Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10328. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

(19.30)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Megpróbálok az idővel ügyesen bánni és nem kihasználni a 25 percet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődleges célja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó jogszabályok módosítása. A módosítást indokolja elsősorban az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának ajánlásai alapján a kormány által elfogadott akcióterv végrehajtása, illetve a törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályi változások figyelembevételével pontosítja a törvényben alkalmazott fogalmakat. Többek között a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonos fogalma a közvetlen és közvetett tulajdonostársra, valamint vezető tisztségviselőkre egyaránt kiterjed a jövőben.

A hatékonyabb gyakorlati végrehajtás érdekében kismértékben módosulnak az ügyfél-átvilágítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezések, továbbá a törvényjavaslat átalakítja a tényleges tulajdonos azonosítására és az igazoló ellenőrzésre vonatkozó eljárást is. Ebben az esetben a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében a kötelezően előírt írásbeli nyilatkoztatás túlzott adminisztratív terhet ró a szolgáltatókra, így a törvényjavaslat indokolt esetben lehetőséget ad majd ennek mellőzésére. A törvényjavaslat ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítás során új, kockázatalapú intézkedések megtételét teszi lehetővé a szolgáltatók számára, többek között a jogosulttá válásnak az adatok nyilvántartásban történő ellenőrzésére és a pénzeszközök forrásának rögzítésére vonatkozólag.

A törvényjavaslat kiegészíti a bejelentési kötelezettség esetköreit, valamint új szabályokat és határidőket vezet be az ügyleti megbízások felfüggesztésére irányuló eljárás vonatkozásában. A törvényjavaslat kibővíti a pénzügyi információs egységként működő hatóság adat-hozzáférési és adatátadási jogosultságait. A törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság a feladatának hatékonyabb elvégzése érdekében valamennyi szolgáltató, központi államigazgatási szerv, a bíróság, a felügyeletet ellátó szervek, valamint a nyomozó hatóságok által kezelt információk megismerésére is jogosulttá válnak. A törvényjavaslat bővíti továbbá azon bűncselekmények körét, amelyek vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság információkat továbbíthat.

A felügyeleti eljárás hatékonyságának növelése érdekében a törvényjavaslat bővíti a felügyeleti intézkedések körét is, a kiszabható bírság összegének maximuma megemelkedik a pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek vonatkozásában. Az utóbbi esetében a pénzügyi minimumbírság összege ezzel egyidejűleg csökken.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében szükségessé vált egyes ágazati törvények titokvédelmi rendelkezéseinek kis terjedelmű módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat, átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzügyi hatósági vagy nyomozó hatósági információhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól.

A törvényjavaslat tartalmazza az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosítását, különös tekintettel a pénzeszközök vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó mentesítésre vonatkozó szabályok pontosítására.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kismértékben módosítja továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt, pontosító rendelkezéseket tartalmaz a PSZÁF felügyeleti eljárásaival kapcsolatban.

Tisztelt Ház! Összességében elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat reményeink szerint jelentős mértékben hozzájárul Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszere hatékonyságának, áttekinthetőségének, működőképességének növeléséhez és reményeink szerint pozitív megítéléséhez. Az új rendelkezésekkel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat végrehajtásának gyakorlata egyértelműbbé és ezáltal a pénzügyi környezet is biztonságosabbá válik reményeink szerint. Ezeknek figyelembevételével kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadójának.

MÁRTON ATTILA, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság a tegnapi ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és bár ugyan pénzügyi törvényről van szó, amiben mostanában ritkán van egyetértés, de örömmel tájékoztathatom a Házat, hogy ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot a tegnapi ülésen a számvevőszéki és költségvetési bizottság egyhangú szavazással általános vitára bocsátotta. Vagyis minden párt képviselői részéről megkapta a támogatást.

Miről is van szó, és mi hangzott el a bizottsági vitában? A bizottság tagjai részletes tájékoztatást kaptak a törvény céljáról, és ahogy államtitkár úr az expozéban is jelezte, részletesen bemutatta és kifejtette a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője, hogy milyen jogszabályi változásokat tartalmaz a törvény.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképpen egy folyamat részét képezi, hiszen a pénzmosásról szóló törvény megalkotásával a Ház már megkezdte azt a munkát, amely részben az Európai Unió egységes jogi szerkezetébe illeszkedik, és amely törvényekkel mindenképpen szeretnénk gátat vetni a terrorizmusnak, illetve a terrorizmus pénzügyi finanszírozásának. Ezeket a pénzügyi lehetőségeket szeretnénk minél szűkebbre zárni, teljes összhangban az Európai Unió ajánlásaival.

Itt kell megemlíteni, és szó volt erről is a bizottsági ülésen, hogy az Európai Unió jelenleg az úgynevezett 4. számú pénzmosási irányelv vitáját és felülvizsgálatát folytatja le.

A most beterjesztett törvényjavaslat is kapcsolódik ehhez a folyamathoz, és természetesen, ha az Európai Unióban megtárgyalják a következő lépéseket, akkor a Házra is további jogalkotási feladatok hárulnak.

Szó volt a bizottsági ülésen arról, hogy ez a törvényjavaslat nem egy törvény, hanem összefüggéseiben több törvény módosítását is igényli, így például a pénzügyi információs rendszerekkel foglalkozó fejezeteket, illetve a Btk.-ban meglévő, jelenleg a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok módosítását, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítása is, kisebb mértékben ugyan, de benne van, megtalálható ebben a törvényjavaslatban. Ezek mind-mind ahhoz szükségesek, hogy Magyarország is része legyen annak az egységes rendszernek, amely mindenképpen megpróbál gátat szabni a terrorizmusnak, a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának.

A bizottsági ülésen igazából egyetlenegy olyan kérdés hangzott el, amely kifejezetten a készpénzforgalomra, az esetleges, a törvény hatálybalépését követően a hazai készpénzforgalom korlátozására vonatkozik. Itt azt a választ kaptuk, hogy ez a törvény konkrétan nem foglalkozik és nem érinti a hazai vállalkozói gyakorlatban bevett esetleges készpénzfizetési eljárásokat. Úgyhogy ilyen értelemben nem kell a szigorításoktól tartani, illetve bárkinek is aggódnia amiatt.

Így aztán összességben a bizottság az ülésen, nem túlságosan hosszú vita után, ahogy már a bevezetőben is említettem, egyhangúlag támogatta a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

(19.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Zsiga Marcell képviselő úrnak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának.

DR. ZSIGA MARCELL, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2013. március 18-ai ülésén tárgyalta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Igazából a bizottsági ülésen egy kérdés fogalmazódott meg a bizottság tagjainak a sorából, és miután a szakminisztérium képviselőjétől választ kaptunk a feltett kérdésre, miszerint jelen törvényjavaslat a 2007. évi hatálybalépés óta eltelt időszakhoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok átültetéséről szól, illetőleg az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának ajánlásait emeli bele a törvénybe, ennek következtében a bizottság 22 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Herman István képviselő úrnak, a gazdasági és informatikai bizottság előadójának.

HERMAN ISTVÁN ERVIN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A tegnapi napon az informatikai és gazdasági bizottság megtárgyalta az előterjesztett törvényjavaslatot. Az ügy fontosságára való tekintettel ellenszavazat, tartózkodás nélkül, egyhangúlag támogatta a bizottság, és kéri, hogy a határozati javaslatot a parlament is támogassa.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Elsőként megadom a szót Herman István Ervin képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

Öné a szó.

HERMAN ISTVÁN ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény - Pmt. - 2007. évi hatálybalépése óta szükségessé vált annak felülvizsgálata a hatékonyabb végrehajtás érdekében.

Továbbá a törvényjavaslat figyelembe veszi az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága - Money - 2010-ben elfogadott országjelentésében megfogalmazott ajánlásait is. A kormány a Moneyval az országjelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról készült akciótervről szóló 1303/2011. (IX. 2.) kormányhatározatában, amelynek végrehajtása szintén esedékessé vált. (Sic!) Az Európai Unió valószínűleg még az idén el fogja fogadni az új pénzmosás és terrorizmus elleni irányelvét, amely után lehetővé válik a Pmt. teljes körű felülvizsgálata.

Az előterjesztés szabályozza, hogy a pénzügyi, valamint az ingatlanügyekkel kapcsolatos tevékenységeket végző szolgáltatóknak milyen azonosítási, ügyfél-átvilágítási, adatrögzítési és szolgáltatási kötelezettségük van az ügyfelekről, kiegészíti a Pmt.-ben meghatározott tényleges tulajdonos, az ügyfél, a közszereplő fogalmát. Pontosításra kerül az adatok rögzítésének módja és ideje. A javaslat megteremti a pénzügyi információs egységként működő hatóság létrehozásának feltételeit, amely független és autonómiája jogszabályokban garantált. A törvény pontosítja a külföldi hatóság megkeresésére vonatkozó szabályokat.

