Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem a támogató és kritizáló észrevételeket is, amelyeket az elmúlt hetekben a költségvetés általános vitája során, a bizottsági viták során vagy épp a mai nap a tisztelt képviselők megtettek. Azért köszönöm meg a kritizáló észrevételeket is, mert ez lehetőséget adott arra, hogy talán néhány kérdést tisztázzunk. Engedjék meg, hogy én most öt pontba összeszedve reagáljak a költségvetés egészét érintő észrevételekre, ezen belül is a mai nap elhangzott véleményekre. A jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a gazdaságvédelem költségvetésének hívjuk. Azt gondolom, ez a legfontosabb karakter, ami a kormány gazdaságpolitikai válaszát adja a koronavírus-járvány okozta problémákra. Sokat beszéltünk arról, hogy alapvetően a munka az, ami kilábalást jelenthet ebből a mostani helyzetből, abból a helyzetből, ami szerint Magyarország és a legtöbb ország valószínűleg nem tudja elkerülni a gazdasági visszaesést.

Ugyanakkor úgy látjuk, hogy mindazok a gazdaságpolitikai válaszok, amelyeket idén a kormány meghozott, és amelyek a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban szerepelnek, elégségesek lehetnek ahhoz, hogy ismét egy olyan növekvő pályára álljon a magyar gazdaság, mint ami jellemzett minket az elmúlt években. Ennek keretében örömmel nyugtázom, hogy a Gazdaságvédelmi Alap eredetileg 2555 milliárd forintos összege, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Költségvetési bizottság javaslata során kialakult végső változatot, több mint 2600 milliárd forintra növekszik. Ez több mint a GDP 5 százaléka.

A növekedés mögött  mint ahogy elhangzott a mostani vitában  alapvetően a „Magyar falu” program bővítése áll. Nagy Csaba képviselő úr külön kiemelte ezt a programot. Megerősítem, hogy az eredetileg tervezett 90 milliárd forintos összeg 192 milliárd forintra növekszik, melyből 52 milliárd forint plusz a falusi útépítéseket szolgálja, így összesen 102 milliárd forint állhat rendelkezésre a falusi utak építésére, illetőleg további 50 milliárd forinttal növekedhet a „Magyar falu” program keretösszege.

Én azt gondolom, hogy a Gazdaságvédelmi Alapban szereplő források azok az elsődleges források, amelyek a munkahelyteremtést a beruházásokon keresztül szolgálhatják, és értelemszerűen a munkahelyteremtés mellett a munkahelyek megőrzését. Mi úgy gondoljuk, hogy ha közforrások állnak rendelkezésre, akkor ezeket a munkahelyek megtartására és teremtésére kell fordítani. Nem értek egyet tehát azokkal a fölvetésekkel, amelyeket Mesterházy Attila képviselő úr most is megfogalmazott, melyek szerint az álláskeresési járadék időtartamát kellene növelnünk, és az összeget is kellene bővíteni. Azzal természetesen egyetértek, hogy nem biztos, hogy azonnal a versenyszférában mindenkinek tudunk állást ajánlani, illetőleg a cégek tudnak a kormányzati intézkedések részeként állást ajánlani, akinek megszűnik a munkája, ugyanakkor erre a helyzetre az állam azt mondja, hogy állami körben is van munkavállalási lehetőség, ez pedig az egyénnek is tartást adhat, hiszen segély helyett nagyobb összegű bérből tud megélni, és a nemzetgazdaság egésze tud fejlődni a munkavállalás következtében.

A második lényeges dolog, amiről a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat szól, a járványügyi készenlét fenntartása. Épp ezért fontosnak tartom, hogy az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslat értelmében megmarad a kormány által javasolt Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap. Ennek az alapnak a forrását képezheti a gépjárműadó 2021. évi összege, és ezzel, ha megengedik, röviden reagálnék az önkormányzatokat érintő kritikákra.

