Készült: 2024.04.26.07:17:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

328. ülésnap (2013.11.25.),  15-18. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:45


Felszólalások:   9-14   15-18   19-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter úr, a KDNP frakcióvezetője: "A hatalom csak eszköz" címmel. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Nagy zaj az MSZP és a kormánypártok padsoraiban.) Egyetlen megjegyzést hadd tegyek én is az adórendszerről. Az családbarát. És amikor az elnök úr az egykulcsos adó hatását elemezte, akkor kifelejtette a gyermekek utáni adókedvezmény korrekciós hatását. Pedig ez is az igazság része.

A kampány elkezdődött. Ezt nem az előbbi beszédre mondtam, bár lehet, hogy erre is lehetett volna. Nem hivatalosan, de valójában az MSZP szombaton kampányüzemmódba kapcsolt, és a bizonytalanok szavazataira számít.

(13.40)

Ez így rendjén is van, hiszen a kampány előbb-utóbb a hatalom megszerzésére irányul, bár itt most rögtön ki kell mondanom azt - és ez a mondanivalóm lényege -, hogy a hatalom csupán eszköz, semmiképpen nem cél. A cél valami egészen más, a magyar emberek és az ország jövőjének a biztosítása, annak érdekében történő cselekvés. Sajnos azonban a jelek azt mutatják, hogy van Magyarországon olyan politikai erő, amelyik a hatalmat tekinti céljának, annak megszerzését.

Mindenképpen fel kell tennünk két kérdést a kampánnyal kapcsolatban: hogyan kampányol egy politikai erő, és mi a célja a megszerzett hatalommal? Normális esetben a különböző teljesítmények felmutatása és összehasonítása lehet a kampány célja. A jelen helyzetben nyilvánvaló, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány teljesítményének a felmutatása biztos vereséghez vezetne, ezért a baloldal kampánystratégiája az, hogy lejáratással és démonizálással próbálja tönkretenni az ellenfelét. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Óóó!)

Mondjunk egy példát! A bajai videó a lejáratás eszköze volt, a szobordöntés pedig a démonizálásnak az eszköze, hiszen azt üzente, hogy azt az embert le lehet dönteni, az megérdemli, s a többi. De sokat mond a kampány jellegéről és céljáról az az esemény, amit mindegyik politikai erő valamiképpen kampányindítónak szánt, és ez október 23-a volt. Hasonlítsuk össze! Az egyik oldalon egy több százezres, békés, derűs, fegyelmezett tömeg hallgatott egy beszédet (Moraj az MSZP padsoraiban.), amely beszéd '56-ról szólt (Dr. Józsa István: Katonai háttérrel.), eszméinek és követőinek a felvállalásáról, és megrajzolt egy olyan jövőképet, amely emelkedett és felelős volt. Mi volt a másik oldalon? Kiabáló tömeg, civakodó szónokok, és a másik oldal gyalázása; és ez a civakodás ma is folytatódik. Nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy ne idézzem az egyik gyöngyszemét: mentálisan zakkant bolsevik milliárdosról beszél valaki, a saját pártjának volt elnökére gondolva.

Feltehetjük a költői kérdést: vajon mit kezdene a baloldal a hatalommal, hogyan tudnának egységesen irányt szabni egy országnak azok, akik most is csak civakodni tudnak a hatalom megszerzéséért? Még egyszer hadd mondjam ki a legfontosabb igazságot: a hatalom nem öncél, a hatalom eszköz, azért van, hogy politikai céljainkat meg tudjuk valósítani, ez a cél pedig nem lehet más, mint a magyar emberek és Magyarország jövőjének biztosítása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Hogy ki-ki a hatalmat mint eszközt mire használja, azt szerintem minden választópolgár megkérdezheti önmagától. Gondoljon ki-ki önmaga bele, hogy nyolc év szocialista kormányzásából milyen személyes előnye származott, milyen pozitívum volt az, ami vele nyolc év alatt történt, amíg akár Medgyessy Péter, akár Gyurcsány Ferenc, akár Bajnai Gordon volt a szocialista időszak miniszterelnöke, nos, mi történt vele olyan tekintetben, hogy most pozitívan néz vissza arra az eseményre, előnye származott abból neki, családjának, nagyobb vagy kisebb közösségének.

Kevesen tudják szerintem elmondani, hogy mi az a konkrétum, ami nekik abban a nyolc évben pozitívumként a saját, egyedi hétköznapi életükben megjelent, ugyanakkor nyilván nagyon sok mindent lehet negatívumként mondani abból az időszakból. Azt is mondta Mesterházy Attila itt a saját kampányuknak az újabb, erősebb sebességbe kapcsolása kapcsán, hogy itt most egy népszavazásra fog sor kerülni jövő tavasszal a választáskor: egy népszavazásra Orbán Viktor személyével kapcsolatban.

Én úgy gondolom, hogy sok minden másról fognak dönteni a választók. Egy népszavazás lesz a bankadóról: vajon a bankok viseljék a közterheket vagy ismételten a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok vállalják ezt nagyobb arányban? Ez egy népszavazás lesz, nem Orbán Viktor személyéről, hanem például a rezsicsökkentésről. Megmarad vagy visszaadja a magasabb árszabás lehetőségét a szocialista kormány Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal az élén, ugyanúgy, mint ahogy megtette nyolc éven keresztül?

Fontos, hogy megtartjuk-e azt az adósságplafont, amit most már alaptörvényi szinten is rögzítettünk, vagy pedig újra az IMF uralhatja-e Magyarországot, és ők szabhatják meg a gazdaságpolitika irányát. Fontos, hogy például ugyanabból az étkezésijegy-forgalomból három francia cég viszi ki a nyereséget, vagy összességében 250 ezer ember tud pihenni szociális üdültetés keretében. Fontos népszavazás lesz a jövő évi választás olyan szempontból is, hogy a közmunka lehetőségét kínáljuk azoknak az embereknek, akik nehéz helyzetben vannak, vagy pedig a munkanélküliség reménytelenségét; és fontos az a szempont is, amivel frakcióvezető úr kezdte, hogy vajon meg tudjuk-e őrizni a családi típusú adózást, hiszen 2002 után két év alatt - akárcsak az otthonteremtési támogatást - ezt is szétverte az akkori szocialista kormányzat.

Tudja, erről egy rövidke kis kínai mese juthat az eszünkbe a skorpióról és a békáról. A skorpió arra kéri a békát, hogy vigye át a víz túloldalára, de a béka azt mondja, hogy nem viszlek át, hiszen skorpió vagy, és meg fogsz marni. Győzködi, győzködi a skorpió: de hát miért ne vinnél át? Hiszen ha megmarlak, akkor mindketten elsüllyedünk. Én nem tudok úszni; azért kérlek, hogy vigyél át, mert nem tudok úszni, és én is megfulladnék. Nincs veszélye annak, hogy átvigyél a víz túlpartjára. Miután egész nap győzögeti, a béka ráun, és azt mondja: gyere, mássz fel a hátamra, átviszlek a víz túloldalára. Úsznak, úsznak, már túl vannak a felén, és akkor egyszer csak a skorpió beledöfi a fullánkját a békába, és mind a ketten elkezdenek süllyedni. Megkérdezi a béka: de hát miért tetted? Megígérted, hogy nem fogsz megdöfni. Mire azt mondja a skorpió: skorpió vagyok, ez a természetem, nem tehetek róla.

Én úgy gondolom, hogy akik már egyszer szétverték Magyarországon mindazt a családtámogatási rendszert, mindazt az otthontámogatási rendszert, ami működött, jól működött, azok talán még egyszer megteszik. Jól tudjuk, hogy mit hozott a szocialista kormányzás nekünk korábban is: a tizenharmadik havi illetmények elvételét, adóemelést, a bankárok uralmát a köz uralma felett, a megélhetési költségek radikális megemelését, a korrupció elharapózását és az általános privatizációt minden téren, legyen szó nyugdíjkasszáról, legyen szó közműszolgáltatásokról; IMF-et hozott be, adósságnövelést és megszorítást. Ahogy már itt a Ház falai között elhangzott, attól, hogy fáj, még nem biztos, hogy jó, nem biztos, hogy hasznos, bár a szocialisták csak ezt a fájdalmat tudják ígérni.

Jól láthatjuk, hogy a túloldalon semmifajta politika, programalkotás nincsen. Nem szakpolitikát látunk, szinte csak HR-politikát, személyzeti politikát: azon viaskodnak, hogy ki milyen pozíciót töltsön be. Ezzel szemben a polgári oldalon, a Fidesz-KDNP oldalán, mindenki jól láthatja, hogy miben sikerült a közteherviselés rendszerét átrendeznünk, a nemzet közösségét, a nemzeti közösséget újra közjogi alapokra helyezni a határon túli magyarokkal együtt, és nem egyfajta személyi vívódás vagy áskálódás, ki-be ülögetés vagy frakciószakadás volt az elmúlt három és fél év a polgári oldalon.

A másik oldalon azonban szinte mintha minden reggel egy ilyen margarétavirággal kelnének fel, és "szeret, nem szeret", húzogatnák annak az egyes sziromleveleit, hogy aznap éppen mi az ellenzéki pártok kommunikációja: éppen egységre szólítják föl egymást, vagy a különbségeket hangsúlyozzák, és külön indulásra indítják a többieket - ez mintha mindennap véletlenszerűen változna.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   9-14   15-18   19-24      Ülésnap adatai