Készült: 2024.09.25.11:44:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

335. ülésnap (2013.12.10.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 7:44


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos, a Jobbik képviselője: "Egyetért-e a kormány a magyarországi vízierőművek építésének szükségességével?" címmel.

Öné a szó, képviselő úr.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom körülbelül egy évvel ezelőtt hozta elő ismételten itt a parlament előtt és a médiában a vízerőművek építésének kérdését. Ugye, 20 évvel Bős-Nagymaros után poroljuk le ezt a témát, és vegyük ismét napirendre, ne kezeljük tabuként, mert az elmúlt 20 évben ez valahogy itt a magyar politikában egy tabutémának számított.

És miért tettük mi mindezt? Azért, mert azt láttuk, hogy a Fidesz-kormány vezető szerepre törekszik a vízügyek területén a nemzetközi porondon. Víz-világtalálkozót rendeztünk, szerveztünk, és miközben mindezek a folyamatok zajlanak, aközben azt látjuk, hogy itthon ennek a párhuzamos folyamatát nem tapasztaljuk, nem látjuk azt, hogy a hazai porondon is vezető szerepre törekednének. Itt inkább a vízügyi ágazat folyamatos ellehetetlenítését, szétszabdalását látjuk, ugyanúgy, mint a környezetvédelmi ágazatnak, hiszen most láttak napvilágot a környezetvédelmi államtitkárság szétszabdalására vonatkozó tervek. A vízügyet már átviszik a Belügyminisztériumhoz teljes egészében, a többi ágazati feladatokat pedig a különböző minisztériumok között fogják szétosztani, hogyha ez az elképzelés a valóság, és meg fog valósulni.

Mindeközben azt látjuk, hogy a vízügyi helyzet Magyarországon egyre szélsőségesebb, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte a klímaváltozás hatására, de nálunk is tapasztalhatóan egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, hol árvizekkel és belvizekkel, hol pedig néhány hónapon belül akár aszályokkal küzdünk, súlyos aszálykárokkal, és egészében nézve pedig az országunk, hazánk vízmérlege negatív, tehát több víz hagyja el a Kárpát-medencét, mint amennyi oda beérkezik, folyamatosan szárad ki a Kárpát-medence. Ezt leginkább a Duna-Tisza-közén tapasztalhatjuk, a homokhátságon, ahol a talajvíz szintje egyre süllyed, és ez miatt egy úgynevezett elsivatagosodás tapasztalható, egyre inkább száradnak ki a termőföldek. Ha ezzel a folyamattal nem kezdünk semmit, akkor előbb-utóbb el is néptelenedhet akár az a vidék, hiszen ahol nincs víz, ott az emberi élet is meglehetősen problémás, mezőgazdasági tevékenységet sem lehet folytatni.

Erre vonatkozóan vázoltuk fel mi a megoldási javaslatunkat, mert túl azon, hogy probléma van a vízháztartásunkkal és az elsivatagosodással, ezen kívül a termőföldjeinknek, a rendkívül jó minőségű és gazdag termőföldjeinknek mindössze 5-10 százalékát tudjuk jelenleg öntözni, ami rendkívül alacsony arány, amin megint csak javítani kellene ahhoz, hogy a mezőgazdaság versenyképességét és hatékonyságát javítsuk, ezen kétségkívül változtatni kell. Ugyancsak változtatni kell azon, hogy jelenleg folyóink az év körülbelül felében nem vagy csak korlátozásokkal hajózhatók, és ezzel nemzetközi kötelezettségeinknek nem teszünk eleget, a nemzetközi kötelezettségvállalásunkat sértjük meg azzal, hogy nem biztosítjuk a megfelelő hajózhatóságot. Ezek a példák is alátámasztják azt, hogy ezzel a témával igenis foglalkozni kell, és még nem is beszéltünk a megújulóenergia-termelésről. Folyamatosan azt halljuk, hogy növelni kell a megújuló energiák arányát az energiamixben, azonban mégsem látjuk ennek nyomát a vízenergia területén. Manapság a világon a leginkább, a leggyakrabban használt megújuló energia a vízenergia. Magyarországon nem ezt látjuk. Magyarországon mindössze az 5 százalékát használjuk ki a rendelkezésre álló kapacitásainknak, és ez rendkívül alacsony.

Mindezek az érvek szólnak mellette, és valóban vannak ellenérvek is. Az elmúlt 20 évben mást sem hallottunk egyébként, csak az ellenérveket, amelyek főleg ökológiai ellenérvek, és főként, leginkább, túlnyomó többségében bizonyítatlan vádaskodáson alapulnak, hiszen a világon eddig sehol nem bizonyosodtak be, nem vált valóra ez a kétség, amit itt a különböző zöldszervezetektől, a ki tudja, ki által támogatott és finanszírozott zöldszervezetektől hallunk 20 év óta, és a kormányzaton belül is ennek meglehetősen nagy a fogadtatása. Azt is tudjuk, hogy a jelenlegi kormányban meglehetősen megosztó téma a vízenergia kérdése, a vízerőművek építésének témája. Tudom, hogy a kormányon belül is vannak jó néhányan, akik támogatják, és vannak, akik hevesen ellenzik ezt a kérdést, ezért szeretném most azt kérni, hogy aki a kormány részéről válaszolni fog nekem, bár jelen pillanatban még nem tudom, ki lesz az, valljon színt avval kapcsolatban, akár Budai Gyula államtitkár, akár Fónagy János, akit ugyan láttam, de most nincs a teremben, valljon színt róla, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben.

(9.30)

Jelen pillanatban is ülnek itt a patkóban is olyan kormánypárti képviselők, akik teljes mellszélességgel támogatják a vízerőművek megépítését, ugyanakkor tudjuk, hogy legfőbb gátja a kormányban Illés Zoltán államtitkár úr, aki húsz éve vagy huszonéve heves élharcosa bármilyen duzzasztásnak, bármilyen gát beépítésének a folyókba, és legfőbb akadálya Magyarország vízügyi problémája megoldásának.

Ezért szeretnénk végre egy konkrét választ a kormány részéről: támogatja vagy nem támogatja a kormány? Hajlandó-e ebben a kérdésben továbblépni vagy pedig nem?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy ki válaszol az elhangzottakra. Rétvári Bence válaszol erre, úgyhogy megadom a szót a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak a válaszadó személye lehet önnek meglepetés, szerintem a válasz tartalma már kevésbé.

A vízenergia hasznosítása elsősorban vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés, ezért a vízgyűjtő gazdálkodásban prioritást kell adni ezeknek az érdekeknek. Éppen ezen megfontolások miatt, továbbá a kinyerhető energia csekély mennyiségére tekintettel újabb, nagy vízlépcsők, nagy duzzasztóművek telepítésének lehetőségével az ágazati dokumentumok jelen pillanatban Magyarországon nem számolnak.

A vízerőművek leginkább decentralizáltan, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony, gazdaságos és környezetbarát megoldást. Amennyiben a vízerőmű telepítése során a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok érvényesítésre kerülnek, akkor a vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságához is hozzájárul.

A vízenergia-felhasználás tekintetében tájékoztatom, hogy Magyarország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terve a vízenergia vonatkozásában a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő, már meglévő duzzasztókba beépíthető, úgynevezett törpe vízerőművekkel, valamint folyómedrekbe telepíthető, 100-500 kilowatt energia teljesítményű, úgynevezett átáramlásos turbinák fejlesztésével számolt. A törpe vízerőművek telepítését a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretei közé illesztve kell megvalósítani terveink szerint.

A fentiekkel összhangban a közelmúltban létesült a Murán egy innovatív törpe vízerőmű, valamint megújult a felsődobszai és a békésszentandrási erőmű is. De mindezek kisebb mértékűek voltak. Mint ahogy mondtam, szeretném meg is ismételni: újabb nagy vízlépcsőket, duzzasztóműveket Magyarország nem tervez létrehozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai