Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Frakcióvezető-helyettes úr nagyon fontos kérdésre hívta fel a figyelmet. Valóban, az új adótörvények körülményei között minden munkavállalónak újra meg kell néznie, hogy milyen adójóváírást adott a jövedelemadója levonása érdekében, illetve ha ilyet nem adott, akkor mi a teendője.

De engedje meg, frakcióvezető-helyettes úr, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy engedje meg nekem, hogy néhány nagyon fontos kérdésre azért még felhívjam a figyelmet. Hiszen maga ez a tény, hogy az adójóváírás intézményével foglalkoznia kell mindenkinek, vagy meg kell néznie, hogy milyen adójóváírási hozzájárulást adott, ennek az az alapja, hogy jelentősen módosultak az adótörvények, és a tavaly július 1-jei adócsökkentés után az idén január 1-jétől lényegesen csökkent a személyi jövedelemadó mértéke.

Tehát 2010. január 1-jétől az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből az adóalap-kiegészítést is figyelembe kell venni, tehát ennek a mértékével együtt kell figyelembe venni, de ennek a mértéke azt is jelenti, hogy az adó az összes dolgozó 91 százalékánál mindösszesen 17 százalék, azaz azt jelenti, hogy az összes munkavállaló 91 százaléka az alsó kulcs szerint adózik. De hozzá szeretnék ehhez még valamit tenni: ahogy frakcióvezető-helyettes úr is említette, gyakorlatilag 210 ezer forintos bruttó jövedelem alatt mindenkinek jár az adójóváírás, ami azt jelenti, hogy összességében nem 17 százalék, hanem ennél kisebb kulcs szerint adózik. Ez nagyon jelentős dolog. Ez azt jelenti egyben, hogy tehát összesen a munkavállalók 9 százalékának kell a magasabb, 32 százalékos kulcs szerint adóznia.

Ami azt illeti, nézzük meg, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent, csak néhány példát. Egy alacsony keresetű dolgozó, aki mondjuk, segédmunkásként dolgozik, és éppen minimálbért keres, annak tavalyelőtt 57 815 forint volt a jövedelme, most pedig 2010-ben már 59 008 forintot kap, tehát ebben a sávban, ahol csak minimális az adó, még az ő nettó keresetük is, ha nem változott semmi, akkor is 1200 forinttal nőtt; tehát a legalacsonyabb sávban is 1200 forinttal.

Nyilván azok számára a legkedvezőbb ez az adóváltozás, akik az átlagkereset körül vagy egy kicsit afölött keresnek. Nézzünk egy olyan kórházi szakorvost például, akinek a bruttó keresete 240 ezer forint. Ő 2008-ban ezután 138 300 forint nettó fizetést kapott, 2009 második felében már 3 ezer forinttal nőtt a jövedelme, az idén pedig 157 788 forintot kap, azaz a borítékjában 16 500 forinttal van több béremelés nélkül is, mint az adótörvények hatálybalépése előtt. De nézzünk például egy önkormányzati köztisztviselőt, akinek 340 ezer forint a bruttó keresete. Ő 2008-ban 185 300 forintot vihetett haza ebből a pénzből, az idén pedig 206 500 forintot, vagyis havi 21 200 forinttal többet.

Természetesen a szocialista kormánynak az adóváltozások során szolidaritási szempontokat is mérlegelnie kellett. Ezért úgy alakult az adótábla, hogy a magasabb jövedelműek esetében a változások csak kisebb mértékben érvényesülnek, sőt havi 1 millió 700 ezer forint fölött már adókedvezményt nem kapnak, pontosabban: az adójuk ilyen értelemben nem csökken. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen méltányos.

Ami az adójóváírást illeti, helyesen mondta frakcióvezető-helyettes úr, hogy ahhoz, hogy valaki a kedvezőbb kulcs szerint adózhasson, ahhoz az adójóváírásra kell meghatalmazást adnia az adóhivatalnak. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki ezt elmulasztotta, vagy esetleg tévesen határozta meg az adójóváírás mértékét, akkor ezt bármikor újra megteheti. Egyébként a közszférában dolgozóknál is a Magyar Államkincstár kész arra, hogy a következő hónapban ezeket már érvényesíthesse.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)