Készült: 2024.09.22.21:37:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2012.11.29.), 240. felszólalás
Felszólaló Baracskai József (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:41


Felszólalások:  Előző  240  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARACSKAI JÓZSEF (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, Dankó úr mire alapozta azt, hogy a támogatottság megvan, én a Zala megyei TÖOSZ-nak vagyok a vezetője, és ott például a települési önkormányzati polgármesterek javadalmazásával igencsak nem értenek egyet a polgármesterek; annak a Zala megyének, ahol kistelepülések vannak, a települések nagy része 5 ezer fő alatti.

A legnagyobb probléma talán ebben a javadalmazásban - ha jártak volna vidéken és ezekkel a polgármesterekkel is beszéltek volna - pont az a törvény, amit önök hoztak, hogy közös önkormányzati hivatalokat kell alakítani. Annak a közös önkormányzati hivatal székhely településének a polgármesterére, aki adott esetben mondjuk, egy főállású polgármester lesz, a többi település pedig társadalmi megbízatású, nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb feladat fog hárulni az elkövetkezendőkben. Önök ebben nem tesznek különbséget.

(19.20)

És ha jól látom, itt megint az ötezer fő lélekszám alatti települések polgármesterei azok, akik rosszabbul jártak. Lehet, hogy önök úgy gondolták, hogy ötezer fő alatt most kistafírungozzuk ezeket az önkormányzatokat, a kis hitelüket valamilyen szinten konszolidáljuk, elégedjenek meg a polgármesterek ezzel. Pedig pont ezek azok a polgármesterek, akik példát mutattak abban, hogy igenis lehet gazdaságosan vezetni az adott települést, és a legkevesebb hitelállományt halmozták fel, szemben azokkal a megyei jogú városokkal, ahol helyettes államtitkári fizetést adunk majd az elkövetkezendőkben.

Nem lehet összehasonlítani nyilvánvalóan a körtét az almával, egy megyei jogú várost egy háromszáz lelkes településsel, nem lehet azt a polgármesteri feladatot összehasonlítani, hiszen nyilvánvalóan gondolhatnánk úgy, hogy egy több tízezres települést sokkal nehezebb vezetni, mint adott esetben egy ötszáz lelkes települést. De abba se gondolunk bele, hogy egy több tízezres településnek nyilvánvalóan van egy akkora apparátusa, ami tudja a dolgokat végezni, szemben egy ötszáz fős településsel, amikor a polgármester szinte állandóan készenléti ügyeletben van, minden üggyel hozzá fordulnak. Ezeknek a kistelepüléseknek a polgármesterei egyáltalán nem értenek egyet ezzel a módosítással.

Az, amit itt már emlegettek, hogy a főpolgármester kivételt jelent, és az általános indoklásban is benne van az, hogy a főpolgármester kivételével kitolja a 2014. évi általános önkormányzati választásokig, itt lehet, hogy egy kis magyarázatra szorulok.

A 7. §-nál ott van a (3) bekezdésben, hogy a 71. § (1) bekezdés a főpolgármesterre vonatkozik, de utána van a 79-105. §, ez mind 2013. január 1-jén lép hatályba. És látom a 80-ast, itt az van, hogy a főpolgármester-helyettes, főállású alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke illetményének összegét a főpolgármester, a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke illetménye 70-90 százaléka közötti összegben a képviselő-testület állapítja meg. És ez 2013. január 1-jén lép életbe? (Közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.) Ezek szerint akkor lép életbe. Tehát ez azt jelenti, hogy az alpolgármesterek, a főpolgármester-helyettes illetményét emeljük január 1-jétől, a polgármestereknek pedig 2014 októberében, az önkormányzati választásokban? Erre majd kérek egy magyarázatot.

Ha ez így van, és jól olvastam a 80. § (3) bekezdésében, hogy a főpolgármester-helyettes, a főállású alpolgármester, társadalmi megbízatású alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15 százalékában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult, akkor január 1-jén ők jogosultak, a polgármesterek nem jogosultak? Erre legyen szíves egy magyarázatot adni, mert az eredeti javaslatban még úgy van, hogy ez mind 2013. január 1-jén lép hatályba. Az a furcsa helyzet is előállhat, hogy egy alpolgármester adott esetben többet fog keresni, mint egy polgármester. Gondolom, a jogalkotóknak nem ez volt a szándéka, vagy bízzunk benne, hogy nem ez volt a szándéka, és nem azokat a kormánypárti alpolgármestereket szerették volna díjazni ebben.

A másik, amit mondani szeretnék: talán túlzott szabályozáskorlátozó intézkedés is van, hogy jegyző, aljegyző, polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja nem lehet önkormányzati képviselő. Miért ne lehetne az, hogy egy másik település önkormányzati hivatalának dolgozója az adott településen meg önkormányzati képviselő? (Dr. Láng Zsolt közbeszólása.) Tessék? (Dr. Láng Zsolt: Mondjad csak!) Jó.

Amit pedig még mondtak itt az expozéban, hogy adnak egy lehetőséget a képviselő-testületnek, hogy az alpolgármesterek díjazását 70-90 százalék között, megadják a jogot, hogy ezt meghatározhassák. Eddig is megvolt nekik ez a joguk, mert nullától a csillagos égig, bármeddig adhatták volna. Véleményem szerint nem kellene.

A legfontosabb számomra a polgármesterek javadalmazása, a másik pedig, akkor erre adjanak választ, hogy az alpolgármesterek javadalmazása, ez a mértékű mikor lép hatályba.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  240  Következő    Ülésnap adatai