Felszólalás adatai

A kistérségek létét és a lehatárolásukat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szabályozza. E törvény 2013. január 1-jén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján hatályát veszti.

(12.50)

A törvényi szabályozás hiányában tehát a kistérségeket érintő rendeleti szabályozás jogalapja megkérdőjeleződik, az uniós források nem lesznek felhasználhatók, így például a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását segítő lehetőségek - az LHH-program - sem. Ezért tehát szükség van a kistérségek mint területfejlesztési, statisztikai kistérségek lehatárolásának meghatározására és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítására. Tehát nem önmagában az uniós források felhasználásáról, de elsősorban erről van szó, illetve a hazai forrásokról is, hiszen jogi szabályozás hiányában a kistérségek nem tudnának forráshoz jutni. Meglátásom szerint azonban a törvényjavaslat további rendelkezései egymásra épülő, sok esetben egymással összefüggő törvényi, törvényerejű rendelkezések módosítását tartalmazzák, így az anyakönyvvezetéssel, a személyiadat- és lakcímváltozással, valamint az állampolgársággal összefüggő egyszerűsítéseket fogalmazzák meg.

Az anyakönyvi eljárással összefüggő módosítások sorában fel kell azt sorolnunk, hogy számos esetben az egyablakos ügyintézés felé vezető út érdekében teszünk jelentős lépéseket a javaslat elfogadása esetén. Az előterjesztés javaslatot tesz például arra, hogy a külföldön történő születés hazai anyakönyvvezetésével egyidejűleg automatikusan történjen meg a polgár felvétele a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba. A külföldi házasságkötéshez és egyéb jogosultságok igénybevételéhez a gyakorlatban egyre kevésbé alkalmazott és alkalmazandó tanúsítvány jogintézményének a megszüntetésére is sor kerül. Biztosítja a törvényjavaslat azt, hogy a kérelmező bármelyik anyakönyvvezető előtt, külföldön élő állampolgár esetén bármely konzuli tisztségviselő előtt előterjeszthesse a születési és házassági név módosítására irányuló kérelmét. Az ügyintézési határidő meggyorsítása érdekében nyolc napról öt napra csökkenti a törvényjavaslat azt az időtartamot, amely alatt az anyakönyvvezetőnek a születési, házassági és halálozási adatváltozásokat a személyi és lakcímnyilvántartáson át kell vezetnie.

A módosítás a házassági szándék bejelentésének érvényességi idejét egy évre emeli, a jelenlegi hat hónapos hatályos határidővel ellentétben, valamint megszünteti azt a kötelezettséget, hogy a gyermekeik nevéről nyilatkozni kelljen, ebben az esetben meg kell egyezniük a házasságkötésig a születendő gyermek nevéről. Az előterjesztés javaslatot tesz arra, hogy a haláleset anyakönyvezésekor az anyakönyvvezető maga érvényesítse az elhunyt személyi okmányait, és azokat a halálesetet bejelentő személynek továbbküldhesse.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő módosítások egyik legjelentősebbike az, hogy a személyi igazolvány, a személyi okmány érvényességének meghosszabbítását az eddigi 20. életév helyett már a 18. életév betöltése esetén is kérni lehet, továbbá, hogy a 70 éves életkor helyett az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi időtartama a jogosult 65. életévének betöltésétől kezdődően határozatlan időtartamú lesz.

A tervezett szabályozás értelmében a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású külföldi személynek az első állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmét a jogállását igazoló okirat átvételével egyidejűleg az eljáró idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságnál kell benyújtania, amely közreműködő hatóságként eljárva továbbítja a kérelmet a lakóhely szerinti okmányirodába. Ugyancsak ezzel a kérelemmel együtt kell megtenni az első lakcímbejelentést is. Ezáltal tehát a tervezet csökkenti a hatóságok előtti megjelenések számát.

További könnyítés az értesítési cím bejelentési lehetőségének bevezetése. A személyi és lakcímnyilvántartás adattartalma a lakóhely és tartózkodási hely szabályainak fenntartása mellett azt a célt szolgálja, hogy a polgárok is elérhetővé váljanak. Az értesítési cím bejelentése nagyban könnyíti, hogy aki munkahelye, életvitele miatt nem az állandó lakóhelyén tartózkodik, az elérhető legyen a küldemények kézbesítésekor; ugyanez érvényes a hajléktalan személyekre is.

A törvényjavaslat szerint a lakcímbejelentő lapon szereplő szállásadó aláírása nem lesz szükséges abban az esetben, ha a bejelentésre kötelezett érvényes magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakáshasználati jogosultságát igazolja, illetve arra feljogosítja. A szállásadó által aláírt szerződés vagy az általa tett egyéb, a feltételeknek megfelelő okiratba foglalt jognyilatkozat ez esetben pótolja a bejelentőlap aláírását.

A módosítást követően a külföldi letelepedési nyilatkozat előterjesztése bármely járási hivatalnál, valamint ügyfélkapun keresztül is lehetővé válik, továbbá az előterjesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy a külföldi letelepedés folytán érvénytelenné váló hatósági igazolványok leadására irányuló kötelezettség teljesíthető legyen személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton is.

Az állampolgársággal összefüggő törvényi változások sorában az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy a polgári személyiadat- és lakcímnyilvántartás közhitelesen igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát. Emiatt más eljárások is gyorsulhatnak, kiválthatja ugyanis a nyilvántartásban történő ellenőrzés az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hivatalos megkeresését. A tervezet elfogadása esetén az automatikusan meg fogja teremteni annak a lehetőségét, hogy az állampolgárok, a személyek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba fel legyenek véve.

Az egyszerűsített honosítási eljárás körében az esetkör gazdagodik: kérelemre honosítható lesz az a nem magyar állampolgár, aki magyar állampolgárral legalább tíz éve házasságban él, büntetlen előéletű, nemzetbiztonsági kockázatok vele szemben nem merülnek fel, magyarnyelv-tudását igazolja.

A jövőben a törvényjavaslat elfogadása esetén egy év helyett három éven belül lehet majd kérelmezni a magyar állampolgárság visszaállítását, az állampolgársági bizonyítvány - mivel érvényességi ideje megváltozik - egy év helyett a kiállítástól számított három évig lesz felhasználható. Csökken az ügyintézési határidő az állampolgársági eljárás során, az egyéves és három hónapos határidők jelentősen lecsökkennek, általában 60 napra.

Összegezve tehát: a törvényjavaslat, mely 22 törvényerejű rendeletet, illetve törvényt érint, azt a célt szolgálja, amelyet a kormány megfogalmazott, nevezetesen, hogy ügyfélbarát, egyszerűsített ügyintézéssel közelebb kerüljünk a kérelmet benyújtókhoz. Ez a törvényjavaslat ezen az úton egy jelentős lépés, ezért a Fidesz frakciója nevében annak elfogadását javaslom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)