Felszólalás adatai

Felszólalások:   232-238   239-248   249-252      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/9934. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésükre. Elsőként, legfeljebb 8 percben, megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

(18.10)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző felszólalásnál jelezték a hölgyek, hogy nem teljesen jól lehet hallani, nem tudom, most hallható-e. (Dr. Varga-Damm Andrea: Igen.) Hallható, érthető, jó, tehát még egyszer. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 30-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9934. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a értelmében 25 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat több célt foglal magában, melyek közül az egyik legfontosabb a közigazgatási bürokráciacsökkentést szolgáló szabályok megalkotása. A függő hatályú döntés jogintézménye 2015-ben született meg a jogalkotó akaratából. A tapasztalatokat alapul véve és a bürokráciacsökkentés jegyében a függő hatályú döntés formális jogi aktusként megszüntetésre kerül, mégpedig azzal a kitétellel, hogy annak az állampolgárokra kiható pozitív joghatásai továbbra is megmaradnak. Ezek a joghatások tehát automatikusan beállnak formális döntés nélkül is. Ilyen módon az ügyfél jogai nem csorbulnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat értelmében két, állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenesen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tulajdonába kerül. Az alapítvány tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével összefüggő közfeladatok ellátására jön létre.

Szükségessé vált továbbá az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is. A hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a „nem” fogalmát, ugyanis annak meghatározása biológiai alapokon nyugszik. Az anyakönyvbe bejegyezett nem tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál, azaz ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jogkeletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek.

Ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség.

Tisztelt Ház! Megemlítendő továbbá, hogy milyen célokat szolgál az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A 400 négyzetméter vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása során eljáró rendeltetésmódosítási hatóság az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, a fővárosi kerületben a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző helyett mostantól a fővárosi és megyei kormányhivatal járjon el. Hangsúlyos célkitűzés továbbá, hogy a mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi nemzeti kegyhelyeinket nemzeti emlékhellyé kívánja nyilvánítani a javaslat. A nemzeti emlékhelyek védelme, a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása és zavartalan látogatása közérdek, amelyben a vallási közösségek és az egyházi jogi személyek is jelentős szerepet töltenek be. Nemzeti kegyhelyeink keresztény identitásunk hordozói és történelmi örökségünk fontos részei.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat által kilátásba helyezett módosítások kielégítő mértékben kívánják szabályozni a bürokráciacsökkentés, az eljárások hatékonyságának és gyorsaságának növelése, valamint a műemlékvédelem terén felmerült célkitűzéseket. A javaslat tehát méltán tart igényt képviselőtársaim támogató szavazataira.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most meghallgatjuk a kisebbségi véleményt. Arató Gergely képviselő úrnak adom meg a szót.

ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A bizottság ellenzéki tagjai nem osztoztak a bizottság kormánypárti tagjainak lelkesedésében a törvényjavaslat iránt. Maga az eredeti cél, a bürokráciacsökkentés persze helyénvaló, és ezzel van a legkevesebb baj ebben a törvényjavaslatban, de az elénk kerülő törvényjavaslatok jó részéhez hasonlóan itt is az történt, hogy erre még sok minden mást rápakolt a kormány. Amivel most kevesebbet foglalkoznék, az a vagyonjuttatás, de azért mégiscsak egy mondatban megemlítem, hogy továbbra sem értjük, hogy hogyan kapcsolódik a bürokráciacsökkentéshez az, hogy a Schmidt Mária-féle alapítványnak vagyont juttasson a kormány. Ez aligha csökkenti a bürokráciát, legfeljebb jól jön a haveroknak, és ez inkább ebbe a pénzosztogatós vonalba illeszkedik, mint a bürokráciacsökkentésbe.

