Felszólalás adatai

(15.00)

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A kkv-szektor állítja elő a magyar GDP mintegy felét, és ez a szektor adja a versenyszférában foglalkoztatottak 70 százalékát, 2 millió embert. E számok, bár széles körben ismertek, eleget ismételgették ezt önök is az ellenzékben töltött évek alatt, most mégis olybá tűnik, hogy nincsenek tisztában velük. Bár közhely, hogy a kisvállalkozások versenyképessége alapvető jelentőségű a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából, önök azonban érzéketlenek e problémára, máskülönben mi magyarázat lenne azokra az intézkedésekre, amelyek nemcsak nehézséget, de talán túlzás nélkül állítható, hogy csapást jelentenek a kkv-szektorra.

A következőkben három ilyen területet emelnék ki:

1. A minimálbér költségének drasztikus emelése, az adójóváírás kivezetése az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató cégek esetében még a bérkompenzációval együtt is 5 százalékos bérköltség-növekedést eredményez. Előzetes felmérések szerint ezrek kerülhetnek az utcára különösen a munkaintenzív termelést végző vállalkozásoknál, márpedig a magyar vállalkozások döntő többsége ebbe a kategóriába esik, szemben a külföldi óriásvállalatokkal.

2. Az általános járulékemelés és adóemelések - elég itt a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelésére vagy az eva kulcsának 7 százalékponttal való emelésére gondolni - még szűkebbre szabják a vállalkozások mozgásterét. Azt felesleges is már ismételgetni, hogy az ígéretekkel ellentétben több adónem van, mint valaha volt, miközben az adórendszer egyre bonyolultabbá válik.

3. Hadd hívjam fel végül a tisztelt Ház figyelmét a vállalkozásokat fenyegető újabb veszélyre, a hitelszűkére. A dilettáns gazdaságpolitikának hála, a hazai monetáris politika kénytelen ismételten kamatemelési ciklusba kezdeni, miközben a világban rekordalacsony jegybanki kamatokat látunk. Jelentősen drágulnak a hitelek, köztük a vállalkozói hitelek is, miközben a pénzintézetek hitelezési forrásai szűkülnek, és minden jel szerint a jövőben még tovább fognak szűkülni, így még inkább kénytelenek lesznek a hitelezést visszafogni.

Az EBRD felmérései alapján a kisvállalkozások szerint Kelet-Európában Magyarországon a legnehezebb banki hitelhez jutni már évek óta. Húsz éve tart a helyzet, hogy csak a legmegrögzöttebb kisvállalkozások maradnak életben. Másfél év alatt önök újabb három csapást mértek a vállalkozókra. Megemelték a minimálbér költségét, emelik a járulékokat és szűkítették a hitelezést.

Kérdezem tehát, hogy mikor váltanak végre gyökeresen irányt. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ami talán önnek rossz hír, az a vállalkozásoknak, legalábbis a kis- és középvállalkozásoknak biztosan nem, tehát hogy nem kívánunk változtatni az eddigi gazdaságpolitikán, hiszen az eddigi gazdaságpolitikánknak is a fő szempontja az volt, hogy próbáljuk segíteni, támogatni a hazai kis- és középvállalkozásokat.

Ön itt néhány példát elmondott, ami már önmagában is ad némi koherenciazavarra utaló jelet. Egyrészt nem értettem, hogy hogyan jön össze, hogy ugyanazt a vállalkozói csoportot sértené a minimálbér emelése és az eva 37 százalékra emelése, hiszen tudjuk jól, hogy az evás cégek jelentős részében nincs bejelentett munkaerő, hiszen teljesen más irányú gazdasági tevékenységet végeznek az eva-vállalkozások és a minimálbér által érintett vállalkozások.

A minimálbérrel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy a megemelt minimálbér így is a közép-európai térség legalacsonyabb minimálbére, tehát itt semmiféle versenyhátrány nem érheti a hazai vállalkozásokat. Persze erre nem kell büszkének lennünk, hiszen a hosszú távú cél az, hogy a magyar gazdaság versenyképessége lehetővé tegye azt, hogy a magyar minimálbérek elérik az európai, sőt a környező országok minimálbérszintjét is.