A 15. §, amely a Pmt. 26. §-a helyébe lép, felsorolja azokat a területeket, amelyek miatt szükséges ezeknek a jogszabályoknak a megalkotása, szigorítása, folyamatos bővítése. A pénzmosás, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a prostitúció, az emberrablás, a környezetkárosítás, fegyverkereskedelem, bűnpártolás, vesztegetés, befolyással üzérkedés, hivatali visszaélés, csalás, nemzetközi gazdasági tilalom megsértése - hosszú a felsorolás, amelyet mindannyian ismerünk.

Az ehhez hasonló szigorításokban, törvényalkotásban sokan az adatvédelem és a személyi szabadságjogok miatt emelnek szót, vajon arányban áll-e ilyen mennyiségű adatgyűjtés, információtárolás az elérendő cél fontosságával. A kétkedők el szokták mondani, hogy Magyarország a terrorizmus tekintetében nem célország. A kérdőjelek felállítóinak most én ezért szeretnék egy olyan területet kiemelni, amely talán nincs rajta az imént felsoroltakhoz hasonló, súlyos bűncselekmények hétköznapi tudatunkban lévő listáján, de a veszélyei már most is felbecsülhetetlenek. Hatásaival mindannyian naponta találkozunk, és valamennyien egyetértünk azzal, hogy mindnyájunk érdeke, hogy védekezzünk hatásai ellen. Ez pedig a termékhamisítás és az abból létrejövő illegális milliárdok további útja, azaz a pénzmosás.

A hamisított termékek forgalmazása a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara becslése szerint a 2015. évben már 1,7 trillió (sic!) dollár kárt okozhat a társadalmaknak és a globális gazdaságnak, ami miatt 2,5 millió legális munkahely nem jön létre világszerte. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 2008-ban kiadott hatásvizsgálata elsősorban a nemzetközi volumenről ad képet, amely szerint 250 milliárd dollár értékű hamis termék haladt át az országhatárokon.

A szakértők szerint a hamisítványok kereskedelme négy év múlva 960 milliárd dolláros forgalmat ér el. A tíz évvel ezelőtti tízmilliós hamis termék darabszáma a 2009. évre elérte a 117 millió darabot. Az Unióban évente százezer munkahely szűnik meg termékhamisítás miatt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara jelentését a Párizsban rendezett nemzetközi hamisítás és kalózkodás elleni konferencián mutatta be. A francia szellemi tulajdon hivatala vendéglátásával és a Szellemi Tulajdon Világszervezete elnökletével a rendezvényen a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, a Vám Világszervezet, az Interpol és a Nemzetközi Védjegy Szövetség szervezete, az országok képviseletében 800 delegált vett részt. A számokkal és a nagyságrendekkel azt akartam érzékeltetni, hogy mekkora is a probléma nagysága, mekkora ez az egyetlen kihívás, amely talán nem is tűnik olyan borzasztónak, mint az emberkereskedelem, a prostitúció vagy a kábítószer-kereskedelem.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal négyszáz munkatárssal dolgozik a törvénysértők megfékezésén az európai polgárok érdekében. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület adatai szerint a korábbi évekhez képest csökken azoknak az aránya, akik hamis terméket vásárolnak, de érdekes módon - feltételezhetően a globális válság miatt - többen vannak, akik elgondolkodnak a vásárláson, ha a hamisítvány olcsóbb, mint az eredeti. A világkereskedelem legalább 7 százaléka zajlik hamisított termékekben, ez a globális gazdaságnak évente 600 milliárd dollárjába kerül. A Nemzetközi Hamisítás Elleni Koalíció szerint ez a kiesés az elmúlt tíz évben az EU GDP-jét 12 százalékkal csökkentette.

A korábban részben felsorolt területek közül csak egy kevésbé a figyelem központjában álló területet ismertettem, de már ennek a többihez képest veszélytelenebb bűncselekménynek a megakadályozása, a bűnmegelőzés beláthatatlan jótékony hatással lenne a globális és ezen belül a nemzetgazdaságunkra.

A Pmt. és a 2007. évi CLXXX. törvény felülvizsgálata az akciótervben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében vált szükségessé a hatékonyabb végrehajtás elősegítése érdekében.

(19.50)

A határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény egy új, 5/A. §-sal egészül ki, amely készpénz-bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy nem valós adatokkal történő teljesítése esetén az alkalmazandó szankciót az érintett készpénzösszeg bizonyos százalékában határozza meg. A nagy mennyiségű valutakezelésre tekintettel szükségessé vált az eljáró hatóság tekintetében az irányadó eljárási rend megalkotására vonatkozó felhatalmazás beillesztése a törvénybe.

A kormány kérésére az előterjesztő megvizsgálta az egyesült királyságbeli pénzmosás elleni szabályok és a hazai szabályok összevetését, mely alapján megállapítható, hogy a befektetők számára releváns ügyfél-átvilágítási rendelkezések vonatkozásában, így a szolgáltató ügyfelei számára az új szabályozás kedvezőbb befektetési környezet kíván fenntartani.

Tisztelt Ház! Tudomásul kell vennünk a világ új kihívásait. A káros jelenségeit csak gyors törvényalkotással, meglévő törvények folyamatos, aktuális módosításával tudjuk sikeresen kezelni. Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy jelen előterjesztést gondolataikkal tartalmilag egészítsék ki, és a szavazásnál támogató szavazataikkal fogadják el az előterjesztést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Veres János képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném leszögezni, hogy alapvetően egyetértés van közöttünk abban, hogy a benyújtott törvénymódosítás az elmúlt néhány évben bekövetkezett olyan változásokra reagál, amelyekre a bekövetkezett körülmények megváltozása mellett célszerű és jó reakciókat javasol a kormány.

Ebből következően alapvetően a bizottságokban is az MSZP-s képviselők támogatták az általános vitáját a javaslatnak, és a későbbiekben is úgy gondoljuk, hogy egy olyan javaslatról van szó, amelynek a támogatása a részünkről biztosítható és megoldható.

Úgy véljük, hogy Magyarország nemzetközi szervezetekkel vállalt kötelezettségei, az ország integrálódása a nemzetközi pénzvilágba is szükségessé teszi azt, hogy ezeket a javaslatokat támogassuk, és ilyen módon Magyarország alkalmazkodjon az időközben bekövetkezett változásokhoz is.

Helyesnek tartjuk azt is, hogy ebben a javaslatban most megjelenik néhány olyan kérdés, amely egy korábbi, Magyarországon lefolyt vizsgálat eredményeképpen került a magyar megteendő lépések listájára. Ennek döntő része szerepel abban a bizonyos már említett 1303/2011. (IX.2.) kormányhatározatban is, ami a Moneyval-országjelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról készült akcióterv címét viseli, és ennek a mellékletében fölsorolt több olyan pont szerepel most, amelyet szükséges a törvényhozás elé hozni.

Ugyanakkor van két olyan kérdés, amelyben úgy gondolom, hogy legalább van értelme végiggondolni, hogy jó-e az előterjesztésben szereplő javaslat, és ezt a két kérdést szeretném exponálni a továbbiakban.

A benyújtott javaslat 2. §-a megfogalmazza azt, hogy olyan nem hazai természetes személyek, akik egyébként közfeladatot látnak el és közszereplők, esetében hogyan kell viselkedni, és milyen módon történik az ügyfél-átvilágítás. Megnéztük az összes erre vonatkozó nemzetközi egyezményt, érvényes Európai Unió-döntést, és sehol nem látjuk azt, hogy ebben az esetben miért kell az eljárásból egy szó beiktatásával kivonni a hazai hasonló közszereplőket.

Éppen ezért azt javasoljuk és azt tesszük a vita tárgyává, hogy módosuljon ez a bizonyos 2. § olyan módon, hogy ne csak a nem hazai közszereplőkre legyen érvényes ez a bizonyos vizsgálati kötelezettség, hanem a hazai közszereplőkre is legyen érvényes.

Úgy gondoljuk, hogy az az indokolás vagy az az érvelés, amely szerepel a benyújtott javaslat indokolásában, miszerint a jelenlegi szabályozás módosítása indokolatlanul nagy terhet róna az érintett szolgáltatókra - ez szó szerinti idézés az indokolásból -, nem állja meg a helyét. Meggyőződésünk szerint az érintett szolgáltatók az elmúlt időszakban ettől sokkal nagyobb terheket is kötelesek voltak elviselni a különböző törvénymódosítások kapcsán, ráadásul minden további nélkül rendelkezésükre áll az a kapacitás, amellyel megoldható ennek a feladatnak az ellátása.

Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy legalábbis érdemes megvitatni és majdan az elfogadott törvényben szerepeltetni is annak a diszkriminatív helyzetnek a megváltoztatását, miszerint ne csak a külföldi kiemelt közszereplőkre legyen ez a bizonyos elbírálás érvényes, hanem a hazai kiemelt közszereplőkre is legyen az elbírálás fokozottan érvényes. (Dr. Schiffer András: Korábban miért nem így volt?) Úgy vélem, hogy nincs semmifajta olyan, jelenleg hatályos nemzetközi megállapodás, amely - még egyszer mondom - ezt a pontot indokolttá tenné a benyújtott javaslatban.