A bizottsági ülésen a vita lényegében két javaslat körül folyt, és ezekben fogalmazódott meg markáns ellenvélemény. Mindkettőt említette a többségi előadó is. Engedjék meg, hogy most én az érem másik oldaláról beszéljek arról, hogy az ellenzéki képviselők mit jeleztek ezzel kapcsolatban. Az egyik javaslat az anyakönyvi törvény módosítása. Erre korábban Szél Bernadett képviselő asszony nyújtott be módosító indítványt, a Törvényalkotási bizottságban pedig a Demokratikus Koalíció törvényalkotási bizottsági tagjai annak érdekében, hogy töröljük ki ezt a paragrafust ebből a törvényjavaslatból, hiszen ennek a javaslatnak a gyakorlati hatása az, hogy a születési nem személyi okmányokban való rögzítésével lényegében lehetetlenné válik a joginem-váltás Magyarországon.

Innen kezdve, hogyha egy transznemű vagy interszexuális személy megváltoztatja a nemét akár nemátalakító műtéttel is, ennek nem lesz semmilyen nyoma a papírjaiban, ami azt jelenti  és erre az érintettek szervezetei nagyon határozottan hívták fel a parlamenti képviselők figyelmét , hogy ezek az emberek innentől kezdve minden alkalommal, amikor hivatalosan igazolniuk kell magukat, akkor egy lehetetlen, őket diszkrimináló, hátrányos helyzetbe hozó helyzetbe kerülnek. Innen kezdve egy állásinterjún, egy igazoltatáskor magyarázkodniuk kell amiatt, hogy a valódi nemük miért különbözik a személyi okmányaikban rögzített nemtől.

Én persze értem azt az álságos, vagy ha már egyszer az egyházi kegyhelyeknél tartunk, akkor farizeus érvelést, amely szerint az állam ezzel kivonul erről a területről, de ez nem igaz. Az állam akkor vonulna ki erről a területről, ha nem rögzítené semmilyen módon a nemet. De nem ez történik, hanem az történik, hogy az állam rögzíti a születéskori nemet, és azt mondja, hogy egyébként innen kezdve, ha te ezen változtatni akarsz, ha nem ez a te valódi nemed, akkor tedd ki magadat a napi megaláztatásnak.

Azt kell mondanom, hogy ez egy kegyetlen és embertelen szabályozás. Ezt nem indokolja semmifajta jogos állami érdek, ezt nem indokolja semmilyen jogos szempont. Nincs semmilyen olyan ok, ami miatt erre szükség lenne azon kívül, hogy önök bizonyítsák azt, hogy mennyire elutasítanak mindent, ami a modern világhoz tartozik ezen a területen. Én értem, ez lehet az önök véleménye. Önöknek lehet véleménye az interszex emberekről, lehet véleménye a transzszexuális emberekről, lehet véleménye  bár a kettőt nem keverném össze, szemben önökkel  egyébként azokról az emberekről, akik más módon tartoznak az LMBTQ-társadalomhoz, -közösséghez, de ez az önök magánügye. De itt most az történik, hogy ezt a fajta transzfób, homofób mentalitást állami törvényalkotás szintjére emelik, és ez nem jó, tisztelt képviselőtársaim. Ezek az emberek ugyanúgy honfitársaink, ugyanúgy magyar állampolgárok, mint önök vagy én. Nincs okuk és nincs joguk arra, hogy különbséget tegyenek köztük.

Ugyanakkor a Törvényalkotási bizottságban azt is elmondtuk, hogy ez a fajta szabályozás jogilag is helytelen. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának következetes ítélkezési gyakorlata és az Európa Tanács állásfoglalásai alapján ellenkezik az emberi jogok európai egyezményével, ezért vélhetően, ha elfogadjuk ezt a szabályozást, akkor ennek az lesz a következménye, hogy az Emberi Jogi Bíróság ezekben az ügyekben a magyar állammal szemben fog dönteni, és kártérítési kötelezettséget fog megállapítani, amit persze nem önök fognak kifizetni, hanem a magyar adófizetők. Holnap mi a szavazáson kikértük ezt a javaslatot, és még egyszer adunk lehetőséget arra, hogy átgondolják ezt a kérdést.

(18.20)

Ne tegyék pokollá magyar polgárok életét a saját ideológiai elvakultságuk miatt! Ennek nincs értelme, nem emberséges, senki sem jár vele jól, de néhányan nagyon rosszul járnak vele.

A másik szabályozás pedig valóban az a szabályozás, amit szintén említett képviselő úr, amit a Törvényalkotási bizottság nyújtott be szokásos módon, megkerülve a rendes jogalkotási eljárást, és ami az önkormányzati jogok további korlátozását tartalmazza. Ennek a lényege az, hogy augusztus 20-ára az állam lényegében einstandolja Budapest jelentős részét, minden fontosabb közterületét, a teljes világörökségi zónát és egy sor egyéb közterületet is. Ráadásul nem csak az augusztus 20-ai ünnep időszakára, mert amellett ez is elfogadhatatlan lenne, de nem erről van szó, egy 10 napos időszakban, augusztus 15. és augusztus 25. között. Azt mondja az állam, hogy ez ugyan önkormányzati terület, de mi mégis úgy döntünk, hogy innentől kezdve ezzel az állam rendelkezik.

Nagyon nehéz nem azt gondolni, hogy ez a fajta javaslat abba a sorozatba illeszkedik, amiből számos javaslat járt már ez előtt a Ház előtt. Ilyen volt többek között a kiemelt építkezésekre vonatkozó, ingyenes területhasználatot biztosító javaslat; ilyen a kiemelt gazdasági övezetekre vonatkozó, az önkormányzatokat a jogaiktól megfosztó javaslat; ilyen a kormányrendeletben a felhatalmazási törvény alapján kihirdetett javaslat, amely elvonja a parkolási díjakat és a gépjárműadót az önkormányzatoktól; és még hosszasan folytathatnám ezt a sort.

Önök nem tudnak belenyugodni immár lassan háromnegyed éve abba, hogy az önkormányzati választásokon önök Budapesten és egy sor vidéki városban kikaptak. Azt értem, hogy nehéz, nekem ne mondják, jó párszor volt részünk nekünk is ebben, de azt kell mondanom, hogy az, hogy önöket ez frusztrálja, nem indok arra, hogy más vagyonára rátegyék a kezüket.

Azt a szempontot még nem is említem meg, hogy van, aki azt feltételezi, hogy ez a nagyon sok területre kiterjedő és az augusztus 20-ai ünnepségek szempontjából is teljesen fölöslegesen hosszú időtartamú és nagy területre kiterjedő tiltás esetleg összefügg azzal is, hogy idén a meleg büszkeség felvonulását augusztus 22-ére hirdették meg. Ezt nem tudjuk, majd meglátjuk. Mindenesetre azt látom, hogy ezzel a javaslattal önök újabb önkormányzati jogokat sértenek, és megint csak olyan érdek nélkül, ami miatt erre szükség lenne. Meg lehetne egyezni az önkormányzatokkal. Szokjanak hozzá, hogy nem minden parancsszóra történik! Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Arató Gergely képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztők részéről jelen lévő Orbán Balázs államtitkár urat, most vagy később kíváne hozzászólni. (Dr. Orbán Balázs: Most, elnök úr.) Most? Öné a szó, Orbán Balázs államtitkár úr.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Még egyszer bocsánatot kérek, hogy várni kellett rám. Nincs mentségem, minden kritika jogos.Köszönöm szépen a Törvényalkotási bizottsággal kapcsolatos felszólalásokat is. A viták természete jól kidomborodott, ezért ezeket nem szeretném megismételni.

Annyit szeretnék rögzíteni, hogy a kormány ezt egy fontos törvényjavaslatnak gondolja, ami általánosságban közigazgatási tárgykörbe tartozó törvények módosítására tesz javaslatot. Nem a parlamenti joggal vagy az alkotmánnyal vagy bármi mással ellentétes az, hogy több tárgykört szabályozunk egy törvényjavaslatban. Valóban, a jogintézmények szempontjából a legfontosabb része ennek a törvényjavaslatnak a függő hatályú döntés jogintézményének kivezetése úgy, hogy a joghatások megmaradnak. Ez az intézkedés a közigazgatási hatóságot sarkallja arra, hogy minél gyorsabban hozza meg a döntéseit. Ez a jogintézmény bevált, ezért ezen jogintézmény formális struktúrájának a kivezetése úgy, hogy a jogkövetkezmények tartalmi értelemben megmaradnak, szerintünk egy helyes döntés.