Ami egyébként hiányzott az ön felszólalásából, annak a felsorolása, hogy milyen intézkedések történtek. Itt, az elején hadd mondjak egy példát arra, hogy ön nem egészen korrektül fogalmazta meg a kérdését sem, mert nem nőtt a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók összes száma. Azzal kezdődött ez a kormányzati gazdasági ciklus, hogy 10 kisadót eltörölt a kormányzat. Ma a kis- és középvállalkozásnak 23 adónemmel kell megbirkóznia, ez sem kevés egyébként, de ez korábban 28 volt. Tehát az az állítás, hogy növekedett volna az adók száma, egyszerűen nem állja meg a valóság próbáját.

De egyébként változott a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó szabályozás, az elvárt jövedelem szabályozásának ma is kedvező változások történtek, az adminisztrációcsökkentésben csak néhány példát: a házipénztár szabályainak egyszerűsítésétől kezdve a NYENYI-adatlap eltörlésén át jó néhány, egyébként a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentő lépés történt. Ugyanígy a most parlament előtt lévő munka törvénykönyve is a vállalkozók számára ad egy rugalmasabb munkaerő-piaci lehetőséget.

Egyébként a bírságolási rendszer is jelentősen változott, nem lehet bírságolni a vállalkozásokat elsőre pénzbírságra, és nem lehet az állami szervek részéről a kirótt pénzbírságot a saját költségvetésükbe bevonni. Tehát jó néhány olyan intézkedés történt, amely kifejezetten a hazai kkv számára volt előnyös. De a hitelezés tekintetében - annak ellenére, hogy érezzük a problémát - el kell mondani, hogy a mostani kormányzat a Széchenyi-kártyaprogram keretében újabb hitelhez jutási lehetőséget biztosított a kis- és középvállalkozások számára, a korábban jól működő és 1000 milliárd forintot 157 ezer vállalkozáshoz eljuttató Széchenyi-kártyaprogramot kiegészítette a forgóeszközhitel, a beruházási hitel és az agrár-Széchenyi-kártyaprogamokkal is. Egyébként ennek ellenére valóban a jövő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a nemzetközi bankok által csökkentett hitelkihelyezést hogyan tudjuk pótolni a magyar piacon. Erre vonatkozóan vannak terveink, és amikor odaérünk, ezt meg is fogjuk ismertetni a közvéleménnyel.

Összességében azt tudom mondani, hogy a kormányzat továbbra is eltökélt a kis- és középvállalkozások segítése érdekében, és azok az intézkedések épp az ellenkező irányban mutatnak, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban hozott, mint amit ön itt állított. Ennek tükrében kérem, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm. A választ nem áll módomban elfogadni. Kezdem a legvégén: a legrészletesebben a hitelszűkére utalt, és valóban nem lehet függetleníteni a nemzetközi globális válságtól, ugyanakkor arról egy szót sem szólt, hogy az önök bukott gazdaságpolitikája hogyan járult hozzá ehhez a hitelszűkéhez, hogyan vezetett ez a gazdaságpolitika ahhoz, hogy a jegybanknak kamatot kell emelnie. Erről kellene számot adniuk a választóknak.

A másik két kérdésre meglehetősen semmitmondó választ kaptam. Először is szeretném újra leszögezni, hogy nem a minimálbért emelik, hanem csak annak a költségét. Akik minimálbéren foglalkoztatottak, azok nem fognak semmivel sem többet hazavinni, csak többet kell utánuk fizetni a munkáltatóknak.

Végül pedig egy szót sem szólt a járulékemelésről. Önök végigkampányolták az országot azzal, hogy járulékot fognak csökkenteni, ehhez képest Kóka János programját valósították meg, az egykulcsos adót. Kiesett Kóka János a parlamentből, és önök felhatalmazás nélkül az ő programját valósítják meg. Szerintem ez felháborító. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 171 igen szavazattal, 50 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodó szavazat mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tóth Csaba, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez: "190 ezer ember, 190 ezer levél, talán 190 millió forint megtakarítás?" címmel. Tóth Csaba képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   67-72   73-79   79-85      Ülésnap adatai