Felszólalás adatai

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 193 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadta. (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Szégyen!)

Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi László, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Magyarország drámaian visszaesett az európai egészségügyi rangsorban" címmel. Szilágyi László képviselő urat illeti a szó.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország egészségügye a nagy vesztesek közé tartozik, és erről nekünk most már papírunk van: az európai egészségügyi fogyasztási index legújabb publikációja szerint drámaian visszaestünk, a 34 vizsgált európai ország rangsorolásában 2007-ben még viszonylag jó helyen, a 14. helyen álltunk, de idén visszaestünk a 27-28. helyre.

Annak idején a jobb helyezés egyik oka a javuló betegtájékoztatás bevezetése volt. Az akkori értékelés szerint a betegek jogainak kiemelt kezelése, a betegek jobb tájékoztatása és az internetes egészségügyi portálok alkalmazása jól tükrözték a rendszer modernizálására tett erőfeszítéseket. Ennek vége. Az Egészségbiztosítási Felügyelet és a BEGYKA megszüntetése óta nincs betegjogi intézményrendszer, nem csoda tehát, hogy nagyot csökkent az osztályzatunk nemzetközi tekintetben.

Tisztelt Miniszter Úr! Az a bizony EHCI-mutató az európai egészségügy folyamatos javulását tükrözi a vizsgált dimenziókban, a magyarországi helyzet viszont egyre aggasztóbb. Hadd idézzek ebből a riportból: "Magyarország jelenleg a balkáni új EU-tagok szintjét éri el. Az olyan alapvető szolgáltatások, mint például a gyermekek oltása, még működnek, ám az egyenlőség és a méltányosság terén már egyre inkább hiány mutatkozik. Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának visszaesése riasztó, ami Brüsszelt igencsak aggasztja, hisz az EU az egészségügyi szakadékok csökkentésére törekszik." Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségügyi szakadékok Magyarországon nőnek.

Az e-egészségügy terén nem léptünk előrébb, még ma is elérhetetlen sok falusi háziorvos számára az interneten keresztül az, hogy megnézhesse saját betegeinek a laboreredményeit. Az úgynevezett kimenetek mutatják a legrémisztőbb képet, bár ez nem új jelenség, eddig is komoly fogyatékosságaink voltak az elvesztett életévek, a szívinfarktus-halálozás, a rák ötéves túlélése és a többi terén. A szolgáltatások skálája és elérhetősége sem javult, például a támogatott fogászati ellátás hozzáférhetősége, a mammográfiás ráta egyre rosszabb a mutatók szerint, a várakozási idő sok fontos beavatkozás tekintetében pedig nő.

Az informális kifizetések tekintetében a legrosszabb a helyzet Magyarországon a vizsgált országok közül. A gyógyszerellátás esetében tovább romlottak a mutatók az új rákgyógyszerek bevezetésének gyakoriságában, az új gyógyszerek hozzáférhetőségében, és még hosszasan sorolhatnám, és akkor a kassza megfelezésének hatásai még nem is mérhetőek ebben az új indexben. Ha az egészségügyi kiadásokkal korrigált, igazított pontszámokat nézzük, akkor elmondható, hogy viszonylag jól szerepeltünk az egészségügyi kiadásaink volumenéhez képest, de ez a kormányzat teljesítményét nem dicséri, inkább az ellátásban dolgozók lelkiismeretességét.

Az a kérdésem, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ezek a negatív tendenciák megforduljanak. Kíváncsian várom a válaszát. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Balog Zoltán miniszter úrnak.

BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amikor ön valóban létező gondokat vet föl interpellációjában, nem értem, hogy a számlálója miért csak 2010-ben indul. És a 2007-es adatok közül valóban ön szerint ez az egyetlen idézett adat az, amelyik elmondja, hogy milyen helyzetben volt 2007-ben, 2010-ben és most az egészségügy? Emlékszik-e ön arra, hogy milyen állapotban találtuk többek között egyébként az egészségügyet is 2010-ben? Az ágazat a fenntarthatóság szélére sodródott, a kórházak hihetetlen adóssággal küzdöttek, a várólisták hosszúak, a betegutak átláthatatlanok voltak, az orvosok és ápolók pedig sosem látott mértékben hagyták el az országot. Ezeket a problémákat mind kezelnünk kellett.