A jövő évi tervezet értelmében mintegy 34,4 milliárd forintos olyan gépjárműadó központi elszámolásával kalkulálunk, amely a régi rendszer szerint a helyi önkormányzatoknál maradt volna. Ez az önkormányzati bevételek mintegy 1 százalékát teszi ki. Emellett megerősítem azt, hogy az önök előtt lévő javaslat értelmében most már több mint 120 milliárd forinttal növekszenek az önkormányzati támogatások. Természetesen párhuzamosan a szolidaritási hozzájárulási rendszer is módosul, hiszen Magyarországon nemzetközi viszonylatban jelentősek az önkormányzatok közötti anyagi különbségek. Ezért célszerű egyfajta jövedelemtranszfert megvalósítani, hiszen minden önkormányzatnak, legyen szó szerényebb anyagi helyzetű vagy gazdagabb önkormányzatokról, el kell látni kötelező feladatokat, mindenütt kell hogy legyen óvoda, bölcsőde, kell hogy legyen közvilágítás.

Mit kínál a kormányzat 2021-ben az önkormányzatoknak cserébe? Mit kínál azért cserébe, hogy az egészségügyi helyzet megőrzése érdekében mondjanak le 2021-ben is a gépjárműadó összegéről? Azt kínálja, hogy a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok pénzügyi helyzete egyértelműen javul, azt kínálja, hogy ez a javulás normatív szabályok alapján valósul meg  hiszen erről szól az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslat , és azt kínálja, hogy a gazdaság talpra állításával az önkormányzatok lehetnek a növekedés egyik kedvezményezettjei. Miért mondom ezt? Tisztelt képviselők, felhívom a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben a magyar gazdasági növekedésnek köszönhetően a helyi önkormányzatok legfőbb bevételét képező helyi iparűzési adó öt év alatt 260 milliárd forinttal növekedett.

Engedjék meg, hogy felidézzek növekedési adatokat Magyarországról és az Európai Unióból. Az elmúlt tíz évben, 2010 első negyedéve és 2020 első negyedéve között a magyar gazdaság 32,5 százalékkal bővült, az Unió átlagos növekedése nem egészen 13 százalék volt. Ha csak az elmúlt öt évet nézem, akkor ez a növekedés Magyarországon 25 százalék, az Európai Unióban 8,4 százalék.

Tisztelt Képviselők! Ha Magyarországon az elmúlt öt évben csak az a gazdasági növekedés valósult volna meg, mint az Európai Unió átlagos növekedése, akkor a helyi önkormányzatoknak iparűzési adóból nem 260 milliárd forinttal lett volna több bevételük, hanem nagyságrendileg 90 milliárd forinttal. 150 milliárd forintos az éves adóbevételi növekmény, ami az önkormányzatoknál jelentkezett. Kérem, hogy amikor a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a helyi önkormányzatok szemszögéből is mérlegelik, akkor vegyék figyelembe azt, hogy az elmúlt években  ismétlem  a helyi önkormányzatok voltak a gazdasági növekedés egyik kedvezményezettjei, és azzal számolunk, hogy amennyiben jövőre 5 százalékot megközelítheti a gazdaság növekedése, és az Unió átlagát érdemben meghaladó növekedési mértéket a következő években is fenn tudjuk tartani, akkor a helyi önkormányzatok bevételei is érdemben növekedni fognak.

Varju László elnök úr úgy fogalmazott, hogy nem tudni, a helyi önkormányzatokat érintő változás milyen anyagi helyzetben találja az önkormányzatokat. Képviselő úr június 24-én tett föl kérdést a Költségvetési bizottság ülésén a tekintetben, hogy milyen pénzügyi forrásai vannak az önkormányzatoknak. Tényszerűen a tisztelt Országgyűlést is szeretném tájékoztatni arról, hogy másnap  még a Költségvetési bizottság aznapi ülése előtt  tájékoztattam képviselő urat, most önöknek is el tudom mondani: 2020. márciusi, év évi önkormányzati saját beszámolók alapján a helyi önkormányzatok közül 3180 rendelkezett kereskedelmi bankban valamilyen mértékű megtakarítással. Az összesített megtakarítások összege 830,9 milliárd forint volt. Ez kizárólag a kereskedelmi bankoknál lévő összeget jelenti, nem foglalja magába a Magyar Államkincstárnál lévő, különböző állami és európai uniós forrásokból folyósított, ismétlem, kincstári számlákon lévő összegeket.

