Felszólalás adatai

Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.)

280 igen, 61 nem, 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a javaslatsort.

Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel még további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 3. és az azokkal összefüggő 4. és 33. pontjaiban Dorosz Dávid és mások a törvényjavaslat 1. § c) pontja cb) és cd) alpontjának, valamint a 20. § (2) bekezdésének elhagyásával azt javasolják, hogy ne szűnjön meg a korengedményes és a csökkentett összegű korengedményes nyugdíj. Az LMP kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

69 igen, 278 nem, 0 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 6. és az azzal összefüggő 12., 13., 15., 17., 18., 19., 21., 24. és 25. pontjaiban Dorosz Dávid és mások az 1-5. §-ok egyes rendelkezéseinek módosításával azt javasolják, hogy a már megszerzett nyugdíjjogosultságok ne alakuljanak át korhatár előtti ellátássá, illetve szolgálati járandósággá. Az LMP kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

104 igen, 242 nem, 0 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 9., 10. és 11. pontjában Szili Katalin a 3. § (2) bekezdésének módosításával azt javasolja, hogy a személyi hatály alóli mentesüléskor a szolgálati időt is figyelembe kelljen venni. Szili Katalin és tizenegy képviselőtársa kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

97 igen, 251 nem, 0 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 23. pontjában Bertha Szilvia az 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe új rendelkezést javasol. Ebben a szolgálati járandóság megszüntetésének további tilalmát terjeszti elő. A Jobbik-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

89 igen, 248 nem, 7 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Ugyancsak Bertha Szilvia az ajánlás 26. pontjában az 5. §-t a szolgálati járadék csökkentése megszüntetésének tilalmával egészíti ki. A Jobbik-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

95 igen, 244 nem, 6 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 30. és 32. pontjaiban Bertha Szilvia a törvényjavaslat 16. § (2) és (3) bekezdésének elhagyását javasolja, amelyek a feketefoglalkoztatással és a szolgálati járandósággal összefüggő szankciót tartalmazzák. A javaslatsor magában foglalja az ajánlás 31. pontját. A Jobbik-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

94 igen, 245 nem, 7 tartózkodás, nem ment a javaslat.

Most az ajánlás 31. pontjában Dorosz Dávid és mások indítványáról döntünk. Az LMP kérésére határoz az Országgyűlés, most! (Szavazás.)

102 igen, 245 nem, 0 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Van-e valakinek tudomása arról, hogy valamiről nem döntöttünk? Az szóljon most, vagy hallgasson mindörökké! (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor bejelentem, hogy a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás. Az előterjesztést T/4862. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4862/13. számon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 1., 4., 5., 6., 8., 10., 11. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de az 1., 4., 5., 8. és 11. pontokról a frakciók szavazást kértek.

(20.30)

Tájékoztatom Önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás egyetlen pontját sem támogatja. A bizottsági állásfoglalásra és a frakciókérésre figyelemmel egyes javaslatokról döntenünk kell.

Az ajánlás 1. pontjában Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág képviselő asszonyok az 1. §-t a szakképzési hozzájárulás további céljaival egészítik ki. Az LMP-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

100 igen, 244 nem, 0 tartózkodás. Nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 2. pontjában Kőszegi Zoltán a törvényjavaslat 5. § a) pontját új ac) alponttal kívánja kiegészíteni. Ezzel a szakképzési hozzájárulás teljesítésének lehetőségeit kívánja bővíteni. A javaslat összefügg a 7. ponttal, így ezekről együtt döntünk.

Az oktatási bizottság támogatja, a foglalkoztatási bizottság nem támogatja. És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

92 igen, 244 nem, 7 tartózkodás. Az Országgyűlés nem támogatta a javaslatot.

A 3. pontban az oktatási bizottság az 5. § kiegészítésével tovább bővíti a hozzájárulás-teljesítés lehetőségeinek körét. A javaslat összefügg a 12. és 13. pontokkal, így ezekről most együtt döntünk. Kérem, szavazzanak, most! (Szavazás.)

102 igen, 241 nem, 0 tartózkodás. Nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 4. pontjában Gúr Nándor és Sós Tamás az 5. § kiegészítésével azt javasolják, hogy a szakképzési hozzájárulás fennmaradó része a felhalmozási támogatás nyújtásával is teljesíthető legyen. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

54 igen, 248 nem, 44 tartózkodás. Nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 5. pontjában Ferenczi Gábor a 6. § módosításával azt kezdeményezi, hogy a szakképzési hozzájárulásból fennmaradó nettó kötelezettséget ne csak adóhatósági számlára történő befizetéssel lehessen teljesíteni. A Jobbik-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

59 igen, 286 nem, 0 tartózkodás. Nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 8. pontjában Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág a törvényjavaslatot új rendelkezésekkel egészítik ki. Ezekben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács feladatait és hatáskörét terjesztik elő. Az LMP-frakció kérésére szavazunk, most! (Szavazás.)

55 igen, 242 nem, 44 tartózkodással nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 9. pontjában Ferenczi Gábor a törvényjavaslat 11. § a) pontjának módosítását javasolja. Ezzel foglalkoztatotti létszámtól függetlenül lehetővé kívánja tenni a szakképzésben való részvételt. Az oktatási bizottság támogatja, a foglalkoztatási bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

82 igen, 239 nem, 17 tartózkodás. Nem ment át a javaslat.

Az ajánlás 11. pontjában Gúr Nándor és Sós Tamás a törvényjavaslatot új rendelkezéssel egészítik ki. Ebben azt kezdeményezik, hogy a nyelvi képzést a munkáltató a szakképzési járulék részbeni igénybevételével is finanszírozhassa. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk! (Szavazás.)

101 igen, 241 nem, 0 tartózkodás. Nem ment át a javaslat.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal végére értünk.

Arra figyelemmel, hogy az Országgyűlés egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el, a Házszabály rendelkezései alapján most sor kerülhet a zárószavazásra is. Felhívom figyelmüket, hogy az előterjesztés eredeti szövegében leírási hiba szerepel. Az egyes alcímek sorszámozása értelemszerűen 1-től 10-ig terjed. Kérem, hogy a szavazás során ezt vegyék figyelembe.

Kérdezem tehát önöket, elfogadják-e a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló T/4862. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak, most! (Szavazás.)

244 igen, 85 nem, 16 tartózkodás. Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot.

Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke kérje az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. Kérem, szavazzanak, hozzájárulnak-e ehhez. (Szavazás.)

243 igen, 86 nem szavazattal és 13 tartózkodással az Országgyűlés elfogadta a javaslatot.

Soron következik az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/4662. számon, az egységes javaslatot T/4662/183. számon kapták kézhez a képviselők.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, most a záróvitára kerül sor. Az alkotmányügyi bizottság a benyújtott módosító javaslatokról elkészítette ajánlását, amely T/4662/197. számon a hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy a 77/1. pontot előterjesztője visszavonta, így erre nem nyílik meg a záróvita, és nem is döntünk róla.

Indítványozom, hogy a további benyújtott javaslatokat egy szakaszban vitassa meg az Országgyűlés. Ha ezzel egyetértenek, kérem, jelezzék! Valami határozottabb jelzést is elfogadok. (Szavazás.) Köszönöm a segítségüket.

Az Országgyűlés többsége ezt elfogadta, így tehát egy szakaszban vitatkozunk.

Ügyrendi jelentkező, Volner János képviselő úr, Jobbik.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az iromány szövege hivatkozik a 4662/197. számú irományra, amely az iromány szövegezett változata szerint fönt van az Országgyűlés honlapján, azonban nem található ott, ezért javaslom, hogy legalább toljuk el a jövő hétre az adótörvények vitáját, és a szavazásra a jövő héten kerüljön sor, tekintettel arra, hogy nem elérhető az Országház honlapján jelenleg.

Azért is javaslom ezt önöknek, tisztelt képviselőtársaim, és elsősorban az ellenzéki képviselőkre, és főleg a Jobbik-frakcióra gondolok, mert minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a kormány újabb népnyúzó, sanyargató, megszorító intézkedését a parlamentarizmus eszközeivel megakadályozzunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Értem a képviselő úr álláspontját. Miután előttem ebben a pillanatban nincs gép, de az információim szerint egyébként fent van a honlapon, így... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nincs fent.) A főtitkárhelyettes úr jelzi, hogy fent van a honlapon. (Közbeszólások, zaj.)

Ügyrendi javaslat hangzott el. Miután én most ezt nem tudom eldönteni, hogy fent van-e a honlapon vagy nem, ezért a Házszabály értelmében el kell azt fogadjam, hogy ez egy ügyrendi javaslat, így meg kell kérdeznem a frakciók álláspontját az ügyrendi javaslatról. Azt gondolom, hogy ez a házszabályszerű.

Kérdezem, hogy egyes képviselőcsoportoknak az ügyrendi javaslatról mi az álláspontjuk. Kérem, jelentkezzenek! Kovács Tibor képviselő úr, MSZP.

(20.40)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi javaslatot teljes mértékben indokoltnak tartjuk, már csak azért is, mert olyan tömegű módosító indítványt nyújtott be a kormány a záróvitában, közel 100 oldal, képviselőtársaim, a koherenciás módosító indítványok tömege, ez egyszerűen képtelenség! Délelőtt tárgyalta meg az alkotmányügyi bizottság. Ha komolyan veszik azt, hogy önök képviselők, és felelős döntést kell hozniuk, nem tehetik azt meg, hogy ma szavazzunk erről a több mint 100 módosító indítványról, mert erről felelősen nem lehet dönteni.

Tehát azt kérem, tisztelt elnök úr, és kérem az Országgyűlést is, támogassák az ügyrendi indítványt, mert teljesen indokolt, hogy a jövő hétig legyen alkalma minden képviselőcsoportnak áttekinteni a módosító indítványokat, és felelősen dönteni.

Az MSZP képviselőcsoportja támogatja az indítványt. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a frakciókat, kívánnak-e az ügyrendi kérdéshez hozzászólni. Schiffer András frakcióvezető úr, LMP!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Támogatjuk, hogy halasszuk el a szavazást, tudniillik, hogy mivel állunk szemben, teljes a koherenciazavar a kormányzásban, hiszen sikerült a cégeljárást is itt majdnem teljesen újraszabályozni (Moraj a kormánypártok soraiban.) zárószavazás előtti módosítókban az adótörvényeknél, és egy olyan szabályozási területről van szó, ahol egyébként egy törvénycsomagot holnap kezd el tárgyalni a parlament. De, hogy teljes legyen az önök kormányzásában a koherenciazavar, pár hónap után újra előveszik a szerencsejáték-törvényt a pénznyerő automaták kapcsán, és ezt is újraszabályozzák, jóllehet, két hónappal ezelőtt ezt bőven megtették már egy zárószavazás előtti módosítóban.

