Készült: 2024.04.29.12:50:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2010.09.14.), 116. felszólalás
Felszólaló Pelczné Dr. Gáll Ildikó
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:29


Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Európai Néppárt): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy mielőtt a zárszámadásról általánosságban beszélnék, egy kicsit Rozgonyi képviselő úrnak választ is adjak a felvetésére. Nagyon sok tekintetben egyetértünk, de képviselő úr, engedje meg, hogy egy dolog, egy közös kiindulási pontunk legyen. A zárszámadás elkészítése a kormánynak törvényi kötelezettsége. A zárszámadás nem Tiborc panasza. A zárszámadás arról szól, hogy amennyiben nem értünk egyet bizonyos pontokkal, ott korlátozó záradékot lehet tenni vagy figyelemfelhívó véleményt lehet megfogalmazni. Ezt tette meg az ÁSZ is, adott esetben 59 jelentéséből. Erre van a tisztelt Háznak is lehetősége.

Azonban, képviselő úr, engedje meg azt is, hogy leszögezzük: valahogy le kell zárni egy időszakot, ezt a szocialista időszakot, és nagy örömömre szolgál, hogy ez az utolsó költségvetés, és annak utolsó zárszámadása, amit a szocialista kormány elkészíthetett Magyarországon, mert ebben a pillanatban, most tudjuk lezárni ezt az időszakot. Az meg, hogy mi van a költségvetésben, és mi van a zárszámadásban, az számunkra örökség, számunkra egy kiindulási alapot jelent. Nem tekintjük statikusnak, pontosan arról beszélünk, és nagyon jól tudjuk, hogy törvényi kötelezettségeink vannak a tekintetben, hogy egy ilyen rosszul működő rendszert, egy ilyen rosszul előkészített rendszert szükséges megváltoztatni, törvényekkel kell megváltoztatni.

Ha körbetekintek itt a patkóban, akkor látom, hogy egyes képviselőtársaim súlyosan, mások kevésbé súlyosan, de részesei annak - az ellenzéki padsorokban -, hogy ez a statikus helyzet ma Magyarországon előállhatott. Úgyhogy egy kis konstruktivitást kérek a tekintetben, hogy bár érezzük a felelősséget, de együtt tudjuk ezt megváltoztatni.

Tudom, hogy a zárszámadás elkészítése rutinfeladat, ezért ekként is szólnék a zárszámadásról, viszont szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ezen rutinfeladat teljesítése során nagyon sok tanulságot le lehet vonni, pontosan a tekintetben, hogy melyek voltak azok a hibák, amit a költségvetés előkészítői szándékosan vagy éppen tudatlanságból beletettek ebbe a költségvetésbe.

Tegyük fel hát a kérdést, hogy lehet-e megfontoltságról, lehet-e megalapozottságról, átláthatóságról, vagy éppen válságkezelésről beszélni a 2009-es költségvetés és ennek zárszámadása kapcsán. Hát, képviselőtársaim, nem tudom elégszer elmondani, idézzük fel még egyszer, hogy ez a törvény hogyan keletkezett. Volner képviselő úrnak mondom, bár most úgy látom, nincs itt, de képviselő úr, nem az történt, hogy mi megkaptunk egy költségvetést, és ennek a módosításai történtek meg, hanem a főszámok módosultak, és a fejezetszámait nem láttuk a költségvetési vita során. Így következett be a negyedik módosítás után, hogy 550 milliárd forintos eltérés volt a költségvetésben, az eredetileg beterjesztettben és a későbbiekben általunk nem támogatottakban. Lehet minket ezért hibáztatni. Mit is tehettünk volna azon kívül, hogy elmondtuk az ellenvéleményünket? Természetesen leszűrjük a tanulságot, és a következő évi költségvetésben nem eszerint fogunk cselekedni.

Egyébként az egész szocialista kormányzati politika nagyfokú koncepciótlansággal és tervezés hiányával volt jellemezhető. Nehogy azt gondolják, képviselőtársaim, egyetemi háttérrel nem mondtam el százszor, hogyan szükséges tervezni, és hogyan kellene a költségvetési tervet elkészíteni. Süket fülekre talált minden javaslatunk. Az az ezer módosító is süket fülekre talált, amit most mosolyogva idéznek fel a szocialista képviselőtársaim, bár meggyőződésem, hogy ha csak a negyedrészét elfogadják, akkor sokkal-sokkal jobb költségvetés állt volna össze. (Göndör István: Akkor a hiány még nagyobb lenne.)

(15.40)

Ne mondjon badarságot, legyen szíves, képviselő úr! Ön is tudja, hogy minden ellenzéki képviselő úgy adta be a módosító javaslatát, hogy egyszerre érintette a bevételi oldalt, és egyszerre érintette a kiadási oldalt. Tehát e tekintetben nyilvánvaló, hogy bizonyos szabályszerűségek uralkodtak; természetesen az eredeti koncepciónk más volt.