A helyi önkormányzatok adósságállománya, ahogyan azt Nacsa Lőrinc képviselő úr mondta, tavaly év végével 220 milliárd forint volt. Ezt messze meghaladja a helyi önkormányzatok állampapír-állománya. Tehát nemcsak a betétállomány adata szól arról, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak az önkormányzatok, hanem az állampapír-állomány is és az adósságállomány is. Természetesen vannak különbségek önkormányzatok és önkormányzatok között, arra is felhívom a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok pénzügyi helyzetét javítja, és egyedi támogatásra az eddigiekhez hasonlóan 2021-ben is van lehetőség.

(17.40)

De ismétlem, összességében a legfontosabb, az önkormányzatok szempontjából is kiemelendő tétel az, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára álljon.

A harmadik tétel, amiről röviden szólnék, az értékválasztás. Sokan elmondták, hogy a mindenkori költségvetésitörvény-javaslat értékválasztást is tükröz. A mi értékválasztásunk 2010 óta a munkáról és a családról szól. A munkát nem kell eléggé hangsúlyoznom. Itt Varga-Damm Andrea képviselő asszony figyelmét nemcsak arra hívom fel, hogy az elmúlt években európai uniós összehasonlításban is radikálisan emelkedett a foglalkoztatottak száma, hanem arra is, hogy a bérek is jelentősen növekedtek. Az elmúlt kilenc évben átlagosan 7 százalékos volt a bruttó átlagkeresetek növekedése. Éppen ezért nem találunk olyan fizetési kategóriát, olyan bérkategóriát, ahol ne az európai uniós átlagot érdemben meghaladó keresetnövekedés valósult volna meg.

A minimálbér összegéről már a mai napon is volt szó. Engedjék meg, hogy a minimálbérek változásának a nettó összegét mondjam el. 2010-2020 között azon minimálbéresek, akiknek nincs gyermeke, 77,7 százalékos nettó keresetnövekedést tapasztalhattak meg, a gyermekesek pedig a családi kedvezménynek köszönhetően ennél nagyobb béremelkedést láttak, a három- vagy többgyermekesek esetében ez a nettó keresetnövekedés 160 százalékos volt.

A harmadik dolog a munka és a család értékválasztása. A családtámogatásoknál felhívom arra a figyelmet, hogy a csecsemőgondozási díj mértéke, összege is növekedhet, a gyermeket vállaló édesanya a korábbi fizetésének a 100 százalékát kaphatja meg. Tekintettel arra, hogy a csecsemőgondozási díjból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, így az egyénnek a nettó jövedelme növekedhet. Az önök előtt lévő végleges költségvetésitörvény-javaslat ezen változás több mint 14 milliárd forintos összegét is tartalmazza, így nominálisan a családtámogatások 2021-ben több mint 80 milliárd forinttal növekedhetnek.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy a költségvetés igenis üzen a fiataloknak, azoknak, akik gyermeket kívánnak vállalni, azoknak, akik itthon képzelik el a jövőjüket, a családtámogatásokkal, az otthonteremtési programmal. Mi abban hiszünk, hogy a tulajdonhoz jutás az, ami hosszú távon megoldja egy család lakhatási problémáját, és alapvetően nem a bérlakásprogram. Természetesen az önkormányzatoknak, akiknek egyébként lakástulajdonuk van, megvan a lehetőségük arra, hogy saját hatáskörben bérlakásprogramokat indítsanak el.

Arra is felhívom képviselő úr figyelmét, ami a bankokat és a multikat illeti, hogy törlesztési moratóriumról Európában az elsők között rendelkezett a jegybankkal egyetértésben a magyar kormányzat. Ez egy érdemi segítség azoknak, akik például az otthonteremtés érdekében hitelt is fölvettek. Értelemszerűen a törlesztési moratórium rájuk is vonatkozik.

