló törvénnyel összefüggésben a jövő év január 1-jétől lép be 44 intézmény esetében, a többi intézmény tekintetében pedig ez a feladat a következő évben vár ránk, mert a végső határidő 2013. január 1-je lesz.

Én azzal a megállapítással, ami képviselő úr részéről elhangzott, hogy a 2012. év az egészségügy fekete éve lesz, egyáltalán nem tudok egyetérteni. Az átalakítás éve lesz, semmiképpen nem a "fekete év" jelző szerencsés ennek megfogalmazására. A javaslat értelmében ezekben a térségekben térségi egészségfejlesztési programokat kell majd kidolgozni, és ezeknek tartalmazniuk kell egyebek között a lakosság számának, korösszetételének, egészségi állapotának várható változásait, aktualitásait, az egészségügyi szolgáltatások igényének várható alakulását és a térségi egészségügyi szolgáltatók szakmai jellemzőit és fejlesztési terveit. E területen egyébként az illetékes felügyeleti szervekkel az egyeztetések megkezdődtek, folynak éppen térségenként, korábban régiónként, ez a munka folyamatos.

A törvényjavaslat módosítja az egészségügy rendszer működtetésében részt vevő szervezetek feladatait, megerősíti kétségtelenül az állami szerepvállalást a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók kapacitásmódosításának, illetve az ellátási területek módosításának eljárásában, valamint a Semmelweis-tervben rögzített szakmai szempontok alapján újraszabályozza az ellátási területek kialakításának és módosításának szabályait. Itt egy dologról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Nevezetesen elképzelhető, hogy a korábbi rendszer nagyon jól működött, de volt olyan év, amikor egy-egy területen a területi ellátási kötelezettség formája egy adott tárgyévben 23-szor változott meg, amit természetesen sem az ellátók, sem pedig az igénybevevők nem tudtak követni.

Az egészségügyi szolgáltatók járóbeteg-szakellátási kapacitásait és az azokhoz tartozó ellátási területet 2012. november 30-ig kell megállapítani, és az ennek alapján keletkező szerződéseket a biztosítónak, az OEP-nek a jövő év végéig kell megkötnie. Természetesen ez azért nagyon nagy munka, mert egyrészt 20 zöldmezős beruházás volt és 10 felújítás, tehát 30 teljesen megújult járóbeteg-szakellátó áll, reményeink szerint magas szinten és megfelelő módon finanszírozva a járóbeteg-ellátás területén a lakosság rendelkezésére.

Az ÁNTSZ működésével kapcsolatosan a törvényjavaslat kétirányú módosítást tartalmaz. Az egyik egy jogharmonizációs kötelezettségből fakad, amelynek másik kapcsán a bizottsági ülésen többek között valamelyest, ha nem is illik ilyet mondani, a gúny tárgyává is, hogy úgy mondjam, alakult a bizottság hangneme. Ez pedig az éles és hegyes eszközök elleni védelemről szóló irányelv, amely kimondja, hogy védekezni kell az ilyen eszközök használatából eredő kockázatokkal szemben. Az éles és szúró tárgyak elleni védelem rendkívül fontos. Az egészségügyben, kórházban dolgozók pontosan tudják, hogy milyen problémát jelenthet ez napi szinten, minden odafigyelés és gondoskodás ellenére, ezért ennek megfelelő szabályozása rendkívül fontos. Természetesen, aki még nem volt kórházban, vagy nem szembesült ilyen jellegű problémával, nyilvánvalóan nem is tudja, hogy miről van szó.

A másik az ÁNTSZ-hez kapcsolódó módosítás, a próbavásárlás kérdése, amely tudomásom szerint részletesebben ki lesz még bontva a mai napon. Azonban csak egy mondatban megemlíteném, hogy egy nagyon fontos és eddig szabályozatlan területről van szó. Az eddigi gyakorlatban az ÁNTSZ a hatósági vizsgálatok során vehetett mintát különféle termékekből, ennek átértékeléséről van szó, természetesen sokkal szélesebb körben. Ezeken felül különféle felhatalmazó, illetve jogharmonizációs rendelkezésekkel egészül ki még e területen az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény is.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét
Szilágyi Péter váltja fel.)

A következő nagy terület, amelyről már esett szó, az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítása. Ez is többirányú módosítást tartalmaz. Van olyan rendelkezése, amely alkotmánybírósági határozatból eredő pontosító szabály, emellett a törvényjavaslat megalapozza az e-recept alkalmazását, megteremti a jogszabályi hátterét, így 2012-ben bevezethetővé válik. Képviselőtársaim erről is fognak még beszélni a későbbiekben, így ennek szakmai kifejtésébe nem mennék bele, de szerettem volna a vezérszónoki hozzászólásban minden elemét említeni, még ha röviden is, a részletesebb kibontás előtt.

Egy másik nagyon fontos terület, amelyről esett már szó alelnök asszony részéről, a fertőzések és a fertőzéses eredetű megbetegedések bejelentésének kérdése. A módosítások következtében, ha a fertőzéses és fertőzéses eredetű betegség gyanúja felmerül, akkor is jelenteni kell ezeket a megbetegedéseket, és amennyiben van laboratóriumi vizsgálati eredmény, akkor ezt az eredményt továbbítani kell az ÁNTSZ részére. Azért fontos ez a módosítás, mert nagy jelentőségük lehet az információknak a gyorsabb, hatékonyabb járványügyi intézkedések megtétele szempontjából.

A személyes adatok védelmével kapcsolatban kimondja a javaslat, hogy csak a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben lehet a személyazonosító és egészségügyi adatokat kezelni. Ha kiderül egy gyanús esetről a későbbiek során, hogy ténylegesen nem áll fenn a fertőzéses megbetegedés, akkor a személyes adatokat értelemszerűen törölni kell. Pontosító rendelkezéssel egészül ki az úgynevezett zoonózisok köre. Új kórokozóként megjelent ugyanis a nyugat-nílusi láz Magyarországon. Azért kellett kiegészíteni ezzel a listát, illetve pontosítani, mert nemcsak a házi vagy haszonállattal történt kontaktus révén jöhet létre a fertőzés, hanem a vadon élő állattal is, és ez eddig nem került szabályozásra a törvényben.

Új szabályként kerülne bevezetésre az úgynevezett betegségregiszterek létrehozása. Ez az egészségügyi ellátások tervezése szempontjából nagyon fontos terület, ennek keretében meg kell és meg lehet majd vizsgálni, hogy a különféle gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök valóban eredményesek, hatékonyak-e, és valóban egészségügy célokat szolgálnak-e.

(14.30)

Az eredményalapú támogatás alapelve, hogy egy adott készítmény speciális klinikai vizsgálatokban garantált hatása a mindennapi gyógyítás során is azonos mértékű legyen. Ehhez szükséges, a megfelelő adatvédelmi előírásokat betartva, hogy az egyes terápiák eredményességét és azok összehasonlíthatóságát biztosító betegségregiszter működjön. Az originális gyógyszercsoport esetében a rendelhetőség szakmai szabályainak felülvizsgálatával és a regiszterek bevezetésével az eredményességalapú finanszírozás megjelenése biztosít előrelépést.

Egy régi problémát oldana meg a javaslat azzal, hogy csökkenti az úgynevezett képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek megőrzésének idejét. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy ezeket a felvételeket 30 évig meg kell őrizni, és ez nagy gondot jelent az egészségügyi ellátó intézeteknek, hiszen nincs akkora tárolókapacitásuk nagyon sok helyen, hogy az adatok biztonságáról gondoskodni lehessen. A módosítás következtében 30 év helyett 10 évig kellene a felvételeket megőrizni.

A törvényjavaslat értelmében - ez már elhangzott - létrejön a betegszervezetekkel való kapcsolattartás fórumaként a nemzeti betegfórum, amelyet az adott betegségben szenvedőket képviselő társadalmi szervezetek alkotnak. A nemzeti betegfórum elemző, értékelő, véleményező testületként működne, egy adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet látna el, kapcsolatot tartana az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, társadalmi, érdek-képviseleti szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az egészségügyért felelős miniszter a nemzeti betegfórum útján a területen működő társadalmi szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartana, mint ahogyan tartott korábban is. A társadalmi szervezetek képviselőket küldenének, a betegfórum véleményezné a jogszabálytervezeteket, bizonyos körű érdekképviseletet is ellátna az adott betegségcsoporttal kapcsolatban.