Ennek az áttekintésére nemcsak nekünk, de önöknek sincsen idejük, gondolom, ez persze önöket nem is zavarja, bennünket annál inkább, éppen ezért indítványozom, hogy a zárószavazást halasszuk el, illetve a záróvitát a jövő héten folytassuk. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több frakciót bejelentkezni, ezért az Országgyűlés levezető elnökeként nem kívánnám eldönteni azt a kérdést, hogy ügyrendi javaslatként ez elfogadható-e vagy sem.

Közben tájékoztatást kaptam, hogy 19 óra 3 perckor került fel az Országgyűlés honlapjára. Ennek értékelését ki-ki a maga szája íze szerint végezze el, de az ügyrendi javaslatról most szavaz az Országgyűlés, lehetősége van minden képviselőnek mérlegelni, hogy az elhangzott ügyrendi javaslatot elfogadja-e.

Kérdezem tehát, tisztelt Országgyűlés... (Balog Zoltán felé:) Van valami problémája a képviselő úrnak, államtitkár úrnak? A jegyző úrhoz szólt. (Dr. Szűcs Lajos: Igen, hozzám szólt.) Jó, csak szavazás közben vagyunk, és nem szeretném, ha szavazáskor nem jól tenném fel a kérdést esetlegesen a Fidesz-frakcióból érkező javaslat miatt. (Dr. Szűcs Lajos jelzésére:) Rendben van, köszönöm szépen, jegyző úr.

Ebben az esetben kérdezem tehát az Országgyűlést, elfogadják-e az ügyrendi javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

93 igen szavazat, 239 nem, 1 tartózkodás, az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatot. (Zaj.)

Ezek szerint egy kis figyelmet kérek, mert most eszerint megindítjuk a záróvitát, tehát kérem, hogy a bejelentkező képviselők az ajánlás 1-111/3. pontjaira, a 77/1. kivételével jelentkezzenek be. (Taps az MSZP soraiban. - Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiban, többek közt: Haladjunk! Haladjunk! - Az LMP képviselői elhagyják az üléstermet. - A Jobbik több képviselője a kijáratnál várakozik. - Csenget.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék szót adni, ha megengedik, és adnak rá lehetőséget. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Az első bejelentkező Tukacs István képviselő úr lesz, de addig nem tudok szót adni, amíg ekkora hangzavar van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én szívesen tartok technikai szünetet, ha úgy érzik, hogy elfáradtak. Amint észrevehették, eléggé pörgettem a szavazást, azt viszont engedjék már meg nekem, képtelen vagyok szót adni ekkora zajban. Ha nem kiabálnak be százan, hogy haladjunk, akkor nem lesz zaj, és meg fogom kérni a Jobbik frakcióját, döntsék el, hogy bent maradnak vagy kimennek, de üljenek le, hogy tudjunk tovább dolgozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném folytatni a munkát. Ebben az esetben megadom a szót Tukacs István képviselő úrnak, normál szót kérve az MSZP-frakció nevében.

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak kellemesebb pillanatok is, amikor az ember hozzászól a parlamentben.

Ez a mostani pillanat két okból nem kellemes, részben azért, mert a kormányzati többség azt gondolja, az előterjesztések tanulmányozása nélkül is van döntés, és az demokratikus, részben pedig azért, mert úgy láttam, ellenzéki képviselőtársaim egy része joggal háborodott fel ezen az eljáráson.

Önmagában, tisztelt Ház, az is felháborító, hogy mintegy 100 oldalnyi módosító indítvány érkezik be egy szavazás délelőttjén, anélkül, hogy módot adna bárkinek arra, hogy ezekben elmélyedjen. Azonban néhány dolgot szeretnék megemlíteni ezekből a módosításokból, amellyel csak arra kívánok rávilágítani, hogy a kormányzati többség nem konzekvens, nem következetes a saját maga céljaival szemben sem. Ez a két dolog a személyi jövedelemadó bérkompenzációja, a másik pedig az eva.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök kitaláltak egy olyan bonyolult adórendszert most a személyi jövedelemadó kompenzációjához, amely - hogyan is mondjam - oldalba rúgja azt az elképzelést, hogy önök egyszerűsítik az adórendszert. Azért találták ki, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy egykulcsos az adórendszer, miközben kétkulcsos, és görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy kivezessenek olyan tételeket, amelyekkel az alacsony keresetűek rosszul járnak. Ezért tehát valami elképesztően bonyolult módon vonják be a munkáltatókat is abba a játékba, hogy kompenzáljanak. (Folyamatos moraj a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálom a hangom - hogyan is mondjam - erősségével ellensúlyozni azt a beszélgetést, ami a Házban folyik ilyen komoly téma kapcsán, de azt meg kell jegyeznem, mégiscsak botrány, miközben azt mondják, hogy a vállalkozók számára adminisztrációs terhet csökkentenek, az egykulcsos adórendszerrel pedig jót tesznek az embereknek, a vállalkozók számára bonyolultabbá teszik ezt az adózási rendszert, és a továbbiakban is fennáll az esélye, hogy az egykulcsos adórendszerrel rosszabbul járnak a kevesebbet keresők.

A másik ilyen kérdés az eva. Működött hazánkban egy olyan adórendszer, amelynek az volt a lényege...

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanatra hadd szakítsam félbe, elnézést. Ma szerintem képtelenség elmondani egy... (Tukacs István: Hálásan köszönöm, elnök úr, hogy segít ebben, hogy ne üvöltsem ki a tüdőmet.) A részletes vitában és más vitában sem lehet így értelmes hozzászólásokra értelmesen figyelni, ezért a következő a javaslatom. Abban az esetben, ha ekkora lesz a zaj a részletes vitában, én szünetet fogok elrendelni, és megvárjuk, amíg kipihenik magukat a képviselők. (Taps az MSZP soraiban.)

A második verzió, hogy kénytelenek lesznek végighallgatni, viszonylag úgy, ahogyan azért még emberi módon lehet ebben a teremben egymással kommunikálni az ellenzéki képviselők hozzászólását. Legalább ennyi lehetősége hadd legyen meg az embernek, hogy arra kéri önöket, vegyenek részt a vitában, ha nincs is bejelentkezve egyetlenegy kormánypárti képviselő sem.

Folytassa, képviselő úr!

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, hálásan köszönöm azt az igyekezetét, amellyel segít megteremteni vagy legalábbis igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy elhangozzanak ellenvélemények a Házban.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a második ilyen tárgyköröm pedig az eva. Ezzel a mostani döntéssel tönkreteszik azt az egyetlen adót, amely egyszerűen működött, és az emberek szívesen fizették, azért, mert számukra is egyszerű volt. Azért volt egyszerű, mert nem kellett könyvelőzni, nem kellett különösebben számolgatni, befizették a rájuk eső adórészt, és ezután elintézettnek tekintették az ügyet. Most azzal, hogy 37 százalékra emelik ezt az adónemet, igaz, hogy 30 millióra emelik meg azt a határt, amellyel alkalmazható, tulajdonképpen tönkreteszik ezt az adónemet. Tehát egy újabb olyan dolog, amivel nem az egyszerűbb adórendszer, hanem a bonyolultabb adórendszer felé mennek el, azért, mert az evát értelmetlenné teszik nagyon sok ember számára, hiszen ilyen magas adóval már teljesen mindegy, hogy mit csinálnak. Tehát újra kergetik a szürkegazdaság és a feketegazdaság felé, a számlavásárlás és a sumákolás felé az embereket.

Azon pedig külön el lehetne elmélkedni itt, hogy most miért pont 37 százalék ez az adó. Gondolom, aki ezt kitalálta, az azon logika alapján találta ki, hogy a 40 sok, a 35 meg számára kevés, merthogy a 37-nek körülbelül ennyi az értelme, mondjuk, összeadjuk az általunk fizetett 10 százalék járulékot az áfa 27 százalékos értékével, mert szakmai logikája nagyjából ennyi ennek az egésznek, ami jelenleg előttünk van.

(20.50)

Képviselőtársaim, miután látszik, hogy önöket különös vonzalom fűzi a szerencsejátékokhoz meg a szabályozásához, én most nem ejtenék szót arról a kilométer hosszúságú javaslatról, amit szerintem önök sem tudtak követni, kormánypárti képviselőtársaim. Úgyhogy ezeket az indítványokat - meg nyilván az alapjavaslatot is - a szocialista frakció nem fogja támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak az MSZP frakciójából jelentkezett Kovács Tibor képviselő úr. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban. - Több kormánypárti képviselő állva hallgatja a hozzászólásokat.)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Látható módon a kormánypárti képviselőknek a legfontosabb dolog az, hogy mielőbb elmenjenek, hazamenjenek a teremből. Őket nem érdekli egyébként, hogy milyen döntéseket hoznak, milyen terheket raknak az adófizetőkre egy ilyen javaslattal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Komoly parlamentekben, akik komolyan veszik a demokráciát és komolyan veszik a parlamentáris működést, ilyenkor minimumként az a szokás, hogy feláll az adópolitikáért felelős kormánytag a parlamentben, és elmondja legalább nagy vonalakban, hogy ezek a módosító indítványok, amelyeket az utolsó pillanatban nyújtottak be, mit tartalmaznak, mire kell fölkészülniük az adózó állampolgároknak, és egyáltalán, mit kell tudnunk erről a csomagról, amit benyújtottak.

Jó lenne, hogyha szóltak volna néhány gondolatot arról, hogy miért kell újraszabályozni teljes mértékben a Start-kártya programot. Vagy talán lehetett volna néhány szót szólni arról, hogy mit jelent ez az újonnan bevezetett Erzsébet-utalvány, milyen funkciója lesz, hogyan fog működni, miért gondolták azt, hogy ezt a dolgot most kell bevezetni itt a zárószavazás előtti módosító indítványokban. Vagy teljesen átírják a szociális hozzájárulási adó szabályait ebben a zárószavazás előtti csomagban.

