Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a szándékkal terjesztette ezt a javaslatot az Országgyűlés elé, hogy az Országgyűlésben is megnyilvánulhasson az az egyetértés, amely látszólagosan a különböző megnyilatkozásokban úgy tűnt, hogy megteremthető Magyarországon az eurózónához való csatlakozás 2008-as kritériuma teljesítése mellett.

Sajnálattal kell megállapítanom a mai vita alapján, illetve a bizottsági viták alapján, hogy noha az ellenzéki pártok látszólag támogatták a 2008-as kritérium teljesítését az eddigiekben, itt ma nyilvánvalóvá vált, hogy sem az MDF, sem a Fidesz nem támogatja azt a javaslatot, amit az Országgyűlés elé terjesztettünk. Azaz nem kívánják megszavazni azt, hogy Magyarországon 2008-ban teljesítsük az eurózónához való csatlakozás feltételeit.

Az utóbbi hozzászólások alapján a Nemzeti Fórum nevében nyilatkozó Lezsák képviselő úr hozzászólását csak úgy lehet értelmezni, hogy ő maga sem támogatja ezt a javaslatot, nem értenek tehát egyet azzal, hogy Magyarországon a négy feltétel közül a hiányfeltételt is 2008-ra teljesíteni kelljen, azaz foglaljuk törvénybe ezen feltételrendszert.

Sajnálattal állapítom meg, mert így a választási kampányt megelőzően ez azt a következtetést is maga után vonja, hogy Magyarországon a választási kampányban nem ezt a korlátot figyelembe vevő ígéretek, nem ezt a korlátot valóságos korlátként figyelembe vevő megnyilatkozások fognak elhangzani. Erre természetesen az elmúlt hetekben már hallottunk is példákat. Itt a vitában sajnálatos módon egyetlenegy fideszes képviselő sem cáfolta azt az ígérethalmazt, amit jórészt Orbán Viktor, de a Fidesz más képviselői is tettek az elmúlt időszakban megalapozatlanul, Magyarország számára olyan terheket bejelentve, olyan terheket előrevetítve, amelyek a számítások szerint senki által nem cáfoltan, mintegy 1200-1400 milliárddal növelnék Magyarországon a költségvetés hiányát.

S miután a múlt héten tett kezdeményezésemre semmifajta érdemi visszajelzés nem érkezett Orbán Viktortól, ezért azt gondolom, hogy nem is kívánja a nyilvánosság előtt indokolni a továbbiakban azt, hogy hogyan is képzeli megvalósítani ezeket a megalapozatlan állításokat, ígéreteket. Sajnálatos módon - úgy gondolom - nem segít Magyarországnak, nem szolgálja az ország érdekét az, hogy ilyen megalapozatlan ígérethalmaz hangzik el, és ilyen módon megyünk a választások elé.

Éppen ezért most az általános vita vége felé arra szeretném fölhívni a figyelmét valamennyi parlamenti képviselőnek, hogy szemben azzal, mint amit itt Mádi képviselő úr mondott, aki már nincs a teremben, mert természetesen ez a része már nem érdekli, szemben azzal, amit ő mondott, hogy a kormánynak van felelőssége, valamennyi parlamenti képviselőnek felelőssége van.

(14.40)

Valamennyi megválasztott országgyűlési képviselőnek felelőssége van abban, hogy csak olyan állítások, csak olyan ígéretek hangozzanak el, a választási kampány hevében is, de itt, az Országgyűlésben is, amelyeknek a forrásoldala biztosított Magyarországon, amelyeknek a fedezetét reálisan a magyar gazdaság bevételeiből elő lehet állítani.

Magyarországon az elmúlt évben sikerült azt elérnünk, hogy a költségvetés tervezett hiányán belül maradt a ténylegesen elért pénzforgalmi hiány, és minden realitása megvan annak, hogy az úgynevezett eredményszemléletű hiányt, amit később lehet számolni, a tervezett hiányértéken belül tartsuk a 2005. évre. Úgy gondolom, hogy az ország érdekében alapvetően az áll, hogy ezt a hiánycsökkentési folyamatot, amelyet elkezdtünk és folytattunk, a következő évben, 2006-ban is teljesítse Magyarország. Nem azért, mert azt követeli tőlünk Brüsszel. És nem az az érdekes, amit itt Domokos képviselő úr - aki már szintén nincs a teremben - mondott több alkalommal a hozzászólásában, hogy ilyen feddés, meg olyan rovás, meg így nem elismerés. Ebből a szempontból ennek a jelentősége csekély. Magyarország önérdekében az áll, hogy ezt a hiányt csökkentse, és Magyarország tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy a 2006-ra tervezett 4,7 százalékos eredményszemléletű hiány teljesüljön vagy az alatt maradjon, illetve a következő évekre a most beterjesztett javaslatnak megfelelően alakuljon Magyarországon a hiány.

Azért az ország érdeke ez, és azért nem csak az eurózónához való csatlakozást kell itt figyelemmel kísérni, hiszen az, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben - most beleértve több mint húsz évet - minden évben többet költött annál, mint amennyi a rendelkezésre álló költségvetési bevétele volt az országnak, szükségképpen azt jelenti, hogy Magyarország mindig is függőségi viszonyban volt, és a jelen pillanatban is függőségi viszonyban van azoktól, akik ezen többletköltés forrását külföldről biztosították Magyarország számára. Szemben azzal, amit az ellenzéki képviselők állítottak, a jelen kormányzati ciklusban kisebb lesz az adósságnövekedés mértéke annál, mint ami az előző kormányzati ciklusban volt Magyarországon. Szemben azzal, amit az ellenzéki képviselők állítottak az iménti hozzászólásaikban, Magyarországon a gazdasági teljesítmény 2005-ben szépen alakult. Idéztem a 2004-es, nemcsak pénzforgalmi, hanem bevallásokkal lezárt évnek az adatait is, azaz Magyarországon növekedett, mégpedig szép mértékben növekedett a magyar középvállalkozások árbevétele, növekedett az adózás alapjául szolgáló nyereségük. Ezeket az eredményeket, meggyőződésem szerint, egyrészt kellőképpen értékelni kell, másrészt meg kell becsülni.

Befejezésül azt szeretném mondani, hogy remélem, hogy a mai vita alapján az ellenzéki képviselők is meg fogják gondolni a ma elhangzott állításaikat, meg fogják gondolni a most beterjesztett pályához való viszonyukat, hiszen nem az a kérdés, hogy Magyarországon melyik évben lesz majd euró. Nem az a kérdés, hogy azon vitatkozzunk, hogy 2009, 2010, 2011 vagy 2014, mint ahogy itt elhangzik különböző ötletekben. A kérdés az, hogy Magyarország finanszírozhatósága folyamatosan biztosított lesz-e a következő hónapokban. A kérdés az, hogy Magyarország folyamatosan hozzá fog-e jutni azokhoz a forrásokhoz, és megfelelő áron tud-e hozzájutni azokhoz a forrásokhoz, amelyekre szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy a költségvetésében a többletköltést finanszírozni tudja. Éppen ezért kell, meggyőződésem szerint, egy olyan programot elfogadnia az Országgyűlésnek, amely kifelé is tudja azt demonstrálni, hogy igen, az Országgyűlés többsége, a felelős politikusok egyetértenek azzal a pályával, amely ebben a programban meg van fogalmazva. Volt arra példa Európában, több országban, ahogy azt már az expozéban is elmondtam, hogy egy ilyen program megteremtette az adott országokban annak a feltételét, hogy viszonylag gyorsan, néhány éven belül 10 százalék körüli hiányról le tudták csökkenteni 3 százalék alatti hiányra az országon belül a gazdálkodás hiányát. Azt kell mondjam, hogy ezekben az országokban, az észak-európai országokban az az érték, ha valaki az egyensúlyhoz közeli gazdálkodásra tud hirdetni feltételeket; az az érték, ha valaki ilyen gazdálkodást folytat, és a választópolgárok is azt honorálják.

Remélem, hogy Magyarországon is ki fog alakulni ennek a kultúrája, ki fog alakulni ez a szemlélet, sőt általánossá válik ez a szemlélet, és nem az ígéret és az ígérgetés fogja meghatározni, hanem sokkal inkább a felelős gazdálkodáshoz való viszony fogja meghatározni azt, hogy valamely politikai erőt hitelesnek, avagy kevésbé hitelesnek tekintenek az országban.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és remélem, hogy a mai vita az ellenzéki képviselőket is el fogja azon gondolkodtatni, hogy talán mégis érdemes lenne felelős országgyűlési képviselőként a beterjesztett javaslatot elfogadni, és ezzel igazolni azt, hogy Magyarországon az ellenzék is komolyan gondolja azt, hogy csökkenteni kell a hiányt, és ezt a hiánypályát, amit benyújtottunk az Országgyűlés elé, támogatni tudja. Szerintem szüksége van Magyarországnak arra, hogy ezt a gondolkodást az ellenzék is megtegye, és támogassák majdan szavazatukkal ennek a programnak az elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)