A javaslat tartalmazza az országos betegjogi és dokumentációs központ 2012. január 1-jéig kormányrendeletben történő létrehozásához szükséges törvényi alapok megteremtését is. Műhibaperek helyett az orvos és a beteg közötti hatékonyabb kommunikációval lehetne és kellene javítani az egészségügyi ellátáson.

Módosulnak az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásával kapcsolatos szabályok. Eddig gyakorlatilag két kategória létezett: valaki vagy benne volt a működési nyilvántartásban, vagy törölték abból. A módosítások következtében a jövőben nem lenne törlési jog, ha az egészségügyi dolgozó határidőn belül nem újítja meg a nyilvántartását, illetve ha a meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították, ugyanakkor egyértelműen szabályozva lenne, hogy akinek lejárt a nyilvántartása, nem igazolja a kötelező továbbképzését, az csak felügyelet mellett dolgozhat, ezzel a működési nyilvántartásban szereplő személyeknek érvényes, lejárt, illetve törölt státusa lenne az eddigiek helyett. A lejárt státus tehát a törvény erejénél fogva azt a jogkövetkezményt vonja maga után, hogy a továbbképzési ciklus lejártát követő naptól az egészségügyi dolgozó bármely területen csak felügyelet mellett dolgozhat a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig. Ez a módosítás a jogkövetkezmény szempontjából nem jelent a korábbiakhoz képest változást, a továbbképzési kötelezettség eddig is élő eleme volt a munkának.

Ezzel összefüggésben szintén egy régi problémára talál megoldást a javaslat. A nyilvántartásból töröltek esetében ugyanis a működési nyilvántartást vezető szervnek nem volt eddig, illetve nincs információja arról, ha valakit például a bíróság elítélt. A javaslat most megteremti annak a lehetőségét, hogy ha a bíróság ilyen irányú határozatot hozott, akkor a nyilvántartást vezető szervet értesíteni kell.

A törvényjavaslat szabályozza az ügyelet kérdését is. Az egészségügyi szolgáltatóknak jelenleg munkaszervezési problémái vannak az ügyelet kapcsán, és nehézségekbe ütközik a pihenőidő kiadása, így az ügyelet elrendelésére, valamint az ügyeleti díj mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat pontosítja a javaslat. Az ügyeleti díj mértékét megállapító szabályozás két okból is pontosításra szorul. Egyrészt szükséges annak a törvényi garantálása, hogy a felek a kollektív vagy egyéni megállapodásban a törvényesnél alacsonyabb mértékű ügyeleti díjban ne állapodhassanak meg - ma még sajnos van erre példa -, másrészt a törvénynek az a jelenleg hatályos kitétele, amely szerint a kollektív vagy egyéni megállapodás hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb a törvényes mértékű díjtételnél, értelmezhetetlen. Kollektív vagy egyéni megállapodás hiányában nincs ugyanis olyan eszköz, amelyik ilyen esetben a törvényben meghatározottnál magasabb összegű ügyeleti díjtételt biztosíthatna az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása a következő, amire kitérnék. A javaslat egyrészt biztosítja annak lehetőségét, hogy a nem orvosi és egészségtudományi képzési területen szerzett alap-szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésű személyek, például a klinikai szakpszichológusok, klinikai biokémikusok, mikrobiológusok abban az esetben is önkéntesen kamarai tagságot létesíthessenek, ha a tagfelvételi kérelem időpontjában nem minősülnek egészségügyi dolgozónak. A módosítást az is indokolja, hogy az egyéb egészségügyi képesítésű személyek esetében szintén fennáll az önkéntes tagság lehetősége abban az esetben, ha az egészségügyi tevékenységet például nyugállományba vonulásuk miatt már nem folytatják. A javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkező közreműködő egészségügyi dolgozók az első egészségügyi szakképesítésük megszerzéséig nem állnak kötelező kamarai tagság alatt. Ennek az az indoka, hogy tevékenységüket kizárólag felügyelet alatt végezhetik, az egészségügyi alapnyilvántartásban sem szerepelnek.

A terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályozás is módosul. Hatályos rendelkezések alapján terhességi-gyermekágyi segélyre kizárólag a szülő nő, illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő jogosult, minden egyéb esetben a csecsemőt gondozó személy terhességi-gyermekágyi segély helyett jelenleg csak gyermekgondozási díjra jogosult eddig. Új szabályként lép életbe, hogy amennyiben a szülő nő egészségi állapota miatt gyermekét nem tudja gondozni vagy meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám vagy az örökbe fogadó férfi is jogosult erre a terhességi-gyermekágyi segélyre.

Végül a gyógyszer-támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos módosításról néhány szót. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kidolgozta azokat a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását célzó, többlépcsős folyamat következő állomását jelentő szabályokat, amelyek biztosítják a lakosság megfelelő szakmai biztosítékok alapján a kedvező térítési díjú készítményekhez való hozzájutását, az orvosok, gyógyszerészek segítő tájékoztatásával egyidejűleg pedig, hogy a gyógyszerkassza egyenlege az elkövetkező években is tartható legyen. A gyógyszer-támogatási rendszer tekintetében egy átlátható, a beteg tájékozottságát, együttműködését elősegítő rendszert kíván a törvényjavaslat létrehozni, ezt a miniszter úr részletesen kibontotta.

A javaslat egyik célja egy beteg-együttműködést ösztönző támogatási rendszer kialakítása. Ismert, hogy a betegek gyógyulási esélyei sokkal jobbak akkor, ha az egészségügyi szakemberek javaslatait követve helyesen szedik a gyógyszereket, és változtatnak addigi nem helyes életmódjukon, ezért 2012-től komplex életmód-változtatási programok lesznek elérhetőek, amelyekben a betegek és az egészségügyi személyzet ajánlása szerint életmódjukkal, gyógyszeralkalmazásukkal is hozzájárulhatnak saját egészségük javításához.

A biológiai gyógyszerek kapcsán egyre növekvő a kifizetett gyógyszertámogatások aránya, ezért a kormányprogrammal összhangban a szakmai szabályokat figyelembe vevő, hosszú távon megoldást kínáló szabályozási rendszer valósul meg. Módosulnak a közgyógyellátásra vonatkozó szabályok is. A 2011. július 1-jétől hatályos módosítás alapján közgyógyellátás jogcímen a hatóanyag alapú fix támogatási csoportból csak a preferált referencia ársávra vonatkozó készítmények és a hatóanyag-támogatási csoportba nem tartozó gyógyszerek voltak kiadhatók.

A gyógyszer-finanszírozási törvény további módosítása szükséges a tekintetben, hogy azon csoportokban, ahol ebben az ársávban nem került kialakításra, kedvezőbb napi terápiás költségű készítmény legyen felírható a közgyógyellátás keretében, tehát semmiképpen ne sérülhessen a közgyógyellátási jogosítvány.

Az egyedi méltányosság témaköre is ebben egy fontos, kiemelt kérdés, az ezzel kapcsolatos átalakítás is többlépcsős. Itt volt adott esetben olyan korlát, hogy 50 fő esetére lehetett alkalmazni létszámban bizonyos gyógyszerek alkalmazását vagy rendelhetőségét, ezt a számot feloldja a törvény módosítása. A cél az, hogy támogatási formába tartozó készítményeket, illetve mihamarabb támogatásbefogadási folyamatokat kell elindítani a gyártók irányába, hogy biztosítsák a betegek folyamatos ellátását. Emellett a minisztérium és az államtitkárság kezdeményezte a ritka és nagyon ritka betegségek gyógyszereinek támogatását, beszerzésük tekintetében egy uniós szintű kockázatvállalási rendszer kialakítását.