Hát úgy gondolják, hogy ennek ez a módja, hogy miután heteken keresztül vitatkozik a parlament adójogszabályokról, és az ellenzék szakmai észrevételek sorozatát teszi le az asztalra, és javaslatként fogalmazza meg, hogy minek milyen hatása lesz a magyar gazdaságra, a magyar állampolgárokra, hogyan fogja érinteni a munkavállalókat, az alacsonyjövedelműeket és számos más társadalmi réteget, ezek után önök fittyet hányva mindarra, ami eddig történt a parlamentben, benyújtanak egy ilyen csomagot, amiről fogalmuk sincs egyébként a kormánypárti képviselőknek, hogy mit fognak megszavazni? Majd, ha hazamennek két hét múlva, és az érintettek fölvilágosítják önöket, hogy mit szavaztak meg és mit fogadtak el a parlamentben, akkor jó szokás szerint majd rohangálnak, mint a mérgezett egér, és különböző egyéb más törvényjavaslatok kapcsán próbálják majd visszahozni azokat az elfogadhatatlan szabályokat, amiket most szavaznak majd be, tudatlanul szavaznak be a különböző törvényekbe.

Képviselőtársaim, ez a magatartás abszolút felelőtlen, amit önök csinálnak. Nem tudom, hogyan gondolják, hogy egyszerűen ilyet lehet csinálni, hogy 110 paragrafusban koherenciás módosító indítványokat nyújtanak be.

Bevezetnek például egy ilyet, hogy karrierhíd program. Ki tudja önök közül? Valaki föláll, és elmondja itt nekünk, ellenzéki képviselőknek, ha már ilyen tudatlanok vagyunk, hogy ugyan már, mutassa be, hogyan fog működni ez a karrierhíd program, miért most kell ezt bevezetni, és miért most kell ezt elfogadni? Önökben semmi szégyenérzet nincs, tisztelt képviselők? Hát az önök felelősségérzete eddig terjed, hogy elfogadnak egy ilyen tömegű javaslatot, aztán menjünk minél hamarabb haza a vak ló bátorságával, és majd meglátjuk, hogy mi fog történni? Ez egyszerűen felelőtlenség és elfogadhatatlan, tisztelt képviselőtársaim!

Jobb lett volna, ha megfontolják azt a javaslatot, ami a szavazás elhalasztását kezdeményezte, legalább egy hete lett volna mindenkinek arra, hogy meggyőződjön arról, hogy jó szívvel tudja támogatni. És ez önökre vonatkozik, mert az önök felelősségéről van szó, hogy mit támogatnak a kormánypárti indítványok közül. Úgy gondolom, hogy felelőtlenül cselekszenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kettő percre szót kért Gúr Nándor képviselő úr.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbentő számomra az, amit csinálnak egy ilyen fontos törvénytervezet elfogadását megelőző pillanatokban. Szóval úgy, ahogy az előbbi napirendi pont tárgyalásánál is, a jelen időszakban is azt tapasztalhatjuk, hogy semmibe nem nézik a parlamenti munkát, a parlamentarizmust. Azt gondolom, az, amit csinálnak a képviselőkkel - legyen az ellenzéki vagy kormánypárti képviselő -,s megdöbbentő.

Ha a tartalomról akarunk röviden beszélni, akkor pedig azt mondom, hogy akkor és amikor olyan adópolitikát folytatnak, hogy Európa-csúcsot állítanak fel az áfa tekintetében a 27 százalék bevezetésével, ahol megnyomorítják azokat, akik egyébként is sanyarú sorsban élik a mindennapjaikat, hiszen mintegy 150 ezer millió forintos többletet terhelnek rájuk, főleg a szegény, egyszerűbb körülmények között élő emberekre, akkor ez elfogadhatatlan.

Akkor, amikor az eva tekintetében is hosszú vajúdás után szülnek egeret 37 százalékos mértékkel, olyan evát csinálnak, hogy van is és nincs is, hoztam is és nem is, leteszik a küszöbre, amivel nem lehet élni. Szóval azt gondolom, semmit nem csinálnak, inkább azt teszik, hogy önmaguknak mondanak ellent. Akkor, amikor azt mondták, hogy egyszerűsítik a szabályokat és csökkentik az adóterheket, ezzel szemben és ellentétben haladnak egyik pillanatról a másikra, de azt folyamatosan teszik.

Akkor, amikor a személyi jövedelemadó rendszerében olyan egykulcsos adót működtetnek - és ma is azt működtetik -,s amely a kisebb jövedelmekkel bíró embereket nyomorítja meg, akkor azt gondolom, csak szégyellhetik magukat. Ráadásul akkor, amikor a kompenzáció kapcsán a költségvetésbe betesznek 62 milliárdot, a munkaadók felé 86 milliárdot, messze nem elégségesek ezek a pénzek a kompenzációra, és erre büszkék. Hát, nem tudok mást mondani, nézzenek majd szembe önmagukkal!

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Újabb kétperces, Lamperth Mónika képviselő asszony. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Az evára vonatkozó módosításhoz szeretnék kapcsolódni, és majd utána lesz még egy mondásom.

A Somogy megyei iparkamara szakértőivel és szakembereivel is beszéltem erről a módosító indítványról, illetve megkerestem több olyan vállalkozót, akikről tudom, hogy körülbelül ebbe a körbe, az evakörbe tartozhatnak, de megkerestek a fogadóórámon is nagyon sokan, akik az evát igénybe veszik, és elmondták, hogy nekik milyen súlyos gondot fog ez jelenteni. A megszűnéstől féltek még akkor, mert akkor még azzal volt tele a média, hogy meg fogják szüntetni, de ez a súlyosító módosítás is nagyobb terheket rak az ő vállukra, és úgy gondolom, hogy Somogy megyében a kisvállalkozók, pont az a kör, amelyet önök segíteni szeretnének, ők lesznek ennek leginkább kárvallottjai.

Tehát hogyha még egy csöppnyi illúzióm lenne a tekintetben, hogy önök végiggondolják azt, hogy milyen döntést hoznak, és megpróbálják tényleg a választóikat képviselni, akkor arra kérném önöket, hogy ezt a módosítást ne szavazzák meg. Mert pont annak a rétegnek, azoknak, akik talán legjobban bíztak önökben, raknak indokolatlanul és szükségtelenül nagy terhet a vállukra.

De mondanék még egy dolgot. Ma a Magyar Szocialista Párt képviselői, akik az alkotmányügyi bizottságban tagok, írásban előre kérték Salamon elnök úrtól, hogy későbbi időpontban kezdődjön az alkotmányügyi bizottság ülése, mert olyan, egyébként a közfeladatunk ellátásához kapcsolódó dolgunk volt, ami miatt nem tudtunk részt venni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Most látom, hogy kiszaladtam a két percből, fogok még egy kétpercest nyomni, és akkor elmondom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: De azt megelőzően Gúr Nándor, kétperces.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kompenzációról - csak azért képviselőtársaim, hogy tudják majd, hogy mit szavaznak meg -,s ami nagyjából arról szól, hogy a kiküldött bérkommandók - látom, Rogán képviselőtársam itt áll velem szemben -,s bár ők nem így nevezték, azt hiszem, monitoringbizottságnak hívták mindezt, meghozták a maguk eredményét. Meghozták. Azt mondták, hogy ha a 300 ezer forintos bruttó bér alatt nem egészítik ki a jövedelmeket, tehát veszteséget könyvelnek el a munkavállalók, akkor a munkaadók nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban, akkor a munkaadók állami pályázati forrásokat nem érhetnek utol. Akkor a munkaadók ugyan, hogy ha mondjuk, egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán hibákat követnek el, akkor még ezért a bérkommandó által feltárt dolgokért nem bírságolhatók, de a hibák kapcsán a bírságtételek tól-igjából az -iget kapják meg, azaz a nagyobb mértéket.

(21.00)

Azt szeretném mondani tehát, hogy a kompenzáció az önök részéről azt jelenti, hogy ha a kormány elkövetett gazdasági hibáiból fakadó terheket, amit áthárít a munkaadóra, azt nem kompenzálja maga a munkaadó a munkavállaló felé, akkor őt bírságoljuk. A kompenzáció kapcsán meg adnak nekik a már hatályba lépő majdani munka törvénykönyvén keresztül egy lehetőséget, hogy ha neked kompenzálni kell a kormány elkövetett hibáiból fakadóan, akkor legalább a munkavállalódat megnyúzhasd, és róla még egy bőrt lehúzhass. Ez az önök kompenzációja: önök a munkaadókat is orrba verik, a munkavállalók meg kétszer lesznek orrba verve, egyrészt önök által, másrészt a munkaadójuk által. Így lehet hozamot termelni az elkövetkezendő időszakban olyan munkavállalókkal, akik elszenvedői a történetnek közvetlenül önök által is, a kormány által és a munkaadóik által is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Ahogy beígérte Lamperth Mónika, újabb kétperces.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nos tehát szeretném befejezni, amit az előbb elkezdtem. Kértük Salamon elnök úrtól, hogy később kezdődjön a bizottság ülése, és ezt a kérésünket elnök úr csak részben tudta akceptálni, ezért én nem voltam jelen az alkotmányügyi bizottságnak az ülésén ebben a szakaszban, de képviselőtársamtól tudom, hogy ott volt egy furcsa közjáték. Jelesül az, hogy az egyik kormánypárti képviselő azt kérte, hogy a sorrendet cseréljék meg, mert tudomása van arról, hogy az adótörvényhez még érkezhet koherenciazavar kiküszöbölését célzó módosító indítvány, és ezért tegyék el utolsó napirendnek azt a témát. Ez okozott ott némi feszültséget, és a bizottság kormánypárti elnöke azt mondta, hogy na, ez már neki is sok, ehhez nem adja a nevét, és átadta az ülés vezetését egy másik kormánypártinak, egy fideszes alelnöknek.

Képviselőtársaim, ennek leginkább az a tanulsága, hogy ha már az önök soraiban is vannak - és biztos, hogy vannak jó néhányan -,s akiknek ez már sok, akkor itt most meg kellene állni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Normál hozzászólásra jelentkezett Rogán Antal képviselő úr, Fidesz.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak gondoltam, néhány szóval kisegítem ellenzéki képviselőtársaimat.

Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy miközben önök arról panaszkodnak, hogy módjuk nem volt áttekinteni a bizottságok, illetve a Ház elé került javaslatokat, most megnéztem, hogy hány újságcikk szól ezekről a javaslatokról az interneten, és a keresőben körülbelül százvalahányat találtam. (Felzúdulás az MSZP és a Jobbik soraiban.) Tehát azt kell hogy mondjam, az újságírók alaposabb munkát végeznek, mint önök, ami azt illeti. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.) Tehát lehet, hogy dolgozni kellene, képviselőtársaim, és nem panaszkodni. Amennyiben az újságírók képesek voltak feldolgozni a javaslatokat (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.), tartok tőle, hogy önöknek is sikerült volna, ha akarnák. (Mesterházy Attila: Te mindenhez értesz! Média, gazdaság, minden!) Márpedig az újságírók munkáját nem segítik fizetett szakértők, mint az önök munkáját, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. Az önökét segítik, mégis panaszkodnak, ahelyett, hogy dolgoznának. Tartok tőle, hogy ez jellemezte az előző évek munkáját is, talán ezért jutottunk oda, ahová. Tehát kezdjük ezzel! (Mandur László: Van még lejjebb!)

Másik oldalról, ha már érdemi módosításokról beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, nem egészen értem a bérkompenzáció kapcsán elhangzó kritikai javaslatokat. (Mesterházy Attila: Azt elhiszem!) Tavaly végig azt hallgattuk, hogy miért nem kompenzáljuk egyébként az alacsony fizetésű munkavállalók esetén a munkaadókat. Most, hogy kidolgoztunk egy kompenzációs rendszert, és beterjesztettük az Országgyűlés elé, most pedig ez a probléma. Tessék eldönteni, hogy akkor most az a baj, hogy van sapka, vagy az a baj, hogy nincs sapka, tisztelt képviselőtársaim. (Mandur László: Nem! Nem így volt!)

Ami pedig az evát illeti. Hadd mondjam el önöknek azt, hogy azt gondolom, az eva tekintetében két dolgot mindenképpen szögezzünk le. Egyik oldalról több év után először emelkedik az eva felső értékhatára 25 millió forintról 30 millió forintra. Ez az előző években soha nem történt meg. Ez az evával élni kívánó vállalkozók körét kiszélesíti gyakorlatilag. A másik oldalról az történik, hogy amikor az eva adókulcsát megállapították, akkor a felső személyi jövedelemadó-kulcs 30 százalék környékén mozgott. Azóta ez a kulcs lecsökkent 16 százalékra, tisztelt képviselőtársaim, ami azt jelenti, hogy egyébként az evát fizető vállalkozók túlnyomó többsége indokolatlan adóelőnyt élvez azokkal szemben, akik egyébként nem az evás körbe tartozva fizetik az áfát (Dr. Józsa István: Pont fordítva van!), és utána a kivett jövedelem után pedig egyébként a személyi jövedelemadót. Azt gondolom, ha a 14 százalékos adóelőnynek egy részét áthárítjuk ebben a formában, az önmagában semmilyen gondot nem jelent. Ez ráadásul 5 százalékos valódi emelést jelent, hiszen az 7 százalékból 2 százalék mindösszesen az áfakulcs emelkedéséből adódó többlet, amit egyébként is be kellett volna építeni az eva kulcsába, tisztelt képviselőtársaim.

Azt gondolom, hogy innentől kezdve gyakorlatilag arról van szó, hogy az evát választó, egyébként túlnyomó részt nem effektív fizikai munkát végző vállalkozók, hanem sokkal inkább, mondjuk azt, hogy különféle személyi szolgáltatásokat, szellemi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozók túlnyomó többsége egészen egyszerűen annyira fogja kivenni a részét a közteherviselésből, ahogy egyébként egy átlagpolgár vagy éppenséggel egy átlagvállalkozó, aki nem az eva szabályai szerint adózik vagy adózott az előző esztendőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezen túlmenően az Országgyűlés elé került módosítások túlnyomó többsége valóban technikai jellegű, és alapvetően koherenciás indítványokat foglal magában. Ha tartalmi kérdésekről beszélünk, akkor ezt talán ennek a három pontnak a mentén érdemes elmondani; és ha önökben nem volt kellő idő arra, hogy ezeknek a lényegét megértsék, akkor egyrészt próbáltam ebben segíteni önöknek, másrészt pedig ajánlom a figyelmükbe az interneten megjelent egészen pontosan ebben a témában fellelhető közel száz újságcikket. (Moraj a MSZP soraiban.) Ha már a fizetett szakértők nem működnek, legalább újságot olvassanak!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Mégiscsak van értelme a vitának, mintegy nyolc hozzászólást generált az előző pár perc. Így aztán elkezdjük a hosszú kétperces sort. Elsőként Gúr Nándor képviselő úr, MSZP. (Moraj a Fidesz soraiban.)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rogán képviselőtársam, én azt gondolom, hogy a törvényhozás nem újságcikkek alapján és nem különféle portálok olvasása alapján történik, hanem olyan előterjesztések alapján, amelyek bizottságban megvitatódnak, majd módosítók kapcsán a parlament elé kerülnek, és ezek a viták végigfolytatódnak. Szóval én azt gondolom, képviselőtársam, hogy hibás az a logika, amikor ön azt mondja, hogy a parlament falai között nem kell vagy érdektelen a parlamenti képviselőknek, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti, lehetőséget adni arra, hogy egyáltalán helyzetbe kerüljön. Olvassanak újságot, aztán szüljenek törvényt! Ha ön nem ezt mondja szó szerint, de ezt üzeni. Azt gondolom, hogy ez abszolút nincs helyén.

A kompenzációról szólva pedig azt szeretném mondani: tudja, kompenzálni nem kellene akkor, ha normális, elfogadható adórendszert működtetnének, nem olyat, ami megnyomorít, nem olyat, ami egyébként 500-550 milliárd forinttal több terhet jelent az elkövetkező időszakban az emberek számára, mint eddig jelentett. Jelesül, csak az áfa, mint említettem, az az Európa-csúcs, amire büszkék lehetnek majd, mert sehol nincs 27 százalékos mérték, 150 milliárd forintos nagyságrendű többletet hoz. És valószínű, nem az ön zsebét, valószínű nem az itt ülők zsebét fogja alapvetően megterhelni, hanem azoknak az embereknek a zsebét, akik viszonylag szerény jövedelemből, akár még az átlagbért sem elérő jövedelemből élik a mindennapjaikat.

Az eva tekintetében pedig azt szeretném mondani, hogy előre látható az, hogy olyan határok mellett, 37 százalékos kulcs mellett, mint amit önök életre hívnak, el fog kezdődni egy olyan folyamat, ahol majd nyilván az evából kilépők megpróbálnak mindenáron költségesíteni, és ez nem hasznot és nem hozamot hoz a költségvetésnek, hanem veszteséget. Hát, ezt termelik önök!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Harangozó Tamás, MSZP, két perc.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rogán Antaltól kérném nagyon nagy tisztelettel, hogy ha már az Országgyűlés honlapján nem lehet olvasni ezt a javaslatot, meg általában a javaslatokat ezek szerint, akkor legyen már kedves majd megmondani, hogy országgyűlési képviselőként - csak hogy tudjuk és tudjam - melyik újságot kell járatni, hogy megtudjuk, miről fogunk szavazni a parlamentben, mert sokban segítné a képviselői munkánkat, ha feleslegesen nem járatnánk újságokat, hanem a jó újságot tudnánk megvenni mindennap.

Addig is nagy tisztelettel a nemzeti együttműködés minden kormánypárti képviselője irányában, nehogy úgy menjenek haza, hogy esetleg nem tudják, miről szavaztak ma, én elkezdem önöknek felolvasni ezt a módosító csomagot.

(21.10)

Még nem tudom, hogy nyomok-e állandóan hatperceseket és végigolvassam-e itt önöknek reggelig, de hogy egyáltalán ne menjenek úgy haza, hogy nem tudják, hogy mi van benne, elkezdem önöknek olvasni.

1. pont. Az alkotmányügyi bizottság javaslata alapján az egységes javaslat 1. §-a a következő, (5) bekezdéssel egészül ki. (5) bekezdés: az szja-törvény 3. § 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép. 87. pont: Erzsébet-utalvány. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.

Szóval, tisztelt képviselőtársaim, a következő 100 ponton is, ha végigmegyünk, ki fog majd derülni, hogy miről szól ez a javaslat. Az Erzsébet-utalványról ma már biztos hallottak, ha hazamennek, a választóiknak meséljék el, milyen érdekes javaslatot szavaztak ma meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces, Kovács Tibor, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt bizottsági Elnök Úr! Ez az ön által elmondott, cinikus javaslat volt, ha nem haragszik. A parlament működésére nem az a jellemző, az elmúlt 20 évben nem az volt a jellemző, hogy a képviselők újságból tájékozódnak, hogy mi történik a parlamentben, hanem van egy Házszabály, a Házszabálynak vannak rendelkezései. Tudom, hogy a Fidesz számára a Házszabály annyit jelent, hogy van mit megsérteni, van mit megkerülni és nem betartani, de ettől mégiscsak az lenne a dolog normális menete, hogy egy ilyen jelentős módosító csomag esetén legalább a kormány képviselője itt, a plenáris ülésen feláll és elmondja a módosítási javaslatok lényegét, és némi indoklást is fűz a dologhoz, hogy miért gondolta a kormány ezeket a módosításokat bevezetni.

Nem úgy, mint a kompenzáció kérdéséről, tisztelt képviselő úr - mert miért is van szükség kompenzációra? Azért, mert önök, a kormánypárti többség olyan adószabályokat fogadnak el, amelyekkel hátrányokat okoznak a munkavállalóknak. Na most, hogy ne érje hátrány és nehogy valamiféle vád érje önöket, hogy micsoda lépéseket, intézkedéseket tettek, hogy hátrány érte a munkavállalókat, akkor a munkaadó, tegyünk terheket a munkaadóra, a munkaadó lesz az, aki majd kompenzálja azokat a veszteségeket, amelyeket nem a munkaadó okozott, hanem önök okoztak a jogalkotással.

Ezt tartják önök normális jogalkotásnak és gazdaságpolitikailag megalapozott gondolkodásnak, akkor is, ha ebbe egyébként a vállalkozók belepusztulnak? Elképzelhetetlen és elfogadhatatlan!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces: Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gondoljanak bele abba, hogy milyen hatása van az önök munkájának a gazdaságra! Rogán elnök úr egy fontos bizottságot vezet, a gazdasági bizottságot. Ott, úgy látom, nem az internetről olvassa az előterjesztéseket.

