Felszólalás adatai

Ahogy elnök úr is említette, 12833. lajstromszám alatt a kormány benyújtotta az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényalkotási munka célja továbbra is az, hogy a civil szervezetek működését stabilabbá, átláthatóbbá tegye, és valóban kevesebb adminisztráció jellemezze, az állampolgárok pedig sokkal pontosabb, világosabb szabályokra támaszkodhassanak, mint a civiltörvény 2011. évi megalkotása előtt.

A törvényjavaslatunknak a céljai az alábbiakban foglalhatók röviden össze: a jogharmonizáció mint kötelezettség, a csökkentett adminisztráció, a támogatások átláthatósága, valamint az egyszerű megszüntetés bevezetése azok számára, akik így döntenek. Ennek keretében 2011. december 22-én a 2012. január 1-jével hatályba lépett szabályozásnak a felülvizsgálatát a civil szektor szereplőinek a bevonásával végeztük el. Ennek keretében a civiltörvény alkalmazásának tapasztalatait több mint 600 civil szervezet értékelte az úgynevezett civil információs portálon közzétett kérdőíven. Számottevően nőtt a civil szervezetek ismerete is a különböző kötelezettségek teljesítése terén. A szabályozás átláthatóbbá vált, emiatt a jogkövető magatartás is mindannyiunk megelégedésére erősödhetett.

A civiltörvény által bevezetett új intézmények, mint a civil információs portál, civil információs centrumok nagymértékben fejlesztették a civil szektor átláthatóságát, és növelték az elégedettségindexet, az elégedettséget. Ugyanakkor nyugodtan el lehet mondani, hogy több területen újabb igények merültek fel, így például a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásával kapcsolatban a szervezetek az úgynevezett névhasonlóságból eredő visszásságokat szerették volna kiszűrni.

Az új polgári törvénykönyv szükségessé tette, hogy a civil szervezetekhez kapcsolódó szabályozásban is átvezetésre kerüljenek a módosult fogalmak, anyagi jogi szabályok. Tekintettel arra, hogy a civil szervezetek tagsága nem jogban jártas személyekből áll többnyire, ezért a társadalmi egyeztetés során sokan azt is kérték, hogy a civiltörvény pontosan lehatárolható tartalmú jogintézményeket alkalmazzon.

A törvénymódosítás fontos elemét képezi, hogy a civil szektor hagyományos szereplői mellett, mint az egyesület és az alapítvány, a civil társaság intézményét is megtartja. Ekként e szervezettípus továbbra is korlátozott jogi lehetőségekkel, ugyanakkor csökkentett, és hangsúlyozni szeretném, hogy jelentősen csökkentett adminisztrációs teherrel működhet tovább.

A civil társaság szabályozásának a civiltörvénybe emelése továbbra is biztosítja, hogy a közösségek életében szerepet vállaló kisebb szerveződések, amelyek nem kívánnak vagy nem tudnak megfelelni a kötöttebb szabályok szerint működő egyesületi formáknak, jogilag elismert szervezeti formában működhessenek. A korábban említett adminisztrációs teher csökkentése jó példája, hogy a módosítást követően csak a közhasznú szervezeteknek kell majd úgynevezett közhasznú mellékletet is elfogadniuk a pénzügyi beszámolójuk mellett, a nem közhasznú, több mint tízezer szervezet ez alól mentesülni fog.

(14.00)

A javaslat a már nem működő civil szervezeteknél a gazdasági társaságokhoz képest egyszerűbben rendezi a megszűnő szervezetek tartozási problémáinak kezelését, és szabályozza a szervezetek megszűnése esetén lefolytatandó eljárásokat. A működés mellett a civil szektor támogatására vonatkozó szabályozás is - mondhatjuk nyugodtan - tovább fejlődik. A javaslat a civil szervezetek támogatására létrehozott Nemzeti Együttműködési Alap - NEA - forrása kiszámíthatóságának megteremtésére törekszik. Az alap forrását - és ennek van talán a módosítások közül a legnagyobb jelentősége - a 2015. költségvetési évtől a személyi jövedelemadónak a civil szervezetek számára felajánlható teljes összege és a ténylegesen kiutalt összeg különbségének megfelelő összeg fogja képezni. Ezzel együtt a szabályozás a civil 1 százalékra való jogosultság tekintetében a kedvezményezett szervezetté válás feltételeit is megkönnyíti.

A felajánlásokra igényt tartó szervezetek már a 2014. évtől kezdve előzetesen regisztrálhatják magukat az adóhatóságnál, legfontosabb alapadataikat 2015 januárjától az adóhatóság a hivatalos honlapján közzéteszi, a 2014. évre vonatkozó rendelkező nyilatkozat elektronikus formanyomtatványán pedig a regisztrált szervezetek listája fogja segíteni az adózói felajánlásokat. Ezek mind a működő civil szervezetek számára jelentős egyszerűsítést, könnyítést jelentenek. Az előzetes regisztráció bevezetése kiváltja a jogosultság utólagos igazolását, lehetővé téve, hogy az adóhatóság a kedvezményezettek számára a jelenlegi határidőhöz képest három hónappal korábban átutalja a felajánlott összeget. Végezetül, a javaslat a civil szervezetek hozzánk eljuttatott jelzései mentén pontosítja a beszámolókészítés szabályait, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatási rendszerét, döntéshozatali mechanizmusait.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy itt, ezen a helyen hadd köszönjem meg a valóban nagyszámú, a legkülönbözőbb módon hozzánk eljuttatott úgynevezett civil kezdeményezést, civil hathatós véleménynyilvánítást. Nyugodtan mondhatom, hogy tisztelettel várjuk továbbra is a jobbító, illetve kiegészítő javaslataikat. Tisztelettel kérem, hogy a tisztelt Ház az előterjesztett javaslatot vitassa meg, és ezt követően majd igyekezzék elfogadni azt.

Köszönöm szépen.