Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönjük szépen Horváth István egyéni képviselő úrnak a mondatait, és örülök neki, hogy a csúsztatásról beszélt; reméljük, a csúsztatás mostantól majd kevesebb lesz, minthogy Bitay Örs Márton (sic!) elhagyta a termet.

És csak hogy két dolgot említsek, hogy mi a csúsztatás, hát elmondom, hogy mi a csúsztatás. Az, amikor azt mondja államtitkár úr, hogy a Jobbik megtámadja a földforgalmi törvényt, ebben az Európai Uniónak kedvez. Tudja, mi van a földforgalmi törvényben? Önök hozták a földforgalmi törvényt, és azt mondják, hogy Magyarországon belföldi természetes személy vásárolhat termőföldet. Ez totál jó lenne ‑ csak mi van még benne a földforgalmi törvényben? Hogy önök belföldi természetes személynek tekintik az európai uniós állampolgárokat és a társult országok állampolgárait. Mit jelent ez? 700-800 millió embert tekintenek belföldi természetes személynek. Hát ez a csúsztatás! Meg az a csúsztatás, hogy elengedi a füle mellett azt, hogy megkérdezték tőle, hogy vajon milyen szerepet játszott ő a trafikmutyiban, hogy abban a trafikpályázati elbíráló bizottságban milyen szerepet játszott. Hát, ezért nem bízunk sem államtitkár úrban, sem önökben, mert önök ezeket csinálják folyamatosan és rendszeresen, mint amilyen galádságot csináltak a trafikmutyinál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A mai vita tárgya olyan stratégiai fontosságú kérdésre vonatkozik, amely évtizedekre meghatározhatja hazánk sorsát, minden felelős országgyűlési képviselőnek tehát kötelessége, hogy szót emeljen ezen nagyon fontos kérdésben, függetlenül attól, hogy személy szerint milyen világnézeti vagy pártpolitikai meggyőződések vezérlik a hétköznapokban. A mai vitanapon arról kell meggyőznünk nekünk, ellenzéki képviselőknek a kormánypárti társainkat, hogy utasítsák vissza, és velünk együtt gátolják meg a kormányzati körök azon törekvését, ami az állami földvagyon jelentős megcsonkítására irányul.

(19.30)

Vegyük szemügyre a kormányzati szándékot a kommunikáció szintjén! Mit is mond a kormány? Alulról jövő kezdeményezésre, a földet művelő gazdák kívánságára értékesíteni kívánnak 380 ezer hektár állami termőföldet. A földértékesítés célja a kis- és közepes gazdaságok földhöz juttatása, amivel azok versenyképesebbek lehetnek, megerősödhetnek. Eze­ket mondják önök. Ezek gyönyörű célok. Tehát könnycsepp szökik a szemembe ezek hallatán, de nem a meghatottságtól, hanem a dühtől, amit a cinikus, hazug, képmutató kormány újabb átlátszó hazugsága felett érzek.

Emlékezzünk vissza, 2011-ben, amikor az állami földbérleti rendszert mutatta be a kormány, akkor ugyanezeket a célokat harsogták, akkor ugyanezekre a gazdákra hivatkoztak. Hamar kiderült, kik is voltak valójában ezek a kedvezményezettek, akiknek oly fontos volt a piacinál jóval kedvezőbb áron és könnyített feltételekkel kijátszani az állami tulajdonú földek használati jogát. Láthattuk azóta számtalan példán, hogy a földbérleti rendszer olyan kormányzati szintű mutyi volt, amiben a legmagasabb körök voltak érdekeltek. Önök szerint a jelenlegi földeladási kampány mögött különb célok húzódnak meg, mint korábban a bérleti szerződések esetében? Ugye, nem gondolja komolyan senki, hogy azok a döntéshozók, akik akkor visszaéltek a hatalmukkal, kijátszották a törvényt strómanok tucatjait hívva segítségül, mostanra megjavultak, és nem kívánnak ismét visszaélni a helyzetükkel? Véleményem szerint, akik akkor törvényt sértettek, és azóta is büntetlenek maradtak, azok most fokozott lendülettel vetik majd bele magukat ismét a harácsolásba, a ténylegesen földet művelők, a családi gazdálkodók, a kisméretű állattartó gazdaságok ismételt kisemmizésébe.