A gazdaság szereplői részéről a megbízhatóság, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság alapvető fontosságú érték. Amit tehát önök most csinálnak, annak közvetlen kára van a magyar gazdaságra. A kiszámíthatatlanságot erősítik, a jogbizonytalanságot erősítik, és azt erősítik, hogy önökben nem lehet megbízni. Amit itt csinálnak, az egy parlamenti anarchia. Az elmúlt hónapra ha visszanézünk, 11, a mai nappal együtt 12 adónemben emelnek adót. Egyszerűen követhetetlen! Azt már nem is mondom, hogy semmi kapcsolat nincs azzal, amit önök a választási programban ígértek.

Akkor jelentős adócsökkentést ígértek, úgy fogalmazták meg, hogy mindenkinek jobb lesz. Aztán jött a tavalyi év, amikor elkezdték. Akkor már úgy fogalmaztak, hogy senkinek nem lesz rosszabb. Most, jelentem, ott tartunk, hogy mindenkinek rosszabb lett. Tehát ezt ne próbálják megmagyarázni, és ne tegyenek az ellen, hogy ez az ország gazdaságilag talpra tudjon állni.

Abban, hogy az IMF-hez kell fordulni, ez a parlamenti munka is benne van, hogy összevissza rángatják az ország szekerét. Térjenek észre! Ne így dolgozzanak, hanem normálisan, ahogy a Házszabály előírja!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces, Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy persze lehet elegánsan felülemelkedni azon, hogy újra és újra megsértjük a Házszabályt, de ha már megsértjük, illetve megsértik önök a Házszabályt, azért indokolt, hogy újra és újra elmondjuk azt a tényt, hogy ez így van.

Azt gondolom, hogy Rogán elnök úr hozzászólásánál komolyabb bizonyítéka annak, hogy itt házszabálysértés történt és történik, nem kell, és nem is lehet. Hiszen a bizottsági elnök úr 3 percben - néztem az órát, több mint 3 percben - arról beszélt, hogy ebben a javaslatban milyen tartalmi módosításokat javasolnak az előterjesztők.

Márpedig tudjuk azt, hogy a zárószavazás előtt ilyen jellegű tartalmi módosításokat benyújtani nem lehet, mert az házszabálysértő. Azt indítványozom, illetve azt javaslom Rogán elnök úrnak, hogy tekintettel arra, hogy ilyenre már volt példa, és ilyen esetben megszakítottuk az ülést, és összehívta a gazdasági bizottság ülését, tegye most is ugyanezt. Úgy gondolom, nem helyes az, ha egy ilyen horderejű javaslatot, amiről elnök úr is beszélt egyébként, ilyen tartalmi módosításokat a hozzá nem értő, ehhez a témához nem értő alkotmányügyi bizottság tagjai vitatnak meg.

Úgy hiszem, nem helyes ilyenkor a gazdasági bizottság ülésének kikerülése. Éppen ezért tehát tisztelettel javaslom elnök úrnak azt, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően vagy a korábbi példának megfelelően hívja most is össze a gazdasági bizottságot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces, Gúr Nándor képviselő úr, MSZP.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem akarom tovább folytatni a szót, mert sok értelmét nem látom. (Zaj.) Ezért csak rögzíteni szeretnék néhány gondolatot.

Az egyik az, hogy szerintem a képviselő, bármilyen a politikai hovatartozása is, nem statiszta a parlamentben, aki arra való, hogy az önök elképzeléseihez, ha nem ért azzal egyet, nyomjon egy "nem" gombot. Szerintem arra való, hogy észrévek alapján megvitasson önökkel sok mindent, ami ennek az országnak és az országban élő embereknek a javát szolgálja.

A képviselő szerintem nem bohóc, akinek csörgősipkában kell járnia, és sajnos azt kell hogy mondjam, hogy sokan önök közül fognak azzá válni, mert nem tudják, hogy mit csinálnak, mit szavaznak meg, és majd az utcára kimenve és egy idő elteltével, az emberek szemébe nézve el kell viselniük mindazt, hogy önöket fogják annak nézni vagy netán még bármi másnak.

Több hónapja zajlik a Parlament falai között az a "munka", ami arról szól, hogy a parlamenti képviselőnek esélye nincs a tekintetben, hogy tisztességes módon munkát végezzen, merthogy nem kapja meg azokat a lehetőségeket a törvényalkotás folyamatában, ami őt egyébként megilletné. Hogyan lehet komolyan venni mindazt, amit önök csinálnak e tekintetben, ha az alapvető feltételeket sem biztosítják ahhoz, hogy normális törvénykezési metódus, mechanizmus alakuljon ki?

Nem akarok a tartalomban elmenni odáig, hogy az áfaemeléstől kezdve a jövedéki adó változásának meg nem létén keresztül eljutottak a kutyaadó bevezetéséig, mert még a következő lépés az lenne, hogy tényleg a gazdasági bizottság összehívása mellett arról is döntenének, hogy a kutya nélkülieknek is adót kell fizetni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezért többet nem kívánok hozzátenni, csak azt: térjenek vissza arra az útra, ami a parlament keretei közé való.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kétperces, Kovács László képviselő úr, MSZP.

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Kormányoldal! Öt év alatt az Európai Bizottság adóügyi biztosaként elég sokféle adórendszerrel, elég sokfajta adópolitikával volt alkalmam behatóan megismerkedni, és ezeknek voltak közös vonásaik. Ilyen közös vonás mindaz, amit közös szabályok rögzítenek.

Önök az elmúlt másfél év alatt többször adták tanújelét annak, hogy fütyülnek a közös szabályokra, és ebből jó néhány kellemetlen probléma adódott Magyarország számára.

(21.20)

A közös szabályokon túl vannak közös törekvések. Minden európai uniós tagállamnál azt érzékeltem, hogy törekszik az adórendszer egyszerűsítésére, törekszik az adórendszer kiszámíthatóságára, törekszik az adórendszer stabilitására. Ezek olyan értékek, amelyeket mindenki igyekszik megvalósítani, hiszen a gazdasági élet szereplői számára ezek fontosak, és fontosak a külföldi befektetők számára is, és azt hiszem, aligha lehet vitatni azt, hogy Magyarország számára a külföldi befektetők fontosak.

Az elmúlt másfél év alatt kiderült, hogy önök ezekre a közös törekvésekre is fütyülnek, és teljesen kiszámíthatatlan mindaz, ami az adópolitikában történik. Hoznak egy hibás döntést, azt próbálják egy másik döntéssel korrigálni, azzal újabb problémákat keltenek. Tényleg kabarétréfába illik mindaz, amit csinálnak többek között az adórendszerrel, de sajnos nem csak az adórendszerrel.

Ami ma este történt, az számomra egyszerűen megfoghatatlan. Amikor Rogán képviselő úr, az illetékes bizottság elnöke szót kért, akkor azt mondtam: na végre, feltámadt valakiben a lelkiismeret, feltámadt valakiben a tisztesség, feláll és a kormányoldal nevében javasolja elfogadni az egyhetes halasztást. Azt, amit Rogán képviselő úr bizottsági elnökként itt művelt, azt hiszem, élete végéig szégyellni fogja. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Vége a kétperceseknek. Most soron kívül Szatmáry Kristóf államtitkár úr normál hozzászólása következik.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondoltam, hogy soron kívül, de köszönöm szépen, elnök úr. (Folyamatos zaj.)

ELNÖK: Államtitkár úr, ne haragudjon, én semmit nem értek abból, amit mond.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Följebb teszem a mikrofont.

ELNÖK: Igen. Másrészt, ahogy látszik, teljesen képtelen vagyok arra, hogy ezt a szintű csendet elérjük. Ahhoz viszont, hogy követni tudjuk az ülést mi, akiknek dolgunk van az ülés vezetésével, muszáj, hogy egy kicsit nagyobb legyen a hangerő. Vagy a technikusok segítsenek ebben, vagy a képviselő hölgyeket és urakat kérem, hogy segítsenek, mert egyszerűen nem lehet hallani azt, amit mondanak. Képtelenség így a vitát vezetni vagy az önök munkáját segíteni.

Államtitkár úr, öné a szó, és megkérem, hogy beszéljen egy picit hangosabban.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert szeretném tisztázni ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy valóban nem egy kis anyagot tárgyal most az Országgyűlés, de igazából lényegileg csak olyan pontokat tartalmaz az anyag, amelyeket vagy az adótörvényekben, vagy a módosító indítványok kapcsán megnyitott vitában a tisztelt Ház már részben vagy egészben tárgyalt. Tehát azt állítani, hogy teljesen új javaslatok lennének a Ház előtt, én arra írom, hogy az ellenzéki képviselők talán nem tudták végigolvasni. De nincsenek a Ház előtt olyan javaslatok, amelyek, mondom, vagy az adótörvények vitájában, vagy a módosítókról szóló vitában - amelyen volt szerencsém itt lenni - ne kerültek volna napirendre. Az evától kezdve a minimálbér kompenzációján át azok a fontosabb részek, amelyek itt szerepelnek, a korábbi vitában már részben vagy egészben megvitatásra kerültek.

Én egy dolgot emeltem ki, ami talán a név miatt néhány képviselőtársam figyelmét felkeltette, ez az Erzsébet-jeggyel kapcsolatos kérdés. Jelzem képviselőtársaimnak, hogy már erről is volt szó. Ez a kafetéria-rendszer átalakításának úgymond az utolsó lépése. Volt lehetőségem, talán pont MSZP-s képviselőtársaim felvetésére korábban is jelezni, hogy a kafetéria-rendszer átalakításának utolsó elemeként fölmerült az a javaslat, amely igazából mostanra állt össze - ezért van itt a végén -,s amely arról szól, hogy a hidegétkezési jegyek piacán egy jelentős változás történik. Korábban nem volt egyértelmű, hogy van-e olyan állami szervezet, amely képes a hidegétkezési jegyek piacán monopóliumként a hidegétkezési jegyet kiadni. A kafetériaelem átalakítása kapcsán a SZÉP-kártyára vonatkozó módosítások már az adótörvényekben megjelentek, vagyis a kafetériaelemnek a gazdaságélénkítő eszközei a SZÉP-kártyán jelennek meg, mint a szálláshely, a vendéglátás és a rekreációval kapcsolatos szolgáltatások. Még lényegében nem a módosítás kapcsán a hidegétkezési jegyek eddigi piaci alapú jegykiadása megszűnik, és jövő évtől az üdülési csekk mintájára ugyanaz a szervezet egy hidegétkezési jegyet fog kiadni e javaslat alapján. Ennek a neve talán újként jelenik meg, de ez sem új, bár ez egy valóban fontosabb módosítás.

Alapvetően azzal tudom indokolni ennek a javaslatnak a talán későinek tűnő benyújtását, hogy bizonytalanok voltunk abban, hogy a nagyon fontos átállás menetére, ennek a munkának az elvégzésére van-e olyan alkalmas szervezet, amely ezt meg tudja tenni. Arra jutottunk, hogy van. Egyébként az önök által még annak idején összehozott Nemzeti Üdülési Alapítvány fogja az Erzsébet-jegyet kiadni.

Ilyen javaslatokkal van tele ez a javaslat. Azt szerettem volna jelezni, igazságtalannak tartom, hogy azt mondják, itt csupa új elem szerepel, mert ezekről már volt szó. Sokban itt kerül fel az i-re a pont, egyébként pedig a kormány nevében a benyújtott javaslatok nagy részét a támogatásunkról tudom biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Normál hozzászólóként adom meg a lehetőséget Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Zagyva Gyula képviselőtársammal éppen azon dolgoztunk, hogy próbáljuk értelmezni ezt a 80 oldalas zárószavazás előtti ajánlást, amelyet az alkotmányügyi bizottság ma tárgyalt meg botrányos körülmények között. Botrányos ez az egész, nem is tudom, hogy van-e értelme elmondanom ezt a beszédet egyáltalán, mert ahogy látom, a képviselőtársak döntő többsége nem figyel ide, beszólásokat is kapok, hogy menjek haza, fejezzem be s a többi, ugyanakkor meg mégiscsak arról van szó, hogy 10 millió ember terheiről döntünk. Ha ezt most meglátná valaki - nem tudom, hogy nézi-e -,s akkor szerintem nagyon-nagyon elszégyellné magát, mégpedig önök helyett. Önök olyan helyzetet idéztek elő, hogy nem tudunk tisztességgel, becsülettel egy ilyen javaslat fölött vitázni.

Nézzük ezt a pénznyerő automata dolgot. Nekem ez nagyon gyanús. Biztosan jó poénokat mondok, mert Répássy Róbert államtitkár úr akkorákat kacarászik; örülök, hogy ennyire tetszik neki; már nem is figyel ide. Tehát ez a pénznyerő automatás történet nagyon gyanús. Zagyva Gyula képviselőtársam is felhívta a figyelmem arra, hogy itt tulajdonképpen egy személyre szabott jogalkotást csempésznek be.

Még egyszer tegyük helyre a Házszabály rendelkezését, bár már ezerszer elmondtuk. A 107. § (1) bekezdését mondjuk már el még egyszer, hiszen ismétlés a tudás anyukája. Hallgassuk már meg, hogy szól ez: "A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal - ilyenre nem hivatkozik egy módosítás sem - vagy más törvénnyel - ilyenre se hivatkozik -,s a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével." Ilyenre sem hivatkozik. Tehát négy kategóriája lehet az úgynevezett zárószavazás előtti módosító javaslatnak, itt egyikről sincs szó.

Amit a kezemben tartok, az a vékonyabb irat, a 187. jelzésű, zárószavazás előtti csomag, amit Rogán Antal képviselőtársunk jegyez. Ebben megint csak a szerencsejátékokról van szó. Úgy látszik, nagyon érdekli ez a dolog; engem meg abszolút nem, én nem szoktam szerencsejátékozni, és zavar is, ha valaki szerencsejátékozik, de biztos vannak olyanok, akik mégis szeretik. Az indokolás azt mondja a (2) bekezdésben - ami szerintem botrányos, mert kőkeményen házszabályellenes -,s hogy "a megalkotandó miniszteri rendelet kapcsán lefolytatott tárcaközi egyeztetés nyilvánvalóvá tette, hogy nyitva maradtak olyan kérdések, amelyek további törvényi szabályozást igényelnek, illetve a szerveralapú szerencsejáték szervezésének bizonyos fogalmait pontosítani szükséges".

Magyarul, ez arról szól, hogy elindult egy tárcaközi munka, és felismerésre jutottak, hogy módosítani kell a szerencsejáték szabályain valamilyen oknál fogva, mert úgy látszik, hogy annyira izgalmas ez a szerencsejáték. De a zárószavazás előtti módosító javaslatokat megalapozó feltételek egyikét sem állítja. Ilyenkor a perben azt szoktuk mondani, hogy ha a felperes keresete nem fogalmaz meg követelést valami iránt, akkor abban nem lehet dönteni, és a bírónak el kell utasítani a keresetet.

(21.30)

Tehát itt jelen esetben egyértelmű és világos, hogy a Házszabály 107. § (1) bekezdésébe ütközik ez a zárószavazás előtti módosító javaslat, Rogán Antal 187. számú javaslata.

Innét kezdve tulajdonképpen egy civilizált parlamentben annak kellene történnie, hogy ezt a kérdést nem is tárgyaljuk tovább, tehát ennek a javaslatnak ma nem lehetne a Ház előtt vitája, hanem egy önálló törvényjavaslat formájában Rogán Antal vagy bárki jogosult arra - sőt, köteles is, ha felismeri, hogy szükséges a szerencsejáték-szabályok további módosítása -,s önálló törvényjavaslatot benyújthat nyugodtan, bármikor, csak nem zárószavazás előtti módosítónak álcázva lehet ezt megtenni. Úgyhogy nekem ez egy nagyon súlyos problémám és kifogásom ezzel a javaslattal.

Nézzük tovább, itt van Hörcsik Richárd képviselőtársunk javaslata. Én nagyon kérem, hogy ha itt van a Házban... Itt van, úgy látom, bár beszélget, próbálom felhívni a figyelmét Hörcsik Richárd képviselőtársamnak a 185. számú - köszönöm szépen a figyelmet - módosító javaslattal kapcsolatban. Ő gyakorlatilag azt mondja, hogy azért kell módosítani a jövedéki törvényt a dohánytémában, mert szerinte az nem indokolt, hogy a kereskedő ne birtokolhassa azt a dohányterméket, amit megvásárolt, tekintve, hogy az tulajdonának sérelmével jár.

Miről van szó? Tehát ha jól veszem, arról van szó, hogyha adómérték-változás van, ennek érdekében új zárjeggyel kell ellátni a dohánytermékeket, és az eredeti javaslat, az elfogadott módosító javaslat azt mondta, hogy az ilyen dohányterméket, amin nincs rajta a helyes, új zárjegy, azt nem birtokolhatja a kereskedő vagy a gyártó. Ő azt mondja, hogy szerinte birtokolhatja. Csak nem tudom, mindennek a tulajdonhoz mi a csuda köze van. Semmi köze nincs a tulajdonhoz. Nagyon jól tudjuk, aki jogász, tudja jól a római jog alapvető elveiből fakadóan, hogy a tulajdon és a birtoklás két különböző dolog. Tehát Hörcsik Richárd képviselőtársamnak ez az indokolása nem helyes. Most nem akarom őt bántani ezzel, csak szeretném kérdezni, hogy akkor adjon magyarázatot, ha ebben a vitában van kedve fölszólalni, hogy ez a magyar dohánygyártásnak pozitív vagy negatív dolog, ha igen, akkor ez támogatható, de ezt szeretnénk tudni, úgyhogy várjuk ebben a körben Hörcsik Richárd képviselőtársunk felszólalását.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Rogán Antal képviselő úr, kétperces hozzászólás.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam végig a képviselőtársam hozzászólását, de felhívnám a figyelmét, hogy az ön által kritizált módosító javaslataimat körülbelül 3-4 órával ezelőtt visszavontam. (Derültség a kormánypárti sorokban.) Tehát ha követné esetleg az eseményeket, akkor megkímélhetné a Házat attól, hogy hozzászólásokat tesz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És ezt hogy kellett volna észrevenni? Interneten fent van?)

ELNÖK: Én is próbálom követni a vitát, biztos ez elhangzott bejelentésként. Valaki felolvasta, vagy a jegyző, vagy én, az egészen biztos.

Kétperces, Gaudi-Nagy Tamás!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Gyorsan megkaptam a kétperces lehetőséget. Méltányolom Rogán Antal képviselőtársamnak ezt a korrekt tájékoztatását. Valószínűleg én voltam ilyen felületes a ma estén, hogy itt az egyéb ráérő tevékenységem, újságolvasás és egyéb ilyen dolgok közepette nem tudtam észlelni azt a bejelentést, hogy visszavonta már képviselőtársunk ezt a javaslatot.

Viszont én arra bátorítanám, hogy ne álljon meg ezen az úton (Derültség.), és ő maga, illetve beszélje rá képviselőtársait is, hogy tényleg vonják vissza az összes, ma Ház elé került, zárószavazás előtti javaslatot, és akkor tényleg fussunk rá, adjunk egy hetet ennek. Utána egy hét múlva már mindenki felkészülten és határozottan tud kiállni annak érdekében, legalábbis mi azért fogunk kiállni, hogy a magyar adófizetőkre több prést ne nyomjunk, az államadósság újratárgyalását válasszuk, ne menjünk bele ebbe a tévútba. Ezt az államadósságot soha az életben nem fogjuk tudni visszafizetni, ez egy csapda, ez egy zsákutca, ebből csak úgy lehet kimászni, hogyha a nemzeti önrendelkezésünket érvényesítve megkezdjük az újratárgyalást, mert előbb-utóbb úgyis elér minket a válság, az összedőlés - Vona Gábor frakcióvezető úr is egyértelműen erre utalt mai felszólalásában -,s és itt az a kérdés, hogy mikor, és milyen állapotban találja ezt az országot. Ha felkészülünk rá, és erős pozíciókat tudunk elérni a hitelezőinknél és azoknál a pénzügyi minősítő cégeknél, amelyek nyilván Magyarország gyarmatosításának egyik fontos játékosai, akkor már egészen más a helyzet.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Normál hozzászólásként adom meg a lehetőséget Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Legelőször szeretnék erre az utolsó kis intermezzóra reagálni. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak annyit hadd segítsek; Rogán képviselő úr, az a furcsa, a forgatókönyvben az szerepel, hogy csak a 77/1. számú indítvány az, amelyről nem folyik a vita, ön ezt visszavonta. Szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a 77. számú az alkotmányügyi bizottságé, a 77/2. számú a számvevőszéki bizottságé, és mehetünk még tovább, mert még több van, ezek mind-mind a szerencsejátékról, a pénznyerő automatákról szólnak, tehát ilyen szempontból teljesen helytálló az az aggodalom, amit Gaudi-Nagy Tamás megfogalmazott.

De szeretnénk néhány gyöngyszemet kiemelni, mert már módosító indítványt nincs lehetőségünk benyújtani, de hogy mit tettek önök itt valójában koherencia címén. Újra csökkentették az adminisztrációt, tisztelt képviselőtársaim. Tessék tapsolni! Ezek után, ha jövedékiadó-változás van, a következőt kell tenni az adóalanynak: leltározni, leszedni a régi címkét, és fölragasztani az újat. Eddig a törvényben az volt, hogy 30 napig még el lehetett adni az előzővel. Ez a legdurvább pénzbehajtás, képviselőtársaim, mert csak azért zúdítanak a nyakába minden egyes kiskereskedőnek, kisvállalkozónak adminisztrációt, hogy önök még több pénzt szedhessenek be jövedéki adó címén.

Mondom a következőt: valószínű, hogy amikor Volner képviselő úr azt mondta, hogy el kellene halasztani ezt a szavazást, akkor lehetett volna egy olyan összefüggéssel is érvelnie, hogy a bíróságokkal kapcsolatos törvények határozathozatalát ma levettük napirendről. Képviselőtársaim, ebbe a csomagba a még el nem fogadott törvényjavaslat fogalmai vannak beemelve. Tudom, önök elég nagy többségben vannak, tehát nyilván utólag majd ezt el fogják fogadni, de milyen ironikus az a helyzet, hogy előbb kerülnek be fogalmak a bírósággal kapcsolatban az adótörvényekbe, mint egyáltalán ezt a rendszert elfogadtuk volna.

Mondom a következő csodás módosító indítványt, amire aztán tényleg büszkék lehetnek: ha magánszemély 1000 forintnyi adótartozással bír, joga van az adott adószervnek ezt nyilvánosságra hozni, közzétenni. Aztán egy egészen új csoda: az adóbírság nem szabható ki akkor, ha az adott ügyfél bizonyítani tudja, hogy téves jogszabály-értelmezésen nyugszik a hiba. Szóval, ki fogja megmondani, hogy tévedett vagy szándékosan próbált mást belemagyarázni az adott jogszabályba?

Aztán egy kicsit a mezőgazdasági őstermelőkről: a törvény azt mondja, hogy neki kötelező a kamaránál bejelentést tennie a tevékenységének megkezdéséről. És aztán hitem szerint később valaki rájött, hogy ez egyfajta burkolt kötelező kamarai tagság, és akkor bekerült egy ilyen mondat, hogy egyébként a kamara nem vezet nyilvántartást a termelőkről.

Aztán belekerültek még ilyenek a törvényjavaslatba, néhány olyat mondok, aminek semmi köze az adótörvényhez: az Európai Rendőrségi Hivatallal kapcsolatos uniós jogharmonizációs kérdések benne vannak.

A másik ilyen a szakképzési hozzájárulás. Gondolják el! Ma szavaztunk erről a törvényről. Itt már olyan tételek szerepelnek, hogy annak mely paragrafusa nem lép hatályba. Tehát tényleg vicc! Hogy várjuk el ezek után az átlagembertől, hogy jogkövető magatartást tanúsítson, mert két napon belül változások vannak?!

Ebben a törvényben kerülnek szabályozásra a Start-kártyával kapcsolatos, pályakezdő fiatalokkal és az 50 fölötti munkanélküliekkel kapcsolatos kérdések több oldalon keresztül. A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó résznél és az ahhoz kapcsolódó résznél ma már szerintem ebben a Házban nincs olyan képviselő, aki meg tudná mondani, hogy hányadik módosítást éljük meg azóta, hogy önök, az önök támogatásával a kormány lenyúlta a magánnyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat.

(21.40)

Aztán egy nagyon érdekes, valaki föltette a karrierhíddal kapcsolatos kérdést. Tisztelt Képviselőtársaim! Tessék megnézni, hogy miről szól ez! Ha az adott munkavállalónak több helyen van jövedelme, akkor csak ebben az esetben még össze is kell vonni a jövedelmét, hogy egyáltalán a beharangozott bérkommandó... - vagy a beharangozott állami támogatásból valamilyen adókedvezményt valaki kaphasson.

És a végére hagytam egy olyan tételt, amihez aztán igazán lehet tapsolni, nyilván csak itt merték elsütni a koherenciás javaslatok között az útlevélilletéket, képviselőtársaim, ami eddig 5 ezer és 10 ezer forint volt, az most hirtelen 7500 és 14 ezer forint lesz. Tehát ez a jogszabály nem úgy, ahogy Józsa képviselőtársam elmondta, hogy tíznél több tételt tartalmaz, hanem az, hogy még burkoltan emelnek is úgy tételeket, hogy nem adták meg nekünk a lehetőséget sem arra, hogy vitatkozzunk, sem arra, hogy esetleg ehhez módosító indítványt nyújtsunk be. (Taps és pfujolás az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Kettőperces, Koszorús László képviselő úr, Fidesz. Nem? Akkor normális hozzászólásként Volner János képviselő úr, Jobbik.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy utolsó és talán reményvesztett kísérletet teszek arra, hogy a gondolkodásukat legalább megpróbáljam befolyásolni, és eltérítsem önöket attól a szándéktól, hogy ezt az adótörvénycsomagot megszavazzák. Két dologról szeretnék mindössze beszélni, nem az egy tucat adónemről, két nagyon fontos, adófilozófiát érintő, általam szükségesnek tartott változásról. Az első a személyi jövedelemadózásra vonatkozik, a másik pedig az áruk és a szolgáltatások adóterhére.

Kérdésem, képviselőtársaim, önökhöz, elsősorban a kormányoldalon: önök szerint a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium megfelelő választ adott-e a magyar adórendszert érintő problémákra, kihívásokra? Abban ugyanis konszenzus van, hogy a magyar adórendszer nem megfelelően működik, nem megfelelően funkcionált az elmúlt időszakban. (Zaj.) De kérdés az, hogy a kormány vajon ezt a kihívást jól kezelte-e, ugyanis a kormány válasza, az egykulcsos adórendszer alapvetően arra adott választ, hogy a magyar gazdaság őszerinte - mármint Matolcsy úr szerint - azért van jelenleg gondban, mert a legmagasabb keresetű 15 százaléknyi munkavállaló nem keres elég pénzt, és ezért aztán őt az egykulcsos adórendszer bevezetésével többletforráshoz kell juttatni. Kérdezem én, hogy ki az, aki úgy gondolja, hogy a magyar adórendszer legnagyobb problémája az volt, hogy a legmagasabb keresetűek nem keresnek eleget. Én azt gondolom, hogy nincs, vagy talán csak egy-két képviselő van az ülésteremben olyan, aki ezt így gondolja.

A magyar gazdaságnak ugyanis teljesen nyilvánvalóan az a legnagyobb problémája, hogy nincs reálgazdasági fundamentum, nincs termelő szektor, és éppen ezért nincs gazdasági teljesítmény sem. Éppen ezért, amikor a magyar gazdaság problémáit próbáljuk kezelni, akkor teljesen nyilvánvaló, nem az a megoldás, hogy a legmagasabb jövedelmű 15 százalékon próbálunk jelentős költségvetési források felhasználásával segíteni, hanem az lenne a megoldás, hogy az egyébként hiányzó reálgazdasági fundamentumot, a termelő szektort próbáljuk megteremteni, megerősíteni. Tettünk arra itt egy javaslatot a költségvetés vitájában, illetve az adótörvények vitájában is, hogy hogyan lehetne ezt megtenni. Ha az önök által világra hozott számokból indulunk ki, és azt feltételezzük, hogy az egykulcsos adórendszernek valóban önmagában az adókedvezmények, a családi adókedvezmények nélkül éves szinten 370 milliárd forintos költsége van, mire is lehetett volna ezt a 370 milliárd forintot célszerűen felhasználni?

Képviselőtársaim! 370 milliárd forintból az összes kutatás-fejlesztésben dolgozó embert, az összes mezőgazdaságban dolgozó embert, az összes iparban és építőiparban dolgozó embert, valamint az összes idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozó embert havonta 20 ezer forintnyi adókedvezményhez lehetett volna juttatni. Mért is lett volna erre szükség? A kutatás-fejlesztés kérdéséhez, gondolom, nem szükséges különösebb magyarázatot fűzni, manapság a XXI. század középpontjában lévő kérdés. Az ipar, az építőipar megint nem érdemel különösebb magyarázatot, hiszen teljesen nyilvánvaló mindenki számára, hogy miért kell ezeket a területeket erősíteni, ugyanígy a mezőgazdaság is. Az idegenforgalomnál arra hívom fel a figyelmüket, hogy 1100 milliárd forintnyi bevétel származott az idegenforgalomból, ennyit költöttek el külföldiek Magyarországon, ennyit vont be a magyar turizmus a hazai gazdaság vérkeringésére, ennyi külső jövedelmet sikerült a magyar gazdaságba becsatornáznunk.

Akkor, amikor az adórendszerről dönteni kell, föl kell tenni a kérdést, mikor járunk jobban: hogyha a termelő szektort, azt a szektort, azt az 1 millió 540 ezer embert a KSH adatai szerint, akik ezekben a szektorokban dolgoznak, őket juttatjuk havonta átlagosan 20 ezer forintnyi adókedvezményhez, vagy pedig odaadjuk ezt a pénzt a gazdagoknak, és aztán meglepetten tapasztalja a nemzetgazdasági miniszter úr, hogy ebből nem lett gazdasági fellendülés, nem lett ebből semmi.

A másik kérdés pedig, amiről néhány szóban szeretnék önöknek beszélni, azok az árukat és a szolgáltatásokat termelő adók. Ha képviselőtársaim most ellátogatnak az OECD weboldalára, akkor azt láthatják, hogy Magyarországon a legmagasabb az az adókulcs, amely az árukat és a szolgáltatásokat terheli az összes OECD-tagállam közül. Kérdezem én, képviselőtársaim, hogy mennyire tartják önök egészségesnek ott kormányoldalon azt, hogy ezt a legmagasabb adókulcsot további egytucatnyi új adónemmel és további adóemelésekkel tovább fogja a kormány növelni. Az ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy egy olyan kicsi és nyitott gazdaság esetében, mint Magyarországé, ez a rendszer nem működhet, nem működik, azért, mert egyre többen fognak átjárni a határ túloldalára bevásárolni, és elég, hogyha csak a régió legdrágább benzináraira, pontosan gázolajáraira gondolunk, ez teljesen nyilvánvalóan ahhoz fog vezetni, hogy a határon átnyúló bevásárlóturizmusnak ad szárnyakat a kormány, nem pedig a magyar gazdaság fellendülésének.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásaink vannak, elsőként Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt felszólalok, szeretném megkérdezni, hogy ha jól értem, az ajánlás 177/1. ponton szereplő javaslata még áll-e, kérdezem Rogán Antal képviselőtársamat. Tehát a 177/1. még egy érvényes javaslat? (Rogán Antal: Ez nem kérdezz-felelek óra.) Az elsődleges jogforrást szerettem volna megkérdezni, de akkor vélelmezem, hogy áll, és akkor szeretnék erre vonatkozóan egy nagyon komoly kritikai megjegyzést tenni.

A személyi jövedelemadó törvény 26. § (24) bekezdése helyébe lép egy új (24) bekezdés - eddig látszólag elég unalmas a dolog -,s viszont az online pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó törvényi feltételeket szabja át a javaslat. Ebből nekem teljesen az jön le jogászként, hogy egy teljesen személyre szabott javaslatról van szó, mégpedig oly módon, hogy 50 millió jegyzett tőke, magyar állampolgár, vezető tisztségviselő - az még belefér -,s a szavazatok 51 százalékával rendelkező tag legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték-szervezéssel foglalkozott. Mondom, engem abszolút nem érdekel a szerencsejáték-szervezés, de lehet, hogy mást igen. Miért kell 10 év feltételt szabni? Ez a vállalkozás szabadságát súlyosan és durván sérti, ez nagyon sérti, és én azt mondom, ha Magyarországon, 10 éven át szerencsejáték-szervezéssel foglalkozott valaki, akkor nem hiszem, hogy ő több jogot kapott arra, hogy a vállalkozás szabadságával éljen, mint az, aki adott esetben nem rendelkezik ilyen hosszú gyakorlattal ezen a rendkívül nemtelen és aljas piacon, mint a szerencsejáték.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Ugyancsak kettőperces, Kiss Sándor képviselő úr, Jobbik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a költségvetési bizottság ajánlásához szeretnék szólni, ugyanis, hogy az ingatlanforgalmazók és az ingatlan-bérbeadók miért mentesek a vagyonátruházási illeték alól, míg egy magánszemély, még hogyha devizahitellel vette meg az ingatlant, őneki semmilyen mentesség nem jut. Tehát hogyha azt a megállapítást tesszük, hogy a Fidesz a gazdagok pártja, akkor itt is teljes mértékben megtalálhatjuk ezt, hogy kinek kedvez a Fidesz: az ingatlanforgalmazóknak és az ingatlan-bérbeadóknak.

(21.50)

De a devizahiteleseknek, a devizahitellel vásárolt ingatlanok tulajdonosainak viszont semmilyen mentesség nincs, nekik igenis meg kell fizetniük az illetéket. Hát mi ez? És ezt egy ilyen bújtatott törvénybe az utolsó pillanatban beletenni - sajnálom, hogy nem televíziós közvetítés van most, mert akkor az emberek, a lakosság igenis megtapasztalhatná azt, hogy a Fidesz kiknek kedvez. Nem nekik. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Közben megkérdezem főtitkár-helyettes urat, hogy mehetünk-e tovább. Letisztáztuk? (Jelzésre:) Jó; nem látok több bejelentkezőt.

Ebben az esetben megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Szatmáry Kristóf bólint. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem. - Derültség az MSZP soraiban.) A záróvitát lezártam, államtitkár úré a szó.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak röviden, még egyszer a tisztelt Ház figyelmébe és főleg ellenzéki képviselőtársaim kritikájára reagálva annyit hadd mondjak az időpontokkal kapcsolatban, hogy az alkotmányügyi bizottság 11 órakor ülésezett egyébként. Az ott, a bizottság által benyújtott javaslatok egyébként elérhetők, ha nem is egységes javaslat formájában, de a parlament honlapján 11 óra utántól elérhetők voltak.

Arra az észrevételre, hogy érdemes-e későbbre halasztani vagy nem, azt is tudnám mondani, hogy a jogbiztonságot az is segíti, ha minél előbb szavaz a Ház ezekről a módosításokról, hiszen itt január 1-jei hatálybalépésről van szó, tehát a vállalkozói vagy a törvény által érintett szereplők minél előbb ismerik a módosításokat, az pontosan azt a jogbiztonságot segíti, amelyet önök itt hivatkoztak. Még egyszer megjegyezném, hogy egyébként a módosítások között nincs olyan alapvetően, amely vagy a normál vitában, vagy a módosításokról szóló vitában ne szerepelt volna.

Néhány felvetéssel kapcsolatban annyit hadd reagáljak, hogy egyébként jó néhány módosító van, ami könnyebbséget jelent a vállalkozások számára. Ilyen például a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos módosítás, amely a tejtermékek egy részt veszi ki az adó köréből. Göndör képviselőtársamnak a jövedéki adóra vonatkozó észrevételét másképp értelmezem, de akkor ezt majd megbeszéljük, illetve akartam reagálni az agrárkamarákkal kapcsolatos észrevételre is. Itt is valami félreértés van, hiszen a múlt héten szavazott a parlament arról, hogy egy általános regisztrációt vezet be a vállalkozások között, amely regisztrációból veszi ki ez a módosító, kapcsolódó módosító javaslat az agrárkamarához tartozó cégeket, mivel ott egy speciális területről van szó, ennek egy speciális szabályozást kell a későbbiekben adni.

Összességében elfogadva azt, hogy egy viszonylag nagy és terjedelmes anyagról van szó, még egyszer: nincs benne olyan, amely korábban ne került volna figyelembe; illetve jó néhány olyan javaslat van benne, amit azért kritizálnának, mint például a kompenzáció kérdése, ha nem szerepelne az anyagban. Tehát olyan javaslatok is szép számmal vannak, amelyek a vállalkozások és az emberek számára könnyebbséget, nagyobb átláthatóságot biztosítanak.

Mindezeket összességében figyelembe véve kérem a képviselőtársaimat, hogy a javaslatok nagy részét támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Határozathozatalok következnek, és ezt Szűcs Lajos jegyző úr ismertetésével kezdjük.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 77/1. pontját előterjesztője visszavonta, így erről nem döntünk.

Az ajánlás 53/1. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de az LMP szavazást kért róla.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 1-29. pontjait, a 29/1. és 29/2. pontját, 30-55. pontjait, 55/1. pontját, 56-68. pontjait, 68/1. és 68/2. pontját, 69., 70., 71. pontját 71/1-71/42. pontjait, 72-77. pontjait, a 77/2. és 73. pontját, 78., 78/1., 78/2., 78/3. pontját, 79. és 80. pontjait, 80/1., 81. pontját, 81/1., 82. pontját, 82/1. pontját, 83. és 84. pontját, 84/1. pontját, 85-104. pontjait, 104/1., 104/2., 104/3. és 104/4. pontjait, 105-111. pontjait, valamint 111/1., 111/2. és 111/3. pontjait támogatja.

Ezek közül az LMP és az MSZP frakciója is külön szavazást kért a 81/1., 82/1. és 104/4. pontokban szereplő összefüggő javaslatokról.

A Fidesz képviselőcsoportja külön szavazást kért az ajánlás 77. és 98. pontjáról.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Elsőként a támogatott javaslatokról döntünk a külön szavazásra kért indítványok kivételével. Felhívom figyelmüket, hogy a támogatott javaslatok elfogadása esetén nem dönthetünk a külön szavazásra kért 77. számú ajánláspontról, mert a 77/2. pontban szereplő indítvány kizárja azt.

Kérdezem tehát önöket, hogy elfogadják-e a benyújtott támogatott módosító javaslatokat a jegyző által ismertetett pontok szerint a külön szavazásra kért javaslatok kivételével. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.)

235 igen, 72 nem, 0 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta az Országgyűlés.

Lépjünk tovább! Csak közben mondom a frakcióknak, hogy a kiosztott forgatókönyvben el volt írva egy szám, tehát figyeljék majd, ha valaki később ezzel foglalkozik, a jegyzői bejelentés a helyes, a kiosztott forgatókönyv szerinti számok nem minden pontban stimmeltek, de láttam, hogy Tóbiás úr ezt már akkor jelezte, ezért mondom a többi frakciónak.

Tisztelt Országgyűlés! Most a külön szavazásra kért javaslatokról döntünk. Az ajánlás 81/1., 82/1. és 104/4. pontjaiban Lázár János és Rogán Antal az egyszerűsített vállalkozói adó jelenlegi mértékének 7 százalékos emelésére tesznek javaslatot. Az előterjesztő támogatja, az LMP és az MSZP is külön szavazását kérte. Most szavazunk! (Szavazás.)

234 igen, 77 nem, 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a javaslatot.

Az ajánlás 98. pontjában az alkotmányügyi bizottság a 444. § (4) bekezdésében a szerencsejáték-törvény módosításának hatálybalépésével kapcsolatban javasolt változtatást. Az előterjesztő támogatja, de a Fidesz külön szavazást kért. Szavazzunk most! (Szavazás.)

0 igen, 311 nem, 0 tartózkodás mellett nem ment át a javaslat.

Frakciókérésre figyelemmel még egy javaslatról szavaznunk kell.

Az ajánlás 53/1. pontjában Jávor Benedek a 179. § kiegészítésével a gépjárműadóról szóló törvényben egyes adómentességi szabályok hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot. Az LMP-frakció kérésére szavazunk most. (Szavazás.)

0 igen, 310 nem, 0 tartózkodás, nem ment át a javaslat.

Most a zárószavazás következik, tisztelt Országgyűlés. Kérdezem tehát: elfogadják-e az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint? Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.)

232 igen, 78 nem, 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a javaslatot.

Az Országgyűlés számára indítványozta az előterjesztő, hogy az Országgyűlés elnöke kérje az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. Hozzájárulnak-e ehhez? Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.)

232 igen, 78 nem, 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a javaslatot.

(22.00)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumai Oroszországi Föderáció viszonylatában való részleges felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és lehetőség szerint a határozathozatal. Az előterjesztés T/4979. számon a honlapon megismerhető.

Most az előterjesztői expozé következik. Felkérem Németh Zsolt államtitkár urat, a napirendi pont előadóját, ismertesse a javaslatot.

Felszólalások:   300   300-360   360      Ülésnap adatai