Számos más ponttal kapcsolatban csak azokra reagálnék nagyon-nagyon röviden, amik elhangzottak.

Értem azt, hogy a vita fennmarad a kormányoldal és az ellenzéki oldal között. A kormánypárt és a kormány egyértelműen azt gondolja, hogy ez a javaslat, ami a születési nem anyakönyvi eljárásban történő rögzítéséről szól, a szabadság pártján áll, és segít egy bizonytalan jogi helyzetet rendezni. Ugyanis itt tényleg arról van szó, hogy jelen pillanatban törvényi felhatalmazás nélkül, közigazgatási és bírósági eljárásokban kellene dönteni  ha jól értem, az ellenzéki képviselők javaslata arra vonatkozik, hogy ezt a helyzetet tovább erősítsük  és kellene nemi identitási kérdésekben állást foglalni. Mi nem gondoljuk, hogy ez lenne a helyes megközelítés. Mi azt gondoljuk, hogy az állami nyilvántartások a születéskori állapotban lévő nemadatokkal kiválóan működnek, és egyébként nemi identitási kérdésekben teljes szabadság van Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi vizsgálatoknak pedig állunk elébe.

A másik kérdés, és ez kiegészül talán a Városligetre vonatkozó pontokkal kapcsolatban, amit Arató képviselő úr ugyan nem említett, de ugyanebbe a tárgykörbe tartozik. Azért mégiscsak arról van szó, hogy az alkotmány három darab nemzeti ünnepet rögzít, és ezeken a nemzeti ünnepeken az állam által szervezetten, ami óhatatlan, ez elkerülhetetlen, hogy ilyenkor a kormány az, amely de facto megszervezi ezeket az állami ünnepeket, és ez esetben a közterület-használat alkotmányban rögzített jogosságával kapcsolatban kérdés nem merülhet föl.

A törvényjavaslat arra vonatkozik, hogy itt a közterület-használati díj alóli mentesség erre az időszakra biztosított legyen. Szerintem ez arányos, szükséges és teljes mértékben indokolható, egyébként részben a mostani hatályos helyzetet kodifikáló. Tehát most ez általánosságban így működött (Arató Gergely közbeszól.) megegyezés alapján, ahogy Arató képviselő úr is mondja, de a megegyezések döntő többsége ebbe az irányba mutatott eddig is. Most a jogszabály ezt kívánja rögzíteni.

A Városligettel kapcsolatban is az a helyzet, hogy tartja magát a kormány ahhoz az álláspontjához, hogy noha jogerős építési engedélyek vannak, a Városligetben olyan épület, amit a Fővárosi Közgyűlés nem támogat, nem épül meg, viszont a zöldterületek rendezése miatt a változtatási tilalmat ezen törvényi rendelkezések alapján fel kell oldani.

Szeretnék olyan önkormányzat lenni, amelyet az önök értelmezése szerint a magyar kormány sanyargat. Mi az elmúlt tíz évben úgy sanyargattuk az önkormányzatokat  idézőjelben mondom , hogy több mint 1300 milliárd adósságot vettünk át tőlük, és a saját bevételeik duplájára emelkedtek. Tehát mindenkinek azt kívánom, hogy minden kormány így sanyargassa őket, ahogy mi sanyargattuk az önkormányzatokat, mondom ezt még egyszer nagy idézőjelek között.

Ezért aztán arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a megelőlegezett kormánypárti bizalmat. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Felhívom államtitkár úr figyelmét, hogy van hozzászóló, és a 15 perces időkeretéből több mint 10 perce még van a vita végéig, ha élni kíván ezzel.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat vonatkozásában a vezérszónoklatomban előadottakat nem szeretném megismételni, viszont tény, hogy a törvényalkotás folyamatában azt reméltem, hogy a módosító javaslatokkal mindazokat a felvetéseket, amelyekről úgy gondolom, hogy nem jogállamiak, illetőleg nem azt a célt szolgálják, ami a preambulumban található, talán korrigálják.Valahogy úgy éreztem Orbán Balázs államtitkár úron, amikor a vezérszónoklatomat mondtam, és azt a pár teljes mértékben jogi kérdést felvetettem, tehát nem politizáltam, hanem jogászi mivoltomban próbáltam hozzátenni az én tudásomat, akkor azt érzékeltem a tekintetén, hogy talán valóban javítható ez a javaslat, legalábbis azokban a kérdésekben, amelyek, hogy úgy mondtam, szerintem nem jól sikerültek.

