Készült: 2024.09.20.09:51:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2018.07.03.), 152. felszólalás
Felszólaló Dr. Pósán László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:50


Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a 2011. évi létrejötte óta a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett hivatástudati közszolgálat építése az oktatás és a tudomány eszközeivel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogai gyakorlójának a közigazgatás fejlesztésért felelős minisztert, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a rendészetért felelős minisztert jelölte meg, akik fenntartói jogaikat egy közös, egyhangú döntéshozatali mechanizmuson alapuló fenntartói testület útján gyakorolják. A szakfeladatok 2014. évi átrendeződése következtében a fenntartói testület tagja lett az Igazságügyi Minisztérium képviselője is. Az egyhangú döntéshozatali mechanizmus változatlansága mellett így a fenntartói testület négytagúvá bővült. Az első években, amikor a szakmai és a fenntartói irányítás szükségképpen még szorosan összekapcsolódott, a korábban különálló intézmények együttműködése kiformálódott, összehangolódott, ez a modell megfelelő keretet biztosított a sikeres integrációhoz egy egységes, nagy közszolgálati egyetem kialakulásához. Ennek az integrációnak az előrehaladását, elmélyülését jól mutatja a fenntartói testület üléseinek gyakoriságában bekövetkezett változás, amiről államtitkár úr beszélt. A fenntartói testület csökkenő ülésszáma azt mutatja, hogy ez a típusú vezetési modell mára már, úgy tűnik, hogy meghaladottá, ha úgy tetszik, feleslegessé vált. Mindez azt mutatja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet alkotó korábbi felsőoktatási intézmények integrációja sikeres volt, és a Ludovika Campusra történő átköltözésekkel, a közszolgálat fejlesztését célzó projektekkel, a tisztviselői továbbképzésekkel, áthallgatásokkal, átoktatásokkal, közös rendezvényekkel ez az egységesülési folyamat korántsem ért véget, hanem egyre inkább még jobban elmélyül.

Azt, hogy a 2011. évi törvényi szabályozáshoz hozzá kell nyúlni, az eddig elmondottakon túl az is indokolja, hogy ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen olyan új karok is működnek, amelyek a 2011. évi rendelkezéskor még nem voltak. Ilyen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely viszont az eddigi törvényi szabályozásból adódóan fenntartói képviselet nélkül működött, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem fenntartó, csak tanácskozási joggal vett részt a fenntartói testület ülésein. A Bajai Eötvös József Főiskolából vált ki és lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része a vízgazdálkodással összefüggő tudományterület.

A testületi formában működő irányítás, ami korántsem fedi le a Közszolgálati Egyetem mindegyik szervezeti egységét, lassabbá és körülményesebbé teszi az intézmény működését. Ez a helyzet, valamint a mélyebbé vált integráció, egységesebbé vált egyetem egyaránt indokolja, hogy az egyértelmű fenntartói felelősség és irányítás egy kézbe kerüljön. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetésének fejezetgazdája a Miniszterelnökség, kézenfekvő, hogy a fenntartói jogok és a felelősség is itt jelenjen meg. Ugyanakkor a most tárgyalt törvényjavaslat továbbra is biztosítja azt, hogy az eddigi fenntartók megőrizzék kapcsolataikat az intézménnyel, és lehetővé teszi, hogy a szóban forgó tárcák saját képzési céljaik megvalósítására a saját fejezetükben forrásokat is biztosítsanak.

(15.30)

A törvényjavaslat szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével az igazságügyért, a honvédelemért, a rendészetért és a külgazdaságért, külügyekért felelős miniszterek részvételével létrejönne egy tanácsadó testület, ami lehetővé tenné, hogy az érdekelt tárcák minden lényeges szakmai tartalmat véleményezhessenek, javaslatokat tegyenek.

Ez a törvényi változtatás megszünteti azt a hiátust, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak nem volt helye a fenntartói testületben. Most bekerül a tanácsadó testületbe, és ez a modell, ahogyan már elhangzott, ugyanakkor az esetleges további bővítéseket is lehetővé teszi, az új kihívásokhoz igazodó szervezeti változásokat is kezelhetővé teszi.

Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvényjavaslat a korábbinál hatékonyabb működési modell bevezetésével kívánja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működését is eredményesebbé, magasabb színvonalúvá tenni. Azt gondolom, hogy ez az előterjesztés, ami egyébként alapvetően, így gondoljuk, egy technikai természetű módosítás, hiszen itt a fenntartó egyértelmű nevesítéséről van szó, továbbá a különböző paragrafusokon átvezeti ezt a fajta változást, a korábbi szóhasználatot értelemszerűen az újra cseréli ki, ez olyan típusú változtatási forma, ami alapvetően az eddigi működéseket érdemben nemhogy befolyásolná, hanem sokkal inkább csak javítani tudja. Azt hiszem, ez a technikai változtatás minden igényt kielégít.

Ha jól érzékelem és jól gondolom, akkor vélhetően komoly politikai felhorgadásokat önmagában ez a változtatás nem fog okozni. Ha igen, akkor nem ez a változtatás lesz az oka, tegyük hozzá, hanem az, hogy az ellenzék szemében önmagában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem léte az, ami szálka. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai