Felszólalás adatai

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Amikor a Parlamentbe beléptem és meghallgattam első alkalommal a tájékoztatást, majd én is kísértem csoportokat, mindig nagy tisztelettel adóztam azoknak az őseinknek, akik a Parlament épületét - néhány gránitoszlop kivételével - hazai építőanyagból, hazai kivitelezőkkel készíttették el. Mindig tisztelettel adózom azoknak a nemzeti kormányoknak, amelyek már az Európai Unió tagjaként is nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy nemzeti érdekeik mindig megjelenjenek, egy-egy tárgyalásnál, a költségvetésnél vagy akár a nemzetgazdaságuk fejlesztésénél.

Így amikor a politikai vitanap kérdése megjelent, elolvastam, akkor bennem újabb kérdések fogalmazódtak meg. Miért akarják egyesek, hogy a magyar autópálya-program külföldi kivitelezővel, a magyar kis- és középvállalkozók érdekei ellenére valósuljon meg, gyorsuljon fel és kevésbé gazdagítsa a magyar költségvetést? Miért akarják egyesek, hogy a magyar mélyépítőipar a jelenleginél még alacsonyabb szintre süllyedjen vissza? Miért akarják egyesek, hogy ezen 5-600 milliárd forint értékű fejlesztés jelentős része, külföldi pénzügyi konzorciumokon keresztül, jelentős mértékben kiszivárogjon az országból? Miért akarják egyesek, hogy ötöd-hatod áttételen keresztül jussanak munkához a magyar kivitelezők? Olyan esetekben is, amikor acélpalánkról, gyepesítésről, vadvédő kerítésről van szó, amelyek egyszerű magyar áruként az autópálya közvetlen környezetébe vagy ágyazati rétegeibe beépíthetők lennének. Ezek a kérdések sokkal súlyosabbak, mint amelyek az elmúlt időszakra vonatkozóan itt elhangzottak.

A magyar polgári kormánynak az a célja, hogy Európa szívében ezt az értéket, amely Magyarország számára ezer éve megadatik, hogy kelet-nyugat, észak-dél találkozásánál, tranzit jelleggel, bevételekhez juttassa a magyar költségvetést, és Nyugat-Európához, Európához kapcsolódhassunk, a magyar parlamentben mindenkinek olyan értéknek kell felfognia, amelyet a Széchenyi-programban, majd az azt követő átfogó fejlesztési programban és a nemzeti programban támogatni kell. Azért kell támogatni, mert ez az utolsó nagy, ilyen léptékű infrastruktúra-fejlesztés Európa azon részében, ahol erre reálisan gondolni lehet. Nyilvánvalóan tudja ezt minden, nem Magyarországon működő multinacionális cég is, ezért ragadnak meg minden eszközt annak érdekében, hogy olyan koncessziós vagy kevésbé a koncesszió merev keretei között lévő szerződést erőltessenek a magyar parlamentre és a kormányra, amely továbbra is kiszivattyúzná az országból ezeket a milliárdokat.

Ezzel szemben a polgári kormánynak az a javaslata, hogy tovább oldjuk - és ez a kormányprogramban, a Széchenyi-programban és más, parlament elé kerülő programokban is megjelenik - az ország sugaras úthálózati szerkezetét, készüljenek újabb Duna-hidak, Tisza-hidak, tegyék lehetővé a hátrányos helyzetű régiókban élő emberek, vállalkozók esélyegyenlőségét, hogy orvoshoz, kulturális, művelődési szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz jussanak, ugyanolyan módon, mint mások.

Számomra az is érdekes, hogy az ellenzék soraiban lévő képviselők, akik a választást megelőzően még Bős-Nagymaros mintegy 300 milliárdos fejlesztésével kívántak programot alkotni, majd azt követően a 4-es metró mintegy 120 milliárdos programjánál kardoskodtak és ma is perelik a Magyar Köztársaság kormányát... - és nem akarok felhozni más olyan költségvetési, jelentős tételt jelentő kiadásokat, amelyek elvonnak a fejlesztésektől, de tudjuk, hogy a Postabank és a gázszolgáltatóknak az önkormányzati igények kielégítése is több tízmilliárdos tételt jelent.

Tisztelt Ház! A politikai vitanapnak akkor van értelme, ha a parlament valóban előrelátó javaslatokat fogalmaz meg a felelős kormány számára. Ami a magyar közigazgatás fejlesztését megkérdőjelezi, ami az előző időszakokban is elkezdődött, hogy nem az egyes minisztériumok kötnek kivitelezési szerződést, egyedi hatósági ügyeket, gépek-értékek eladását, ezt nem tudom felfogni.

Nagyon helyes döntésnek tartom, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Autópálya-építő Részvénytársaság foglalkozik, a kormány és a parlament által elfogadott keretek között, ezzel a fejlesztéssel. Rövidesen a parlament elé kerül az országos rendezési terv, amelyben minden képviselő megvívhatja a maga igazát.

Azzal sem értek egyet, bár tudom, hogy nem minden képviselőtársam tájékozott arról, mi a különbség az autópálya, az autóút, a gyorsforgalmi út és az elkerülő út fogalma között - nyilvánvaló, hogy nem szükséges minden területen autópálya-építést erőltetni. A lényeg az, hogy olyan építési, kivitelezési költséggel készüljenek el a megközelíthetőséget, esélyegyenlőséget megteremtő közlekedési hálózatok, amelyek az Európai Unió prioritásaival is megegyeznek és a magyar nép érdekeit szolgálják.

Kevés szó esett ma a közlekedési költségekről, leszűkített területen foglalkoztunk az autópálya-építés költségeivel. A Magyar Köztársaság polgári kormányának az az érdeke, hogy a közlekedési költségek, ebben az építési költségek és az egyik céltól a másik helyre való eljutás költségei csökkenjenek, és ezzel lehetővé váljon az esélyegyenlőség és a versenyképesség a keleti, a déli és az ország központjában lévő régiók között.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)