Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt számvevőszéki Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén... (Folyamatos zaj.) Megvárom, amíg fideszes képviselőtársaim hagynak egy kis szót nekem. Köszönöm. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Halljuk! - Az elnök csenget.) Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén öt témáról beszéltek ellenzéki képviselőtársaim, mind az ötöt szeretném önökkel röviden ismertetni.

Az első megállapításunk az volt, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében rögzített módon mi is megerősítettük azt, hogy az önkormányzatok számára a 2000. évi költségvetés igen szűkös mozgásteret biztosított, hiszen mindössze 1,06 százalékkal haladta meg a 2000. évi előirányzat a megelőző évit.

Ez év folyamán mindösszesen 5 milliárd forint egyszeri kiegészítésre került sor, ami a gyermekjóléti ellátásban dolgozók egyszeri keresetkiegészítését jelentette, ugyanakkor ebben az évben több mint 6 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól az árvízi katasztrófa következményeinek felszámolására. Akkor az önkormányzatok szolidáris módon ezt elfogadták, tudomásul vették, az önkormányzati érdekszövetségeknek akkor a kormány olyan ígéretet tett, hogy ezt visszapótolják, amennyiben ezt a költségvetés lehetővé teszi. Bár a költségvetés ezt lehetővé tette volna, erre a visszapótlásra azonban nem került sor.

A második állítás, amely a bizottság ülésén is elhangzott: a számvevőszéki jelentés is megállapítja, hogy az önkormányzatok mind szélesebb köre szorul rendkívüli támogatásra. Az ÁSZ adatai szerint az önkormányzatok 44 százaléka vett igénybe valamilyen forráskiegészítési támogatást, valamilyen formában a forráshiányos önkormányzatok számára. Ez '94-hez képest két és félszeresét jelenti az önkormányzatoknak, de '96-98-hoz képest is közel másfélszeres növekedést jelent.

A harmadik téma, amellyel foglalkoztunk, és az ÁSZ-jelentés is rendkívül súlyos kérdésnek tartja: a címzett és céltámogatások területén az tapasztalható, hogy a költségvetésben e célra szereplő összeg 42 százaléka maradványként átkerül a következő évre. Amikor az előző évek gyakorlatát és tapasztalatait is számba vettük, megállapítható valóban, hogy ez nem új keletű probléma, és ennek okai között nagyrészt az is szerepel, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek azzal a saját erővel, amellyel biztonsággal pályázhatnak céltámogatásra vagy címzett támogatásra, az önkormányzatok magatartásában van bizonyos hazardírozás, hogy megpróbálnak több pénzre pályázni, mint amennyinek valójában majd a saját erejét biztosítani tudják. Ez egy önkormányzati finanszírozási reformnál biztos, hogy megoldandó feladat.

Az is hozzájátszik ehhez, hogy a kormány nem tartja be a törvényes határidőket, amikor a különböző pályázatokról dönteni kell, tehát nem tudnak biztonsággal tervezni az önkormányzatok. A jelen évben konkrétan, kedves fideszes képviselőtársam, július 31-éig kellett volna először döntenie a kormánynak a címzett támogatások listájáról. Ezt a döntését mintegy másfél hónap késedelemmel hozta meg a kormány, egészen konkrétan 49 napos késedelembe esett a kormány, amikor ezt a listát először kellett volna nyilvánosságra hoznia.

Az önkormányzatok már most elfogadják a jövő évi költségvetési koncepciójukat vagy valahol már a költségvetést is, és nem tudnak számolni azzal, hogy a kormány majd vajon támogatja-e az ő címzett támogatásukat vagy sem, mert a kormány több mint másfél hónapos késedelembe esik, és még csak arra sem veszi a fáradságot (Babák Mihály közbeszól.), hogy ezt a késedelmet megmagyarázza.

Amikor mi a parlamenti bizottság ülésén ezt Pintér Sándor miniszter úrtól megkérdeztük, akkor a késedelmet elismerte, de ennek a késedelemnek okaként azt jelölte meg, hogy egy törvénymódosítást kezdeményeznek majd a parlamentben, amiben arról szeretnének döntést hozatni a Házzal, hogy ezentúl korábban hozzák meg azt a döntést, amivel most egyébként pedig másfél hónapos késedelembe estek. A történet önmagáért beszél.

A bizottság ülésén szó esett arról, hogy a 2001-2002. évi költségvetés módosításakor - ebben a törvényben történő módosításakor - az inflációs többletbevételből az önkormányzatok teljes egészében kimaradnak.

Végül egy nagyon fontos témáról: az önkormányzati bizottság ülésén azzal a minősítéssel éltem, hogy a zárszámadási törvényben egy sunyi és alattomos törvénymódosítást hozott be a kormány, ugyanis évek óta ígéri az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésének felülvizsgálatát, módosítását. Ehhez nem volt elég ereje, koncepciót nem tett le az Országgyűlés asztalára, és most egy kétharmados szabályozást igénylő törvénymódosítást sunyi módon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) becsomagol a zárszámadásba. Ez visszaélés azzal a felhatalmazással, amit önök kaptak a választóktól, visszaélés az önkormányzatok (Az elnök ismét csenget. - Tóth István: Idő!) lojalitásával és türelmével. A Szocialista Párt véleménye szerint ez megengedhetetlen.

Köszönöm, elnök asszony, hogy húsz másodperccel honorálta azt a bekiabálások miatt kimaradt időt (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), amelyet kénytelen voltam szünet formájában a parlamentben elmondani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)