Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a költségvetési bizottság megtárgyalta az előttünk lévő törvényjavaslatot, és egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy ez egy fontos téma, az, hogy a kiemelt jelentőségű beruházások valóban gyorsan, egyszerűen és hatásosan valósuljanak meg. Igen, igen, igen! A különbség a bizottságban, a bizottság tagjaiban ott keletkezett, hogy de hogyan - a hogyan. Attól tartunk, és a bizottságban ennek a nézetnek hangot adtunk, nemcsak a bizottság tagjai, de mondhatom, hogy képviselőtársaimmal házi feladatot végeztünk e tekintetben is. Különböző vélemények összegyűjtése, egyeztetése során ismét fölvetődik az, hogy hogyan is: ez-e a praktikus, pragmatikus, jó hatásfokú megoldás, amit a kormány szándékszik törvénybe iktatni?

Mik a gondok? Az, hogy a törvényjavaslatban szó van a szándékról, és akkor a szándék megvalósításának útja-módja újból és újból ellentétbe kerül önmagával. Hogy az ügyintézés során különböző csoportokat alkotnak, és átcsoportosításokat végeznek a meglévő hatóságok, ez valami olyan furcsa dolognak látszik; ha ott van az az intézmény, Gazdasági Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium és más és más, húsz intézményt elsorolhatnék, ahol ezekkel a témákkal tisztviselők foglalkoztak, azoknak most az átcsoportosítása fel fogja gyorsítani a folyamatot? Talán inkább éppen lelassítja, mert az új intézményi rendszerben az új kötődésekhez majd a tisztviselők hozzászoknak, node ahhoz idő kell, az azonos hullámhosszra hangolódni, és más példákkal illusztrálhatnám ezt.

Fölvetődött a kisebbségi vélemény alakítása során néhány egészen mindennapi hasonlat, az, hogy törvénybe iktatjuk a nyilvánvalót. Törvénybe iktatjuk azt, hogy a nap keleten kel föl, és a nap nyugaton nyugszik le. Kell ezt törvénybe iktatni? Legfeljebb arról lesz szó, hogy egy csomó ember olvassa majd a törvényt, és elcsudálkozik rajta, hogy jé, hát mi is itt a tennivaló. A tennivaló semmi, de akkor miért törvénykezünk róla? Vagy ilyesmi, másik példa, amit ugyancsak valaki hozzánk eljuttatott, hogy nem úgy hangzik-e, mint a régi szólásmondás, hogy legyen az embereknek annyi eszük, hogy ha esik az eső, az eresz alá mennek. Törvénybe kell ezt iktatni? Hasonló, nyilvánvaló dolgok ismétlődnek meg az előttünk lévő törvényjavaslatban.

A kisebbségi vélemény, ami kialakult az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságában, nem ellene van azoknak a jó szándékoknak, de ismétlem, fenntartásaink, félelmeink vannak, hogy bizony az ügyintézés sem a határidő, sem a hatásfok tekintetében nem fog javulni, nem javul úgy, ahogy javulhatna, ha a meglévő intézményrendszert, a meglévő szakembereket jól, eredményesen használták.

Ilyen megfontolások alapján kisebbségi vélemény határozottan megfogalmazódott, képviselőtársaimmal részt kívánunk venni az általános vitában, egyszerűsíteni a törvényt, és azáltal a hatásfokát javítani; ezzel a szándékkal egyetértünk, azonban a törvény javítására, erősítésére szükség van.

Köszönöm a meghallgatást.