Ami az agyontámogatott multicégeket illeti, képviselő úr, ha megkérdezi a kereskedelmi szektorban, a közműágazatban munkálkodó cégeket, akkor árnyaltabb véleményt fog kapni. Ugyanakkor arra felhívom a figyelmét, hogy a termelőszektorokban az az alapvető célunk, hogy ezek a multinacionális cégek szervesen beágyazódjanak a magyar gazdaságba. Erről szól például a beszállítói program, és eredményeit is láthatjuk, hiszen ma jóval nagyobb ezeknek a cégeknek a hazai hozzáadott értéke, mint néhány évvel ezelőtt volt.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak a jövő évi költségvetés többleteiről is, hiszen az említett közel 5 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően számos területen többletekkel számolhatunk. Így többletforrások állnak rendelkezésre a nyugellátások kifizetésére. Elhangzott a 13. havi nyugdíj visszaépítése, elhangzott a nyugdíjprémium rendszere, de megerősíthetem, hogy a nyugdíjak a reálértéküket 2021-ben is megőrzik. Mindennek együttes hatásaként a nyugellátások közel 327 milliárd forinttal növekedhetnek.

Az egészségügyi kiadások 156 milliárd forintot meghaladó mértékben nőnek. Itt Bősz Anett képviselő asszony figyelmét arra felhívom, hogy az egészségügyi dolgozók bére a mostani helyzetben is növekszik 2020. november 1-jétől. Minden szakdolgozó és védőnő tekintetében a 2018-as alapilletményhez viszonyítva az idei év januárjától már egy 14 százalékos emelkedés valósult meg, november 1-jétől pedig 20 százalékos emelés valósul meg, és ennek a többlethatása, az egész éves hatása a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban szerepel, de mondhatnám az oktatást, a kulturális ágazatot, ahogy azt Nacsa képviselő úr tette. Ezek a területek is érdemi többletekkel számolhatnak, amennyiben az Országgyűlés a költségvetésitörvény-javaslatot elfogadja.

Végül engedjék meg, hogy ötödik elemként a törvényjavaslat pénzügyi fegyelmet érintő részéről szóljak. Azt gondolom, hogy minden költségvetési törvény akkor felelős, ha a lehetőségekhez mérten határozza meg azt, hogy milyen többletkiadások biztosítására nyílik lehetőség. Az önök előtt lévő törvényjavaslat 2021-ben azt a célt szolgálja, hogy az államháztartás hiánya 3 százalék alatt legyen GDP-arányosan, az adósságráta 2021-ben csökkenni tudjon, vagyis az a folyamat, amit 2011 óta látunk, hogy minden évben csökken az adósságráta, és ennek köszönhetően az adósság finanszírozási költsége is mérséklődik, egy átmeneti 2020-as év után 2021-től is folytatódni tudjon.

Felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy számos módosító javaslat érkezett be. Az ellenzéki oldalról sokszor elhangzott, hogy nem kell komolyan venni az összes módosító javaslatot, hiszen azok messze túlnyúlnak az adott előirányzatok keretein. Hadd mondjam el, hogy ezen ellenzéki módosító javaslatok értékelésekor természetesen lehet arról vitatkozni, hogy a tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 120 milliárdos összege hogyan változzon, de én azt komolytalannak minősítem, amikor az ellenzéki indítványok a 120 milliárd forintos tartalékösszegből 1172 milliárd forintot csoportosítanának át.

Lehet arról vitatkozni, hogy vasúti fejlesztésekre mekkora forrásra van szükség, de én azt komolytalannak tekintem, hogy az ellenzéki módosító indítványok a 188 milliárd forintos összegből több mint 2000 milliárd forintot csoportosítanának át; folytathatnám a sort. Azt gondolom, hogy olyan költségvetést érdemes a tisztelt Országgyűlésnek elfogadnia, amely a meglévő kereteken belül javasol átcsoportosításokat. A Költségvetési bizottság által megfogalmazott indítványok ilyenek. A „Magyar falu” program többletei vagy a falugondnoki hálózat bővítésének a többlete ilyen jellegű módosítás.

Ezen vélemény alapján javaslom megfontolásra a 2021. évi költségvetésről szóló módosító indítványok elfogadását és magának a törvényjavaslatnak a későbbi elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)