Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vita e szakaszában a 30., 34. és 35. számú módosító javaslataimhoz szeretnék hozzászólni.

A 30. számú módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 17. §-ának (2), (3) bekezdései módosulnának. A (2) bekezdés a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén a megszűnt haszonélvezeti jog értékének meghatározásánál figyelembe veendő szempontokat sorolja fel, köztük a jogosult személy körülményeit is, ami véleményem szerint túlságosan tág határt szab a mérlegelésnek. A többi szempont bőven elegendő a haszonélvezeti jog értékének eldöntéséhez. A bizottsági ülésen is csupán az az érv hangzott el ennek a szempontnak a szerepeltetése mellett, hogy minél több mérlegelési lehetőség legyen. A (3) bekezdés a haszonélvezeti jogért járó kártalanítás mértékét korlátozza a tulajdonos részére járó kártalanítás összegével, amivel szintén nem értek egyet, mivel félreértésre adhat okot. Ugyancsak ezt a félreérthetőséget küszöbölné ki a 31. számú, a kormány és a bizottságok által is támogatott módosító javaslat.

A 34. számú módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 19. §-ának (2) bekezdése módosul, amely bekezdés a törvényjavaslat szerint így szól: "(2) A lábon álló és függő termés értékéből, illetőleg a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét." A módosító javaslatban a "költség" helyett "költségarányos" rész szerepel, ami viszont pontatlan lenne, ezért azt egy kapcsolódó módosító javaslattal "költségének arányos részére" szeretném módosítani.

Egy konkrét példával szeretnék rávilágítani ennek a módosításnak a szükségességére. Tekintsünk egy olyan esetet, hogy a kisajátítás aratás előtt történik. A jelenlegi törvényjavaslat szerint a várható termés értékéből a kombájnolás, szárítás, tisztítás, raktározás és a többi költségeit le kell vonni, amit méltánytalannak érzek több okból is kifolyólag. Például ha már szerződést kötött a tulajdonos ezekre a munkákra, az elmaradt munkák után kötbért kell fizetnie, ami szintén az ő kára. Módosító javaslatommal ezt a méltánytalanságot szeretném kiküszöbölni.

A 35. számú módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 20. §-ának a) pontja módosul, amely a törvényjavaslat szerint arra vonatkozik, hogy a kisajátítással kapcsolatos költségként mit kell megtéríteni. A törvényjavaslatban ez a pont így szól: "a) mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák költségét és az egyéb ráfordítások költségét, ha a költségek az ingatlanért járó kártalanításban nem térülnek meg". A paradox feltétel, amit egyébként a módosító javaslatom elhagyna, az, hogy "ha a költségek az ingatlanért járó kártalanításban nem térülnek meg". Viszont ha a törvényjavaslat értelmében megtérülnek, akkor mégsem kellene ezeket megtéríteni. Ebben az esetben viszont mégiscsak meg kellene téríteni. Hogyan is van ez? Ezt a módosító javaslatot egyébként egy bizottság kivételével mindegyik bizottság és maga a törvényjavaslat előterjesztője is támogatta.

Az elmondottak figyelembevételével kérem módosító javaslataim támogatását. Köszönöm, elnök úr.