Úgyhogy nehéz értékelni egy olyan költségvetést, amely minden tekintetben trükkökre, trükkök százaira épít. Nem véletlen, hogy az európai biztos csúsztatásról beszél. Nyilván ez ilyen fordítási pontatlanság lehet, mert csúsztatás az, amikor igazságot akar valaki mondani, de a féligazságig jut el. Na, hát ez a trükk, amiről én beszélek, az igazságot még csírájában sem hordozta, hanem azért került beépítésre, hogy megvezesse az olvasót, és esetenként félretájékoztasson.

Nézzük meg ezeket a trükköket, amelyek befolyásolták az életünket az elmúlt időszakban, amiről nagy örömömre múlt időben tudok beszélni. Ilyen volt a tartalék például. Az ÁSZ-jelentés következetes, megállapítja azt, hogy a tartalékra ilyen mértékben és az ebből adódó átcsoportosításra - ami 60 százalékos volt - nem volt szükség, ez nem volt indokolt. Tegyük fel a kérdést, hogy önök miért alkalmazták mégis. Hát azért, kérem szépen, mert önök ebből fizették a fejezetek költségeit, ebből finanszírozták. Miért is? Mert rossz volt a terv, mert nem sikerült a megfelelő sorokat megtalálni, ezért volt ekkora tartalék, amit akkor is észrevételeztünk. Vagyis, képviselőtársaim, kedves szocialista képviselőtársak, nem volt ez más, mint trükk, egyike a száz trükknek.

Több trükk is volt. Engedjék meg, hogy az európai uniós forrásokról beszéljek, például az azok lehívásával kapcsolatos szabálytalanságokról és visszaélésekről. Nézzük a kohéziós alapokat! Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a közlekedés szakterületén megtörtént az, hogy 630 millió forintot - egyet ragadtam ki a sok közül - kifizettek úgy, hogy nem volt előzetes szakmai teljesítésigazolás. Lehet ilyet tenni? Hát természetesen nem. Szabálytalan? Természetesen szabálytalan. Szocialista módra lehet trükközni? Természetesen lehetett trükközni. Tudjuk, tisztában vagyunk vele, ez nem ok arra, hogy most a zárszámadásnál tapsoljak, hogy milyen nagyszerű a zárszámadás. Tudom, hogy ez hiba volt, és ennek megfelelően kezelni fogom a jövőben. Nem fogunk még egyszer ilyen hibát elkövetni. De ezen véleményem nem ok arra, hogy a zárszámadást ne fogadjam el, és felelőtlenül döntsek az ország jövőjét illetően, bár én csak tanácskozási joggal vagyok itt jelenleg.

Ha megnézzük az európai uniós forrásokat tovább, akkor azt látjuk, hogy sajnálatos módon elmaradtak a tervezettől. Egyedi eset? Dehogyis! Évek óta következetesen ez történik. Terveznek, majd elmaradnak a tényszámok a tervezési számoktól. Hiba? Természetesen hiba, mert önök elvették a lehetőségeket a vállalkozások elől. Megígérték nekik, átcsoportosítottak elvileg - Veres képviselő úr idézte a 256. oldalt -, ami nagyszerű dolog, de ennek a hatása a vállalkozásainkhoz soha nem ért el. A kis- és közepes vállalkozások soha nem látott nagyságrendben mennek tönkre. Meg kell ijednünk tőle? Nem. A következtetést kell levonni, hogy így, ahogy önök tették, nem lehet tenni. De a zárszámadás száma ettől helyes. Sajnos, azt kell mondjam, hogy helyes.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben a 2009. évi 655 milliárd eredeti kiadási előirányzattal szemben a kifizetés 468,8 milliárd volt. Hát nem sikerült teljesíteni. Miért nem sikerült teljesíteni? Nem kell sokat kutakodni a múltban. Azért nem sikerült, mert önök olyan támogatott projekteket találtak meg véletlenül - nem tudom, mi módon -, amelyeknek a megvalósulása sajnos nagyon nehezen történik, vagy egyáltalán nem is megvalósítható, és bizony, képviselőtársaim, ez jelentős kockázattal jár az uniós források vonatkozásában.

Sajnos az uniós forrásoknál továbbra sincs rendben - mint ahogy az ÁSZ elnöke erre rávilágított most is, de nem lesz ez így mindig -, tavaly se volt rendben a 2008. évi zárszámadásnál, hogy a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartása nem megfelelő. Emlékszem arra a beszélgetésre, amit akkor Veres miniszter úr válaszként fogalmazott, és mindenféle könyvviteli fejtegetéseket mondott, miért ne izguljak attól, hogy az analitika nem támasztja alá a kumulált összesent. Hát én izgulok. Engedje meg, miniszter úr, hogy továbbra is izguljak, és ne csak izguljak, hanem tegyek javaslatot a kormánynak, hogy változtasson ezen a gyakorlaton. Sajnálatos tény, hogy önök annyi milliárdot adtak ki a rendszer kiépítésére, ami már nekünk nem adatik meg. Nekünk arra nincs lehetőségünk, hogy az európai uniós forrásokat újra felhasználjuk, bevallva az Európai Uniónak, hogy itt egy olyan kormány volt, amelyik építkezett, de hát minek, ha egy analitikus nyilvántartást nem tud alátámasztani a zárszámadáshoz.