Vegyék már észre, hogy a birtokpolitika egy olyan terület, ami az ország és a nemzet szempontjából stratégiai jelentőségű! Meghatározza a vidék lakosságmegtartó képességét, befolyásolja a jövedelemtermelő képességet, determinálja az agrárium szerkezetét, minden intézkedés, ami jelentős, nagymértékű változást hoz ezen a területen, évtizedekig kifejti a hatását, legyen az pozitív vagy negatív hatás. Minden elhamarkodott, sebtében meghozott, a pillanatnyi alantas, személyes, anyagi érdekek által vezérelt döntés gyakran hatványozott károkat okoz, akár egész településeket vagy kistérséget lehetetlenít el.

Nézzünk összehasonlítási adatot, hogy érzékelni tudják azok is, akik esetleg nem foglalkoznak annyit a különböző mezőgazdasági kérdésekkel és a földüggyel, hogy miről is beszélünk! Az értékesíteni tervezett 380 ezer hektár mit is jelent? Budapest teljes területének mintegy 7,5-szerese ez a terület. A kalapács alá kerülő termőföld az ország teljes termőföldvagyonának közel 8 százaléka; az ország teljes területének több mint a 4 százaléka, erről beszélünk jelen pillanatban.

Az elidegeníteni tervezett vagyon, az árverésre kerülő birtoktestek az állami vagyon fontos része. Felelős vagyongazdálkodásba a vagyonelemek hatékony és a magyar érdekeknek megfelelő hasznosításába álláspontom szerint belefér egyes kisebb ingatlanrészek értékesítése, átalakítása vagy megosztása, tehát mondjuk, két 20 hektáros tábla közé ékelődött néhány méteres földsáv állami tulajdonának fenntartása valóban észszerűtlen, a vagyont azonban meg kell őrizni, az értéket a lehetőségekhez képest növelni kell, a példában említett földdarabka helyett máshol hasonló vagy nagyobb mértékű területet kell vásárolni vagy cserélni.

A jelenlegi értékesítési eljárásban a zömében bérleti joggal terhelt területek jelenlegi bérlői számára jelentős könnyítések és kedvezmények kerülnek alkalmazásra. Ne feledjük, hogy ezen bérlők nagy része az elmúlt években kötötte bérleti szerződéseit vitatható körülmények között. Kiemelést érdemel továbbá, hogy az eladásra szánt területek többségét azon egykori 12 állami gazdaság területe teszi ki, amely állami gazdaságokat az 1998-2002 között regnáló Orbán-kormány privatizált, szintén kétes körülmények között, akkor csak a cégek és ingó vagyonok kerültek értékesítésre, a földterület, amin gazdálkodtak, akkor még az állam tulajdonában maradt. De úgy tűnik, hogy a haverok kérésére a művet a Fidesz most készül befejezni.

Döntenünk kell, állást kell foglalnunk ma itt ebben a Házban. El kell határozzuk, hogy a világos, írott, egyértelmű birtokpolitikai elvek és célok nélkül nem kótyavetyélhető el az állami termőföld. El kell határozzuk pártállástól függetlenül, hogy a nemzet érdekeivel ellentétesen, opportunista célok által vezérelve a termőföldvagyon nem elidegeníthető. Ehhez nem szükséges új törvényt alkotnunk, hiszen az Alaptörvény is ezt rögzíti számunkra. Felszólítom a jelenleg kormánypárti képviselőtársaimat, hogy nézzenek magukba, hallgassanak legalább ez egyszer a lelkiismeretükre, és akadályozzuk meg együtt közösen a kormány közeli oligarchák újabb rablási kísérletét, ez az önök felelőssége.

Ez a magyar politikai ‑ úgynevezett ‑ elit felelőssége, hogy Magyarország értékeit és Magyarország termőföldjét megvédjük.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)