A másik kérdéskör, amivel szeretnék foglalkozni, a benyújtott javaslat 7. §-ának a tartalmát érinti, ez az ügyfél-átvilágítási intézkedések alcímben szereplő egyik paragrafust jelenti. A benyújtott javaslat egy általunk nem ismert indok alapján, hiszen sehol nem szerepel ilyen jellegű indok, differenciált értékhatárokat tartalmaz különböző tranzakciók esetében. Ez a differenciált értékmeghatározás ugyanakkor az Európai Unió erre a kérdésre vonatkozó hivatalos lapjában megjelent megfogalmazással nem egyezik meg. Az nevezetesen azt mondja, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a következő esetekben alkalmazzák: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a legalább 15 ezer euró összegű alkalmi ügyletek teljesítésekor, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor; c) pénzmosás és terrorizmus finanszírozása gyanújának esetében, tekintet nélkül bármilyen eltérésre, kivételre vagy küszöbértékre; és d) ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfél-azonosító adatok valódiságáról vagy megfelelőségéről.

Na már most ez a bizonyos európai uniós szabályozás semmilyen módon nem teszi megalapozottá a benyújtott javaslatban szereplő eltérő értékhatárok szerepeltetését, nevezetesen sem a 300 ezer forint értékű értékhatárnak az általánossá tételét ezekben a kérdésekben. Ezért azt gondolom, hogy szintén érdemes megfontolni ennek a paragrafusnak vagy az elhagyását - mi ezt javasoljuk egy módosító indítványban -, vagy ha nem az elhagyását, akkor pedig a módosítását, hiszen a benyújtott törvényjavaslat indokolásában szereplő jogharmonizációs kötelezettség bizonyosan nem megalapozott indokolás. Ezért vagy a valóságos indokot kellene föltüntetni, hogy miért hozzák be ezt a bizonyos 300 ezer forintos értékhatárt a javaslatba, vagy pedig ezt el kellene vetni.

Természetesen az embernek lehetnek elgondolásai, elképzelései és ötletei arra nézve, hogy miért szerepel ez a bizonyos értékhatár. Miután ez kötelező adatrögzítést jelent ebben az esetben és nyilvántartás-vezetés előírását, azt gondolom, hogy ezek a bizonyos ilyen módon született nyilvántartások a rögzített adatokról mindenfajta olyan célra is felhasználhatók, amelyek nem biztos, hogy kifejezetten a benyújtott törvényjavaslat céljával és címével vannak összhangban, mármint a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásának a megelőzésével és annak megakadályozásával vannak összhangban.

Ezért is tartom fontosnak azt, hogy ezt a paragrafust ilyen formában ne hagyjuk a parlamenti vita végéig, hanem módosítása indokolt. Meggyőződésem szerint lehet racionális és megfelelő megfogalmazása ennek a pontnak, ami a későbbiek során mindenki számára megnyugtató lesz, és senki nem gondolja azt, hogy valamiféle olyan nyilvántartás fog születni ennek a 300 ezer forintos értékhatárnak a beemelése után, amely bizonyos más vizsgálatok adatbázisául fog majd szolgálni a későbbiek során.

(20.00)

Azt hiszem tehát, hogy amikor egyetértésemet fejezem ki magam is a benyújtott javaslat alapvető logikájával, alapvető céljaival és döntő részben a javasolt megvalósítási módokkal kapcsolatban is, akkor ezen a két ponton érdemes elgondolkodni, hogy milyen módon célszerű és indokolt módosítani ezeket a pontokat.

Úgy vélem, hogy az általam elsőként érintett kérdéskör ráadásul abból a szempontból is izgalmas, hogy nem lehet és nem érdemes hagyni, hogy a magyarországi politikai osztály ezzel a vitával kelljen hogy megbirkózzon a későbbiek során, mármint hogy miért kerül kivételre. Ebből következően úgy gondolom, hogy érdemes vállalni valamennyiünknek, pártállástól és beosztástól függetlenül az adott feltételeknek történő alávetést. A második esetben pedig, ahogyan mondom, miután nem jogharmonizációs kötelezettségről van szó, és általam ismerten nincs olyan szabály, ami ezt a bizonyos 300 ezer forintos értékhatárt megalapozná, indokolttá tenné és az ebből következő adatrögzítés és nyilvántartás-vezetés megalapozottságát megteremtené, ezért szerintem indokolt ennek az elhagyása a jogszabályból. Erre be is nyújtottam a módosító indítványt.

Kérem, hogy a későbbiek során ezen módosító indítványokat a kormány, illetve a kormánypárti képviselők támogassák. Úgy gondolom, hogy megalapozott mind a két indítvány előterjesztése, a törvényjavaslat egyéb kérdéseiben pedig egyetértésben vagyunk egymással. Ezt a szocialista frakció nevében is támogatni tudom, és úgy gondolom, hogy a későbbiek során a megszavazásának sem lesz semmifajta felmerülő akadálya.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Spaller Endre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

SPALLER ENDRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Az Európai Tanács ajánlásával és az akcióprogrammal én most nem foglalkoznék, ezt előttem sokan megtették. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy egy olyan törvény van most itt az asztalunkon, ami egy meglehetősen megelőző célzatú.

Magyarország a terrorizmus finanszírozása, a pénzmosás tekintetében szerencsére nem egy fertőzött ország, legalábbis a nemzetközileg tudható pénzmozgások, ha át is folynak, csak elenyésző részük folyik át Magyarországon. Ennek a törvénynek az egyik célja az, hogy ez minél kisebb legyen vagy teljesen eltűnjön, illetve hogy a későbbiekben ne is váljunk célországgá.

A törvény célja az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekhez kapcsolódó hazai végrehajtás biztosítása. A NAV-on belül pénzmosás elleni információs iroda működik. Az elhelyezkedéssel nőtt az iroda függetlensége, ami az egyik célja volt akkor, amikor pont ide, a NAV alá helyezték.

Szól a törvény arról, hogy azonosítani kell a cégek valódi tulajdonosát, csakúgy, ahogy fontos ez a vezető tisztségviselőknél is. Nagyon sok olyan cég van, Magyarországon is küzdünk vele, amelyekről valójában nem tudjuk, hogy ki a valódi tulajdonos, ezek a korábbi időszakban állami megrendelésekhez is jutottak, állami pénzek, adóforintok is jutottak hozzájuk, ma már ez nem lehetséges. De az fontos, hogy ahogy mozognak, tehát az államon kívül is, ahogy mozog a gazdasági életben a pénz, fontos, hogy lehessen tudni, hogy kitől származik az a pénz.

Tényleges tulajdonos e módosítás után az is, aki csak jogi szervezeteken keresztül közvetetten tulajdonol legalább 25 százalékot az adott cégben. Ha a tényleges tulajdonos nem azonosítható be, akkor a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak. Szerintem nálunk, a magyar jogrendszerben ez nem akkora probléma, de máshol, ahol cégek is vezethetnek cégeket, ott ez egy kifejezetten érdekes szabály lehet.

Az ügyfél-átvilágítást az ingatlanok eladójára és vevőjére is alkalmazni kell, sőt az ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatás üzleti kapcsolatot feltételez, mondja ki a törvény. Azt gondolom, hogy ezek kimondásával sok visszaélés megelőzhető, hiszen a feketepénzeket valahol parkoltatni kell, és az ingatlan az egyik ilyen terület lehet.

Az ügyfél-átvilágítás kötelezettségét kiterjeszti azokra is, akik nem kötnek írásbeli szerződést. Nagyon sok cég, mondjuk, könyvvizsgáló cégek azzal előzték meg azt, hogy nekik át kelljen világítani az ügyfeleiket, hogy azt mondták, hogy nincsen írásbeli szerződés. Ezentúl így nem tudnak ez alól kibújni.

A szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van, egyfelől, ha nem tudja elvégezni az ügyfél átvilágítását. Az alapbűncselekményeket be kell jelentse, ideértve az adózási bűncselekményeket. A megkísérelt, de még meg nem valósult ügyleteket is be kell jelenteni, ha ezek ilyen bűncselekményhez kapcsolódnak, és ide kerül most be az alapbűncselekmények közé a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása.

A szolgáltatónak kötelessége ellenőrizni az ügyfél személyazonosságát, illetve a képviseletében eljáró személy személyazonosságát, és az adatokat nyilvános adatbázisokból, interneten, bárhogyan le is ellenőrizheti.

A szolgáltató ezen túl adatokat kérhet a pénzeszközök forrásáról is. Ez egy kifejezetten érdekes pont, hogy hogyan fognak ezzel élni a szolgáltatók.

A szolgáltató a kockázatosabbnak tűnő, összetett és szokatlan ügyleti megbízásokra köteles jobban odafigyelni. 3,6 millió forint feletti összegnél az ügylet elfogadásakor kell az átvilágítást elvégezni. Az ügyletben egybe kell számolni az egymással összefüggő vagy összefüggőnek tűnő ügyleteket.

Hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a pénzügyi tranzakciót azért, hogy az ne valósulhasson meg, így ha esetleg elkobzás lenne egy adott tranzakciónak a vége, mert mondjuk, bebizonyosodik, hogy azzal a tranzakcióval terrorista szervezeteket finanszíroztak, akkor valóban ezt az elkobzást meg lehet tenni. Az ideiglenesség belföldi ügylet esetén 2, külföldi ügylet esetén 4 nap.

A pénzmosás elleni információs iroda, amiről beszéltünk, hogy ez a NAV-on belül működik, hozzáférhet nyomozati anyagokhoz, titokban gyűjtött információkhoz, bűnüldözési adatbázisokhoz. Tehát látszik, hogy egy olyan széles adatbázisból dolgoztatunk, amiből joggal reméljük azt, hogy fel tudja deríteni, hogy melyek azok a pénzek, amelyek valóban a terrorizmus finanszírozásából vagy pénzmosásból származnak.

A hatóság a szolgáltatókra bírságokat szabhat ki. Elhangzott, hogy ezek a bírságok azért nem kicsi bírságok, érdemes a szolgáltatóknak együttműködni, azaz nem fordulhat elő az, hogy a nagy pénz, a nagy jutalék reményében nem jelentenek egy ilyen esetet. Sőt, a szolgáltatók 2014. december 31-e után kötelesek lesznek bizonyos ügyleteket megtagadni, tehát itt arról van szó, hogy ha olyan ügyfelük van, akivel egyébként rendezett a kapcsolat, ámde egy-egy ügyletük, mondjuk, gyanús, akkor ezeket az ügyleteket megtagadhatják. Ezt is részletesen szabályozza a törvény.

A határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvényben egy szankciót helyezünk el arra az esetre, ha valaki elfelejti készpénz-bejelentési kötelezettségét.

Összességében elmondhatjuk, hogy nő a hatóság szerepe és eszközkészlete a terrorizmus finanszírozása elleni harcban. Ahogy mondtam, Magyarország nem fertőzött ezen a területen, és reményeim szerint a jövőben is sikerül megelőzni, hogy rajtunk keresztül bűncselekményeket finanszírozzanak.

A KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Mirkóczki Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem nem kitölteni én sem az időkeretet, és amik már elhangzottak, azokat nem ismételgetni, hanem egészen más aspektusból megosztani néhány gondolatot.

Nyilván nem árulok el azzal nagy titkot, hogy a Jobbik természetesen támogatni fogja a javaslatot, mint minden olyat, ami hazánk bármilyen szintű biztonságához hozzájárul, azt természetesen támogatni fogjuk. Ahogy elhangzott a bizottsági előadók részéről is, hogy szinte mindenhol egyhangú támogatást élvezett az előterjesztés, azonban én egy picit más aspektusból szeretném megközelíteni ezt az egész kérdéskört, mint az előttem szólók.

Felmerül rögtön a kérdés, ami a törvényjavaslat címéből adódik, hogy beszélhetünk-e Magyarországon terrorizmusról, van-e Magyarországon terrorizmus, mert ha az van, amit a mindennapokban látunk, hallunk, tapasztalunk, akkor nem biztos, hogy nekünk dolgunk van ezzel a javaslattal, túl azon, hogy nyilván az Európai Unió ajánlása miatt kell vagy szükséges ezzel foglalkoznunk, de kérdés, hogy ilyen súllyal és ilyen formában van-e mindennek értelme.

(20.10)

A jogszabálytervezet az EU pénzmosás elleni bizottságának az ajánlásán alapszik, tehát ismét egy olyan előírás, amelyet a Magyar Országgyűlés igyekszik betartani. A bizottság egyik célja, hogy az Unión belül összehangolja elsősorban az adóelkerülést feltáró hatósági tevékenységet, a másik nevesített fő szakterülete pedig a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának a felderítése. Ezzel kapcsolatban már ezzel indítottam a kérdést, hogy Magyarországon ennek így ebben a formában van-e értelme és van-e létjogosultsága. Persze mondhatnánk azt is, hogy addig jó, amíg nincs, mert valójában ez a helyzet. Ez utóbbi esetben, ha a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának a felderítéséről beszélünk, véleményünk szerint ez hatástalan és felesleges. Ennek a maximum eredménye mindössze annyi lehet, hogy valamely tagállam vagy valamely ország titkosszolgálatának a jelzése alapján foganatosítanak bizonyos intézkedéseket. De maga ez a rendszer, valljuk meg őszintén, ebben a formában kevés ahhoz, hogy egy tényleges, valós potenciális veszélyt jelentő vélt vagy valós terrorista szervezetekkel érdemben felvegye a harcot, ha úgy tetszik. A saját bejelentési rendszere önmagában ehhez alkalmatlan, ha végignézzük a paragrafuson belül a vonatkozó előírásokat, akkor ez teljesen nyilvánvaló.

Magyarországon a NAV-on belül a pénzmosás elleni információs iroda keretei között 2012. január 1-jétől főosztályként üzemel ez a pénzügyi információs egység. S itt jön az érdekesség: hazánkban 2002-ben ez az egység több ezer bejelentést dolgozott fel a pénzmosással kapcsolatba hozható esetekben, azonban akárhogy is kutakodtunk, vagy akármennyire utánanéztünk, a terrorizmus támogatásával kapcsolatba hozható bejelentések száma 0, azaz nulla volt Magyarországon. Persze ez jó is, de két dolgot felvet. Az egyik az, hogy ez a rendszer tökéletesen alkalmatlan erre, vagy pedig nincs értelme Magyarországon erről beszélni. Itt nyilván az utóbbival kell egyetértenünk, és ahogy már említettem, ez addig jó, amíg így van.

Érdekes az, hogy a terrorfenyegetettség - amelynek a veszélyeire vannak különböző besorolások - Magyarország esetében hova tehető, már csak azért is, mert a terrorizmus, az úgynevezett nagybetűs terrorizmus elhárítására költségvetési szinten sem keveset fordítunk. Itt nem tudjuk megkerülni azt a kérdést, hogy 2013-ban a magyar költségvetésből közel 14 milliárdot, emlékeim szerint 13,9 milliárdot költünk a Terrorelhárítási Központ létére vagy működésére. Most szándékosan nem szeretném felsorolni azokat a baklövéseket, amelyeket ebből a nem kis összegből, pénz, paripa, fegyverrel kistafírungozva minden szinten a Terrorelhárítási Központ éves szinten mit művel. Egy olyan területre áldozunk az adófizetők pénzéből, még egyszer mondom, közel 14 milliárd forintot egy évben, ami érdemben nincs. De itt természetesen a zárójel be van zárva, hiszen ez a javaslat nem kimondottan a terrorizmusról szól, azonban emögé rejtve nagyon sok minden történt már 2010. május 14. óta. És ha az anyagi vonzatokról beszélünk, akkor nagyon nem mindegy, hogy hogyan közelítjük meg ezt a kérdést.

A rendszer az Unión belüli teljes kiépítését követően valóban üzemelhet hatásosan, és valóban föltárhatja a tagországokban az adócsalókat vagy adóelkerülőket, de idehaza eddig egész más volt a helyzet. S még egyszer mondom, a 2007-es törvényjavaslathoz képest azért sok minden változott, de 2007-től az eredeti javaslat alapján olyan túl sok eredményt eddig nem tudunk felmutatni. Ilyen értelemben persze fontos, hogy szigorítunk vagy tágítunk a kereteken.

Kérdés azonban, és ezzel szinte a napi híreken belül mindenhol találkozhatunk, hogy mi van az Unió tagállamain kívül, hiszen az "adócsalók" és a hasonló nagyhalak előszeretettel az Unió tagállamain kívül helyezik el vagy rejtegetik a vagyonukat. Az igazi kérdés az, hogy nem az EU ajánlásán belül, az Európai Unió keretein belül hogyan működik ez a rendszer, hanem azokat az európai uniós tagállamokon belüli cégeket, magánszemélyeket, vállalkozásokat hogy tudja kiszűrni ez a rendszer, ha csak a kereteken belül tud működni. No mindegy, erre nyilván azt is mondhatnánk, hogy minden törvényjavaslat, minden cél, minden eszköz és minden tervezet annyit ér, ami abból megvalósul. Erre nyilván a jövő fogja megadni a megfelelő választ.

Nemzetközi szinten is érdekes példa volt nem is olyan régen - mind a világ-, mind a hazai sajtó felkapta -, hogy akadtak itthonról is zászlóvivői ennek, például Lázár János személyében, hogy az Amerikai Egyesült Államok olyan irányú igyekezetet mutatott, hogy a Svájcban tartott betéteket feltárja és az off-shore pénzeket megadóztassa. Nyilván ezzel alapesetben mindenki egyet tud érteni, és az érintettek döntő többsége ezt támogatandó intézkedésnek tartja, hiszen valóban adóztassuk meg ezeket az embereket, akiket ki csalóknak nevez, ki ügyes üzletembereknek, teljesen mindegy, a cél támogatandó.