Kiemelném a 2006. évi LIII. törvény 11/C. §-ának (5) új bekezdését, amely arról szól, hogy ha egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás során azt látják, hogy a beruházás telkére egy szomszédos telekről átnyúlik építmény, akkor  arról szól az a jogszabályi javaslat  fel kell szólítani az építmény tulajdonosát vagy a földterület tulajdonosát a bontásra.

Erre vázoltam föl államtitkár úrnak, hogy azért tessék már végiggondolni, hogy lehet, hogy ott 30-40-50-80-100 éve áll az az építmény, lehet, hogy már, nem tudom, hányadik tulajdonosa van azóta, aki akár jóhiszeműen, akár rosszhiszeműen túlépített, és akkor majd hirtelen egyszer csak kap egy levelet, hogy bontani, drágám.

(18.30)

Azt mindannyian tudjuk, hogy a bontás majdnem annyiba kerül, mint az építés, és nem mindenki van arra fölkészülve, hogy egy ilyen helyzet történjen. Sőt, arról senki nem tehet, hogy a szomszédos telken éppen egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás van. Tulajdonképpen ez nagyobb szerencseelem, mint elmenni a kaszinóba.

Azt javasoltam államtitkár úrnak, szerintem igencsak megalapozottan és indokoltan, és biztos vagyok benne, hogy egy ilyen típusú beruházásnál már csak a tervezés szakaszában megismert tények alapján is meg lehet határozni, hogy nem nagy veszteség, ha ehhez az átnyúló építményhez egy adott földterületet átcsatolnak a másik telekhez, majd ott az értékkülönbözetről eltárgyalgatnak egymással a felek, de egy biztos, hogy nem húzódik az építkezés.

Majd megérkezett a módosító javaslat, hogy úgy mondjam, mindent vártam, csak ezt nem, amit nagyon egyszerű huszárvágással megoldott valaki. Azt remélem, hogy nem Orbán Balázs államtitkár úr, remélem, hogy nem ő (Dr. Orbán Balázs: Nem tudok megfelelni.), nem ő vágta ezt a huszárvágást, ami óriási. Ugyanis abban az esetben, ha a felek nem tudnak megállapodni, a javaslat szerint pert kell indítani a tulajdonossal szemben, hogy ez a bontás megtörténjen. Akkor mondtam, hogy bocsi, azért ez mégiscsak egy procedúra, egy hosszú eljárás is lehet. Na, huszárvágással hogy oldotta meg a kormányzat? Az elsőfokú ítéletet végre lehet hajtani fellebbezésre tekintet nélkül.

Azért van ebben egypár apró probléma, államtitkár úr. Ez pedig tudja, mi? Hogy van egy polgári perrendtartásunk is, és az első fokon fellebbezésre tekintet nélkül való végrehajthatóságot illik belerakni a polgári perrendtartásba, merthogy az az általános szabály. Ugyan tudjuk, hogy van a lex specialis, de azért én úgy érzem, hogy ezt a jogalkotást most egy kicsit cizelláltabban kellett volna megcsinálni. Azt remélem, hogy sok ilyen helyzet nem lesz, viszont azt azért hadd mondjam el, hogy bár mindig a kormányzat kikéri magának, amikor mi arrogáns, öntörvényű jogalkotással vádoljuk, de ha valami, akkor ez a jogszabályjavaslat, ez aztán az arrogáns és öntörvényű. Méghozzá azért, mert olyanfajta életviszonyokba akar belenyúlni, amit az élet hozott létre akár hosszú évtizeden, évszázadon át, és most egyszer csak így a XXI. század második évtizedében valaki úgy gondolja, hogy én ezt akkor ilyen egyszerű tollvonással meg fogom oldani. Nem fog menni. Még az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedését vagy végrehajthatóságát is hiába mondják ki, akkor sem fog menni. Egyébként, ami elképesztő  azért még egybe gondoljon bele! , hogy ez teljes mértékben ellentmond a ráépítés, túlépítés szabályainak. Ugyanis amíg nincs rosszhiszeműség, addig nincs bontási kötelezettség. Tehát a polgári törvénykönyvet is kellett volna egy kicsit átalakítgatni. Mindegy, én drukkolok önöknek, hogy ez jól működjön. Tartok tőle, hogy ha ilyen szituációk adódnak, akkor egy év múlva itt megint egy törvénymódosító javaslat lesz, csak ebben a kérdésben.

Egyébiránt azt gondolom, hogy bár bürokráciacsökkentésről szól a célja ennek a javaslatnak, én inkább bürokrácianövekedést érzek belőle. Például, amikor a 400 négyzetméteren felüli vendéglátó egységek kérdéséről beszélünk, olyan szinten elhúzza az engedélyeztetést nemcsak a 75 nappal, hanem azzal is, hogy nem tartozik bele ebbe a 75 napba mindenféle megkeresett hatóság meg különböző hozzájárulások, meg nem tudom, miknek az ideje, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen, ha egy vaskalaposabb ügyintézőcsapattal találkozik szembe egy vállalkozó, akkor bizony soha az életben nem fogja tudni azt a vendéglátó egységet megépíteni vagy létrehozni, vagy funkciót váltani. Azt gondolom, hogy ez olyanfajta erőteljes beavatkozás a vállalkozás szabadságába, amit semmiképpen nem tudnék támogatni.

Azt érzékelem ebből a javaslatból, bár ahogy elmondtam a vezérszónoklatban, van egypár jó elem benne, de nagyon olyan érzésem van, hogy a közigazgatás egy uralmi pozíciót kíván betölteni. Azt gondolom, hogy egy demokráciában ezt az uralmi pozíciót még látszatra sem szabad fenntartani. Tehát ha arról beszélünk, hogy élni és élni hagyni, mert hiszen azért a demokráciának ez egy alapvető elve, azzal együtt természetesen, hogy mindenki tartsa be a jogszabályokat, jogkövetően éljen, működjön, és tartsa tiszteletben mások jogait, de amikor a polgár azt érzi, hogy egy ilyen ernyőként rátelepedik a kormányzat, minden egyes életviszonyban iszonyú mennyiségű jogszabályt alkot, olyanokban is, ami teljesen felesleges, mert a mindennapi erkölcsi alapértékek és természeti törvények úgyis meghatározzák, kinek hogyan kell viselkedni, de egy ilyen ernyő alakul ki az emberek felett, egy ilyen közigazgatási uralmi ernyő, és az egyszerű ember már úgy érzi, hogy nem tud alóla kimenni, összenyomja. És tulajdonképpen igazából már azt mondja, hogy bele sem kezdek semmibe. Bele sem kezdek semmibe, mert ha nincs egy jó haveri kapcsolatom hatósági intézményekben, akkor úgysem fogja a kutya sem elintézni az én dolgomat; egyébként már a jogszabályok tengerében el sem igazodom. Tehát egy általános ismerettel, tájékozottsággal bíró magyar ember ma a legegyszerűbb eljárásokban sem tudna magától eligazodni abban, hogy neki milyen jogai és kötelezettségei vannak.

