Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Hadd kezdjem azzal, hogy örülök, hogy Kósa képviselő úrral abban már egyetértünk, hogy a sör- és üdítőpiac szabályozása nem elsősorban a gonosz külföldiek és a jó hazaiak közti különbségtétellel fogható meg, hanem itt valóban egy piacszabályozási lépésről van szó. Egy olyan típusú kereskedelmi gyakorlatot kíván visszaszorítani a törvényjavaslat  legalábbis formálisan, de erről majd később mondok néhány szót , amelyben az történik, hogy a nagy sörgyártók és üdítőital-gyártók kizárólagossági jogért cserébe adnak kedvezményeket a forgalmazóknak, mondjuk, vendéglátóipari helyeknek. Ez a gyakorlat régóta kifogásolt, annyira régóta kifogásolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálta ezt a gyakorlatot. Megállapodást kötött a nagy sörgyártókkal, amelynek a végrehajtását két nagy gyártónál, a Borsodinál és a Drehernél januárban ellenőrizte, és visszaigazolta, hogy vállalásaikat a sörgyárak teljesítették. Ettől még lehet azt mondani, hogy ez a gyakorlat továbbra is versenykorlátozó. Szólnak amellett érvek  én ezek egy jó részét hajlamos vagyok osztani , hogy akár foglalkoztatási szempontból, akár a választékbővítés szempontjából van értelme annak, hogy ezt a szabályozást szigorítsuk, hogy egyértelműbb, világosabb szabályokat fogalmazzunk meg, és hogy visszaszorítsuk ezt a kizárólagos gyakorlatot. Őszintén szólva, engem kevésbé a sörgyártói szempontok érdekelnek, fontosabbnak gondolom azt, hogy garantálható legyen egyrészt a verseny tisztasága, ami érdeke a fogyasztóknak, hiszen ebben az esetben van módjuk ár-minőség alapján választani a termékek között, másrészt pedig abban az értelemben is védjük a fogyasztókat, vagy támogassuk őket, hogy legyen egy olyan választék, amiből választhatnak. Ez nyilván személy és ízlés kérdése, de magam kedvelem azokat az országokat, ahol széles sörválasztékból lehet választani. Egy ideig éltem Belgiumban, és ebből a szempontból az is egy nagyon pozitív példa.

Ebben a parlamentben mindig sokat beszélünk a bor kulturális szerepéről. De van sörkultúra is, és a sörgyártásnak is van kulturális szerepe, aminek egyébként ugyanúgy részese a Dreher, amely maga is jóval több mint száz éve működik, mint az újonnan alakult és hagyományos technikákat továbbvivő kis sörgyártók vagy kézműves sörgyártók. Ez mind rendben van, erről lehet beszélni.

Két aprócska baj van, drága képviselőtársaim, ezzel a javaslattal. Az egyik az, ahogy ez elénk került. Egy költségvetési megalapozó törvényben, de egyrészt a költségvetéssel, őszintén szólva, csak népmesei fordulatokon keresztül lehet kapcsolatot teremteni, magyarán: kiszámítható közvetlen költségvetési kihatása nincs, másrészt pedig még a megalapozó törvénybe is csak képviselői indítványként került be úgy, hogy semmi köze nincs ahhoz, amiről addig az a törvény szólt. Egy képviselőnek természetesen joga van benyújtani módosító indítványt, ezt senki nem vonja kétségbe, de amikor egy komplett piacot kíván az Országgyűlés átrendezni, bármilyen tisztességes szándékból, akkor az elvárható lenne, hogy ezt úgy tegye meg, hogy időt hagy arra az Országgyűlésnek, hogy ezt megvitassa, és előtte lefolytatja azokat az egyeztetéseket az érdekeltekkel  nemcsak a kicsik képviselőivel, de a nagyok képviselőivel is, meg a vendéglátósok képviselőivel is , ahol ők elmondhatják az érveiket, és utána az Országgyűlés megfontolt döntést tud hozni.

Másrészt pedig azért látjuk azt, hogy ez a rendszer  tudják, milyen a szovjet törpe, hát jó nagy  a szovjet törpékre van kitalálva, azokra a kis gyártókra van kitalálva, amelyek nem is olyan kicsik. Az egyiket a képviselő úr már említette is, csak azt felejtette el megemlíteni, talán helytelen módon, hogy a sajtóhírek szerint legalábbis a Matolcsy családnak van érdekeltsége ebben a sörgyárban. A másik pedig az általam emlegetett Csíki Sör. Persze tudjuk, hogy a Csíki Sör Románia területén működik, de ettől még nyertese lesz ennek a törvényjavaslatnak, mert úgy van kitalálva a törvényjavaslat, hogy akkor már nem kizárólagosság a kizárólagosság, ha mellette 20 százalékban beenged egy kézműves sört az adott vendéglátóipari egység.

És kik lesznek azok, akik meg fognak tudni jelenni? Azok az éppen a kisüzem felső határán mozgó  nem kézműves, hanem sörgyárak  kisebb sörgyárak, amelyek majd megkötik az alkukat a multikkal, és innentől kezdve nem egy, hanem két forgalmazó söre lesz ezekben a vendéglátóipari egységekben. Magyarul, piacot kapnak ezek a sörgyárak, és véletlenül pont azok, amelyekkel önök rendkívül jó politikai kapcsolatokat ápolnak, és egyáltalán nem biztos, hogy a valódi kézművesek lesznek ennek a nyertesei.

Végül a fennmaradó időben hadd beszéljek röviden a kataszabályozásról is!

(18.40)

Bocsánat, még egy mondat a sörügyben. Tehát magyarán, vegyék ki ezt a javaslatot innen, és hozzák be külön törvényként, és tárgyaljuk meg tisztességesen, akkor akár támogatni is hajlandóak vagyunk, mert akkor például tudunk módosító indítványt beadni hozzá, amit most nem lehet.

Ami pedig a másik ügy, ez a kataügy. Most már nagyon kevés időm marad, úgyhogy csak nagyon röviden mondanám el, hogy ismerjük ebből a szempontból a Pénzügyminisztérium gondolkodását. Ülnek ott egyébként kiváló szakemberek  és nem bántani akarom őket , a mi időnkben is ültek. Ők mindig kiszámolják, hogy az ilyen átalányadók meg kisadók elméletben mennyi pénzt vesznek ki a költségvetés zsebéből, mert ha ugyanennyi bevételt egyébként teljes közteherként megfizetnének, akkor milyen sok pénz folyna be a költségvetésbe. Most is kiszámolták, be is állították a költségvetésbe egyébként ezt a forrást. A baj csak az, hogy ezek az adók ilyenkor sosem folynak be, mindig az a helyzet. Ezt a játékot már eljátszották egyszer az evával, amit gyakorlatilag megszüntettek, ellehetetlenítették az igénybevételt, aztán behozták a katát, mert rájöttek, hogy nem folyik be a bevétel ilyen módon. Ezeknek a kisvállalkozói átalányadózásoknak az az értelme, hogy egyébként azokban a szektorokban is folyjon be adóbevétel, amelyek praktikusan nagyon nehezen megfoghatóak.

És megint csak lehet azt mondani, hogy ez nem egy jó szabályozás. Lehetne arról vitatkozni, hogy mi a megfelelő módja a szabályozásnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), de nem úgy, hogy így kerül be módosító indítványként a parlament elé. Köszönöm szépen.