Készült: 2024.04.26.20:57:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

217. ülésnap (2017.05.02.), 99. felszólalás
Felszólaló Farkas Gergely (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:53


Felszólalások:  Előző  99  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik évek óta folyamatosan felhívja a kormány figyelmét azokra a problémákra, amelyek sajnálatos módon máig meghatározzák a magyar fiatalok helyzetét, többek között a felsőoktatási továbbtanulásukat illetően, szembe kell nézni ugyanis azzal, hogy rengeteg diák esetében, bár szándéka szerint továbbtanulna a felsőoktatásban, a család anyagi lehetőségei nem teszik ezt lehetővé. Sokan ebből kifolyólag vagy lemondanak a továbbtanulásról, vagy külföldön próbálnak szerencsét, elhagyva a családjukat, a baráti közösségüket, az otthonukat, és elszomorító, hogy ez a tendencia egyre inkább csak növekszik. Statisztikai tény, hogy 2009 óta a kivándoroltak csaknem 80 százaléka fiatal. (Németh Szilárd István közbekiáltása.)

Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik határozott álláspontja az, hogy a megfelelő számú képzett szakmunkás mellett minél több fiatal diplomásra van szüksége hazánknak, nemzetstratégiai cél a diplomaszerzés állami ösztönzése és támogatása, hiszen a diploma megléte jelentősen megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. Egy felmérés alapján az abszolutórium megszerzése után az álláskeresők 80 százalékának sikerült munkahelyen elhelyezkednie, egyharmad részük pedig már egy hónapon belül megtette ezt. Azt gondoljuk, hogy a minél magasabb szintű végzettség az ország versenyképességének a kulcsát is jelenti, annak növekedéséhez vezet.

A felsőoktatási intézménybe való bekerülés, illetve a diploma megszerzéséig tartó időszak azonban rendkívüli kihívásokat állít a fiatalok elé, tény ugyanis, hogy ma egyre költségesebbé válik egyetemre vagy főiskolára járni. Gondoljunk csak a költségtérítéses hallgatók esetében a félévenkénti tandíj kifizetésére, de emellett az albérlet vagy a kollégiumi szállás, az étkezés, az utazás, a tanulmányokkal összefüggésben lévő kiadások finanszírozása is komoly összegeket emészt fel. Ezek alapján megállapítható, hogy még egy olcsóbb kollégiumi hellyel is, jelentősebb pluszkiadások nélkül is 50-70 ezer forinttal, albérlettel pedig akár több tízezer forinttal többe kerül egy hónap egy fiatal számára.

Éppen ezért a Jobbik azt szeretné, hogy az egyetemisták, főiskolások után is járjon családi pótlék. A visszaélések kiszűrése pedig részben azzal is megoldható lenne, ha csak egy meghatározott korig járna ez a lehetőség a fiataloknak, hogy ne fordulhasson elő az, hogy pusztán a családi pótlék folyósítása miatt jár valaki évtizedekig egyetemre. Ez a pluszösszeg óriási segítség lenne a hallgatóknak abban, hogy elkezdjék vagy hogy akadálymentesen tudják folytatni tanulmányaikat, nem lehet igazságos ugyanis az, hogy a szülők anyagi helyzete, a család pénztárcája határozná meg azt, hogy gyermekük be tud-e kerülni a felsőoktatásba vagy tud-e diplomát szerezni, márpedig jelenleg leginkább ez a jellemző.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem, hogy miért nem jár a családi pótlék a felsőoktatási intézményben tanuló gyermekek után is a családok számára. Miért nem terjesztették ki eddig ezt a támogatást az ő részükre is? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  99  Következő    Ülésnap adatai