Felszólalás adatai

DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, abban egyetérthetünk minden oldalról, hogy az ország, vagyis a köztársaság költségvetése a társadalomért készül, és abban is, hogy a zárszámadás a közfelelős közkötelesség lenyomata. Ha ezt nézem, akkor mind a költségvetésről, mind a 2009. évi költségvetésről, mind pedig a zárszámadásról nekem egy mérgezett egér rágta lyukas sajt jut eszembe, és ezt a képet látom, és realizálom is magamban, mert tele van ilyen lyukakkal. Nemcsak ilyen lyukakkal, hanem egy mérgezett egér által fúrt lyukakkal van tele, tehát még csak azt sem mondhatom, hogy ez egy szándékon kívüli lyukasztgatás. De ennek a bevezetése után térjünk azért egy kicsit konkrétan a tárgyra!

Ahogy már a költségvetés tervezése során a Fidesz-KDNP-frakció jelezte, a 2009. évi költségvetés a teljes egészségügyi finanszírozást lehetetlen helyzetbe hozta, mondhatnám azt is, hogy a romokat még jobban rommá tette. A finanszírozási rendszer miatt a kórházak csak súlyos adósságállomány felhalmozásával voltak képesek talpon maradni - tudjuk -, az egészségügyi államtitkárság felmérése szerint a kórházak adósságállományának körülbelül 40 milliárd forintos hiánya is ezt a megállapítást támasztja alá.

Hozzá kell tennem, hogy régebben - a régebb egy ötven éven belüli korszak - az úgynevezett progresszív betegellátás egyszerűen nem is hallatszott, de nem is jelent meg. Az idősellátásnak az egészségügyi vonatkozásai nem jelentek meg.

A 2009. évi költségvetésben sehol nem szerepel, hogy ez az ország éppen az elöregedett társadalmak országa, nem utolsósorban ennek minden vonzatával, következményével, amit nem kívánok most itt részletezni.

Az MSZP-SZDSZ nyolc éve tönkretette az egészségügyi ágazatot, ebben is egyetérthetünk. Hisszük, hogy Magyarország gazdasági fellendülésének, versenyképességének egyik feltétele az egészség szerepének újraértékelése. Ezt látjuk most egész Európában, a világon mindenütt, az egészség felértékelődését. És még valami: az Európai Unióban most már következetesen az elmúlt időben, körülbelül egy-két éven belül különösen, megjelenik az idősödés kérdésének a prioritása, vagyis hogy az ellátórendszerek, az idősödés kezelése, azoknak anyagi, szellemi, lelki fenntartható egészsége, fenntartható aktivitásának kérdése most középre került.

A gyógyszertámogatások teljesítésével kapcsolatosan, mert a gyógyszer vonatkozásában tudjuk nagyon jól, hogy az idősödéssel az időskorú embereknek az utolsó pár évükben kell a legtöbb gyógyszert a betegségeik kezelésére, gyógyítására fordítani, tehát nem mindegy, hogy a zárszámadásból hogyan tudunk a gyógyszertámogatásra következtetni: a gyógyszertámogatások teljesítése 343 147 millió forint, ami 5,4 százalékos emelkedést jelent. Jogcímek közötti átcsoportosítás keretében a gyógyszer-támogatási céltartalék teljes 29 500 millió forint összegével a többi előirányzatot növelték, ebből a speciális beszerzésű gyógyszerek előirányzatát 1000 millió forinttal, a méltányossági gyógyszertámogatás előirányzatot 800 millió forinttal. A gyógyszertámogatás kiadásai így tulajdonképpen 27 700 millió forintot tettek ki. A legnagyobb előirányzatú jogcím a gyógyszertámogatás kiadása.

Nagyon fontos tétel, amiben sajnos nagyon rossz tapasztalataink voltak az elmúlt évben, hogy ezek hogy valósultak meg. Tehát a gyógyszertámogatásokkal kapcsolatosan a kiváltott gyógyszerfogyasztással kapcsolatosan nem változott igazából a terápiás napokra vetítve, de a 2009-ben kiváltott gyógyszerek 1,1 százalékkal kevesebb terápiás napra voltak elegendőek, mint 2008-ban. A gyógyszerfogyasztás azonban, ami nem változott igazából, de az egészségügyi indikációs jogcímeken a támogatáskiáramlás jelentősen, 9,1 százalékkal nőtt, ami az új terápiás lehetőséget nyújtó termékek befogadásának volt köszönhető. De ez egy olyan differenciálást és egy antiszelektív vonulatot indított el, amelyben viszont nyilvánvalóan az idősödőkre, időskorúakra fordítandó gyógyszerkészletek és gyógyszerbiztonság ettől egy antiszelektív módon valósult meg.

