Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat azon törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek kimutatható kapcsolatban állnak a 2021. évi központi költségvetés előirányzataival, összefüggenek a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel, valamint összhangban állnak a kiadott, 2021. évi költségvetési keretszámokkal.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány számos pontosítást, valamint kodifikációs és nyelvhelyességi módosításokat tartalmaz.

A módosítások között nagyon fontos és előremutató javaslatként elfogadásra került az a javaslat, ami a médiatörvény módosításával érinti a hallássérült és a látássérült honfitársainkat. Több egyeztetés után került be ez a szabályozás a törvényjavaslatba, ami nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy a hallássérültek és a látássérültek szélesebb körben és akadálymentesen élvezhessék a tévéadásokat magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással.

Továbbá fontos módosítási javaslat, hogy a magyarországi ital-nagykereskedelem oligopol helyzetét megváltoztassa úgy, hogy a hazai gyártók is hozzáférjenek a piachoz. Sem a sör, sem az üdítő vagy az ásványvíz értékesítésére nem köthetnének kizárólagos szerződést a nagy gyártók és forgalmazók. Ez nemcsak a hazai gyártók érdeke, hanem a magyar fogyasztóké is. A szabályozási cél az, hogy a Magyarországon kialakult monopolisztikus italkereskedelmi helyzetet valamilyen módon kezeljük, úgy, hogy a hazai gyártók egyáltalán hozzájuthassanak bármilyen szinten a magyarországi piachoz. Magyarországon ma az a kereskedelmi gyakorlat, hogy a nagy gyártók kizárólagos szerződéseket kötnek a forgalmazókkal, tehát tulajdonképpen pénzt adnak, adhatnak nekik azért, hogy a konkurencia termékeinek forgalmazását megtiltsák, megakadályozhassák. Ez teljesen nyilvánvalóan a verseny szűkítésére irányuló magatartás.

Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon  úgy, ahogy Csehországban, Németországban, Ausztriában vagy Szlovákiában  a helyi kis kézműves gyártók, kisüzemi gyártók olyan arányban hozzáférhessenek a hazai piachoz, mint ahogy ez elhangzott a bizottsági ülésen, és ahogy történik egyébként az Egyesült Államokban is, ahol durván 15-20 százalék a piaci részesedésük, miközben Magyarországon nem éri el a 4 százalékot. Ez a módosítási javaslat a fogyasztókról szól alapvetően, illetőleg arról, hogy a piacot valamilyen módon törjük fel, hogy a hazai, illetőleg a kisméretű gyártók a piachoz hozzáférjenek. A törvényjavaslatnak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása is lehet, hiszen a piachoz jutás újabb lehetőségeket rejt a kisebb gyártók számára is.

Baranyai képviselőként, elfogultságomat nem titkolva, ha megengedik, akkor elmondanék egy-két példát. Megyeszékhelyünkön működik a Steamcraft Brewery Sörfőzde, vagy az 1848-ban alapított Pécsi Sörfőzde, a mecseknádasdi KARL Mikro-Sörfőzde, a komlói Carbon Beer Sörfőzde vagy a választókerületemben található magyarhertelendi Kapucinus Kézműves Sörfőzde.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az összegző módosító javaslattal együtt egy olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház asztalára, amely során a megalapozó törvénycsomag biztosítja az összhangot a 2021. évi költségvetéssel és a jövő évi adótörvényekkel. Éppen ezért fontosnak tartom, kérem önöket is, hogy támogassák szavazatukkal. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kósa Lajos tapsol.)