Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Witzmann Képviselőtársam! Akkor engedje meg, hogy megpróbáljam emlékezetem szerint sorban kijavítani azokat a tévedéseket, amiket szerintem ön a törvény megítélésével összefüggésben vétett.Tehát ez a törvényjavaslat nem az emberek életét könnyíti meg. Ez a törvényjavaslat a beruházók életét könnyíti meg. A kettő nem ugyanaz. Amikor a felszólalása végén arról beszélt, hogy fejlesztésekre van szükség, hiszen ’70-es és ’80-as éveket idéző körülmények fogadták az odalátogatókat, ez részben igaz. De a probléma ott van… (Witzmann Mihály közbeszól.) Higgye el képviselőtársam, hogy itt jön a mondat második fele, ami a lényeg, hogy valóban nem a ’70-es éveket idéző körülményekre van szükség, de minden ilyen beruházás érdekes módon fák kivágásának a tömegével jár, nádaspusztítással jár. Tenném föl a kérdést  azt mondta, hogy lehet önnek föltenni kérdést, és fog válaszolni , hogy a több sajtóban is napvilágot látott nádaspusztításokkal kapcsolatban ön mennyiben lépett föl azért, hogy ez ne történhessen meg, hogy a Balaton ökológiai helyzete ne romoljon tovább. Ugye, pontosan tudjuk, hogy ezeknek a nádasoknak az elvesztése milyen ökológiai következményekkel jár.

Én elhiszem, hogy egy vitorláshajó-kikötő, egy téli tároló marha jól mutat a Balaton-parton, csak abból sem az ön választói nem fognak élményt szerezni, sem a belföldi turizmus nem fogja magát jobban érezni. Tehát higgye el nekem, hogy Feri bácsi, aki itt lakik a Kossuth tér melletti kis utcában a földszint 2-ben, ő nem fogja tudni élményként elmesélni majd az unokájának, hogy hú, képzeld, Béluska, milyen jó volt, lent voltam a Balatonnál, és láttam egy szép téli tárolót. Higgye el!

Kinek az érdekét képviselik? Én azt gondolom, hogy menjünk végig. Tehát amikor ön arról beszél, hogy az emberek érdekét meg az emberek életét könnyíti meg ez a törvényjavaslat, ezt az előbb cáfoltam, hogy nem igaz. Ráadásul úgy fogalmazott, hogy önök nem látják, hogy…  én is hadd fogalmazzak ezzel a mondatszerkezettel. Képviselőtársam, ön nem látja, hogy egyébként teljesen elfoglalták Mészáros Lőrinc és a Fidesz-közeli beruházók gyakorlatilag a teljes Balatont? Hogy a beruházások ma már 90 százalékot meghaladó arányban csak úgy történhetnek meg, hogy ott a beruházó valamilyen gazdasági kapcsolaton keresztül kapcsolódik Mészáros Lőrinchez vagy valamilyen jól ismert Fidesz-közeli beruházóhoz? Mert akkor ezt is észre kell venni.

Értem én, hogy el lett foglalva a turizmus egésze. Csak van egy rossz hírem, képviselőtársam: itt van a nyakunkon a költségvetés, és az olyan nagyon jól teljesítő turizmus, a szállásadók, hogy messzebb ne menjek, mostantól egyre kevésbé fognak részt kapni az adóbevételekben való hozzájárulásukhoz. Ugye, érti, miről beszélek? Arról beszélek, hogy egy nagyon jól működő ágazatban, ami nagyon sok pénzt hoz hazánknak és a befektetők számára is, a turizmus, majd most 27 százalék helyett 5 százalékos áfát kell fizetniük. És most, gondolom, a kormány arra számít, hogy a szálláshelyek ára egy éjszakára  most volt hosszú hétvége  majd le fog menni 15 százalékkal. Én ettől nem tartok annyira.

Az történik, hogy a csökkenő áfa, az az áfakülönbözet mind-mind forint-fillérre ott fog landolni ezeknek a Fidesz-közeli beruházóknak a zsebében, ahelyett, hogy a magyar kormány egyébként az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentené egy olyan időszakban, amikor az első négy hónapjában az évnek nem esett eső, majd utána két hét alatt leesett egy félévnyi csapadékmennyiség, most pedig olyan hőség volt a mai napon is és lesz a hétvégéig, hogy hőségriadót kellett elrendelni. De ez egy másik történet. Arról beszélek, és azt szeretném, hogy azt lássák ebből a hozzászólásból vagy ebből a felszólalásból, hogy önök még mindig ágazatokat, beruházókat képviselnek az emberek helyett. És azt gondolom, hogy ez a példa, amit elmondtam, tökéletesen bizonyítja ezt.

Azt gondolom, hogy ha ön nem talált egyébként ott élőként egy télen-nyáron nyitva tartó, jó minőségű éttermet, akkor engedje meg  ez itt a reklám helye , hogy Balatonszárszón a Nagydiófa éttermet a figyelmébe ajánljam. (Witzmann Mihály: Vén!) Véndiófa, igaza van, bocsánat, Véndiófa étterem. Tehát ekkora koromtól kezdve gyakorlatilag mindig ott álltunk meg szárszócskát enni, mert hatévesen ez volt a testvéreimmel együtt mindannyiunk közös étele. Gyakorlatilag azt gondolom, hogy azért volt, de ez persze nem bizonyítja azt, hogy nem volt szükség ott fejlesztésekre.

Rendkívül fontos volt a fejlesztések megtörténte, csak azt gondolom, hogy ezt nem a mi kontónkra, az adófizetők kontójára kell megvalósítani, hanem a beruházó nyúljon a zsebébe, és beruházzon, és ha beruház a saját pénzéből, a saját forrásából, nem állami segítséggel, nem állami támogatással, nem egyébként a kézen-közön hozzá került adóforintokból, akkor, azt gondolom, hogy rendben van; addig, amíg nem rombolja le a jövőnket, amíg nem rombol nádast, amíg a beruházások eredményeképpen nem csökken például a Balaton-partnak az a része, amit mindenki igénybe vehet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)