(14.40)

A vidéki kisforgalmú gyógyszertárak működésének 2012-es évre vonatkozó stabilitását szolgáló javaslatok között szerepel a szolidaritási díjrendszer módosítása a jövőben. Nagyon fontos lépés az úgynevezett dizájnerdolgokkal kapcsolatos szigorítás, évente nagyjából megduplázódik ezeknek a száma. 2005 óta 115 ilyen új drog bukkant fel a piacon, amelyek rendkívül veszélyesek, ennek a módosítására, szigorítására és ellenőrzésére mindenképpen szükség van. A javaslat lehetővé teszi, hogy nemcsak a konkrét hatóanyagokat, hanem teljes vegyületeket lehessen tiltólistára helyezni, ez része a jogszabály-módosításnak. Ezek többnyire nem emberi fogyasztásra szánt termékek, van köztük növényi tápsó, biozöld és különböző fantázianevek; ezek jóval veszélyesebbek, mint a hagyományos kábítószerek, és a hatásuk teljesen kiszámíthatatlan.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig elhangzottak alapján magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében támogatom, támogatásra alkalmasnak találom a törvényjavaslatot, és kérném képviselőtársaimat, hogy a felvázolt problémák megoldása érdekében támogassák a javaslatot.

Annak pedig külön örülök, hogy annak ellenére, hogy nem tartották alkalmasnak egyes képviselőtársaink általános vitára ezt a törvényjavaslatot, ennek ellenére nagyon aktívan, szakszerűen és jó hozzáállással részt vesznek ebben az általános vitában. Ezt önöknek is köszönöm, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok kritika érte az előterjesztőket a tekintetben, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelme között semmilyen összefüggés nincs. Igenis, mi úgy gondoltuk, hogy van összefüggés, nevezetesen azért, mert ha ebbe az irányba ellenőrzöttebb, szervezettebb formában történik, nem kizárólagosan a dohánytermékek árusítása, az mindenféleképpen segíthet a helyzeten. Nincsenek illúzióink, hogy minden fiatal le fog szokni a dohányzásról, de legalábbis abban reménykedünk, hogy a dohányzásra való rászokás ezáltal a megelőzésben segíthet.

Óriási pénzekről van itt szó. Elhangzottak már itt különböző kérdések: az Európai Unió országaiban egy adott évben 98-130 milliárd euró között volt a dohányzás költségeinek az aránya, ami az adott év nemzeti össztermékének 1-1,4 százalékát jelentette abban az évben. Úgy gondolom, hogy ez egy döbbenetesen nagy szám.

A magyar adatokról, hogy milyen bevételektől esünk ki - szintén nem fogok évet említeni, hivatalos forrásból származik az adat -: az aktív és passzív dohányzás összes költsége Magyarországon egy adott évben 350 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek, és ezzel szemben, elsősorban egészségügyi vonatkozásban, 254 milliárd forint volt ezeknek a termékeknek az összbevétele, tehát 100 milliárd forint volt a kettő közötti különbség. Úgy gondolom, hogy ezek nagyon fontos számok.

Talán még egyetlen momentum: adott ellenőrzéseknél a jogellenes kiszolgálások aránya dohánytermékek vonatkozásában 429 egységben folytatott próbavásárlásnál 44 százalékos volt, ezért úgy gondoljuk, hogy ebben az ügyben lépni kell a szabályozás irányába.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen miután az állami kezelésbe vétel második lépéséről van szó, a 20 perces időkeretet nyilvánvalóan nem fogom kihasználni.

Az egészségügyi szolgáltatók tekintetében az állam központi szerepvállalása megkezdődött ez év január 1-jével, a fővárosi és a megyei önkormányzati fenntartású intézmények állami kezelésbe vételével. A következő ütemben az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó városi kórházak és az integrált krónikus, valamint járóbeteg-ellátó egységek, kórházak átvételére, illetve állami kezelésbe vételére kerül sor. Ez a törvényjavaslat erről rendelkezik, ami előttünk fekszik. A második lépés azért történik, hogy meg tudjuk teremteni az egyenlő hozzáférést, az egyenlőtlenségek felszámolását, és egy fenntartható, hatékony intézményrendszer és ellátórendszer kereteit ki tudjuk alakítani.

A korábbi kormányzat idején nem volt igazán lehetőség egyeztetni és vitatkozni az egészségügyi reform szempontjairól. Most ugyanúgy, ahogy a megyei és a fővárosi intézmények esetében, a települési önkormányzatok tulajdonában lévő fekvőbeteg-intézmények átvételét is számtalan egyeztetés előzte és előzi meg folyamatosan: kórházvezetőkkel, kórházi fenntartókkal, szakmai szervezetekkel, szakmai kollégiumokkal, parlamenti képviselőkkel is folyamatosan tárgyalt, tárgyal és egyeztet folyamatában az egészségügyi kormányzat.

Az előttünk fekvő javaslat értelmében 2012. május 1-jétől a magyar állam veszi át ezen önkormányzatok aktív krónikus, valamint integrált járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeit. Kiterjed ezen önkormányzati feladat ellátását végző, a feladat ellátásában közreműködő intézményre, a szervezeti formától, működtetési formától függetlenül. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő fekvőbeteg-intézmények átvételekor már beépítésre kerültek ezen törvényjavaslatban azok a tapasztalatok, amelyeket a megyei és fővárosi intézmények átvételekor szerzett a kormányzat, a fenntartók és az intézmények vezetői.

Éppen e tapasztalatok eredményeképpen a jelenlegi javaslat tartalmaz néhány új elemet a megyei konszolidációs törvényhez képest. Néhány példát ezzel kapcsolatban: ezen javaslatban már pontos megfogalmazásra került az átadandó feladat- és vagyonkör. Másik nagyon fontos elem, hogy a vagyon védelméről is rendelkezik ez a jogszabály. A betegek szempontjából fontos kiemelni, hogy egyelőre nem változik a kórházak területi ellátási kötelezettsége, a jelenleg érvényes finanszírozási szerződések is változatlanok maradnak a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében. Várhatóan a betegbeutalási rend sem változik a közeljövőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elmondtuk már, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az egészségügyi struktúra átalakításával kapcsolatos elképzeléseket. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenleg zajló átalakítással azt szeretnénk elérni, hogy a jelenleginél egy jóval hatékonyabban működő, átlátható egészségügyi ellátórendszer jöjjön létre, és a társadalom minden tagja számára egyenlő esélyeket biztosítsunk közel azonos intézményi ellátással.

Kérem képviselőtársaimat, támogassák ezt a törvényjavaslatot, és egyben köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. A tárgyalásra kerülő előterjesztés, amely előttünk áll, kilenc törvény módosítását tartalmazza. A törvénytervezet nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Egyértelmű, hogy a javaslat leghangsúlyosabb eleme a bérrendezésre vonatkozó megállapodás törvényi szintre emelése. Igyekszem az idővel nem visszaélni, de mind a kilenc módosításról néhány szóban szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, noha természetesen az előterjesztést mindenki elolvashatta.

A javaslatban rögzítésre kerül a kormány és az érdekképviseletek között létrejövő megállapodás. Az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb bérrendezéséről, illetve a bérrendezés kezdeti lépéséről beszélhetünk. A jelenlegi béremelés, amely a törvénytervezetben szerepel, 86 ezer embert érint az egészségügyben, köztük több mint 15 ezer orvost és közel 68 ezer szakdolgozót. Ezzel a lépéssel megkezdtük egy adósság törlesztését, amivel az ágazatban mind a dolgozóknak, mind a társadalomnak, s véleményem szerint a betegeknek is tartozott a politika.

A törvényjavaslat mellékletei tartalmazzák az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók bértábláit, valamint a januárig visszamenőleges és beépülő béremelés mértékét. Az orvosok esetében 2012-ben bérpótlék formájában jelenik meg, de az ő esetükben is jövő év, azaz 2013 január elejétől már a bértábla szerinti fizetés jár majd. Ez az ágazati béremelés ebben a nehéz időben mindenképpen történelmi lépésnek számít.

Módosul az ágazati munkajogi szabályozás rendszere is. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytől eltérő, speciális egészségügyi ágazati munkajogi szabályok kialakítása, illetve átalakítása is szerepel ebben a tervezetben.

Az új munka törvénykönyve hamarosan életbe lépő szabályozásával az a cél, hogy ne hozza rosszabb helyzetbe a gyógyításban tevékenykedőket, lehetőség szerint minden maradjon úgy a nyugodt működés vonatkozásában, mint eddig volt. Emlékezzünk rá, hogy az új munkajogi szabályozás, amely hosszú napokon át kitartó, éjjel-nappali vitákat jelentett itt a Házban, hátrányosan érintette volna az egészségügyben dolgozókat. Ennek kiküszöbölésére, illetve korrigálására kerül sor ebben a részben.

Az egészségbiztosítási törvényt érintő módosítási javaslatok célja, hogy növelje az egészségbiztosító ellenőrző szerepét. Az egészségbiztosítási törvény egyik kiemelkedő módosítása az, hogy a jövőben csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel. Ez a módosítás az alaptörvény alapján került a törvénytervezetbe. Az alaptörvény 39. cikkének (1) bekezdése meghatározza, hogy csak olyan szervezet részére teljesíthető szerződés alapján kifizetés a központi költségvetésből, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése és a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

Egy újabb szabályozási kör a gyógyszerellátással és az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályok módosítása. Összefoglalva e tekintetben elmondható, hogy a gyógyszertörvény módosítása jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja. A gyógyszertörvény módosításának az a célja, hogy az Európai Unió gyógyszerhamisításról szóló irányelvének megfeleljünk. A javaslat szerint a gyógyszer-hamisítási irányelvet legkésőbb 2013. január 1-jéig át kell ültetni a magyar törvénykezésbe is.

A Magyary-program egyszerűsítési programja - amelyről képviselőtársam a többségi vélemény megfogalmazása kapcsán már mondott néhány gondolatot - az, hogy a kormány a Magyary Zoltán közigazgatási fejlesztési program intézkedési terve alapján a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhet csökkentse, továbbá a jogszabályok nyelvezetét közérthetőbbé tegye az egyszerűsítési programmal. Ez egy folyamatosan frissülő terület. A Magyary-program négy területen fogalmaz meg koncepciót: a szervezeti fejlesztés, a közigazgatási feladatok, a közigazgatási eljárás szabályozása és a személyzeti kérdések tekintetében.

A katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályozás is változik a tervezet szerint. A javasolt módosítással a jelenlegi szabályozásnál pontosabban és a területi szinteknek megfelelően kerül meghatározásra, hogy valós katasztrófa bekövetkeztekor, illetve intézményi működési zavar esetén, ha az események egy vagy több megyére terjednek ki, jogosult az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése, valamint az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelése. Szabályozásra kerül e tekintetben az irányítás rendje is.

Módosulnak a fenntartói hatáskörök. A javaslat pontosítja a fenntartó feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartói feladatainak megosztását. A szabályok különválasztják a fenntartókra vonatkozó rendelkezéseket egyrészt az összes fenntartóra vonatkozó általános feladatok, másrészt az állam fenntartásában lévő intézményekre vonatkozó speciális szabályok tekintetében. A fenntartó általános feladatai között egyrészt szakmai jellegű hatásköröket jelenít meg a tervezet, másrészt költségvetési típusú hatásköröket is definiál.

A betegjogi képviselettel kapcsolatos módosítás megteremti annak a jogos igénynek az alapját, hogy a létrejövő országos betegjogi és dokumentációs központ egységes rendszerben, egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői rendszert. A javaslat értelmében felhatalmazást kapna a kormány, hogy rendeletben kijelölje a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviseletet foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesítését elősegítő szervet.

A szervezett érdekvédelmet szabályozó döntésekkel hallgatói képviseleti jelleget akartak adni az oktatáshoz, és javítani akarták a szakképzéshez való hozzáférést. A javaslat értelmében a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdek-képviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít az őket érintő döntéseket megelőzően. Működésüket a központi gyakornokok, illetve a rezidensek országos érdek-képviseleti szerve koordinálná a jövőben.

Az eddig felsoroltak mellett ez a törvényjavaslat a jogalkalmazást segítő, a szabályozást pontosító rendelkezéseket is tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.20)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miről is szólhatnék másról mint az egészségügyi bizottság elnöke, mint az egészségügy helyzetéről. Az egészségügyi ágazat helyzetének elemzésekor nem tekinthetünk el attól, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen állapotban is vettük át magát az ágazatot két évvel ezelőtt. Elképesztő zűrzavarban kell vagy kellene rendet tenni minél előbb, ennek a munkának zajlik a folyamata jelenleg is. Lényegében eladósodott kórházakat, lepusztult infrastruktúrát, átláthatatlan betegutakat örököltünk. Az újjászervezés semmiképpen sem tűr halasztást.

2010 őszén a kormányzat megalkotta a Semmelweis-tervet, a kormányprogram "Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet" fejezetében foglaltaknak megfelelően az egészségügyi ellátás újraszervezésének és újjászervezésének alapelemeit, megvalósítását és az irányokat rögzíti.

A terv elfogadását - és azóta is - a magyar egészségügyben példa nélküli egyeztetés folyamata előzte meg, amely egyeztetési folyamatok jelenleg is zajlanak. Hangsúlyozom, hogy minden körülmények között a beteg áll minden lépés középpontjában. Úgy rendezzük át a meglévő kapacitásokat, betegutakat, hogy biztosítsuk a betegek számára, hogy a legrövidebb időn belül hozzáférjenek az ellátáshoz, és lehetőleg a biztonságos, minél jobb színvonalú ellátáshoz.

A betegforgalmi statisztikák megközelítőleg... - valamint más paraméterek figyelembevételével területi és szakmai egyenlőtlenségeket kell kiegyenlíteni, valamint egy hatékony betegútszervezés biztosítása érdekében térségi egységekre épülő, állami egészségszervezési intézményrendszer kiépítésének a folyamatának állunk a közepén.

A fekvőbeteg-szakellátást végző intézmények állami átvételével hosszú idő után lehetővé válik az intézmények valós teljesítményeinek összevetése, az egységes és következetes szakmai irányítás megvalósítása, valamint a meglévő rendszerek megfelelőségének monitorozása. Ne felejtsük el, hogy a közreműködői és feladatátadási szerződésekkel, valamint a különböző kiszervezésekkel egy bonyolult, szintén átláthatatlan rendszer volt, amivel szembetaláltuk magunkat, ami lehetetlenné tette a problémák egységes kezelését. A korábbi önkormányzati fenntartással szemben az állami tulajdon nagymértékben segíti az átláthatóságot, nyomonkövethetőséget, a felelősségi körök pontos definiálását, a gazdasági racionalitást, a tulajdonosi döntések meghozatalát a teljes átvett intézményrendszer vonatkozásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány intézkedést kiemeljek ebből az elmúlt két évből. Több jogcímen is forráshoz juttatta az alapellátást, bár ez a folyamat nem kielégítő a mai napig, az alapellátás megerősítéséhez a háziorvosi rendszer alapos megerősítésére van szükségünk a jövőben.

Csatlakoztunk az Eurotransplanthoz, amelynek megfelelően az Unió országaival együtt jelentősen nőtt a szervre váró magyar betegek túlélési reménye és lehetősége. Erről nap mint nap tájékozódhatunk a médiákban is. A rezidensek itthon tartásának érdekében olyan támogatási formákat vezettek be, amelyekkel sikerül talán megállítani az eddigi negatív tendenciákat.

2010-ben 27,5 milliárd forintot, 2011 végén pedig két részletben 21 milliárd, majd 27 milliárd forintos támogatást kaptak az állami egészségügyi intézmények, elsősorban a lejárt szállítói tartozások csökkentésére. 2012-ben - tíz évet követően - jelenleg folyamatban van egy 30,5 milliárd forintos béremelés, ez meghatározásra került, amelyből 17 ezer orvost és 68 ezer egészségügyi dolgozót, továbbá 1400 egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársat érint az ez évi béremelés.

(17.40)

Ez nem teljes körű, de reményeink szerint elindultunk az úton. Az egészségügyi rendszer prioritásainak kijelölésénél komoly hangsúlyt fektet a kormányzat a megelőzésre. Itt csak két törvényre, a nemdohányzók védelméről szóló törvényre, illetve a népegészségügyi termékadó bevezetésére és ezeknek az egészségügybe történő visszaforgatására utalok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyben zajló változásoknak arról kell szólniuk, hogy az egészségügy minél hatékonyabb legyen, modern, fenntartható rendszert tudjunk kialakítani.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj. - Az elnök csenget.) Az egészségügyi ágazatért való aggódásnak számos megnyilvánulását hallhattuk a mai napon, de úgy gondolom, hogy ami nem felel meg a valóságnak, azt azonnal és rögtön korrigálni kell.

Ez pedig nem más - majd a rendes hozzászólásomban fogok néhány adatot elemezni a költségvetés számait illetően, de a bizottsági ülésen egyértelműen elhangzott mindkét tárca képviseletében -, hogy a 2013-as költségvetés az ez évihez hasonlóan tartalmazza a 30,5 milliárd forintos béremelés fedezetét. Tehát nagyon kérném, hogy a következő hozzászóláskor tessék megkeresni a költségvetési számok között, tartalmazza egyébként a büdzsé.

A másik kérdés a gyógyszerellátás kérdése, amellyel évek óta riogatják a lakosságot, de arról nem tetszenek beszélni, hogy a gyógyszerellátás tekintetében számos olyan technikát, technológiát és mindenféle egyebet alkalmaznak - a vaklicitet, egyébként például javasolom, hogy tanulmányozzák át, hogy ez mit jelent -, amelynek kapcsán ez idáig a lakossági gyógyszerterhek nem nőttek, hanem csökkentek egyébként az elmúlt időszakban. Az is elhangzott a közelmúltban, hogy itt-ott az egészségügyi dolgozók vagy a közszférában dolgozók nem kapták meg a fizetésüket. A közszférában dolgozók a fizetésüket minden egyes alkalommal megkapták ez ideig.

Nagyon kérném önöket, hogy az embereket, a lakosságot ne riogassák olyanokkal, amelyek nem felelnek meg a valóságnak! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kora reggeli órákban elhangzott kritikákat és jellemzéseket követően elmondható, hogy a 2013. év tervezett költségvetését az elhangzott kritikák ellenére a teljesíthetőség és a stabilitás jelzői illetik meg.

(15.40)

Elhangzott a kritika két irányban is, mind az Unió irányában, mind itthoni vonatkozásban. Az Európai Unió irányában nyilvánvalóan ez a költségvetés a hiánycél tartásával, az államadósság csökkenésével, országunkon belül pedig a gazdasági növekedés remélt eredményével próbál hozzájárulni jövőnkhöz és boldogulásunkhoz. Azért nagyon fontos, hogy erről beszéljünk az egészségügyi ágazat oldaláról, mert nyugodtan meg lehet kérdezni, hogy az egészségügy mivel tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A legfontosabb dologgal, az élő munkaerővel, az egészséges emberrel, mert enélkül gazdaságot és országot építeni nem lehet.

Nyilvánvaló, hogy ahhoz, ami felvetődik a tervezetben, mi, az egészségügyben dolgozók két módon tudunk hozzájárulni. A 25 év alatti korosztály esetében vagy ehhez a korosztályhoz közel nyilvánvalóan munkahelyteremtéssel, mert nyugodt és jó szívvel merem mondani, hogy minden egészségügyi végzettséggel, orvosi, ápolási és egyéb területeken mindenféle végzettséggel - hál' istennek, az ápolás területén is van már egyetemi végzettség - az egészségügyben mindig lehet munkát találni. Az 55 év feletti munkaerő esetében, nyilvánvalóan a mi esetünkben elsősorban a munkahely megtartása az, ami nagyon fontos és szóba jön, bár örülnének, ha ebben a korcsoportban is tudnánk új munkahelyeket teremteni.

Az államadósságot folyamatosan újratermelő alrendszerek szisztematikus megújításának figyelembevételével készült a jövő évi költségvetés. A kritikákból az egészségügyet illetően sajnos nem hangzik el egy nagyon fontos tétel. Nem fogok időt és évszámokat mondani, de nagyon jól tudjuk a teremben mindannyian, hogy mennyire hiányzik az a számításaink szerint biztosan tetten érhető 250 milliárd forintos összeg, amit folyamatában kivontak az egészségügyi kasszából. Ha az nem került volna kivonásra, akkor nagyon sok olyan problémával nem kellene most szembenéznünk, mint amivel sajnos szembe kell nézni a mindennapokban.

Az egészségügy területén olyan átalakítások zajlanak, amelyek a hatékonyság növelését, jobb ellátást céloznak, miközben hosszú távon próbálják fenntarthatóvá tenni az egészségügy finanszírozását. Az ellátórendszer átalakítása a tudatos, hosszú távú tervezési politika eredményeként, a Semmelweis-tervben meghatározott prioritások figyelembevételével halad előre folyamatosan. Már ez évben komoly fejlesztések indultak el és valósultak meg, illetve a jövőben is lehet számítani azokra a pályázati konstrukciókra, amelyek a kórházi, járóbeteg-, sürgősségi ellátás infrastruktúrájának fejlesztésében garantálják a Semmelweis-terv által szükségesnek tartott átalakítást, hogy ez hatékonyan valósuljon meg.

Ezen a területen nélkülözhetetlen és bárki véleményével ellentétben elképzelhetetlen az Unió jelenléte (sic!), hiszen az európai uniós pályázatok azok, amelyek az alapját képezik és egyben letéteményesei ennek a fejlődésnek. A 2013. évi intézményi és fejezeti kezelésű előirányzati feladatok végrehajtásának ezek biztosítják a hátterét.

Mindenki tudhatja és láthatja az országban, hogy szinte nincs ma olyan egészségügyi intézmény Magyarországon, amelyben valamilyen fejlesztés napjainkban, az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben is akár és a jövőben is ne folyna, ne valósulna meg folyamatosan.

Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évre tervezett költségvetésének célja a struktúraátalakítás következtében létrejött és az új struktúrának megfelelő finanszírozáshoz szükséges fedezet megteremtése. A struktúraátalakítással összefüggésben fokozatos áttérés valósul meg a bázisfinanszírozásról az új helyzetben a feladatalapú finanszírozásra. Az egészségügyi alap költségvetését a 2012. évhez hasonlóan - nagyon korrekt módon - kismértékű hiánnyal tervezték, hiszen a bevételi és a kiadási oldal között 25 milliárd forint hiánnyal van tervezve a 2013-as költségvetés.

A gyógyító-megelőző ellátások tartalmazzák a szerkezeti változásokat, a szintre hozásokat, a többletkapacitás-befogadás forrásainak igényeit és a fejlesztéseket. A 2013. évi finanszírozásra szánt összeg e tekintetben 8,5 milliárd forinttal több a 2012. évinél. A tervezett előirányzat összege tartalmaz többletkapacitások befogadására is 4,5 milliárd forintot és fejlesztésekre 740 millió forintot. Lehetne mondani, hogy a fejlesztési összeg nagyon kevés, de ezt nem konkrétan, nominálisan kell értelmezni, hanem olyan formában, hogy ezek képezhetik ezeknek a pályázatoknak azt az önrészét, hogy mintegy 10 százalékos önrész biztosításával ez az összeg meg tudja sokszorozni értelmesen önmagát.

Az összevont szakellátás feladatait és összegszerűségét tekintve is kiemelkedő helyet foglal el, előirányzata 2013-ban 4,3 milliárd forinttal több a 2012. évi eredeti előirányzat összegénél. Ezek az összegek kiolvashatók a költségvetés számaiból. Ismétlésképpen mondanám el, hogy ez az előirányzat tartalmazza az ágazati bérfejlesztés fedezetéül szolgáló bérfejlesztés folytatólagos biztosítását szolgáló 30,5 milliárd forint összeget is. Tudatában vagyunk, hogy milyen nehéz az egészségügyi dolgozók anyagi helyzete, ezért áldozatos munkájuk és a rájuk nehezedő felelősség elismerését célzó intézkedésekre törekszünk valamennyi, a rendelkezésünkre álló eszköz hatékony felhasználásával.

Az előző évhez hasonlóan folytatódik a szakképzési rendszer működésének a támogatása is. Jelentős összeg van biztosítva a légi mentés eszközparkbérlési lehetőségére - ez nyilvánvalóan nem kerül megvásárlásra -, valamint az oltóanyag biztosításával összefüggő kiadásokra. A mentés előirányzata mintegy 500 millió forint többletforrást tartalmaz a 2012. évhez képest.

A 2013. évben az uniós források lehetőséget biztosítanak a szakmapolitikailag kiemelt jelentőséggel bíró népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok támogatására is. Az áttörést eredményező uniós fejlesztési források több projektre vannak széttagolva. A projektek puzzle-darabok, ha ezek mind megvalósulnak, akkor megújult intézményrendszer jön létre ezen a területen. A cél az, hogy a népegészségügyi rendszert revitalizáljuk, alkalmassá tegyük arra, hogy napjaink legfontosabb kihívásainak megfeleljen. A legfőbb cselekvési irányok a következők: az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása, az egészségműveltség fejlesztése, az életmódprogramok társadalom széles rétegeiben történő megvalósítása, valamint a népegészségügyi termékadónak, a nemdohányzók védelmének és bizonyos értelemben az alkohol jövedéki adójának bevételeiből származó összegeket is lehetőleg erre a területre kell összpontosítani, ami eddig múlt időben meg is történt, mert ezek a pénzek itt hasznosulnak a legjobban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Célunk egy olyan fenntartható rendszer létrehozása, amely mind az állam, mind az egészségügyi dolgozók és főleg a rászoruló betegek számára garanciákat képes nyújtani. Ennek szellemében fogjuk munkánkat a jövőben végezni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért vártam Kiss képviselő úr hozzászólására, mert gondoltam, Baráth képviselő urat illetően próbálok reflektálni az elhangzottakra.

Baráth képviselő úr módosító indítványait volt alkalmam részletesen megismerni a bizottsági ülésen, miután én vezettem az egészségügyi bizottság ülését. Nagyon nagyra értékelem az igyekezetét, és a szándék is teljesen rendben van ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Kétfelé kell bontani ezt a kérdést. Az egyik a fekvőbeteg-ellátás rehabilitálása, úgymond, gyermekpszichiátria szempontjából. Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, mert az általam vezetett intézményben a pszichiátria és a gyerekpszichiátria is mind fekvő-, mind járóbeteg-lehetőséggel rendelkezik Gyulán, hosszú idő óta már. Viszont el kell mondani, hogy a problémát kétfelé kell bontani, mert a fekvőbeteg-ellátás újraindítása nem csupán anyagi kérdés. El merem mondani, hogy miért. Néztem itt közben a számokat, hogy új kapacitások befogadására 4,5 milliárd forint rendelkezésre áll, fejlesztésekre pedig 740 millió forint az OEP költségvetésében, de nem lenne szabad belemennünk abba a hibába, és felelőtlenség lenne, amibe a járóbeteg-ellátó intézetek építésekor - ugye, húsz zöldmezős, tizenegynéhány felújítás -, hogy felépülnek ezek a gyönyörű intézetek, és nem tudjuk szakemberrel és tartalommal megtölteni, és nem tudjuk ellátni ezáltal ott a betegeket.

Tehát kétfelé kell bontani, mert az ország gyermekpszichiáter-ellátása szakorvosban olyan szolidnak és csekélynek mondható, hogy nagyon nehéz lenne ezt a kérdést megoldani.

Szerintem, miután a járóbeteg-ellátás teljes áttekintése éppen ősszel várható, a járóbeteg-rendelésre újra vissza kellene térni, de nagyon üdvözlendő és dicsérendő ez a próbálkozás.

Köszönöm szépen.

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Józsa képviselő úr a kétpercesét most se arra használta, mint amire az hivatalosan hivatott, mert az arra szolgál, hogy próbáljunk egymás kérdéseire akár még pozitív értelemben is reflektálni; én most ezt teszem.

Gyenes képviselőtársam, akivel együtt dolgozunk a bizottságban, az ő tevékenységének én nagy-nagy tisztelője vagyok, de amikor elhangzik valami, én úgy gondolom, az is tisztességes dolog, ha az érem másik oldaláról is ejtünk legalább egy-két szót, még ha két percben is. Nevezetesen: olyan körülmények között, hogy a jövő évi egészségügyi büdzsé, igaz, hogy egy szolid hiánnyal van tervezve, ezzel együtt a jövő év is tartalmazza egyébként a költségvetésben folytatólagosan annak az elkezdett béremelésnek a fedezetét, ami nem egy óriási összeg, ezt el lehet mondani, de ahhoz képest, hogy nem volt semmi korábban, 30,5 milliárd forint lesz folytatólagosan. Benne van a költségvetésben, ezt együtt hallhattuk Gyenes képviselő úrral a bizottsági ülésen az NGM részéről.

A másik kérdés az - sok mindennel persze egyetértek, amit mondott - a népegészségügyi és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos probléma, ebben, úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon komoly feladatok vannak előttünk. Azért nézek a papírba, mert nem akarok a levegőbe beszélni. Az Európai Unió által négy területen egyébként, népegészségügyi fejlesztésre - ezzel a lehetőséggel, ha mi nem élünk, ez csak a saját hibánk lehet - négy területen, amit nem sorolnék föl, mert ez csak az időt rabolná, hogy milyenfajta támogatások, csak mondom: az elején 5 milliárd forintos fejlesztési lehetőség, 250 millió, 2,5 milliárd svájci alapban, 3,6 milliárd norvég alapban, 5,6 milliárd. Ezekkel a lehetőségekkel mind-mind élhetünk a jövőben, és élnünk is kell, úgy gondolom, minél előbb, mert ezek a lehetőségek itt vannak az uniós pályázatok által. (Az elnök csenget.)

Köszönöm szépen.

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem az eddig elmondottakat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az egészségügyi szakellátási felelősséggel és az ellátórendszer struktúrájának szervezésével kapcsolatos módosításokat tartalmazza.

Képviselőtársaim bizonyosan emlékeznek rá, hogy a szakellátással kapcsolatos felelősséget az önkormányzati törvény 2011. évi módosítása már 2012. január 1-jétől az államhoz utalta. A járóbeteg-szakellátás tekintetében fontosnak tartom kiemelni, hogy a fekvőbeteg-szakellátás átvételekor már a járóbeteg-szakellátás 76 százaléka is átkerült állami kezelésbe. A jelenlegi törvényjavaslat mindössze a járóbeteg-szakellátás 24 százalékát érinti, s ebbe a 24 százalékba a magánszolgáltatók is beletartoznak. Ez a szám százalékosan a 263 különböző méretű rendelőnek körülbelül a kétötöde. Ők az állami átvételnek nem voltak korábban az alanyai.

A most benyújtott törvénycsomag célja annak szabályozása, hogy milyen formában és milyen mértékben érvényesüljön a mögöttes állami felelősség a továbbra is önkormányzati kézben maradó járóbeteg nem integrált szakellátási felelősségi körben. Azért fontos a részletszabályok tisztázása, mert az előzetes nyilatkozattétel alkalmával az önkormányzatok több mint 80 százaléka a járóbeteg-szakellátás megtartása melletti szándékát fejezte ki. Figyelemmel arra, hogy az önkormányzatok döntő többsége a további működtetés mellett döntött, ez a törvényjavaslat továbbra is önkormányzati feladatként rendelkezik az intézményműködtetési kötelezettségről.

Rendelkezik a javaslat arról az esetről is, ha az önkormányzat nem tudja ellátni az intézményműködtetési kötelezettségét. Ebben az esetben az állam köteles biztosítani a feladat ellátását először ideiglenesen, majd a feladat nem teljesítése esetén számított negyedik hónap első napjától véglegesen. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkormányzat bejelenti, hogy nem tudja ezt a feladatot elvégezni, akkor egy három hónapos átmeneti időszakban az állam mögöttes felelőssége lép életbe. Az ÁNTSZ határozata szerint, ha szükséges, az állam akár három hónapig is meg kell hogy szervezze az ellátást, illetve használhatja ezt a vagyont, amit eddig az önkormányzat használt betegellátási célra. Amennyiben viszont a három hónap eltelte után az önkormányzat továbbra sem képes vagy nem tudja ellátni a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos feladatait, akkor ez teljes egészében az államhoz kerül. Ezzel az úgynevezett mögöttes felelősséggel tehát a javaslat egyértelműen kinyilvánítja azt a szándékot, hogy ha bármilyen oknál fogva az önkormányzat nem képes ellátni a feladatot, az állam feladatává válik ez a kötelezettség. Tehát a járóbeteg-ellátásban nem maradhatnak a betegek ellátatlanul.

