Felszólalás adatai

Jelen esetben pedig azt mondhatjuk el, hogy én abszolút támogatom az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét, az igen szavazat is szerintem szavatolható egy ilyen esetben. Ugyanakkor semmiféle olyan eszköz nem látszik, amely megnyugtatna bennünket a tekintetben, hogy ennek a könnyítésnek az ára, idézőjeles ára, amit a bankok állítólagos kárként elszenvednek, nem lesz beépítve a csomagdíjba, nem lesz beépítve a kártyadíjba, nem lesz beépítve semmiféle éves költségbe, hiszen egypár ezreléknyi minimális kis változtatás révén milliárdok verhetők le a magyar lakosságon. Sajnálatos módon történt itt azért jó pár olyan kormányzás, amely alatt semmiféle fogyasztóvédelmi ellenerőt nem támasztottak ezen banki önkénnyel szemben, és bizony a pénzügyi felügyeleti rendszer tevékenysége is enyhén szólva hagyott maga után kívánnivalót.

Tehát abszolút támogatandó lenne ez a dolog, és így is az, de még könnyebben lehetne támogatni, ha mellé lenne rendelve egy olyan monitoringrendszer, amely folyamatosan szemlézi, hogy milyen áthárítások, milyen indoklással történnek meg, és ezek szinkronban állnak-e piaci folyamatokkal. Amíg ez nincs meg, addig ugyanakkor nagyon nehéz elhinni, hogy a bankok nem fognak egy újabb sarcot kivetni a lakosságra. A banki ágazati különadó esetében ezt megtették, több mint 180 milliárdos összeghatárral. A tranzakciós illeték bevételi várakozásai esetén az előterjesztő is elismeri és a bankok közleményben is elismerik, hogy legalább annyit hárítottak át a lakosságra, mint amennyi a tranzakciós illeték összege volt. De volt olyan bank, amely többet, volt olyan bank, amely utólag terhelte meg négyhavi illetékösszeggel a magyar kis- és közepes méretű vállalkozót, aki lehetetlen helyzetbe került emiatt. A vicc az az egészben, inkább tragikomikum, hogy az előterjesztő, akinek a célja az, hogy ezt a pénzügyi szisztémát terhelje, egy szó nélkül elfogadja, hogy a lakosság fizeti végső soron ezt a terhet. Azt is láthatjuk, hogy tranzakciós illeték kapcsán még az állam is fizet az államnak, hiszen amikor államkötvény-vásárlásra kerül sor, akkor bizony az ez utáni illeték bekerül a megfelelő állami kasszába, de azért ezzel ne növeljük már az állítólag a bankokra kivetett teherből fokozódó és bejövő várakozásokat, hiszen látszik, hogy ebből nem keletkezik bevétel.

Az igazi agyrém mégis az, hogy majd az ügyfélnek kell írásban folyamodnia, különböző kommunikációs csatornákon megtalálni a bankját, hogy mégis ezzel a természetszerű lehetőséggel élhessen. Azt kell mondanunk, hogy a kidolgozás is kissé pongyolának tűnik a tekintetben, bár ennek ellenkezőjéről most még meggyőzhetők vagyunk ebben a szakaszban, hogy itt bizony ügyfelenként kellene legalább a két ingyenes felvételt biztosítani. Itt megjelölve az van, hogy az ügyfélnek meg kell neveznie azt a bankszámlát, ami hozzátartozik. Adódik a kérdés, hogy mi történik - a házastársak között gyakori egyébként -, ha közös bankszámláról beszélünk, akkor hogyan módosul ez a képlet, tehát ügyfelenként vagy bankszámlánként értendő a kedvezmény lehetősége. Nyilván módosító tisztázással ez még ebben a szakaszban kiküszöbölhető, de láthatjuk, hogy még az előterjesztő berkein belül is vita folyt arról, hogy két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget ígérjen meg, vagy pedig egy úgynevezett alapszámla-konstrukciót.

Mi azt mondjuk, hogy ez az alapszámla-konstrukció talán szerencsésebb lett volna. Egyébként nem vagyunk elkésve vele. A Jobbik több mint két éve nyújtotta be az úgynevezett szociális bankszámláról szóló javaslatát, amelynek magyarázata és alapja is nagyon egyszerű. Célja az lenne, hogy az átlagkereseti szint alatt lényegében ingyenes bankolási lehetőség legyen biztosítva Magyarországon mindenféle indokolatlan sarc nélkül. A bankok pedig éljenek abból, hogy a betétesek pénzét forgathatják, valamint a prémiumügyfelekből, és nyilvánvaló, hogy azon vállalkozói szektorból, ahova azért nem sorolom a magyar kis- és közepes méretű vállalkozókat.