A hírek viszont arról már nem szóltak, hogy mindeközben elsősorban az amerikai szigorú intézkedések hatására a svájci bankrendszerrel szemben megrendült a bizalom, és ezzel párhuzamosan csodák csodájára az amerikai egyesült államokbéli Floridában a korábban Svájcban működő bankrendszerhez kísértetiesen hasonló rendszert hoztak létre, és a jelenlegi becslések szerint - ezeket nyilván nagyon nehéz alátámasztani, hogy valóban így van-e, hiszen csak a rendelkezésünkre álló információk alapján tudunk tájékozódni - már több mint 100 millió amerikai dollár megtakarítás várakozik ilyen off-shore rendszerekben. Ez a példa is mutatja, hogy érdemes a hatás-ellenhatás elv alapján egy előzetes kockázatelemzést készíteni, annak tudatában a vélt vagy valós tapasztalatok alapján dolgozni és a valóságnak megfelelően igazítani a jogszabályi kereteket.

Ami esetleg rendvédelmi szempontból érdekes kérdés lehet e javaslat kapcsán, az a tényleges tulajdonos fogalma, ami elhangzott már az előterjesztők részéről is. A mi megítélésünk szerint ez elég tágra nyitja azt a bizonyos kiskaput, vagy olyan mérlegelési lehetőséget adhat, ami nem biztos, hogy jogi szempontból szerencsés. De bízunk benne, hogy ez a forma nem a hazai közép- és kisvállalkozók körében lehet alkalmas arra, hogy bűnbak szerepet töltsenek be azok, akik esetleg, még egyszer mondom, vélt vagy valós - ne állítsunk előre - okok miatt keveredhetnek ilyen ügyekbe. Ez felveti azt a kérdést, hogy jogi szempontból ez korrekt megfogalmazás-e, ami a tényleges tulajdonos szerepét leírja a javaslatban.

Szintén kérdéses a hazai ingatlanügyekkel foglalkozó szolgáltatók ügyfél-átvilágítási rendszere. Ez véleményünk szerint elsősorban alkotmányossági aggályokat vagy kérdéseket vethet fel, de erről is hallottunk már korábban. A pénzügyi információs egység működése során adatokat küld több szervnek, szervezetnek, hazainak és külföldinek egyaránt. A tervezet 14. §-ában a jogalkotó lehetőséget biztosít ennek a pénzügyi információs egységnek, hogy a NAV-nál folyamatban lévő titkos információgyűjtés keretei között rögzített adatokat is közvetlenül megismerje, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy a társszervek felé ilyen irányú megkereséssel éljenek, annak ellenére, hogy ennek az intézménynek vagy szervezetnek nyomozóhatósági jogköre nincs. Ez megint egy olyan érdekes kérdés, hogy bizalmas, adott esetben akár minősített adatokhoz is hozzájuthat, olyan információkat kezelhet és adhat tovább, amire nem biztos, hogy van jogosítványa. Nem szeretnénk az állandó ellenzéki opponensi magatartásban ragadni, de azért érdemes lenne végiggondolni, hogy helyes-e ez így.

(20.20)

Többször láttuk már - akár a nemzetbiztonsági kérdéseket feszegető javaslatokban -, hogy ezek rendre problémát okoztak, amikor hatósági jogkörrel nem rendelkező és nyomozati hatósági jogkörrel nem rendelkező szervezeteknek olyan jogosultságokat adunk, amelyekkel beleszólhat ezen hatóságok munkájába, vagy akarva-akaratlanul is képes befolyásolni bizalmas információk továbbadása által ezeket a folyamatokat. Szóval, mi azt gondoljuk, hogy ezt mindenesetre minimum újragondolni vagy pontosítani érdemes.

Ezzel kapcsolatban vagy végezetül - hogy már ne ismételjek olyan fontos, akár építő jellegű, akár kevésbé építő jellegű kritikákat, amelyek már elhangzottak - az megállapítható, hogy a 2007-es szabályozáshoz képest nyilván egy komplexebb keretbe helyezi a pénzmosás elleni tevékenységet, de nem vagyunk benne biztosak, hogy teljes hatékonysággal és a kívánt cél maximális eszközeivel rendelkezik ez a jogszabálytervezet. Az egyébként egyértelműen támogatandó, hogy szerteágazóbb lett a 2007-es szabályozáshoz képest, és nagyon sok helyen teljesen joggal komoly szigorításokat foganatosít a szervezet, de még egyszer mondom, az elmondott kritikákat szerintem érdemes újragondolni és pontosítani, vagy kiegészíteni úgy, hogy ilyen aggályok ne merülhessenek fel.

Köszönöm szépen a figyelmet, és ahogy említettem, természetesen a Jobbik fogja támogatni ezt a javaslatot, mert egyébként nagyon fontos kérdés. Az már egy másik történet, hogy Magyarországon terrorizmusról vagy terrorizmust támogató pénzügyi tevékenységről beszélhetünk-e, mindenesetre ez a tervezet célkitűzéseit tekintve abszolút támogatható.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Schiffer András képviselő úrnak, független.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek az előttünk fekvő, pénzmosás elleni törvényt módosító javaslatnak a tervezete még tavaly július 12-én került fel véleményezésre a kormányzati portálra, július 25-ig volt véleményezhető, ehhez képest a benyújtására csak 2013. március 8-án került sor, tehát jelentős a késés a saját vállaláshoz képest; ez a Moneyval országjelentésében megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról készült akciótervről szóló kormányhatározat alapján 2012. június 30-a volt. Tehát elöljáróban én szeretnék választ kérni arra, hogy mi okozta ezt a késedelmet a kormány részéről, hiszen - hangsúlyozom még egyszer - 2012. június 30-a volt a magyar vállalás, és ehhez képest idén március 8-án terjesztette elő a kormány ezt a javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika természetesen a javaslat fő irányában - másokhoz hasonlóan - egyetért, tehát a szigorítás irányával egyetért, ugyanakkor van egy komoly aggályunk, ami miatt így, ebben a formában ezt a javaslatot biztos, hogy nem fogjuk tudni támogatni.

Veres képviselő úr már érintette azt, hogy miért marad el a módosításból az, hogy a törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő nemcsak a külföldi, hanem a belföldi közszereplő is. Természetesen azért azt kénytelen vagyok megemlíteni, hogy ezt a hiányosságot akár már Veres képviselő úr pénzügyminiszterként is pótolhatta volna, mert valójában ez a törvény egy 2007-es törvény, és már 2007-2008-ban fontos lett volna odanézni arra, hogy különböző kormányzati vagy kormány közeli személyek nem vándoroltatnak-e ki pénzeket például Ciprusra, a kies Ciprusra, ahol ugye a mai hírek alapján körülbelül 200 milliárd forint értékben figyelnek magyar betétek, amelyeket adókímélő módon oda hajóztak ki különböző emberek.

Ezt azért fontos megemlíteni, mert a magyar nemzetgazdaságnak az elmúlt két évtizedben iszonyatos károkat okozott az, hogy különböző off-shore helyekre szivattyúzták ki a Magyarországon megtermelt jövedelmet, tehát nem babra megy a játék. Akkor, amikor egy olyan rezsim szigorításáról van szó, amelyik nemcsak a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről, hanem általában a pénzmosás megelőzéséről szól, tehát például a korrupcióból származó pénzek eltüntetésének megakadályozásáról szól, akkor egész egyszerűen nem lehet egy ilyen hitvány játékot játszani a Magyar Országgyűlésben, hogy a külföldi kiemelt közszereplőkre kiemelten odafigyelnek a pénzintézetek, de ugyanakkor úgy csinálunk, mintha Magyarországon nem lenne probléma az, hogy kiemelt közszereplők - tehát azok, akik a kormányzati apparátushoz, a mindenkori hatalomhoz közel állnak - esetében ne lenne korrupciós kockázat. Hát azért hol élünk?!

Tele van a sajtó tizenöt-húsz éve arról, hogy különböző hatalom közeli emberek kapcsán felmerülnek gyanús ügyletek, hirtelen a semmiből fölépülnek villák, hirtelen olyan emberek, akiknek a politikán kívül nem nagyon volt tisztes foglalkozásuk, egy cégbirodalom közepén találják magukat. Nem hallottunk arról, hogy azért itt az elmúlt tíz évben, tizenöt évben voltak olyan politikusok, akik, hogy, hogy nem, kapcsolatba kerültek például különböző off-shore cégekkel. Hát ne bolondozzunk már! És akkor idehoznak egy olyan törvényjavaslatot, amelyik kizárólag a külföldi közéleti szereplők esetében alkalmazza ezt a különös figyelmet érdemlő, kiemelt közszereplői kategóriát? Mi erre a magyarázat? Ha úgy tetszik, úgy is feltehetném a kérdést, hogy kinek az érdeke ez. Ki az, aki ma ebben az országban azt szeretné, hogy hatalom közeli emberek szabadon tudjanak kimosni pénzt ebből az országból?