Speciális szabályokat tartalmaz a javaslat a vagyonelemek tekintetében is. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert nemcsak hogy alapellátási, hanem nem egy esetben nem is egészségügyi szakfeladat működik egy-egy adott épületben. Mondhatnánk példaként például a szociális tevékenységet akár, amit ugyanebben az épületben ellátnak. Ez az ellátási forma viszont nem lehet tárgya az egészségügyi típusú átalakítási csomagnak, ezért speciális rendelkezéseket kellett alkotni ezekre az esetekre. A javaslat szerint, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy az egészségügyi szakellátási, járóbeteg-ellátási feladatot át kívánja adni, akkor a vagyonelemek kérdésében is meg kell állapodni. Tehát az átvevő - amely minden esetben, úgy, mint az eddigi esetekben is a Gyemszi - az állam nevében kell hogy megállapodjon az adott önkormányzattal a vagyon megosztásáról és közös használatáról.

A törvényjavaslat rögzíti továbbá az uniós projektek, a vezetők és dolgozók átvételével kapcsolatos részletszabályokat is. Szeretném hangsúlyozni, hogy ugyanúgy, mint a megyei és települési önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények átvétele esetében volt, a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett egészségügyi intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, egyéb munkaviszonyát, továbbá nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát sem. Az átvett feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló az álláshelyével együtt a kormány által kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv részére felajánlja, és a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul, feltéve akkor, ha a foglalkoztatottnak a kijelölt szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem zárja ki.

A törvényjavaslatban számos egyéb kisebb törvény módosítása is bekerült, ezért kellett megnyitni hat törvényt, többek között a Nemzeti Földalapról szóló törvényt is. Azért ezt emeltem ki, mert többekben felmerül a kérdés, hogy ez a törvény miért kerül módosításra az egészségügyet érintő javaslatcsomagban. Szükséges a módosítás azért, mert a Nemzeti Földalappal közös tulajdonosi gyakorlást definiálni kellett a Gyemszi számára közös működtetés esetén.

Az eddig felsoroltak mellett ez a törvényjavaslat egyéb jogalkalmazást segítő szabályozást pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem az eddig elmondottakat, az államtitkár úr által elmondottakat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 13 törvény módosítását tartalmazza. Többször hangzott már el olyan hozzászólás, miszerint a salátatörvény nem a legjobb módszer a módosítások kezelésére. Véleményem szerint viszont egy praktikus módszer, ahelyett, hogy kisebb részekre bontva kerülnének a parlament elé ezek a javaslatok. Ez a megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a kormányzati munka koordinációjával a nemzetközi együttműködéshez szükséges javaslatokat egyben tudjuk tárgyalni.

Röviden foglalnám össze, hogy a törvény miről is szól. Bár tudom, hogy az ismétlés a tudás anyja, ennek ellenére az államtitkár úr által elmondottakat szó szerint nem szeretném megismételni, de nagyon fontos kiemelni minden hozzászóláshoz kapcsolódva, hogy az ágazati bérfejlesztés egy olyan fontos eleme a korábbi és ennek a salátatörvénynek is, amelyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. Azért nagyon fontos, mert megállított egy olyan folyamatot, amely igenis igen komoly veszélyeket rejtett az egészségügy működése szempontjából, és egyértelműen láthatók azok a pozitív elmozdulások, amelyek korábban a mindennapi működésben nagyon sok problémát jelentettek.

Az is nagyon lényeges, hogy az orvosok és szakdolgozók részére egy új, emelt összegű bértáblát határozott meg, amely mindenki számára hozzáférhető, és külön szerepel a javaslatban a visszamenőleges hatálya.

(21.50)

Továbbá az is nagyon lényeges, hogy a jogosulti kategóriák esetében az eddigi fix összegű támogatási mérték is megemelésre kerül a rendelkezésre álló költségvetési forrásokra figyelemmel.

2012-ben indult 30 milliárddal, ez évben folytatódott újabb 30 milliárddal, és reményeink szerint a folyamat nem állt meg. Az a közel 95 ezer egészségügyi dolgozó - amelynek személyesen én is utánajártam - igenis, nagyon örül ennek az ágazati béremelésnek, és együtt drukkolnak azért, hogy ez a folyamat folytatódjon, és akik pillanatnyilag kimaradtak, és amely formák kimaradtak, azok is realizálódjanak a jövőben, a közeljövőben, minél előbb.

Egy nagyon fontos eleme az implantátumregiszter, amelyet államtitkár úr említett. Ez sokkal messzebbre mutat annál, mint ami a törvényben szerepel. Az implantátumokról mindannyian tudjuk, hogy ezek olyan, a szervezetbe beültetendő dolgok, amelyek esetében eddig nem volt megfelelő nyilvántartás az országban. Ez mindenféle olyan lehetőséget magában hordott és magában rejtett, ami igen nagy mértékben gátolta, igen nagy mértékben akadályozta a várólistákkal kapcsolatos kérdéseket, mert miután az implantátumok központi regisztere nem volt meg, a várólistáknak ugyan megvolt a központi regisztere, de mindenféle lehetőség adódott a tekintetben, hogy a várólisták torzulása a mindennapokban előforduljon. Mégpedig azért, mert nagyon sokan, akik soron kívül meg lettek operálva, a várólistákra rá se kerülhettek, tehát ilyen értelemben az adatok torzultak.

Miután az implantátumregiszter és a várólisták nyilvántartása együtt nagyon komoly ellenőrzés előtt áll, úgy gondolom, hogy sikerül azokat az anomáliákat kiküszöbölni, amelyek nagyon sok problémát vetettek fel, és szinte minden hozzászólásban a várólisták kérdését illetően ezt nagyon sokan szóvá is tették.

A nemzeti rákregiszter, amely nevesítésre került, azért nagyon lényeges eleme ennek a törvényjavaslatnak, mert a magánellátásban, ahol nem tudjuk tulajdonképpen, hogy milyen szűrővizsgálatok történnek - például a citológiai vizsgálatok a méhnyakrák esetében és folytathatnám, bőrgyógyászati szűrések s a többi -, jelentési kötelezettség lesz a magánszolgáltatók vagy magánrendelések részéről a nemzeti rákregiszter irányába, ami azt jelenti, hogy ezek az adatok is tisztulnak, és pontosabban láthatunk ezeken a területeken.

Nagyon fontos, és sokan talán úgy gondolják, hogy ha nem is idegen elem, de értelmezésben hogy került ide a gyermekápolási táppénz kérdése. Ez egy rendkívül fontos kérdés mindenkinek, aki ezzel a lehetőséggel eddig nem tudott élni. Ebben az esetben a munka törvénykönyve által, a különböző munkakörökben dolgozó édesanyák vagy szülők - édesapa is lehet természetesen - nem tudták legális körülmények között igénybe venni ezt a lehetőséget, ez igaz, hogy életkori megkötéssel, de pillanatnyilag lehetőséget szolgáltat arra, hogy nem kell indokolatlanul táppénzt igénybe venni, legálisan jár a lehetőség a kórházi kezelés időszakára, hogy a beteg gyermeke mellett tudjon lenni a szülő. Ez egy óriási előrelépés, és a legalitás irányába vitte el a törvény ezt a javaslatot.

Nagyon fontos a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló egyszerűsítési folyamat, amelyet államtitkár úr részletesen kifejtett, így ilyen formában ennek a részletezésébe nem mennék bele. Az viszont nagyon lényeges, hogy a NAV irányába teljesítendő adatszolgáltatásból meghatározásra kerüljön, hogy ne legyen szükség járulékos adatlapokra, akár táppénz és egyéb esetében, tehát nagyon sokat egyszerűsített ez a javaslat a korábbi gyakorlaton.

