Felszólalás adatai

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert a NATO-irányítás alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat esetében egy oldalról tekintve egyszerű jogtechnikai kérdésről van szó, az e témában hatályos három határozatot helyettesíti egy határozattal. Azonban a kérdésnek nem a technikai hátterét tartom a magam részéről lényegesnek.

Valójában egy nagyon fontos javaslat, nem a kormány felhatalmazásának parttalanná tételét jelenti, mint ahogy ellenzéki oldalról ez felmerült, hanem biztonságpolitikai gondolkodásunk új fejezetének kezdetét is jelentheti. Ahhoz, hogy eddig eljussunk, egy hosszú folyamatnak kellett végbemennie, most csak néhány mentális tényezőjére szeretnék ennek a folyamatnak utalni.

Az egyik ilyen tényező talán a kétpólusú világ megszűnte és az ezzel kialakuló olyan helyzet, amelyben az Amerikai Egyesült Államok hatalmas politikai, gazdasági és katonai erejével vezető szerepet tölt be, ugyanakkor immár nem birodalmi igényekkel, hanem az együttműködésre törekedve. Az újszerű fenyegetések világában igen fontos a legnagyobb hatalom számára is a lehető legtöbb partner bevonása, hiszen a veszélyforrások ellenőrzése csak így lehetséges. Ez a képlet lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok kijelöljön bizonyos célt vagy célokat, amelyek támogatására megnyerve a regionális hatalmakat, fel tudja sorakoztatni az egész világot. Meg kell még említeni a hidegháború után fennmaradt, jól működő katonai szövetséget, a NATO-t, mely szervezet hatékonyan képes támogatni politikai és katonai téren egyaránt a cél elérése érdekében teendő lépéseket.

A másik tényező, melyet nem is egyes számban, hanem tényezőcsoportként is megjelölhetünk, a terrorizmus. Az elmúlt évtizedekben az esetleges, véletlenszerű terrorakciókat felváltotta a világméretekben jelentkező nemzetközi terrorizmus, amely mögött hatalmas pénzügyi támogatás és információs rendszerek állnak. Már szinte idilli helyzetnek tűnik számunkra az, amikor Erzsébet királyné vagy Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett terrorista akciók után egy-egy személyt vagy néhány fős csoportot kellett megtalálni elkövetőként, szervezőként.

A világ az egyre erőszakosabb, gátlástalanabb terrorakciókra igyekszik mind határozottabb választ adni. Ezt a folyamatot jól szemlélteti Európa érzékeny részén, a Balkánon a Milosevics-féle terrorizmusra adott mind erőteljesebb reakciók sora. A boszniai népirtásra még csak az Adriára vezényelt repülőgép-anyahajókról mért csapással történt válasz, mely kevés eredményt hozott. A daytoni egyezmény a Miloseviccsel történő tárgyalás után született meg. Koszovó esetében már a Miloseviccsel történő eredménytelen franciaországi egyeztetések után került sor a NATO első akciójára. Annak ellenére, hogy a nagyhatalmak egy része nem támogatta, sőt ellenezte az akciót, melynek sajátossága, hogy nem a washingtoni szerződés 5. cikkelye alapján történt, mert nem ért aláíró felet támadás, ennek következtében mégis megfogalmazhatjuk, hogy tisztán, egyértelműen a Milosevics-féle terrorizmus ellen is fellépés történt egy további népirtás megakadályozására. Ezért a bevezetőben említett, ma érvényben lévő három határozatról ebben a logikai rendszerben elmondhatjuk, hogy bár azok nem utalnak terrorizmus elleni akcióra, ezek a NATO terrorizmusellenes tevékenységéhez nyújtott magyar katonai támogatások mind Bosznia-Hercegovina, mind Koszovó esetében.

A harmadik tényező kétségtelenül a szeptember 11-ei terrorista támadás az Egyesült Államok ellen, amely ott, az Egyesült Államokban szétoszlatta a sérthetetlenség élményét. A terrorizmus olyan szervezettséget mutatott, amely veszélybe sodorhatja nemcsak az egyes államok működését, hanem szövetségi rendszereket is megbéníthat. A NATO amerikai kérésre a washingtoni szerződés 6. cikkelye alapján a szeptember 11-ei akciót az Egyesült Államok elleni támadásnak tekinti, és az 5. cikk szerinti kollektív védelem jogát gyakorolva támogatja az amerikai felet. Az afganisztáni háború jelentős amerikai katonai képességeket vehet és vesz igénybe, ezért sor kerülhet arra, hogy a Balkánon állomásozó erőik egy részét szükség szerint Afganisztánba átcsoportosítsák. A NATO-országok, köztük hazánk is kifejezték megértésüket és készségüket a kivont katonai képességek pótlására. Szövetségesi helyzetünkből adódik, hogy Magyarországot is felkérhetik erő átcsoportosítására, ami azt jelenti, hogy eddigi feladataink helyett új feladatot kapunk, melyhez esetleg más jellegű katonai alakulat szükséges.

A háború logikája ilyen helyzetben határozottságot és gyorsaságot kíván. Az új határozati javaslat erre törekszik, egy ilyen koncepciót fogalmaz meg. Lehetőséget ad a kormány számára, hogy rövid idő alatt esetleg azonnal döntsön. Az azonnali reagálás lehetőségét adná meg tehát - és ha valami, akkor a közbiztonsággal és a katonai védekezéssel összefonódó események olyanok, amelyek gyors reagálást igazán igényelnek -, a jelenlegi feladat helyett a más feladatra kiképzett katonai szervezet jelenhessék meg és esetleg más helyőrségen. A javaslat egyértelműen a jelenlegi létszámhatáron belül tesz lehetővé rugalmas átcsoportosítást a kormány számára. Ha a felkérés túllépné a határozatokban megszabott létszámot, új határozati javaslat szükséges. De hangsúlyozni kívánom, hogy eddig sem merítettük ki a keretet, kevesebb katonát állomásoztatunk, mint amennyire a felhatalmazás szól.

Azt az ellenzéki véleményt, hogy a parlament biankó csekket ad a kormány számára ezzel az új határozattal, egyszerűen nem lehet érteni. A javaslat címe egyértelműen a balkáni katonai békefenntartó műveletekre utal; afganisztáni vagy más területre ez nem vonatkozik, a címben egyértelműen benne van már. A javaslat logikusan nem szab határidőket az egyes kontingensek kiküldésével kapcsolatban. Úgy fogalmaz, hogy a feladat végéig tevékenykedjenek a magyar katonai szervezetek. Ezek a folyamatok ilyen jellegűek.

Az új határozati javaslat a magyar biztonságpolitikai gondolkodás új fejezetét nyithatja meg. A Balkánon működő különböző magyar békefenntartó kontingenseket egységesen kezeli. Az Országgyűlés más-más időpontban egy-egy békefenntartásban tevékenykedő magyar katonai szervezetet engedélyezett. Mára világossá vált, hogy a volt Jugoszláviában a NATO irányításával működő békefenntartó misszió a terrorizmus megszüntetése, a normális élet beindítása érdekében került működtetésre. Többéves tapasztalat bizonyítja, hogy a feladat végrehajtásának időpontját még körülbelül sem lehet meghatározni. Több területen párhuzamosan folyó békefenntartó művelet gyors átcsoportosítását, a feladat változtatását követelheti meg, ami az alapelképzeléseket azonban természetesen nem módosítja. Ezt pedig a kormány végezhesse el a saját hatáskörében is, a parlament utólagos tájékoztatásával.

Ezért a Magyar Demokrata Fórum nevében én is támogatom az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)