Szeretném azt is megemlíteni - mert idekapcsolódik -, hogy az LMP annak idején már a polgári törvénykönyv vitájában javasolta, letettünk az asztalra egy módosító javaslatot annak érdekében, hogy vessünk véget itt az off-shore lovagok idejének Magyarországon, és módosítsuk úgy a társasági, illetve cégjogi szabályokat, hogy a magyar üzleti forgalomban ne tudjanak részt venni off-shore cégek.

A mai hírek alapján például csak Cipruson jó néhány olyan magyar cég közvetett tulajdonosa van bejegyezve, akik komoly szerepet játszanak a magyar gazdasági életben. Ez milyen kockázatot jelent a magyar nemzetgazdaság szempontjából, főleg akkor, amikor pontosan tudjuk azt, hogy húsz év alatt a magyar államadósság két és félszeresét szivattyúzták ki különböző off-shore cégekbe? Miért van az, hogy akkor, amikor előterjesztünk arra javaslatot, hogy tiltsuk meg azt, hogy a magyar cégbíróságokon be lehessen jegyezni olyan cégeket, amelyeknek a tulajdonosi struktúrája nem átlátható, a Fidesz-KDNP egész egyszerűen félrenéz, és leszavazza ezt a módosító javaslatot, majd ezek után idehoznak egy törvényjavaslatot a pénzmosás megelőzéséről, és hogy, hogy nem, önök kiemelt közszereplőként csak a külföldieket veszik figyelembe? Miért? Ha önöknek nincsen félnivalójuk, kedves KDNP-s és fideszes, vagy inkább csak KDNP-s képviselők - mert fideszes nem nagyon van itt -, ha nincsen félnivalójuk, akkor azt javaslom, hogy legalább most fogadják el az LMP módosító javaslatait, és a kiemelt közszereplői körbe ne csak a külföldi lakóhellyel rendelkező személyeket tegyék be.

Ha jóindulatú a megközelítésem, akkor annyit mondok, hogy a korábbi törvényszöveg - amely még az álbaloldali kormány idején készült -, annak egy automatikus átvétele folytán ragadt itt ez a definíció. De ha nem erről van szó, akkor ez egész egyszerűen pofátlanság! Önök itt jobbra-balra hadováltak az elmúlt hónapokban is arról, hogy önök hogy utánamennek az off-shore vagyonoknak. A miniszterelnök, az államtitkár, a volt frakcióvezető, mindenki itt fenyegette a különböző off-shore lovagokat. Hát itt a lehetőség! Ha utána akarnak menni az off-shore pénzeknek, akkor a pénzmosás elleni törvényben világossá kell tenni, hogy nemcsak a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfelek lehetnek kiemelt közszereplők, hanem azok is, akiknek az állandó lakóhelye itt van Magyarországon, viszont érdekeltségeik vannak, érdekeltségeik vannak, mondjuk, a kies Cipruson, vagy mondjuk, a Seychelles-szigeteken, Marshall-szigeteken és másutt.

(20.30)

Tisztelt Országgyűlés! Egész egyszerűen arról van szó, hogy ha itt nem vallanak színt, akkor kénytelenek vagyunk azt gondolni, hogy a Fidesz-KDNP-nek is valami takargatnivalója van. Mint ahogy Veres képviselő úr, úgy látszik, hogy önöknek is valami takargatnivalójuk volt, hiszen 2007-ben miért nem emelték be ebbe a törvényjavaslatba ugyanezt a szabályt, amit ön is most nagyon helyesen kifogásol, hiányol a törvényjavaslatból, hogy kiemelt közszereplőnek ne csak a külföldi lakóhellyel rendelkezők minősüljenek a pénzmosás elleni jogszabály alapján.

Hogy gondolták ezt, komolyan? Várom a választ mind a szocialista képviselőktől, mind a Fidesz-KDNP-s képviselőktől. Önök úgy gondolják, hogy nem valós probléma az, hogy azok, akik ma Magyarországon hozzájutnak bennfentes információkhoz az állami, önkormányzati hatalom környékén, nem valós veszély az, hogy ezek az emberek adott esetben korrupciós pénzeket mosnak ki ebből az országból? Nincs szükség ilyen szabályra? Ezt nem komolyan gondolják önök sem. Az LMP ezzel kapcsolatban két módosító javaslatot terjesztett elő, és amennyiben ezt elutasítják, az egyenlő a beismeréssel.

És van még egy ennél némileg apróbb problémánk. A törvényjavaslat nagyon helyesen, a felügyelet javaslata alapján, gondolom én, emeli a bírságokat. Ugyanakkor a bírságmértékek differenciálásánál nem veszik figyelembe azt, hogy a törvény hatálya alá nagyon különböző tőkeméretű vállalkozások tartoznak. Az LMP számára ennél a szabályozási területnél is kiemelten fontos, ha úgy tetszik, stratégiai cél az, hogy az ország gazdaságának a tragikus kettészakítottságát csökkentsük. Ma egy olyan gazdaság van Magyarországon, ahol egyik oldalon ott vannak a mindenkori kormányok körüli oligarchák és a multinacionális cégek, és velük szemben szinte behozhatatlan hátrányban vannak a hazai kis- és középvállalkozások. Akkor, amikor bírságolunk különböző piacokat, ahol egyszerre vannak ott bankok, és egyszerre vannak kis könyvelőirodák, akkor nem lehet egyenlő mércével mérni.

Komolyan gondolják azt, hogy bármennyire is hibázik egy könyvelőiroda vagy egy bármilyen kereskedelmi cég, ami tipikusan egyébként egy hazai kis- vagy középvállalkozás, akkor arra rá lehet sózni 20 millió forintos bírságot? Az LMP azt javasolja, hogy a második körből, tehát akikre kisebb bírságmértékek vonatkoznak, emeljük ki a kaszinókat, hiszen gondolom, senki nem akar kaszinókapitalizmust Magyarországon. A kaszinótulajdonosokat rakjuk be a biztosítócégek, bankok mellé, az ő esetükben valóban lehessen magasabb bírságot kiszabni, viszont a tipikusan kis- és középvállalkozói körbe tartozó könyvelők, adótanácsadók, nemesfém-kereskedők vagy ingatlanforgalmazók esetében mi azt javasoljuk, hogy a 20 milliós bírsághatárt 5 millió forintra szállítsuk le. Egész egyszerűen nem életszerű az, hogy azt a szektort fenyegesse az állam ilyen irdatlan bírságokkal, amelyiknek a túlélésén múlik az, hogy lehet-e tartósan válságálló munkahelyeket teremteni Magyarországon.

Erre is előterjesztettünk egy módosító javaslatot, és azt szeretném kérni, hogy ha valóban fontos önöknek az, hogy Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozói szektor válságálló új munkahelyek tömegeit tudja létrehozni, akkor nem engedik azt, hogy az ilyen vállalkozásokra adott esetben egy lépésben 20 millió forintos bírságot lehessen kiszabni.

Összegezve viszont azt tudom elmondani, hogy miközben üdvözöljük azt, hogy a törvényjavaslat, bár némi késéssel, megpróbál megfelelni az európai előírásoknak, az Európa Tanács előírásainak, egyrészt választ várunk a késedelem okára, másrészt pedig szeretném nyomatékosítani, hogy addig, amíg önök menlevelet adnak azoknak a hazai közszereplőknek, akik adott esetben sarasak lehetnek abban, hogy korrupciós jövedelmeket kitolnak különböző off-shore paradicsomokba, addig az LMP képviselői egy ilyen farizeus törvényjavaslatra nem fogják megnyomni az igen gombot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Ékes József képviselő úr, Fidesz.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Úr! Végighallgatva tényleg az eddigi hozzászólásokat és a bizottsági ajánlásokat is, örülök annak, hogy a parlament nagy többsége magát ezt a törvényt tudja támogatni. Ahogy Veres János képviselőtársam is elmondta, és Mirkóczki Ádám képviselőtársam is nagyon sok aggályt felvetett, de ennek ellenére ő is úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem tartozik a fertőzött országok közé. A másik oldalon pedig Magyarország esetében tulajdonképpen maga a törvény 2007-hez képest szélesíti és kibővíti magának a törvénykezésnek ezt a részét is.

Schiffer képviselőtársam fölvetette itt a késés kérdését. Szeretném kihangsúlyozni, hogy maga ez az Európa tanácsi rendelet és maga az európai pénzügyi szervezetek által tett ajánlás a terrorizmus és a pénzmosás kérdésére, egy állandóan változó folyamat. Ezt ön is tudja, hisz az események után és azoknak a tisztán látása után lehet úgy törvényt megalkotni, hogy annak elejét lehessen venni. Magam is... - és mai hír, nem 200 milliárd, hanem 280 milliárd forint van Cipruson durván a különböző off-shore cégek által ott bankoltatott vagy széfeltetett nagyságrendben, és ha megnézzük a magyarországi és a ciprusi forgalmat, akkor az az export-import területén olyan 15-19 milliárd környékén mozog. De mi lehet másutt? Hisz nagyon jól tudjuk, hogy 2010 környékén volt egy felmérés, és abból is egyértelműen kiderült, hogy megközelítőleg Magyarországról olyan 3000 milliárd forint vándorolt ki, és ki tudja, hogy ezek hol vannak. Lehet ez Svájcban is, de azt hiszem, ezt Mirkóczki Ádám is a maga részéről kellőképpen elmondta.