Úgyhogy nagy tisztelettel azt kérem, biztos, hogy nemmel fogunk erre a javaslatra a korábban is és most elmondott kifogások miatt válaszolni, de azt kérem államtitkár úrtól, nem tudom, mennyire van befolyása ezekben a kérdésekben a kormányzatra, de ha valóban az a célja, amit minden áldott nap itt az ülésteremben elmond, és egy polgárközpontú közigazgatásról beszél, akkor ne csak általánosságban, a részletekben is nyilatkozzanak meg. Nem érzem azt, hogy ez a túlzott törvényalkotás, ez a rendkívül bonyolult jogszabályi rendszer, amely már a közigazgatást jellemzi, nem hiszem, hogy a jogkövetést segíti, inkább a zűrzavart. És amikor egyszer csak a polgár azt mondja, hogy a szabályrendszerek erdejében már úgysem tudok eligazodni, úgyis eltévedek, higgye el, államtitkár úr, keres más megoldást. Az meg már általában a jogszerűtlenség talaján történik. Ne legyen nekünk célunk a társadalmat egy kényszerhelyzet okán a fekete, szürke utakon elindítani, és akár egyébként a közösségünk érdekét is sértő megoldások vagy engedélyek birtokába jutni.

Ezt szerettem volna erről a javaslatról elmondani, és még mindig bízom abban  ebben a konkrétan felvetett javaslatrészben , hogy hátha mégis meggondolja a kormányzat magát, és egy jogharmonizációs szempontból és az élet által diktált helyzetek szempontjából egy egészségesebb megoldást választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megkérdezem a jelen lévő képviselő urakat és hölgyet, hogy kíváne még valaki a fennmaradt időkeretekben hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az előterjesztő képviseletében jelen lévő Orbán Balázs államtitkár urat, hogy kihasználjae az éppen tíz percét.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Biztos, hogy nem fogom kihasználni a teljes időkeretet, ezt csak mindenki megnyugtatása végett mondom. Csak ha már itt szóba került, Varga-Damm képviselő asszonynak reagálnék. Szomorú vagyok, mert az általános vitára én úgy emlékszem, és azt hiszem, hogy a jegyzőkönyv is ebben a vélelmemben megerősít engem, hogy képviselő asszony pont azt a helyzetet kritizálta, szerintem teljesen jogszerűen, hogy az elhúzódó bírósági eljárások ilyen kérdésekben…  reméljük, ilyenre nem is kerül sor, reméljük, semmi probléma soha nem fog ezzel kapcsolatban felszínre jönni, a potenciális esetek is nagyon limitáltak, de ha jól értettem azt, amit a képviselő asszony mondott, akkor az arra vonatkozott, hogy ilyen esetben, ilyen helyzetben, ilyen jogvita kapcsán ne hagyjuk, hogy a közigazgatási, illetőleg bírósági eljárás elhúzódása egyébként a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást is tolja, késleltesse ennek a továbbhaladását.

Az a megoldás, amit javasolt a bizottság a vitában, szerintem ebből a szempontból egy helyes javaslat, mert azt mondja, hogy ugyan a jogvita folyik tovább, nyilván annak megvannak a polgári jogban rögzített szabályai, hogy azt hogyan kell rendezni, amennyiben egyik vagy másik félnek van igaza, de hogy egyébként ettől függetlenül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás tovább fog zajlani.

(18.40)

Azt reméltem, hogy ez a képviselő asszony megnyugvásául fog szolgálni, de ezek szerint ez nem így történt. (Dr. Varga-Damm Andrea: Az a második volt!) Ezek szerint ez nem így történt, úgyhogy én azt tudom ígérni a kormány nevében, hogy legközelebb is próbálunk minden igényt figyelembe venni.

Egy utolsó mondatot mondanék a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban. Mélységesen egyetértek azzal, amit a képviselő asszony mondott. A bürokráciacsökkentés komoly küzdelem, szerintem ennek soha sincs vége. A kormány komoly sikereket ért el, de sok a tennivaló ezen a téren. Egy dologban azonban biztos vagyok: a függő hatályú döntés kivezetése ilyen formális keretek között, ami akkor, a bevezetésekor helyes döntés volt  mert azt mutatta, hogy nem az állampolgár van az államért, hanem fordítva, az állam van az állampolgárért, és tulajdonképpen ennek kifejezése a függő hatályú döntés jogintézménye, ezért anno a bevezetésekor ez helyes döntés volt , de mostanra már formális teherré vált.

Így a joghatások megtartások mellett ennek kivezetése szerintünk észszerű, és a bürokráciacsökkentést szolgálja. Ennyit szerettem volna még hozzátenni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   232-238   239-248   249-252      Ülésnap adatai