Fontos eleme még a határon átnyúló egészségügyi ellátás, amely előtt sokan értetlenül állnak vagy állhatunk. Ez egy európai uniós irányelv, amelyet át kell ültetni a hazai jogszabályokba. Az Európai Unió gyakorlatában nagyon sok helyen, nagyon régóta ez már egy működő lehetőség. Ebben jól tudom, hogy a kritika is úgy fogalmazódott meg, hogy az lenne szerencsés, ha nekünk nem kellene, vagy legalábbis a magyar ellátás korlátozására korlátozott mértékben kellene külföldi betegeket fogadni, a magyar betegek viszont a szolgáltatásokat igénybe tudják venni az Európai Gazdasági Térség területén. De úgy gondolom, hogy ennek a folyamatnak mindenképpen kétirányúnak kell lennie, és miután európai uniós irányelv, ezt a magyar gyakorlatba át kell ültetni, és meg kell próbálni azokat a pozitív lehetőségeket kiaknázni belőle, amelyekből mindkét oldalon nyerhetünk. Igen, aki külföldről Magyarországra jön, hosszú várólisták vannak, igenis nyerhet a magyar egészségügyi ellátásban természetesen.

Nagyon fontos még az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény módosítása. Megteremtődnek a gyógyszertörvény betartása tekintetében a hatékony hatósági ellenőrzés feltételei. A közelmúltban megkezdett új hatósági engedélyezési eljárások tekintetében bevezetésre kerülnek az igazgatási szolgáltatási díjak, megvalósul a gyógyszerellátási biztonság garantálása érdekében a gyógyszerek exportjának szükségszerű korlátozási lehetősége.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény módosításával a nagy számban egyedi méltányosságban kért gyógyászati segédeszközök esetén egyszerűbbé válik az új támogatási csoport nyitása, módosításra kerül a támogatásba történő befogadás alatt álló gyógyszerek termelői árának nemzetközi összehasonlítására vonatkozó feltételek meghatározása. Továbbá a már legalább 6 éve közfinanszírozásban részesült gyógyszerekkel kapcsolatos gyártói befizetés megállapításának feltételei is pontosításra kerülnek.

A betegellátás javítása a gyógyászati segédeszközök befogadásának egyszerűbbé tételével, valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával kapcsolatos szabályozás pontosítása is indokolt, amely szerepel a törvényjavaslatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a kritikákat is természetesen meg lehet fogalmazni, ezt a salátatörvényt, ezt az új törvényt nagyon várták a dolgozók, nagyon vártuk mindannyian, és úgy gondolom, hogy az egészségügyi bizottság pozitív példát statuált a tekintetben, hogy egyöntetűen, ellenvélemény és tartózkodás nélkül tartotta a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak.

Úgy gondolom, hogy a tartózkodás ellenére a másik bizottságban tartózkodó képviselőtársaimat is jó szívvel kérem arra, hogy a törvényjavaslatot végső formájában fogadják el és támogassák, mert higgyék el, sokat javít ez az egészségügyi rendszer működésén.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottság tegnap, a 2013. október 28-ai ülésén megtárgyalta a T/12792. számú, egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság kiemelten az egészségügyet, az E. Alapot érintő kérdéseket elemezte a törvényjavaslatban. 18 igen és 3 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki a mai napot itt a parlamentben végigülte, az meggyőződhetett egy dologról biztosan, hogy a ma elhangzott honvédelem kérdése, a fegyverek és az ápolásügy kérdése között igenis nagyon-nagyon szoros összefüggés érhető tetten. Ha abból indulunk ki, hogy a vöröskeresztes mozgalmat a világon a solferinói ütközet hívta életre, bizony szervezett keretek között Magyarországon az ápolás kérdését is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történései tették aktuálissá és tették hivatalossá. Nevezetesen - én nem kívánom természetesen az időt kimeríteni - Kossuth Lajos - (Felmutatva a kezében tartott papírt:) ebben elolvasható - legfiatalabb húgát, Zsuzsannát bízta meg az országos főápolói teendők ellátásával, és példamutató munkát végzett ezen a területen.

Kossuth Zsuzsanna 1817-1854 között élt, New Yorkban halálozott el, és példa a mai napig a magyar ápolásügy történetében. Az ápolási hivatás egy rendkívül nehéz, kihívásokkal teli hivatás. Nagy áldozattal, nagy elkötelezettséggel jár, teljes embert igényel, és nélkülözhetetlen az egészségügyi ellátásban, a betegek gyógyulásában. Abban az időben szinte fontosabb volt az orvosi beavatkozásnál az ápolás, a szakszerű ápolás kérdése. Ezért is gondoltam és gondoljuk mindannyian, és évek óta dolgozunk ezen, hogy példakép lehet mindenki számára hazánk egyik legkiemelkedőbb ápolónője, az említett Kossuth Zsuzsanna, aki nagyon sokat tett ezért a kérdésért.

Az ápolói munka amellett, hogy szakma, hivatás is, és nagyon sok odaadással jár a betegek irányába. Úgy gondoltam és úgy gondoljuk sokan, úgy gondolom, hogy ezzel hozzá tudunk ahhoz járulni, hogy a társadalmi megbecsülés ranglistáján lényegesen előbbre kerüljön ennek a munkának az értéke. Lehet, hogy sokan tudják, lehet, hogy nem, Finnországban ennek a hivatásnak a gyakorlása a társadalmi megítélés tekintetében az első helyen áll. Úgy gondolom, azzal, hogyha mi határozati javaslatban február 19-ét a magyar ápolók napjává tesszük közösen, sokat teszünk ennek a rendkívül nehéz hivatásnak az elismertetése, elismerése érdekében, és adózunk munkájuk előtt. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, és kiemelt figyelmet szenteljünk ennek a rendkívül fontos munkának.

Kérem, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot, és köszönöm, hogy ezt a néhány mondatot önöknek elmondhattam.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon köszönöm a vitában a rendkívül aktív részvételt mindenki részéről. Nagyon jól éreztem, hogy a jobbikos hozzászólások értünk és nem ellenünk szóltak, ez teljesen egyértelművé vált számomra. A támogatását nagyon köszönöm mindenkinek, és úgy gondolom, hogy talán egy-két mondattal kiegészíthetem az eddig általam elmondottakat.

Sokan tudják, de nagyon sokan nem tudják, hogy az ápolás területén legalább kilenc-tízféle olyan képzés van, amelynek területén dolgozhatnak ápolók. Egyetemi végzés, egyetemi ápolóképzés van Magyarországon, doktori címet lehet szerezni, számos munkatársunk tudományos fokozattal rendelkezik ezen a területen. Tehát mindenképpen úgy gondolom, hogy van perspektíva.

Amit pedig Bene Ildikó főigazgatótársam és alelnök asszony említett, ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően úgy gondolom, hogy nagyon komoly a fejlődés az egészségügyben, és ma már a klasszikus ápolás a különböző ápolást segítő eszközök által olyan formában is komoly fejlődésen ment keresztül, mert ezeknek az ápolási modern eszközöknek a kezelése egy külön szakismeretet igényel, mert kézi erővel mindent természetesen nem lehet megoldani, ez a tapasztalat mellett egy nagyon fontos szakmai munka is.

Végezetül, talán az elhangzott már itt a Parlament falai között az én számból is, hogy a világ létezése óta, amióta egyáltalán ápolás van, ez egy megszakítás nélküli folyamatos munka, és az orvosi munka nyilvánvalóan a prioritásából semmit nem veszít, mert nagyon fontos, de ha a nap 24 óráját vesszük alapul, az ápolás ebből legalább 23 órát teljesít a nap folyamán, mert az orvosi tevékenység sokkal szerteágazóbb, mert amíg az orvos a műtőben van, addig az általa operált beteget nyilvánvalóan a betegosztályon és különböző területeken ápolják.

Természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a honfitársainkról sem, akik nem biztos, hogy az egészségügy, hanem a szociális ellátás területén végzik ugyanezt a munkát, és valóban, hála istennek, az anyagi elismerés vonatkozásában a közeljövőben ők is részesülnek juttatásban.

Azzal szeretném gondolataimat zárni, hogy ezzel az ápolók napjának a megjelölésével és Kossuth Zsuzsa nevéhez kötődően mi azt szeretnénk elérni, hogy valóban elsősorban morálisan, de mindenképpen emelkedjék ennek a hivatásnak a presztízse, figyeljen rá jobban a társadalom, és akkor közös erővel biztos, hogy a forrásokat is meg fogjuk tudni találni ahhoz, hogy holnap jobb legyen a magyar ápolás színvonala, mint tegnap volt.

Köszönöm szépen, hogy ezt a néhány záró mondatot elmondhattam. (Szórványos taps.)