Nem véletlen, hogy a világban egyre jobban odafigyelnek arra a kérdésre, hogy különböző off-shore cégeknél milyen mozgások, milyen források vannak, és nem véletlen az, hogy az Európai Unió pénzügyi tanácsa is tulajdonképpen ezzel a kérdéssel egyre hatékonyabban és egyre erőteljesebben foglalkozik. Ennek valóban utána kell nézni, viszont ahogy Mirkóczki Ádám is mondta, Magyarország nem tartozik a fertőzött országok közé. Ő úgy fogalmazott, hogy miért kell ez a törvény. Ön fölvetette, Schiffer képviselőtársam, azt, hogy 2012-hez képest miért csak most került a parlament elé, a másik oldalon meg, hogy miért kell ez a szigorítás.

A pénzmosás és a terrorizmus kapcsán azt hiszem, hogy nagyon sok olyan kérdéskör fölmerül, amire érdemes odafigyelni, és inkább egy törvényt megelőzésképpen úgy meghozni és olyan szervezeti felépítést kell alkalmazni, amiben adott esetben a NAV is a PSZÁF is a maga részéről a megfelelő csatornákon keresztül a megfelelő információkat megszerzi, és ezáltal is biztosítja annak a lehetőségét, hogy Magyarország ne kerülhessen a fertőzött országok közé.

Itt voltam én is, amikor a Btk. vitája volt. Akkor Schiffer képviselőtársam fölvetette a hazai kis-, középvállalkozások kérdését, a büntetés kategóriáját, és lehetne sorolni egy csomó olyan dolgot, amelyek ebben a kérdéskörben is tárgyalandók. De úgy érzem, hogy sem a NAV részéről, sem pedig olyan szervezetek részéről, amelyek büntetési adottságokkal, lehetőségekkel rendelkeznek, nem elsődlegesen a kis-, középvállalkozások büntetési kategóriáját próbálják meg a maximumra emelni, hisz az utóbbi időben is nyomon követhető volt az, hogy a súlyának, a bevételeinek, a pénzmozgásának megfelelően történtek meg a különböző büntetések akár a nagy bevásárlóláncokkal kapcsolatban, és lehetne sorolni tovább, hogy mely területeken.

Ami a külföldi és a belföldi kérdést illeti, Veres János ezt a kérdést fölvetette. Tényleg, valóban lehetett volna ebben a kérdéskörben lépni. Schiffer képviselőtársamék benyújtják a módosító indítványt, bizottsági üléseken ezek a módosító indítványok meg lesznek vitatva, és majd meglátjuk, hogy milyen eredménnyel fog a parlament elé kerülni végszavazás kérdésében.

A másik ilyen kérdés, amit külön föl szeretnék vetni, és ez pontosan a pénzmosással kapcsolatos: nem véletlen, hogy maga a törvény is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény egy új 5/A. §-sal egészül ki, hogy az esetleges nagy mennyiségű valuta kezelésére tekintettel szükségessé vált az eljáró hatóság tekintetében az irányadó eljárási rend megalkotására vonatkozó felhatalmazás beillesztése magába a törvénybe.

Nagyon jól tudjuk, hogy milyen hatalmas összegek vándoroltak ki az országból, vagy milyen hatalmas pénzmozgások történtek a különböző off-shore cégeken keresztül. Ezeknek valóban megpróbált maga a törvénykezés is úgy utánamenni, hogy a kikerült pénzeknél, ha valaki visszahozza ezt a forrást, akkor bizonyos adóamnesztiát vagy kedvezményt kap, és ha jól tudjuk, 2012. december 31-éig olyan 100 milliárd forint került vissza, került az adózási rendszerbe.

(20.40)

Most én is csodálkozom azon, hiszen az Európai Unió által 10 milliárd euróra biztosított ciprusi kérdés hatalmas válságot váltott ki a banki szektor területén, fogalmazzunk úgy, hogy a betétesek területén és az off-shore cégek területén is, mert három napja tulajdonképpen a ciprusi bankok be vannak zárva, a mai törvénykezés fogja eldönteni azt, hogy mi az az összeghatár, ami alatt adott esetben nem adóztatják meg magát a forrást, és milyen összeghatár fölött, tehát ebbe bele fognak tartozni az off-shore pihentető források is, és milyen mértékben fogják ezeket megadóztatni. De milyen válságot tud kiváltani egy ilyen lépés ott, amelyik ország tulajdonképpen magának az off-shore forrásoknak a pihentetését engedélyezte, és azokat a forrásokat, ki tudja, milyen eszközökkel és kamatoztatással, kamatoztatási rendszerrel forgatják be máshová? Ez a nagy kérdés, hogy hová forgatják be, és egyáltalán milyen célokat fog ez szolgálni.

Én is azt mondom egyébként, hogy a 2007-es törvényhez képest ez bővíti és kitágítja annak a körét, hogy több ellenőrzési folyamaton keresztül lehessen látni a valódi pénzmozgásokat, a pénzmosás elleni küzdelmet és az ezzel összefüggő terrorizmus kérdését is. Nem véletlenül tartalmazza maga a törvény a fegyverkezés nagy kérdését, és lehetne sorolni tovább, hogy melyek azok a területek, amelyeken szigorítani kíván az Európa Tanács, az Európai Unió, az összes nemzetközi szervezet, hiszen Magyarország nagyon sok nemzetközi szervezet tagja, és Magyarország is, fogalmazzunk úgy, az elsők között volt abban a kérdésben a törvénykezésben is, hogy a terrorizmus és a pénzmosás kérdését törvényi szinten is megpróbálja kezelni.

Nem késtünk el, Schiffer képviselőtársam, mert ahogyan Mirkóczki képviselőtársam fogalmazott, hogy Magyarország nem fertőzött terület, akkor miért is van szükség erre a törvényre. Tehát a kettőt próbálom egymással szembeállítani, az ön által mondottat és a képviselőtársam által mondottat. Tehát én azt mondom, hogy ha ezeket a lépéseket megtesszük, akkor sokkal nagyobb rálátása lesz a különböző ellenőrzési hatóságoknak és a pénzügyi szervezeteknek is, és valóban lehet csökkenteni a pénzmosás és a terrorizmus pénzmozgásának az útjait, lehetőségeit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm, elnök úr. Kedves Ékes képviselő úr, az a helyzet, hogy a lényegét nem értette meg - lehet, hogy ez az én hibám - annak, amit elmondtam. Én feltettem egy kérdést arról, hogy miért van a késlekedés. Én erre egy választ vártam. De a törvényjavaslattal szembeni kritikánk középpontjában nem az áll, hogy miért késlekedett, mert legalább itt van. Egyetlenegy szóval, egyetlenegy szóval nem azt kritizáltam, hogy miért nő a szigor, sőt azt mondtam el, szerintem eléggé szabatosan, érthetően a felszólalásom elején is és a végén is, hogy a szigorítást üdvözöljük. Arra nem kapunk választ, legfeljebb csak a szokásos cinikus kormánypárti mondatot, hogy nyújtsuk be, azután majd a bizottságok megvizsgálják - ezt már ismerjük -, hogy miért felejtik ki önök is, mint ahogyan kifelejtették az önök elődei is, a kiemelt közszereplői kategóriából azokat, akiknek történetesen Magyarországon van az állandó lakhelyük. Miért felejtik ki ezeket az embereket? Nem sopánkodni kell azon, hogy mennyi milliárd vándorol ki Ciprusra meg ide, oda, amoda, nem itt kell fenyegetőznie a miniszterelnök úrnak, hanem utána kell menni, és nem zengzetes szónoklatokkal kell utánamenni, hanem például azzal, hogy a Ptk.-ban elejét veszik annak, hogy Magyarországon átláthatatlan struktúrájú cégek bejegyzésre kerüljenek, másrészt pedig azzal kell az elejét venni, hogy a pénzmosás elleni rezsimnek ezeket a szigorított szabályait kiterjesztik a belföldi lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplőkre. Erre adjon választ, Ékes képviselő úr: kit rejtegetnek, kit mentegetnek, hogy továbbra is a kiemelt közszereplői kategória kizárólag a belföldi lakóhellyel nem rendelkező személyekre vonatkozik?