Enyhült a fogyasztói áron alapuló kötelező delistázási szabály, ami kevésbé ösztönözte a szereplőket árversenyre. 2009-ben 652 gyógyszer ára csökkent, szemben az egy évvel korábbi 786-tal. A 2007-es évben bevezetett gyógyszerforgalmazást és a gyógyszertámogatást befolyásoló szabályozók működtetése szükséges a korábbi évekkel szemben - amikor a kiadás kontrollálhatatlan volt -, ami lehetővé teszi a gyógyszerkiadások tervezett előirányzaton belül tartását.

(17.30)

Az ÁSZ-jelentés szerint a rendszer eredményes. Az orvosok felírási szokásai a célértékek felé közelítenek. Ez a látszat. Az egészségügyi alap hatékony felhasználásának érdekében 2009-ben megindult az OEP, Országos Egészségbiztosítási Pénztár orvosszakmai ellenőrző tevékenységének koncepcionális újragondolása. Rendkívül fontos volt; rengeteg visszaélés, rengeteg probléma. Az orvosszakmai és gyógyszerészeti ellenőrzés együttesen 1,6 milliárd forint indokolatlan társadalombiztosítási támogatáskiáramlást és finanszírozást állapított meg. Szankcióként az indokolatlan támogatások visszavonása, levonása iránt ugyan intézkedtek, de sehol sem jelent meg.

A gyógyászati segédeszközök előirányzatát 7329,9 millió forinttal megemelték, hogy a kiadások teljesíthetők legyenek. Januártól minden hónapban a pénzügyminiszter engedélyére volt szükség a kiadások teljesítéséhez, mert az időarányosnál nagyobb volt a felhasználás jellemzően. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak megszorítását jelentette, hogy 13 050 millió forintot a működési költségelőleg jogcímre csoportosítottak át, de az intézkedés valójában forráskivonást jelentett. Ezek az előlegek más területen, a gazdaságban és egyéb területen, a kereskedelemben is nagyon kemény kérdéseket vetnek fel. Ez megtörtént a gyógyító-megelőző ellátásokban is. Az ÁSZ-jelentés az egészségügyi miniszternek tett javaslata szerint az egészségügyi ellátórendszer egészének helyzetét elemezve felszólította a minisztert, hogy tegye meg a rövid távon szükséges intézkedéseket, és dolgozzon ki az ellátórendszer hosszú távú koncepciójára vonatkozó megoldási javaslatokat, amelyek csak részben valósultak meg, egészében rendszerben, rendszerszemlélet híján és a rendszerszemlélet gyakorlatát is nélkülözve nem valósult meg.

A 2009. évi novemberi teljesítmények elszámolásától kezdődően a járóbeteg- és a fekvőbeteg-szakellátás vonatkozásában megtörtént a finanszírozási időszak két hónapra csökkentése. Ez jelentős dolog lehetett volna, azonban a következményeiben már nem kapcsolódott be egy úgynevezett változtatási folyamatba. A teljes jogcímcsoporton belül a többi ellátási forma felzárkóztatására forrás hiányában még máig nem került sor.

A 2009. évi költségvetés véleményezése során javasolták a kormánynak, hogy a társadalombiztosítási alapok pénzügyi önállóságának és a bevételek átláthatóságának biztosítása érdekében a befolyó járulékok önálló számlákon történő elszámolása valósuljon meg. A javaslat nem hasznosult, nem valósult meg. Az adóbevallásban az egészségbiztosítást illető munkáltatói és biztosítotti járulékok továbbra is egy adónemen szerepelnek. Nagyon nagy mulasztás, nagyon nagy hiba.

A Nyugdíj-biztosítási Alapra vonatkozóan a következőket tudnám mondani. A társadalombiztosítási alapokhoz kormányrendelet alapján a miniszterelnök kincstárnokokat jelölt ki - szeretett kijelölni különféle személyeket és különféle bizottságokat. A kincstárnokok kinevezése az elkülönített állami pénzalapok esetében jogszerű volt, de az E-alap és a nyugdíjalap esetében a hatályos szabályozásnak nem felelt meg. Az évközi törvénymódosítás alapján az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételei 3 százalékkal csökkentek. Ez ismételten a szocialista kormányok járulékpolitikájának elhibázott lépéseit bizonyítja, mert a csökkentés mögött járulékfizető gazdálkodó szervezetek ösztönzése nem valósult meg, nem húzódott meg.

Az évközi törvénymódosítás alapján az Egészségbiztosítási Alap tehát így járt. Az Állami Számvevőszék jelentése ismételten kitért a járuléknemek, tehát nem a nemek, a gender, hanem a járuléknemek külön-külön történő nyilvántartására, és ebben a jelentésben is kihangsúlyozottan szerepel az, hogy a nyugdíjalapot és az E-alapot megilletően meghatározott járulékbevételek a korábban alkalmazott járuléknemenkénti önálló számla helyett összevont számlára érkeznek. A járulékok nemenkénti bevételének nyilvántartása elengedhetetlen, mert csak így követhető nyomon a társadalombiztosítási juttatásokra biztosítható források összege.

Az ÁSZ-jelentés szerint a nyugdíjalap 2009. évi 7221,3 millió forint hiánnyal zárt. A keletkezett hiány alapvetően a gazdasági válságból következő járulékteljesítés elmaradásából és az ilyen kötelezettségének nem teljes mértékben történő teljesítéséből következett. Figyelmeztető jel az ÁSZ jelentése szerint, hogy 2009-ben a nyugdíjalapnak mindennap kimutatható hiteltartozása volt. Ismételten felveti a likviditási gondot, azt a kérdést, hogy az 1997. évi nyugdíjreform eredményeként létrejött magán-nyugdíjpénztári rendszer milyen mértékben terheli meg az állami nyugdíjrendszert és a kieső járulékbevételek pótlására a központi költségvetésnek milyen mértékű helytállási kötelezettsége keletkezik. A nyugdíjalap kiadási előirányzatában 57,2 milliárd forinttal alacsonyabb kifizetés történt, mint az előző évben, amely a szocialista kormány javaslatára hozott nyugdíjmegszorító intézkedések következtében állt elő. 2009-ben a nyugellátásokat kizárólag január 1-jével emelték, az évközi emelésre nem került sor. Ugyanakkor a 2009. évi januári nyugdíjemelés csak 3,1 százalék volt, szemben az előző év ígéreteivel, tehát ez sem valósult meg, és az átlagtól is messze elmaradt.

A nyugdíjalap tervezésének elengedhetetlen feltétele, hogy az APEH-től, illetve az APEH-hez érkező járulékbevétel pontos adatszolgáltatáson alapuljon. A 2006-tól tévesen életbe léptetett személyenkénti járulékbevallási rendszer feldolgozásából származó adatok minőségi problémái továbbra is bizonytalanságot teremtenek a nyugdíjalap tervezése területén. Az ÁSZ negyedik éve hangoztatja, hogy a biztosítotti járulék típusának megfelelő pénzforgalmi számláinak hiánya miatt keletkezik a befizetés, a bevallás és a nyugdíjalaphoz érkező bevételek közötti különbség. Ez a hármas ellentmondásos tételcsoport meghatározó volt. Az ÁSZ továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy a munkáltatói és a munkavállalói járulékok külön-külön számlára történő befizetését biztosítani kell.

A kormány javaslatára a nyugdíjalap kiadási oldalát - összhatását tekintve - 143,8 milliárd forinttal sikerült csökkenteni. A megszorító intézkedések következtében a nyugdíjkorrekciós törvény csúsztatott kifizetése miatt 2009-ben nem került sor korrekciós emelésre, 9,3 milliárd forinttal kisebb volt a kiadás összege. További "spórolást" jelentett, hogy a 13. havi nyugdíj szabályainak megváltoztatásával 83,4 milliárd forintot takarított meg mintegy 2,7 millió nyugdíjas zsebére, annyit vett ki. Meg kell jegyezni, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28 500 forint. Ez harmadik esztendeje nem változott, ezzel a legkisebb öregségi nyugdíjhoz kötődő szociális ellátások alapja, összege sem változott.

A Bajnai-kormány 2009-ben nem tett javaslatot év közbeni nyugellátás emelésére, így a nyugdíjak vásárlóértéke a nettó keresetekhez viszonyítva 6,4 százalékkal, a nyugdíjak reálpozíciójához képest 4,1 százalékkal csökkent. Megjegyezzük, hogy 2009. január 1-jével a költségvetési törvény felhalmozásai alapján mindössze 3,1 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre - ahogy ezt említettem is az előbb - az akkor még hatályban lévő svájci indexálás alapján.

Megállapítható - összegezve és összefoglalva -, hogy a 2009. évi költségvetésben tervezett járulékbevételeket esetenként alultervezték, mindannyian látjuk, esetenként magasabb összeget terveztek, mindannyian látjuk, a tényleges teljesülésnél. Ez visszavezethető az APEH nyilvántartási rendszerének ma is meglévő bizonytalanságaira és arra, amit mondtam, hogy egy nagy mérgezett egér lyukas sajtjára emlékeztetően mentek végbe ezek a folyamatok, és azok a megszorítások és azok az előkészületlen és rendkívül kusza döntések, amelyek a nyugdíjakon keresztül az idősellátás egészségügyi vonatkozásaiban történő elmaradásokkal tovább nyomorították volna a mindennapi magyar nyugdíjas, idős ember életét, hisz a nyugdíj része az idősödésnek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)