Nagyon sokszor mondják azt, hogy ennek nincs piaci alapja, szegény bankok, visszaesne a céges hitelezés, ami egyébként így is a béka bizonyos szerve alatt van, de azt láthatjuk, hogy a lakosság mostani terhelési szintje elfogadhatatlan. Mint ahogy az is, hogy a kormányzat bármilyen tranzakciós illeték bővítését illető bejelentése után, ha megvizsgáljuk, a 990 forintos csomagdíj 3690 forintra, a kártyadíjak is esetenként duplájukra nőttek. Tehát olyan terhelési szint éri még pluszban a magyar polgárokat, ami teljes mértékben indokolatlan és elfogadhatatlan.

Helyesen elhangzott, hogy ezzel párhuzamosan az uniós országok nagy átlagában az utóbbi egy évben kevesebb mint egy százalékkal nőttek a bankolási költségek. Magyarországon ennek a többszöröse volt kimutatható, éppen ezért azt mondjuk, hogy egy szociális bankszámla-konstrukcióval az átlagkereset alatt igenis legyen ingyenes a készpénzfelvétel, legyen ingyenes minden banki alapvető művelet. Nyilvánvalóan nem a tőzsdei ügyletekre gondolunk, de az átutalás, a készpénzfelvétel és olyan alapműveletek, amelyek egy átlagos család mindennapjaihoz hozzátartoznak, ne legyenek újraterhelve, hiszen már adózott pénzről van szó, amelyhez a család csak hozzá szeretne jutni.

De hogy mennyire lenne realitása annak, amiről beszélünk, a Jobbik szakértői csoportja egy nagyon rövid összevetést készített, megvizsgáltuk, hogy mondjuk, Nagy-Britanniában hogyan működik a bankrendszer e vetülete, amelyről beszélünk, és hogy működik nálunk. Vizsgáljuk meg a számlavezetési díjak kérdését! Alapesetben Nagy-Britanniában ugyanis ilyen nincs, a számla jobbára és a bankok többségénél teljesen ingyenes. Ingyenesen végezhetünk bármilyen tranzakciót, használhatunk netbankot, pénzt vehetünk fel, utalhatunk, fizethetünk, és van lehetőség ezen felül prémiumszolgáltatásként egy 3000 forintnyi átszámított összegű havi díj fizetésére, amiért például a Lloyds Banknál a következő szolgáltatások járnak: európai utasbiztosítás, sárga angyal és mobiltelefon. Tehát ott, ha fizet az ember, még egyszer mondom, 3000 forintot, még csak nem is a magyar, a vállalkozókat érintő horror összegekről beszélünk, akkor ezek a pluszszolgáltatások járnak, alapesetben szinte semmi.

Vizsgálatunk további tapasztalata, hogy Angliában szinte bármely bank automatájából ingyenesen lehet pénzt felvenni, 97 százalékra igaz ez a "szinte mindegyik". Vannak természetesen független automaták kirakva, amelyeknél nagyjából 450-500 forint között ingadozó készpénzfelvételi átalányt lehet fizetni. Ez még mindig alacsonyabb, mint ha Magyarországon az Ausztriából idejött és a devizahiteleket kirabló bank automatájánál tíz-, azaz tízezer forintot felvesz az ember, hiszen esetenként 540 forintot kell ilyenkor fizetni. Ha az utalási költségeket vizsgáljuk meg harmadik ágként, az is látható, hogy még olyan bankot is találunk, a Santander Bankról van szó, amely a befizetett, utalt összeg után jóváírást foganatosít, tehát így próbálja motiválni ügyfeleit a rendszere használatára. Egy 30 ezer forintnak megfelelő gázszámla utalása után 2 százalékot visszautal a számlára, csak azért, hogy az ügyfél ott maradjon, hogy az ügyfél ezt a rendszert használja.

Ezzel szemben megvizsgáltuk az OTP Bank egy átlagos számláját, és itt azt találtuk, egyébként sajtóértesülések alapján, hogy ennek becsült éves díja 11 280 körüli átlagot hoz ki. Ezen átlagot kell a magyar családnak megfizetnie, egy sokkal alacsonyabb fizetési szint esetében, amikor Angliában az átlagos család nem szembesül hasonló terhelésekkel, még úgy sem, hogy az angliai minimálbér nagyjából 270 ezer forintnak felel meg. Ha ugyanazokat a banki tevékenységeket hajtanák végre odakinn, mint itt, könnyen lehet, hogy nagyjából nulla körül jönnénk ki, míg Magyarországon az említett terhelési szinttel találkozunk.

Összességében tehát elmondható, hogy óriási problémák adódnak Magyarországon a tekintetben, hogy a lakosságot indokolatlan terhelés éri. Az előttünk fekvő indítvány egy szépségtapasz e tekintetben.

(19.30)

Én azt mondom, hogy egy támogatható és jó irány, de igazából mérhető gazdasági haszna nem tudjuk, hogy mennyi lesz, kevéssé kimutatható, és amíg egy ellenőrző rendszer nem párosul ezzel, tehát nem tudjuk azt, hogy ugyanezen érintett bankok milyen struktúrába, milyen díjtételekbe mit építenek be, addig egész egyszerűen nem mérhető ez a kedvezmény a családok számára.

Egy alapszámla-konstrukció vagy pedig a Jobbik szociális bankszámla-konstrukciója viszont kőkeményen bebetonozva elérhetővé tenné azt, hogy egy átlagos magyar család az átlagbér erejéig semmiféle indokolatlan sarcot ne fizessen, mert nemcsak az angol példa bizonyítja, hogy erre nincs szükség, de a józan belátás is, és az az elképesztő pénzszivattyú is - és örülünk, hogy ezt a nemzeti radikális körökből származó kifejezést már egyes kormánypártiak is használják -, ami az utóbbi 15 évben a magyar lakosságról százmilliárdokat húzott le. Éppen ezért, ha megvizsgáljuk a magyarországi kereskedelmi bankrendszer összesített mérlegfőösszegét, még mindig húsz-harmincszor akkora összeget találunk, mint amennyi például a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő hitelforintosításának az ára lenne.

De hogy még egy érvet idehozzak az általános vitába, amely azt indokolja, hogy mennyire nincs igaza annak, aki a bankrendszer érdekeit védi, és aki azt mondja, hogy szegény - idézőjelben szegény - bankok nem viselnek el több terhelést, elég a mai sajtót megvizsgálnunk. A legújabb statisztika alapján azt látjuk, hogy egyre mélyebbre csúszik Magyarország az európai ranglistán az átlagos elkölthető jövedelem, azaz vásárlóerő tekintetében. Hiszen a magyarok havonta átlagosan 417 euróból, azaz mintegy 122 ezer forintból élnek meg, ami alig több, mint az európai átlag, kapaszkodjanak meg: egyharmada. És most már nemcsak a balti országok előznek meg minket, hanem a balkániak is, Horvátország, Törökország.

Tehát Magyarországnak egy ilyen gazdasági környezetben, egy óriási, indokolatlan banki terhelési szint mellett kellene helytállnia. Ez lehetetlen, ez elképzelhetetlen. Ez legalább akkora csapdahelyzet, mint az államadósság kérdéséhez nem hozzányúlni és nem újratárgyalni, tucatnyi más, sikeres európai országhoz hasonlóan. Abban az illúzióban ringatják magukat még mindig, hogy ezt az államadósságot ki lehet nőni, és mennyire jó a piacról törleszteni.

Mindenkit el kell hogy keserítsünk, ezt a gazdasági kataklizmahelyzetet nem lehet kinőni. Egy radikális huszárvágással viszont el lehet indítani Magyarországot felfelé. Ennek egy nagyon fontos része az a fogyasztóvédelmi csomag és razziacsomag, amiről itt beszélünk. Ha ez egy első, bevezető lépés, tehát egy 1.0, akkor azt mondjuk, hogy tovább kell menni ezen az úton. Önmagában átütő sikert várni tőle butaság lenne. Valóban egy kicsit kampányszagú is a dolog, hiszen három és fél év már eltelt a kormányzásukból.

Csak azt tudjuk javasolni, hogy a Jobbik jobbító, javító és jó szándékú javaslatait megfogadva tegyék teljes körűvé ezt a konstrukciót, mondjuk, a szociális bankszámla rendszerének bevezetésével, amely alkalmas arra, hogy az összes magyar családot mentesítse az átlagbér szintjéig az összes indokolatlan banki tehertől, mert sem logikai, sem gazdasági, sem pedig etikai érv nem szólhat amellett, hogy idegen tulajdonosi hátterű kereskedelmi bankok magyar állampolgárok már leadózott pénzét elvegyék. Ez tehát elfogadhatatlan. Éppen ezért minden olyan lépést támogatni fogunk, amely abba az irányba mutat, hogy a magyar lakosságot megvédje ezen pénzügyi visszaélésektől.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)