Felszólalás adatai

Tehát az ténykérdés, hogy Európában a válságot követően voltak ilyen törekvések is, amelyek a központi bank, illetve a felügyelet integrációjában gondolkodtak, és ennek révén is kívántak nagyobb stabilitást adni a pénzügyi rendszernek.

(20.00)

Ugyanakkor azért kicsit túlzónak érzem a Dancsó képviselő úr példáját, azért saját maga is korrigálta, hogy a magyar piac azért jóval kisebb, még pénzügyi területen is, a szereplők is mások, mint például Nagy-Britanniában, a londoni Cityben, ahol mondjuk, más problémákat és máshogyan kezeltek. Tehát ez a példa azért eléggé távoli, amit ön felemlített.

A másik példa, amit most mondott az EKB elnökéről, aki olasz jegybankárként végigmenedzselt otthon sikeresen egy integrációs folyamatot, az már szerintem egy életszerűbb példa, jobban utal arra, ami mondjuk, az elvi megalapozását jelentheti ennek az előterjesztésnek. Ugyanakkor a hazai története, hogy mikor milyen célra kívánnak önök bizonyos jogalkotást, szervezeti átalakítást használni, az azért, azt hiszem, joggal bizonytalaníthatja el az önök jóhiszeműségével kapcsolatban az ellenzéket, ugyanis bekerülnek itt olyan pluszlehetőségek is a jegybankelnök számára, amelyek nem biztos, hogy minden aggodalom nélküliek. Tehát az a tartalmi felépítés, amivel önök ezt behozták péntek éjjel vagy szombaton - már nehéz ezt megmondani, de mindenesetre ahhoz képest, hogy most hétfő este van -, és ilyen kardinális átrendezésre tesznek javaslatot a pénzügyi szektor felügyeletét illetően, mi úgy gondoljuk, hogy ha volt is másfél hónap plakát, ez a másfél kísértetiesen egybecseng a Süsü és a sárkány másfél plakátjával, mert a második plakátról már elfogyott a festék. Úgy látszik, önöknek elfogyott az ideje, hogy másfél hónap helyett esetleg két hónapot biztosítsanak és egy szélesebb szakmai körben a vitákra.

Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ez a szakma berkeiben nincs kiérlelve, szóval ez olyan, mint a Süsü és a sárkány plakátozása, önök kitehetnek másfél plakátot, de az egész ügyhöz méltatlan. Tehát egy ilyen kardinális átalakítás a véleményünk szerint sokkal több és alaposabb, és amit emlegetnek, prudenciát, tehát sokkal több nyilvánosságot, okosságot, ésszerűséget követel meg. Tehát a saját célkitűzéseit, a prudenciát már az előkészítés szakaszában nem teljesíti sajnálatos módon ez az előterjesztés, tehát ez egy picit elbizonytalaníthatja a nyájas olvasót, aki mondjuk, nem volt úgy beavatva az előkészítésbe, mint például Rogán elnök úr, aki sajtóhírek szerint áprilisban még arról beszélt, hogy szerinte az értékpapír-felügyeletet és talán a biztosítók ellenőrzését nem kellene a jegybankhoz delegálni, és úgy tudjuk - szintén a sajtóhírek alapján -, hogy ezt a véleményt a szakmában mások is osztották, és a kormányoldalon is voltak ezzel egyetértő vélemények.

