Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Persze pontosan tudom, hogy a kormánykoalíció soraiban a miniszterelnök úr véleményét nemcsak osztani, hanem visszhangozni is kötelező, tehát ha a miniszterelnök úr egyszer azt mondta, hogy elműködik a Ház ellenzék nélkül is, akkor ezt a véleményét lehetőség szerint több formában is el kell mondani, el kell mondani, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy arról beszéljen, amit a kormánykoalíció szeretne hallani.

Az a vád, hogy nem arról beszélünk, ami a törvényben van. Mi a csudának beszéljünk róla?! Önök ezt minden alkalommal a pulpitusról is elmondják. Fel tudom mondani: öt fokozatba osztottuk be az erőszak és a pornográfia alapján a műsorokat, hogy melyiket lehet és melyiket nem lehet nézni, 70 százalékosnak kell lennie az európai gyártású műsorok arányának és így tovább. Mi is fel tudjuk mondani a leckét, tisztelt képviselőtársaim, ahogy önök felmondják, csak úgy gondoljuk, a kérdés nem arról szól, hogy a parlamenti képviselőnek onnan a pulpitusról vagy innen a helyéről nem kell mást tennie, mint a televízió kamerájába elegánsan belemosolyogva felmondani azt és ismertetni a nézőkkel, hogy miről is szól a törvényjavaslat.

Úgy gondolom, ebben a Házban vitáznunk kell, beszélnünk kell, és nem egymás mondandójától függetlenül a saját monomániáinkat kell ismételgetnünk. A parlament a "parlare" szóból, azaz a "beszélni" szóból ered, következésképpen arról szól, hogy itt szerencsés esetben egymást gumimatrac vagy európai típusú sajtószabadság ügyében megértő, legalábbis egymás szavát azonos módon értő képviselők beszélnek.

Nekem sajnos az a gyanúm, hogy mi pontosan értjük egymás szavait; nem arról van szó, hogy bármelyikünk retardált volna, és ne értené, hogy a másik gumimatracot vagy európai típusú sajtószabadságot mond, csak nem akarják érteni azt, amit mondunk, mert önöknek ez így kényelmesebb. De akkor legalább azt ne várják el, hogy mi ehhez asszisztáljunk!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)