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek: Horváth János képviselő úr, Fidesz.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Schiffer Képviselő Úr! Öntől hozzá vagyunk szokva az elemzéshez, a lényeg megtalálásához. Nem mindig sikerül önnek sem, de Schiffer képviselő úrra ez jellemző. Most azonban úgy hangzik, és hangzik, hogy ez szőrszálhasogatás. Az idő persze, hogy nagyon fontos, no de ahhoz, hogy valamit megreparáljunk, elemezni kell, tapasztalatra van szükség, a tényezők megfigyelésére, észrevételére, és a téma, hogy azok, akik rejtegetnek, nem fajankók, tudják, hogyan rejtegessenek. Tehát a kibogozásához, a nyomozásához idő kell.

Örülök, hogy ön emlegeti az időtényezőt. A mulasztás bűnét én igen gyakran előhozom, fontosnak tartom, mégis a lényeg itt a mechanizmus, ahogyan a pénzmosás történik, az, hogy annak a kinyomozásához és a részletek felderítéséhez Veres János miniszter úrnak szüksége volt rá, a mai miniszter úrnak és az apparátusának is szüksége van időre. Néha, amikor indokolt, inkább türelmes vagyok, mint elhamarkodni törvényeket, azután meg reparálni kell, éppen a sietés miatt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Ékes József képviselő úr.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azzal próbálok vitatkozni állandóan Schiffer képviselőtársammal, amikor hozzászól, hogy ön mindig feltételezésekbe bocsátkozik, hogy kit rejtegetnek. Nem tudom, van-e itt valaki, nincs itt senki a pad alatt, de ha önnek valamilyen tudomása van ilyen eseményekről, önnek is kötelessége megtenni esetlegesen azokat a lépéseket, amelyekkel felhívja a figyelmet. Nem is kell ezt nyilvánosságra hozni, képviselőtársam, de felhívja a figyelmet arra, hogy adott esetben hol, mikor és milyen formában történnek ilyen irányú visszaélések. Képviselő úr, ilyen egyszerű a dolog. Tehát ne kezdjen bele gyanúsítgatásokba! Nagyon jól tudja, hogy ebből az országból mennyi pénz áramlott ki az elmúlt időszakban, nagyon jól tudja, az elmúlt huszonegynéhány év alatt mennyi pénz áramlott ki. Tehát a közös érdek az, és az Európa Tanáccsal együtt a közös érdek az, hogy ezeknek - fogalmazzunk úgy - az útját megnehezítsük, levágjuk a fejét, és adott esetben azokat a forrásokat, amelyeket kimentettek, vissza is lehessen származtatni. Tehát ennek az egésznek ez az elsődleges célja.

A másik oldalon pedig az, hogy Magyarországon is, ha megfigyelte, és ennek ön is részese volt, hiszen a cégalapítások, a cégfelszámolások, az újraindítások, ugye, itt a körbetartozást értem, itt lehetne néhány dolgot felsorolni, önnel együtt én is tudnék rengeteget elmondani, tehát ezek körül is a törvénykezés alapján megnehezültek a körülmények abban az irányban, hogy az ilyen jellegű személyek, cégek adott esetben ne tudjanak egyik napról a másikra, egyik nap megszüntetni, másik nap másik céget alapítani. Tehát ön is nagyon jól tudja, hogy folyamatában a törvénykezés területén rendre születnek olyan törvények, amelyek ezen a területen is megpróbálnak akadályokat gördíteni. Mindig van új a Nap alatt, ezt szokták mondani egyébként, mert ha holnapután lesz egy új információ, akkor adott esetben (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) kölcsönösen meg tudjuk osztani egymással, de nem tudjuk, hogy mi lesz ez az új információ, sem ön, sem én nem tudom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Schiffer András képviselő úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm, elnök úr. Ékes képviselő úr, el lehet mondani harmadjára is azt, hogy mindannyian tudjuk, mennyi pénz vándorolt ki ebből az országból - de miért hagyták, hogy így legyen? Önök kormányoztak az elmúlt 20 évben, önök, illetve az önökkel szemben ülő frakcióhoz tartozók - miért hagyták? Erre válaszoljon! És ha már eddig hagyták, akkor miért nem zárják be a kiskapukat? Én erről beszéltem, Ékes képviselő úr. Hogyha annyira tisztában vagyunk azzal, hogy mennyi pénz áramlott ki ebből az országból off-shore paradicsomokba, akkor miért nem tesszük ezt lehetetlenné? Miért nem engedi ön, miért nem engedi a kormánypárti frakció, hogy ezeket a kiskapukat bezárjuk? Erről beszélek!

Most a feltételezéseket szerintem inkább hagyjuk. Ha ön olvas Magyar Nemzetet - szerintem olvasott az elmúlt években Magyar Nemzetet -, azért a Magyar Nemzetben is elég sok konkrétum előjött azzal kapcsolatban, hogy úgy mégis miféle ilyen történetek lehetnek, amikor a tűzhöz közel álló emberek hirtelen Cipruson alapítanak cégeket, és áramoltatnak ki vagyonokat. De én itt most nagyon konkrét dologról beszéltem, Ékes képviselő úr, legyen szíves erre válaszolni.

(20.50)

Én azt vetettem fel, és erre terjesztettünk elő módosító javaslatot, hogy a Pmt. 16. § (1a) bekezdésében jelenleg az van, hogy ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, s a többi. Mi azt javasoljuk, hogy a "külföldi lakóhellyel rendelkező" kitétel maradjon el. Ne csak a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfelek esetén, ha azok kiemelt közszereplők, kelljen fokozott óvatossággal eljárni. Egyetért ezzel, Ékes képviselő úr? Akkor szavazza majd meg a bizottságban a módosító javaslatunkat!

Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, kérdezem Szatmáry Kristóf államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

Készülődik, öné a szó, államtitkár úr.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Próbálok nagyon röviden reagálni, és inkább itt a végével kezdeném. Talán Schiffer képviselőtársam jól ismeri a parlamenti eljárási rendet és általában a vitákat. A részletes vitát most lefolytatni azért nehézkes, mert a kormány meg miniszter úr fog nyilatkozni a módosító indítványokról, aminek a terepe lesz a részletes vita kerete. Tehát most arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen módosítókat támogat a kormány meg mit nem, és ebből hipotetikusan bárkit vádolni azzal, hogy rejtegetne, ez nem ildomos. Ezt ön is tudja, de ezt most elnézzük, vagy én legalábbis azt gondolom, hogy ezt betudom itt a vita hevének, ha lehet ezt így fogalmazni.

Még egy dolgot azért szeretnék helyretenni, csak a dolgok tisztánlátásáért. Tehát különbséget kell tenni olyan pénzek között, amelyek bűncselekményből származnak vagy terrorizmusból, és ezek külföldre vándorolnak, és az Európai Unió adta keretek között van egy olyan pénzmozgás is - és nem akarok arányokat mondani -, ami sajnos, mondhatni azt, hogy legális, egyszerűen a kisebb adózás felé mozdul el bizonyos pénzügyi tőke, és az Unión belül adta lehetőségeket figyelembe véve oda viszi a székhelyét, ahol kisebbek az adók. Ezzel egyetlenegy dolgot lehet tenni, amit, azt gondolom, a mostani kormány a lehető leginkább megtett, ez az, hogy csökkenti az adókat. Csökkenti például a társasági nyereségadót és csökkenti a személyi jövedelemadót. Ez a legnagyobb fegyver, amivel ez ellen lehet küzdeni.

Csak ugye itt beszélünk száz meg nagyon nagy összegekről, csak tudni kell, hogy ezeknek az összegeknek egy része nem bűncselekményből származik, nem pénzmosásból származik, hanem azért sajnos - vagy nem sajnos - az Unióban vagyunk, vannak lehetőségek, ami alapján egyszerűen a székhely áthelyezésével ezek a pénzek kivihetők. Ebben egyetlenegy lehetőség van, amiben a magyar kormány nagyon-nagyon komoly eredményeket ért el, hogy Európa egyik legalacsonyabb társasági nyereségadóját hozta létre Magyarország, egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, amivel, azt gondolom, hogy a Magyarországról való pénzkiáramlás tekintetében a legnagyobb lépést tette.

De visszatérve a konkrét törvényjavaslatra, mert a törvényjavaslat nem erről szól egyébként, amiről a vita nagy része kirajzolódott, azt gondolom, abban egyetértünk - és köszönöm is a támogatást -, ez arra vonatkozik, hogy a bűncselekményből, a terrorizmusból és egyéb korrupcióból származó pénzek fölszámolásának átláthatóságát, eszközrendszerét bővítsük. Erről szól a törvényjavaslat, ehhez a módosító indítványokat köszönjük, meg fogjuk vizsgálni, és bízom benne, hogy közös érdekek alapján - hiszen a mindenkori kormányok legnagyobb érdeke, hogy ezeket a pénzeket itthon tartsa, illetve a csírájában elfojtsa, hiszen az adófizetők pénzéről van szó -, a közös céljaink mentén egy jó törvényjavaslatot fogunk tudni elfogadni.

Köszönöm a vitát, és bízom benne, hogy a módosító indítványokkal jobbá tudjuk tenni a javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10220. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Öné a szó, miniszter úr.

Felszólalások:   425-443   443-473   473-509      Ülésnap adatai