Természetesen még nem értünk az út végére, de úgy gondolom, hogy az irány, amerre elindultunk, egy jó irány, a negatív folyamatokat ugyanis részben sikerült megállítani: a kórházak az elmúlt két évben több tíz milliárdos támogatást kaptak az adósságállományuk csökkentésére; az orvosoknak és ápolóknak idén az elmúlt évtized legjelentősebb béremelését tudjuk biztosítani; a struktúraátalakítással megszűntek a párhuzamosságok; kiszámíthatóbbakká lettek a betegutak, ami azt jelenti, hogy biztonságosabban jutnak el a megfelelő kezeléshez a betegek. Ami a legfontosabb: minden beteg egyenlő eséllyel és a legnagyobb biztonsággal vehessen részt az ellátásban.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet és az úgynevezett BEGYKA megszűnése miatt nem szűnt meg a betegjogi intézményrendszer, ez tévedés, képviselő úr, ne is mondjon ilyet. A jogvédelmi feladatokat ugyanis a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vette át, és a betegjogi képviselők útján ellátja ezt a munkát. Fontosnak tartjuk a jogvédelmi feladatellátás fejlesztését, hatékonyságának fokozását. Ennek érdekében született meg az országos betegjogi és dokumentációs központ létrehozásáról szóló döntés, a szervezet felállítására irányuló jogalkotási, tervezési feladatokat most végezzük. A kormány célja a fenntartható finanszírozás mellett a társadalmi szolidaritás és méltányosság biztosítása, ezért meg kellett teremteni az egészségügyi ellátások és a járulékfedezet egyensúlyát, a gazdaság teherbíró képességéhez igazítva.

Az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételében az elektronikus megoldásoknak - valóban így van - kulcsszerepe van. A folyamatban lévő egészségügyi informatikai fejlesztések magasabb minőséget, költséghatékonyabb ellátórendszer kialakítását, valamint az egységes hozzáférés biztosítását segítik elő. A várólisták sem ennek a kormánynak az idején duzzadtak akkorára, hogy az már kezelhetetlenné vált. Minisztériumunk jogszabály-módosításokat hajtott végre az elmúlt fél évben, ezért a várólista-vezetés teljesen új, átlátható rendszerével meg tudjuk alapozni a térségi ellátásszervezés keretében kiépítendő hatékony működtetést, és elősegítjük a rendszer átláthatóságát.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Éppen most, július 1-jétől kezdve, ebben az évben kezdheti meg működését az országos várólista-nyilvántartási rendszer. Az új adatbázis segítségével tiszta képet kapunk majd a ténylegesen várakozók számáról, a valódi várakozási időkről és a várólisták hosszáról. Az új rendszer célja tehát éppen a várakozási idők csökkentése.

Az egészségügyi rendszer prioritásainak kijelölésénél komoly hangsúlyt fektettünk a megelőzésre, kiemelt figyelmet fordítunk a rákellenes küzdelemre, valamint a népbetegségek megelőzésére, szűrésére és korai felismerésére. A kormányzat évtizedes adósságot törlesztve a 2011. évi intézkedéseivel a krónikus, nem fertőző betegségteherért felelős két életmódbeli tényező, a dohányzás és a helytelen táplálkozási szokások visszaszorítása érdekében jelentős lépéseket tett, és várhatóak újabb intézkedések is.

(13.00)

Végül a gyógyszerpolitikáról annyit: a kormány kiemelt célja, hogy csökkentse az államadósságot, ehhez a gyógyszer-támogatási rendszer további felülvizsgálata, átalakítása elengedhetetlen. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy elsősorban olyan intézkedések szülessenek, amelyek biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) a jelenleginél nem drágább, ugyanakkor hatékony, a betegek által megszokott és ismert készítmények, terápiák, a folyamatos gyógyszerellátás biztosítva legyen.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Mielőtt megkérdezném a képviselő urat, kérem a tisztelt képviselőtársakat és a kormány képviselőit, hogy igyekezzenek a felszólalási időt betartani, hogy a megfelelő számú interpellációra a megadott időszakban sor kerülhessen.

Ezek után megkérdezem Szilágyi László képviselő urat, elfogadja-e a miniszteri választ.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Nem lehet ezt a jelentést elbagatellizálni, minden dimenzióban romlott a magyar egészségügy teljesítménye az előző vizsgálathoz képest. Ez a vizsgálat a fogyasztókról, a betegekről és a betegek jogairól szól, ez az, ami a kormány eddigi teljesítményétől és világlátásától, úgy tűnik, teljesen idegen, minthogyha nem is értenék a kérdést. Az eddigi teljesítmény - és nem a szándékról beszélek, a teljesítményről - nem a betegek ellátásáról és életéről szólt, sőt, nem is a gyógyítókról igazából, hanem az ellátórendszer vagyonáról, itt a központosítás körül folyik minden, az államosításról, a különböző érdekcsoportok közötti lavírozásról.

Azt ígérték annak idején, hogy megmentik az egészségügyet, két év alatt nem jutottunk közelebb, nem hozott érdemi javulást az önök teljesítménye, sőt, sok tekintetben lényegesen zavarosabb helyzet állt elő. Összeomlás közeli állapotban van az egészségügy, és mindenképpen sürgős teendők lennének, és itt nem a pénzkivonás, különösen nem a gyógyszerkassza megfelezése lenne a megoldás.

Nem fogadom el a választ, köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Mivel a képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 198 igen szavazattal, 63 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Pósán László, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Mit tesz a kormány a felsőoktatási intézmények adósságának csökkentésére?" címmel. Pósán László képviselő urat illeti a szó. (Több képviselő elhagyja az üléstermet. - Nyakó István: Tudják, hogy el fogja fogadni a választ.)

Felszólalások:   45-55   55-61   61-66      Ülésnap adatai