Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A teljesség igénye nélkül csak néhány kérdésre, ami felmerült, szeretnék válaszolni, aztán majd természetesen folytathatjuk.Varga-Damm Andrea képviselő asszony a magánéletről szóló törvényjavaslat kapcsán kifogásolta, hogy miért nem a polgári törvénykönyvben került ez leszabályozásra. Magában az expozéban is szerepelt, hogy ez egy olyan összefoglalója a magánélet védelmének, amely hidat képez a többi jogszabály, például az infotörvény vagy a polgári törvénykönyv és az Alaptörvény között. Ilyen értelemben egy összefoglalója ezen jogok teljességének, úgyhogy talán sikerül ezzel megvilágítani, hogy miért volt rá szükség.

A törvény előtti egyenlőség  mondta, hogy lesznek első- és másodrendű állampolgárok, akiknek a magánéletét védi. Jogi eljárásban mindenkit ugyanaz a védelem illet meg, úgyhogy efelől szeretném megnyugtatni, képviselő asszony.

Többek részéről elhangzott, hogy miért van itt a Ház előtt a törvény. Az Alkotmánybíróságnak van egy 2016. évi határozata, amelynek a határideje már lejárt, aminek értelmében a Háznak meg kell alkotnia ezeket a kollíziós ütközéseket kiküszöbölő szabályozásokat. Azt hiszem, hogy ennek a törvény eleget tesz.

Kérném azokat a képviselőtársaimat, akiknek bizonyos paragrafusokkal kapcsolatban felmerültek kérdéseik, érdemes fellapozni az indokolás részt, kommentárszinten szabályozásra és magyarázatra kerültek mind a nemzetközi példák, mind pedig az értelmezési kérdések. De hogy néhányba belemerüljek, a közlekedés rendjénél is elhangzott néha az aránytalanság, szükségesség, betiltja a rendőrség, nem tiltja be. Nyilvánvaló, hogy mérlegelni lehet egy olyan szempontból, hogy ha például egy hídra meghirdetett demonstráció, mondjuk, 8 fő le akarja zárni az Erzsébet hidat, az aránytalan és a közlekedés rendjét, a közrendet is sérti. Míg ha ott van egy 30 ezres demonstráció meghirdetve, akkor nyilvánvaló, hogy annak teret engednek, mert ez egy arányos terhelést jelentene ahhoz képest, amit a közérdekkel szemben jelent.

A magánterületre és egyebekre nem akarok kitérni, magának a törvénynek az indításánál, ahogy Harangozó képviselő úr is helyesen rámutatott, a véleménynyilvánítás céljából meghirdetett; a 2 fő is elhangzott, hogy miért 2 fő. Egy fő nyilván nem lehet gyülekezési jognak a résztvevője, ketten legalább kell hogy jelen legyenek. Tehát ez a törvényi minimum, amit meg lehetett határozni, hogy minél szélesebbre nyissuk a kapukat, nehogy utána azon legyen a vita, hogy miért 12 fő vagy miért nem 20 fő vagy miért 3 fő. Azt hiszem, hogy ezzel sikerült a legoptimálisabb szinten a kritikák szempontjából ezt megfogalmazni.

A szankciók tekintetében, ha betiltásról van szó: a rendőrség közhírré teszi, ha betiltásra kerül egy ilyen rendezvény. Nyilvánvalóan a helyszínen felszólítják a jelenlevőket a távozásra, és ha ezt követően is még mindenki kitart, akkor kerülhet sor a szankciók kiszabására, illetve a szabálysértési eljárás megindítására.

Elhangzott itt az oknyomozó újságíró. Ha pályázatokról, közbeszerzésekről van szó, ezek most is nyilvános adatok. Tehát tulajdonképpen egyfajta adatgyűjtés kell hozzá, és nem kell olyan nagy oknyomozás. Nyilvánvaló, hogy a nyilvános adatok hozzáférhetők, és ezek nem titkot képeznek, hanem ezek most is hozzáférhetők, és a pályázatoknak vagy a közbeszerzés eredményének a kihirdetésénél ezek a nyilvánosság előtt megismerhetők.

Elhangzott több olyan jellegű kritika, amelyekre részletesen nem akarok válaszolni, mert nem akarunk belemerülni ilyen politikai vitába, nyilván ebben nem fogunk egyetérteni. A bejelentések kapcsán: gyakorlatilag három hónappal előtte be lehet jelenteni egy rendezvényt, illetve 48 órával korábban kell, tehát van idő egyeztetni a rendőrséggel.

Abban a részében megvédeném a rendőrséget, hogy ezeknek a bejelentéseknek a kezelésében eddig is gyakorlatilag profi szinten jártak el, mint ahogy az elismerésben elhangzott. Szerintem a gyakorlat nagyot nem fog változni. Ez a törvény tulajdonképpen kodifikációja is egyúttal a kialakult gyakorlatnak, ami az elmúlt években volt, hogy ne szokásjogi alapon történjen. Megint csak visszautalnék az alkotmánybírósági döntésre, amely megkövetelte ennek a törvényi szintű megjelenítését.

Nagyon remélem, hogy ha konkrét szakmai kérdések is esetleg felmerülnek a holnapi hétpárti egyeztetőre  ha az idő rövidsége miatt nem lesz mindegyiken idő végigmenni , a kollégáink, a szakembereink szerintem részletes választ tudnak adni, de továbbra is ajánlom figyelmükbe a törvény indokolását. Ha még szükséges lesz, akkor természetesen szívesen válaszolok. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)