Felszólalás adatai

Hozzá kell tennem, hogy messzebbről kell indulni, hogy miért van szükség erre a törvényjavaslatra. Onnan kell elindulni az egész kérdés megközelítésében, hogy 2010-től kezdődően a magyar kormányzat és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség alapvető célja volt, hogy felálljunk a szégyenpadról, megszűnjék velünk szemben a túlzottdeficit-eljárás, 3 százalék alá csökkentsük a költségvetés hiányát.

Ez nem öncél, hanem annak az alapját szolgálja, hogy egyébként a magyar gazdaság, a magyar államháztartás stabilitása jól szolgálja a magyar gazdaság későbbi fejlődését. Ez mindenkitől, így a bankoktól is áldozatot kívánt meg. Mindemellett tettük ezt úgy, hogy egyébként az embereket közvetlenül nem terheltük adóval, hanem ahogy a szocialista képviselőtársaim sokszor vádként hozták fel számunkra, több mint 500 milliárd forintot ott hagytunk az embereknél.

A bankok szerepét az elmúlt három és fél évben meg azt megelőzően is jelentősen befolyásolta az, hogy mi történt az általuk felelőtlen módon kihelyezett devizahitelekkel, illetve hogy próbálja a nehéz helyzetbe került devizaadósok sorsát a magyar kormány és a magyar parlament többsége rendezni. Azt látom, hogy minden ilyen intézkedésünk egy sakkjátszma része volt, a másik oldalon több szekundánssal ott szerepeltek a bankok.

A legutóbbi lépésünk, hogy biztosítsuk a 3 százalék alatti költségvetési hiányt és ne terheljük ennek egy részét az állampolgárokra, azt eredményezte, hogy a bankszféra lépett. Méghozzá úgy lépett, olyan módon lépett, amely nem volt összeegyeztethető a magyar joggyakorlattal sem, de legfőképpen nem volt összeegyeztethető az általában példaként felemlített nyugat-európai banki gyakorlattal sem. Úgy gondolom, hogy ezen magasabb bankköltség kompenzálása szükségessé vált a jelen törvényjavaslat megfogalmazásával együtt.

Mi jellemzi ezt a törvényjavaslatot, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim? Azt mondom, hogy a megfontoltság és a határozottság. Megfontoltság abból a szempontból, hogy igyekszik hozzásegíteni a magyar fogyasztókat, a magyar banki szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárokat oly módon a kedvezményekhez, hogy egyébként ne drasztikusan, ne a bankrendszer működtetését, fizikai működését veszélyeztető módon történjen ez a módosítás. Nevezetesen, mértéktartása van a tekintetben, hogy milyen összegekig lehet ingyenesen bankolni, illetve bankkártyát használni, és kik azok a személyek, akik ugyancsak ingyenességet élveznek, ha a banki fiókokban veszik föl a pénzüket a 150 ezer forint erejéig havonta kétszer.

Úgy látom, hogy ez az arányosság azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben a bankok profittermelési szempontból ugyan bővítették a fiókhálózatokat, de lecsökkentették a banki ügyfelek kiszolgálását közvetlenül, fizikailag szolgáló banki munkavállalók létszámát. Jelen pillanatban a magyar bankrendszer nincs arra felkészülve, hogy több ezer, több százezer banki ügyfél közvetlenül a bankfiókokban vegye ki a pénzét, még akkor sem, ha erre egyébként a jogi feltételek alkalmassá tennék, azaz a banki ablaknál történő pénzfelvétel is ingyenes lenne.

Úgy gondolom, hogy ez a megfontoltság és határozottság abban is kell hogy jelentkezzen, hogy hova fogunk eljutni, milyen jövőképet lehet a pénzügyi szolgáltatások területén a jövőben elképzelni. Mi lehet a Fidesz-KDNP-pártszövetség következő lépésének a módja és iránya? Úgy gondolom, hogy a jövőt illetően el kell gondolkodnunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy fogyasztóvédelmi banki konszolidációt is hajtsunk végre. Nézzük meg azokat a nyugat-európai gyakorlatokat, amelyek egyébként elfogadottak a hazai bankok tulajdonosainál, de itt, Magyarországon ezt nem alkalmazzák.

Gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nyugat-európai bírói gyakorlat, a bíróságok ítélkezése rászorította a bankokat arra, hogy olyan költségeket ne terheljenek az ügyfeleik részére, amelyek Magyarországon természetesek. Így például nem terhelhető tovább a bank érdekében történő felszólító levél küldésének költsége. Nem terhelhető tovább az ügyfelekre a fedezet nélküli megbízások rendezési költsége. És számos esetet fel lehet sorolni, amelyek további mozgásteret biztosítanak számunkra, hogy a hitelintézeti törvény átgondolásával és elemzésével eurokonform, Európa-konform banki szolgáltatási struktúrát és díjazást tudjunk kialakítani.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a lépés, amit a törvényjavaslat benyújtásával a Fidesz-KDNP megtett, ezen pénzintézetekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi konszolidációnak csak az első lépése lehet. Mindezekre figyelemmel azért azt kell mondanom, hogy ez is megfontoltságot feltételez, de ugyanilyen határozottsággal kell eljárnunk, mint amilyen határozottsággal ezt a törvényjavaslatot kellő időben benyújtottuk annak érdekében, hogy azokat a banki túlkapásokat orvosolni tudjuk, amelyek egyébként semmivel nem voltak indokolhatók, és az egységes banki piacon a bankok részéről egységes fellépést is mutattak. Zárójelben jegyzem meg: ez a kartell gyanúját is felvetné - ezt is érdemes lenne megvizsgálni -, de úgy gondolom, hogy ezzel a megfontolt és határozott döntéssel, amit remélhetőleg el fogunk tudni fogadni, minden ilyen helyzetre orvoslást tudunk adni.

Még egy ilyen vita, ami elhangzott, ahogy Vágó képviselő úr fogalmazott a kafkai törvényjavaslattal kapcsolatban: kérem tisztelettel, ez egyáltalán nem kafkai, a benyújtott javaslat, a 2009. évi LXXXV. számú törvényt fogja módosítani, és a pont-pont-pont törvény száma az a szám lesz, ami majd ennek az új jogszabálynak, az új, módosított törvényjavaslat végleges száma lesz, amint elfogadjuk. Ha tehát egy kicsit odafigyelne Vágó képviselő úr és természetesen Józsa képviselő úr, hogy hogy kell egy jogszabályt szerkeszteni, akkor ilyen badarságokat nem mondanának. (Dr. Józsa István közbeszól.)

A KDNP részéről azt kell mondanom, hogy teljes támogatással vagyunk a törvényjavaslat iránt, és mindenféleképpen javasoljuk a tisztelt Háznak az elfogadását azzal, hogy fél szemünket már a fogyasztóvédelmi konszolidáció felé kell tennünk.

(19.20)

Már csak azért is, mert időközben, tisztelt képviselőtársam, az Európai Bíróság olyan ítéleteket hozott pénzintézetekkel szemben a fogyasztóvédelmi irányelv alkalmazásával, amely ítéletek számunkra is követendőek. Segítsük hozzá a fogyasztóvédelmi konszolidációval a bankokat ahhoz, hogy ezeket az ítéleteket a napi gyakorlatukban is alkalmazni tudják, szolgálva mindezzel azt, hogy a banki költségek arányosabbak legyenek és kevésbé terheljék a magyar fogyasztók pénztárcáját.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)