Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/3984. számú törvényjavaslat nem más, mint az 1991-ben megalkotott XXXII. törvény néhány paragrafusának a módosítása. Jól emlékszem, hiszen magam is részt vettem a tíz évvel ezelőtti törvény parlamenti vitájában, hogy a '91. évi XXXII. törvény a maga idejében történelmi jelentőségű volt, és úgy vélem, hogy ma is az. Többek között ez a törvény teremtette meg az alapját annak a nagyon is gyakorlatias kapcsolatnak, ami a rendszerváltáskor jött létre, alakult ki, és azóta is kisebb-nagyobb kitérőkkel folyamatosan fejlődött az egyházak és az állam között.

E folyamat egyik állomása volt a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodás. Ezt követően kezdődtek el az ennek végrehajtását célzó munkálatok, ami következésképpen magával hozta az említett '91. évi XXXII. törvény első módosítását. Nem kételkedem a '97-es törvénymódosítók jó szándékában, de sajnos ekkor kerül be a jogszabályba a most hatályon kívül helyezni kívánt, iskolaátadást megnehezítő passzus, amit egyébként az egyházi ingatlanrendezés gyakorlata is megkérdőjelezett.

Tisztelt Országgyűlés! A már említett '97-es úgynevezett vatikáni megállapodást sajnos az előző ciklusban nem követték a többi történelmi egyházzal kötendő szerződések vagy megállapodások. Ezen változtatott a '98 nyarán hivatalba lépő polgári kormány. Programjának megfelelően alig öt hónap alatt megkötötte ezeket a hiányzó megállapodásokat; jól ismert, hogy a reformátusokkal, az evangélikusokkal, a baptistákkal, a Mazsihisszel és a szerb ortodox egyházzal, ahogy államtitkár úr említette. Úgy vélem, hogy a modern polgári Magyarország értékrendjében helye van az olyan kormányzati egyházpolitikának, ami partnerként, hangsúlyozom ismét ezt a szót, partnerként kezeli az egyházakat, és nemcsak az elvont elméletben, hanem a mindennapok részleteire kiterjedő gyakorlatban is. Éppen ezért gyorsította fel a polgári kormány a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését. A költségvetési forrás jelentős megemelésével és szinten tartásával, valamint a tulajdonrendezés végleges jegyzékének elfogadásával biztosította a törvényben foglalt kötelezettség végrehajtásának a garanciáit és feltételeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyházi ingatlanrendezés folyamatosságát tehát a polgári kormány tette lehetővé, először is azzal, hogy új egyeztető bizottsági elnököt nevezett ki, akinek vezetésével befejeződött a szentszéki megállapodás mellékleteként felsorolt katolikus ügyek tárgyalássorozata, illetve lezajlottak a református, evangélikus, zsidó, szerb ortodox, unitárius és baptista ügyek tárgyalásai. Az előbb felsorolt egyházak vonatkozásaiban a polgári kormány elfogadta a 2011-ig rendezendő ügyek jegyzékét, ami a mai napi árfolyamon összesen mintegy 61,5 milliárd forint értékű, nem több mint 1719 volt egyházi ingatlan kérdését oldja meg. Úgy vélem, hogy e jegyzék kölcsönös elfogadásával az egyházi ingatlanrendezési folyamat tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik, nemcsak a költségvetés, hanem az önkormányzatok és az egyházak részére egyaránt.

Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt évtized egyházi ingatlanrendezési gyakorlata éppen az előbb említett elvek és szándékok ellenére is olyan problémákat hozott a felszínre, amelyek ismételten az 1991. évi XXXII. törvény előttünk lévő módosítását teszik szükségessé. Csak néhányat említek az azóta előjött problémák közül. Az egyházak több esetben igen leromlott állagú épületet kaptak vissza, aminek a helyreállítására az ingatlan értékének többszörösét kellett ráfordítani. De volt olyan eset is, amikor egy-egy önkormányzati intézmény kihelyezése túlzott költségvetési ráfordítással történt meg - sorolhatnám tovább a példákat. Egyszóval ezek és a hasonló esetek egyáltalán nem voltak összhangban az alaptörvény szellemével. Éppen ezért is indokolt az 1991. évi XXXII. törvény módosítása, ami egyébként a kormány és a Szentszék közötti 1997-es megállapodás végrehajtásának az ellenőrzésére hivatott vegyes bizottság ajánlásán alapszik. Ezt a törvénymódosítást a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Tisztelt Elnök Úr! A törvénymódosítás elfogadásával nem sérül az a rendező elv, amit a kormány által jóváhagyott, 2011-ig szóló ingatlanrendezési jegyzék tartalmaz. Szeretném hangsúlyozni, hogy valamennyi a jegyzékben szereplő ingatlan, így például az iskolák mögött is egyházi, önkormányzati és kormányzati konszenzus van. Itt szeretném megnyugtatni a tisztelt közvéleményt, hogy a még rendezésre váró volt egyházi iskolák száma nem ad okot az aggodalomra, hogy netán az egyházi iskolák túlsúlyba kerülnének a magyar oktatás egészében. 2011-ben is ez a szám előzetes számítások szerint nem fogja meghaladni a 7-8 százalékos részesedésüket. Végül azt is megemlítem, hogy az előttünk fekvő törvénymódosítással az önkormányzatok úgynevezett ingatlan-karbantartási kötelezettsége sem ró különösebb terhet rájuk. A jó gazda gondossága elve, vagyis a saját tulajdonú ingatlanok állagának a megóvása vagy éppen karbantartása egyébként is a törvényben előírt kötelezettsége az önkormányzatoknak, függetlenül attól, hogy mi lesz az adott ingatlan sorsa.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném megismételni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja az előttünk lévő törvénymódosító javaslatot és azt elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)