A május elején publikált, a Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásáról szóló vitaanyagában - tehát ezt a Nemzeti Bank írta - egyébként a jegybank is az értékpapír-felügyeletet, valamint a fogyasztóvédelmet nevezte meg olyan területként, amely továbbra is önálló hatóság keretében működhetne, ugyanakkor az MNB szerint, azért ott is leírták, hogy mindez hatékonyabb rendszert eredményezne, ha minden feladat hozzájuk kerülne. Tehát mi úgy látjuk, hogy ez az előterjesztés Matolcsy Györgynek a túlgyőzelmét, túlnyerését jelenti ebben a harcban, és olyan jogkört kap, hogy az általa alkotott rendeleteknek még a szintje is megemelkedik a kormányrendeletek szintjével lesz azonos. Tehát igazából neki csak arra kell vigyázni, hogy meglévő törvénybe ne ütközzön az általa kiadott rendelet, de hát az önök gyakorlatát ismerve, mondjuk, itt a simicskázásban, amit a dohánymutyinál is csináltak, hogyha kinéznek valami szakterületet, vagy ha Matolcsynak útjában van a rendeletalkotáshoz, akkor véletlenül behoz valamelyik képviselő ide egy törvényt, aztán két nap alatt el is fogadják, lehet, hogy egy hétbe is bele fog telni. Tehát a simicskázás lehetősége, hogy kinéznek egy üzleti területet, arra törvényt alkotnak, Matolcsy György rendeletet rendel mellé, ez egyáltalán nem kizárható az előterjesztés alapján.

Azok a célok, amiket megfogalmaztak, hogy javuljanak a döntés-előkészítés feltételei, támogathatók. Az, hogy ellentmondásmentessé válik a pénzügyi közvetítő rendszer felé történő hatósági fellépés, akár ez is. A szélesebb eszköztár, ami majd így rendelkezésére fog állni a mikro- és makroprudenciális hatósági feladatokat ellátó MNB-nek az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzésére, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében, ez úgy elvileg mind helyénvaló, de honnan lesz hozzá pénz, paripa, fegyver? Jelentős kritika érte Simor András jegybankelnököt: hát valamitől azért rendelkezésre áll most az a devizatartalék a Nemzeti Bankban, amiből most - reméljük, jó gazda módjára - Matolcsy György gazdálkodni tud, és nem viszi túlzásba, tehát nem gyengíti le túlzottan a forint mögött álló tartalékokat.

Aztán, amit mondanak, és a miniszteri expozéban is külön megütötte a fülemet, ez a tágabb információs bázis. Ez azért egy nagyon érdekes dolog, és lehet, hogy az önök magatartását, szándékait illetően nem is annyira ártatlan dolog ez a tágabb információs bázis. Ugyanis, ha valóban egy független, nem a kormány által delegált jegybankelnök lenne, és valóban egy független intézményként tudna működni, mondjuk, még az információs visszaszivárgás lehetőségeire is gondolva, mi most úgy gondoljuk, hogy vissza tudnak szivárogni kormányzati szintre is, meg Simicska Lajos szintjére is meghatározó stratégiai pénzügyi információk. Ami, úgy gondolom, rendkívüli kockázatot jelent, mert ha valakinek megindul a nyálműködése, az étvágya a pénzügyi terület bizonyos szektorait illetően, és arra ezt az eszközrendszert használja, az borzasztó kockázatokat jelent, ha nem akarok durvább kifejezést használni.

A jövőben a Nemzeti Bank alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, aminek a célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének a növelése, valamint a közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Ez annyira szép, hogy akár egy tankönyvből is kivehették volna, ami az ortodox megközelítést tekintve Matolcsy Györgytől meglehetősen idegen, de amit itt leírtak, az valóban egy golyóálló célkitűzés. Ugyanakkor, hogy az MNB-hez kerül az eddig a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, a fogyasztói jogvitáknak ez az alternatív rendezésére szolgáló szervezet közvetlenül a jegybankelnök alá tartozik majd, tagjai a Nemzeti Bank alkalmazottai lesznek, vezetőjét a jegybankelnök nevezi ki hat évre, na, ez már megint olyan terület, amivel akár zsarolni is lehet bizonyos szereplőket, tehát a függetlenség égisze alatt önök eluralnak egy olyan területet, amely nagyon érzékeny, és a bizalom megteremtése vagy eljátszása szempontjából rendkívül veszélyes is lehet.

A Magyar Nemzeti Bank hatóságként járhat el a fizetésképtelen bankok helyzetének rendezésekor, szanálás esetén. A szanálás olyan speciális, a csődeljárás és a felszámolási eljárás egyes jegyeit egyesítő eljárás, amelynek célja a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetének rendezése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és az ügyfelek érdekeinek védelme szem előtt tartása mellett.

(20.10)

Na most, hogyha maga a jegybankelnök megkapja ezt a szanálási lehetőséget, a korábbi PSZÁF bizonyos feladatköreinek integrálása révén, akkor már nem kell olyan nagy fantázia, hogy melyik pénzügyi egységnek engedheti, engedik meg önök a háttérben, hogy bedőljön, és aztán hogy, hogy nem, a Nemzeti Bank a közös vagyonból, a nemzet vagyonából szanálni fogja. Tehát ami elveiben akár helyes is lehet, az önök gyakorlatát tekintve, amire van példa, mert a magyar parlament első törvénye a megalakulása után a közúti közlekedés szabályairól szólt, hogy Simicska Lajos óriásplakátjain kívül senki más ne maradhasson a közutak mentén. Meghalnánk a röhögéstől, hogyha nem lenne véresen komoly a dolog. Tessék visszakeresni, már akkor figyeltünk rá, ott a gazdasági bizottságban a jegyzőkönyvekben ez szerepel.

Szóval, egy normális országban ez egy normális működést eredményezhetne, Magyarországon Matolcsy György kezébe túlhatalmat ad. Mi úgy gondoljuk, hogy ezzel a szélesebb jogkörrel lehet élni is, de súlyosan visszaélni is lehet. Ez az integráció teljes lesz az előterjesztés szerint, tehát azok a vitában megfogalmazott árnyalatok teljesen eltűntek, pedig korábban a kormányzat vizsgálta azt a lehetőséget, hogy bizonyos területek megtartásával a Magyar Nemzeti Bank mellett továbbra is működjön egy önálló, igaz, leszűkített hatáskörű PSZÁF. Nem biztos, hogy ez hiba lett volna.

Az is érdekes, hogy hogy döntötték ezt el ilyen hirtelen, hogy szombatról hétfőre beterjesztették, mert olyan sajtóhírek is voltak, hogy másfél hónapja még maga a miniszterelnök is úgy nyilatkozott, arról beszélt, hogy jelenleg nincs napirenden a PSZÁF-nek és az MNB-nek az összevonása. De ahogy megjött a hír Brüsszelből, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, hirtelen behozták ezt is. Lehet, hogy ez a pávatánc része volt, hogy Orbán beígérte, és aztán most teljesíti is.

Érdekesség, hogy az átmeneti rendelkezések között az szerepel, hogy a hitelintézetek esetében szabályozza az eszközök és források, mérlegen kívüli tételek közötti lejárati és denominációs összhangot. Ez a rendeletalkotási jogkör azonban a javaslat szerint 2019. január 1-jével megszűnne; érdekes, pont két hónappal azelőtt, mint ahogy Matolcsy György mandátuma lejár.

Tehát mi úgy gondoljuk, hogy súlyos felelőtlenség október 1-jei határidővel ezt kitűzni, ez súlyos kockázatot jelent, és az állami garanciák csökkennek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még egy percet kaphatok, elnök úr? A fogyasztóvédelem területén nem lesz az államnak garanciális lehetősége a fogyasztóvédelem teljesítésére, mert minden átkerül az államtól, a kormányzattól egyébként független Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe.

Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ez nagyon egyoldalú és kockázatos, hogy működőképes lesz-e. Tehát ilyen előkészítés után, noha magával a fő tendenciával egyetértünk, tehát akár jó is lehetne, ilyen előkészítés mellett az MSZP ezt a törvényjavaslatot kockázatosnak, az október 1-jei bevezetési célt felelőtlennek tartja, az egészhez pedig egy ilyen óvatos tartózkodással viszonyul.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból. - Pálffy István: Nyomd meg az óvatos tartózkodás gombot! - Dr. Józsa István: Támogató tartózkodás is van. Ez aggályos.)