Nagyon sok szabályozási hiányosság van. Hogy említsek még néhányat ebből a sorból - sokszor hallottuk már -: csepeli szennyvíztisztító, 4-es metró, M7-es bevezető szakasza. Mi is történik itt, képviselőtársaim? Önök beígérik az uniós forrásokat - hogy van alapja vagy nincs alapja, most azt ne firtassuk -, majd kiderül, hogy nem sikerül a közbeszerzést jól lebonyolítani, és megijednek attól, hogy az uniós forrásokat elveszítjük - ebben természetesen ellenzéki képviselőként én is benne voltam, hogy felhívjam erre a figyelmet -, és akkor hazai forrásokkal pótolják. Persze hogy túlteljesül meg nem teljesül az adott sor, átláthatatlanságot növel. Ez 66 milliárdos nagyságrend, elég jelentős nagyságrend.

Természetesen az uniós források felhasználásával hanyag munkavégzésről is beszélhetünk; hallottuk az ÁSZ elnökétől: zárás utáni főkönyvi kivonat hiánya. Nem tudom, ha könyvvizsgálóként ilyen helyzetbe kerültem volna annak idején, mit mondtam volna, amikor a könyvvizsgálói nyilatkozatot kellett megfogalmazni, és önök ezt következetesen tették több éven keresztül.

Biztos vagyok abban, hogy egyetértünk mindannyian, képviselőtársaim, hogy az uniós forrásoknak lehetőséget kellett volna teremteni a válságkezelésre - úgy, ahogy más tagállamokban ezt tették - vagy éppen a gazdaság élénkítésére, és mind többet kellett volna ezekből a forrásokból felhasználni. Sajnos nem ez történt, és ennek a hatása sem érzékelhető, mert a következő években kezdődik el majd egy fenntarthatósági vizsgálat, és kiderül, hogy az NFT I. kapcsán hogyan sikerült az uniós forrásokat megfelelően elkölteni.

Egy nagyon érdekes gyakorlat, és szembetűnő volt: mindig küzdöttünk azzal, hogy Csalás Elleni Hivatal, mennyi szabálytalanság van. S mit látok, amikor olvasom a jelentést? Azt látom, hogy ugrásszerű növekedés volt 2009-ben. Nem tudom mire vélni. Egyszerűen elromlott minden a rendszerben? Vagy 2005-től 2008-ig minden jól működött? Ötszörös a különbség, és a behajtandó összeg nyolcszorosára nőtt. Lehet, hogy itt további vizsgálódásra lenne szükség.

Miért aggodalmaskodom? Azért, mert a következő uniós pénzügyi perspektíva tárgyalása, a 2013-2020-nak a tárgyalása most kezdődik el. Nekünk elemi érdekünk az, hogy az uniós forrásokat a leghatékonyabban tudjuk felhasználni, és a legnagyobb mértékben le tudjuk hívni. Ezért ez a mostani kiindulási pont rossz alap a tárgyaláshoz. Egyes uniós tagországok azt gondolják majd - pontosan a 2011-es uniós elnökség során -, hogy Magyarország nem igényli az uniós forrásokat, ezért nekünk nincs szükségünk ezekre az uniós forrásokra, kevesebbel is be fogjuk érni. Ez is az önök bűne, tisztelt szocialista képviselők.

A 2009-es költségvetés és annak zárszámadása bizonyítéka annak, hogy a szocialista kormány nem tudott tanulni a hibákból, nem volt képes elfogadni azt, hogy megszorításokból nem lehet gazdaságfejlesztést biztosítani, és trükkökkel, trükkök százaival, netalán csalással nem lehet a büdzsé hiányát csökkenteni, vagy éppen a hiány tartását biztosítani.

Összességében elmondhatom azt, hogy rosszul gazdálkodtak a szocialista kormányok, nem tettek eleget a költségvetés-tervezés törvényi követelményeinek, és nem tisztelték a költségvetési fegyelem fogalmát sem. Az Uniós források adta lehetőséggel nem tudtak élni, sőt esetenként vissza is éltek a lehetőségekkel. Minden jó, ha a vége jó, egyszer mindennek vége szakad. A jó hír ebben, hogy az önök módszerétől, az önök gyakorlatától örökre el kell köszönnünk, és be kell vallanom, hogy örömöt okoz számomra, hogy nem veszek részt még egyszer egy olyan zárszámadási vitában és egy olyan költségvetés-tervezésben, amit önök készítenek elő.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(15.50)




Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai