Felszólalás adatai

DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én köszönöm ezt a magas színvonalú vitát, és Pettkó képviselő úrhoz csatlakozva nagyon sajnálom, hogy kevesebben vitatják ezt a programot, mint ahányan írták. És különösen sajnálom azt, hogy ilyen késői időpontban kerül sor erre a vitára. Úgy látom, hogy nagyjából átlagosan 10-13 konzervatív képviselő, és 4-5 szocialista képviselő van jelen (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), és az SZDSZ-t pedig bátorkodom előterjesztőként képviselni.

Mindenekelőtt Keller képviselő úr szavaihoz csatlakozva szeretném elmondani, hogy sajnos nem ez a helyzet, a baloldalnak nincsen válságkezelő programja, államtitkár úr. A szocialista kormány öt hónapos válságidőszak ellenére adós maradt egy válságkezelő programmal, azt a válságot, amit nagyrészt a saját gazdaságpolitikai sikertelensége idézett elő, tetézte azzal a tehetetlenséggel, maszatolással, amit az elmúlt néhány hétben, hónapban előadott.

Azt kell mondanom, hogy nem az elmúlt hét hozta a politikai csődöt, hanem a politikai csőd akkor következett be, amikor nyilvánvalóvá vált a kisebbségi kormány mozgásképtelensége, cselekvésképtelensége, és ezt nem ismerték fel. Az elmúlt néhány hónap vergődése nagyon sokat ártott Magyarországnak, és gyengítette az esélyeinket is a válságkezelésre.

Nagyon nagy hiba, hogy a kormánynak nincsen ilyen javaslata, ami pedig van, az a közgazdász szakma, az elemzők, a nemzetközi szemlélők szerint teljesen alkalmatlan egyébként miniszterelnököstül, kormányostul arra, hogy a válságból kikecmeregjünk, ezért került sor a miniszterelnök lemondására vagy a konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezésére, ezért kell hogy egy válságkezelő kormány felálljon, és ezért kell hogy egy új válságkezelő kormány felkarolja a Reformszövetség javaslatait.

A Reformszövetség javaslatait, tisztelt képviselőtársaim, mert alapvetően erről vitatkozni jöttünk ma össze, és azt látom, hogy eléggé komoly volt a hajlam, főleg fideszes képviselőknek, hogy ahelyett, hogy a Reformszövetség javaslatainak érdemével foglalkozzanak, megpróbálják teríteni a programnélküliség felelősségét, és egy nagyon sajátos demokráciafelfogás mentén próbálják meg eltolni maguktól azt a felelősséget, amit pedig szerintem a saját választóik bizony az ő nyakukba tettek.

Tisztelt konzervatív Képviselőtársaim! Vagy nagyon különbözik a demokráciafelfogásunk, vagy önök rosszul fogalmaztak. Ugyanis ön úgy fogalmazott, Babák képviselő úr, azt hiszem, hogy egészen pontosan azt mondta, hogy önöket a választók azért választották meg, hogy kormányozzanak, mi meg ellenzék vagyunk. Ez nem igaz! Mindannyiunkat megválasztottak, listán vagy egyéniben, szocialista, konzervatív, MDF-es és liberális képviselőket azért, hogy a legjobb tudásunk és pártunk szellemiségének megfelelően képviseljünk egy programot.

(20.50)

Önöknek kifejezetten ízléstelen azt mondani, hogy azért, mert nem mi vagyunk kormányon, ezért nekünk nem is kell programmal rendelkezni. (Babák Mihály: Mi ilyet nem mondtunk, Kóka, nem hazudj!) Illetve az, hogy nem kell programmal rendelkezni, az még hagyján (Babák Mihály közbeszól. - Az elnök csenget.), de hogy az önök programja minden elemében igyekezzen Magyarországon elkaszálni az összes reformszándékot, az összes módosítási szándékot, a kétharmadosakat és a nem kétharmadosakat egy kalap alá véve e tekintetben, az, azt gondolom, kifejezetten visszataszító politikailag, és semmiféleképpen nem olyan, amivel önöket a saját választóik megbízták. (Babák Mihály: Visszataszító, amit te mondasz.)

Polgármester úr arról beszél, hogy önök, tisztelt fideszes képviselők, kapitalizmusban gondolkoznak. Ez lehet; lehet, hogy önök kapitalizmusban gondolkoznak, de szocializmusról beszélnek, azért, mert magas állami újraelosztásról, állami gondoskodásról, állami tulajdonról beszélnek. Tipikus baloldali program az, ami gazdaságpolitikailag önökből ilyenkor előjön. (Babák Mihály: A tiétek meg milyen? Semmilyen!)

Azt mondja, hogy van "Erős Magyarország" program, megfelelő, karakteres program. Nincsenek benne számok! Hogyan lehet olyan gazdaságpolitikai programot írni, amiben nincsen egyetlen szám sem? Lózung! (Babák Mihály: Megint minket bírál!) Olyan lózung, amely összegyűjti azokat a vágyakat, amelyek a Fidesz társadalom- és gazdaságfilozófiájából következnek, de nincsen bennünk semmiféle megoldás, nem úgy, mint a Reformszövetség anyagában. És önök ahelyett, hogy a Reformszövetség anyagához fűznék hozzá a saját, jobbító megjegyzéseiket, arról beszélnek, hogy van ott nekünk egy "Erős Magyarország"-unk, meg Orbán Viktor meghirdette azt a fajta szociális piacgazdaságra épülő valamit, aminek a részleteiről azóta sem beszél, erről kellene beszélni. (Babák Mihály közbeszól.)

Mondják meg, hogy mi az, ami elfogadható, mi az, ami nem elfogadható a Reformszövetség javaslataiból, ami nem elfogadható, ahelyett mondjanak jobbat! De nem tudnak jobbat mondani, merthogy nincsen olyan programjuk, amihez tudnák hasonlítani. (Babák Mihály közbeszól.) Az SZDSZ-nek van, örömmel mondom. (Babák Mihály: Mi? Hol van? Tegyed le!) "Válságból lehetőség" címmel foglaltuk össze tavaly novemberben azt a válságkezelő anyagot, ami 95 százalékos fedésben van a Reformszövetségével. Csak azért nem az SZDSZ saját programját erőltetjük, és az MDF azért nem a saját, nemzeti adószabadság-programját erőlteti (Babák Mihály: Megint szereptévesztésben van!), mert úgy gondoltuk, hogy ha egyszer az asztalon van egy olyan, ami mögött fölsorakozott a tudományos és közgazdász elit, akkor kutya kötelességünk itt a parlamentben - most csak 15-ünknek, egyébként meg 386-unknak - a parlament elé hozni ezeket a kezdeményezéseket, merthogy ez Magyarország érdeke, ez a választóink érdeke, ez az ország érdeke. Nem feltétlenül az önök pillanatnyi pártpolitikai, szavazatmaximalizáló érdeke, hanem az ország érdeke azért, hogy ne süllyedjünk el ebben a válságban. (Babák Mihály: Hiteltelen vagy!)

Azt mondják önök, hogy válság van, ezért aztán nagyon sürgősen csináljon valamit a kormány. És mi van, ha a kormány nem csinál semmit? Akkor nekünk itt kell ülnünk, és karba tett kézzel várnunk, amíg az ország összeomlik (Babák Mihály: Nem szavazzák meg!), vagy pedig meg kell fontolnunk Békesi, Chikán, Pálinkás, Glatz - és sorolhatnám a Reformszövetség tagjait - javaslatát? Ez az egy program van. (Babák Mihály: És lesz belőle törvény?) Önök nem voltak hajlandóak megfontolni az MDF programját, nem voltak hajlandóak megfontolni az SZDSZ programját.

Itt van egy program. Önöknek erkölcsi és szakmai kötelességük komolyan venni egy ilyen programot (Babák Mihály: Téged nem veszünk komolyan!), egészen egyszerűen azért, mert az önök volt kormányából, a volt Horn-kormányból nagyon sok egykori gazdasági és pénzügyminiszter van benne, jelenlegi és volt jegybankelnökök támogatják. Nem mehetnek el, a velem szemben érzett ellenérzésüktől függetlenül sem mehetnek el e mellett a reformjavaslat mellett.

Kinyílt viszont néhány nagyon fontos vita. Családtámogatás: szeretném elmondani, hogy ez egy olyan pont, ahol liberális és konzervatív politikusok valóban másképp gondolkoznak. A szocialisták progresszív adórendszerben gondolkoznak, a konzervatívok családi adózásban gondolkoznak, a liberálisok egykulcsos adóban gondolkoznak, ez mindig így van. E tekintetben egyetértek Salamon képviselő úrral, aki elmondta, hogy nagyon sokféle gazdaságpolitikai és társadalompolitikai dimenzióban lehet a konzervativizmus és a liberalizmus egymástól való távolságát vagy egymáshoz való közelségét ábrázolni. Én mindenféleképpen szerettem volna fölhívni a figyelmet, hogy igen, az önök családi adózásra vonatkozó elképzelése legitim konzervatív stratégia. (Pettkó András közbeszól.) Mi éppen nem értünk vele egyet, és azt sem érzem, hogy annak idején, amikor önök kormányoztak, akkor a család ilyen módon való támogatására tettek volna kísérleteket (Ivanics Ferenc: Volt ilyen, ez a kormány szüntette meg.), de az önök lelke rajta, majd az önök választói elszámoltatják önöket ezzel megfelelő időben. (Babák Mihály: Ti szüntettétek meg koalícióban!)

Babák képviselő úr azt is mondja, hogy az ellenzék nem az ellenzékkel vitatkozik. Hát bizony van ilyen, amikor két különböző világnézetű, két különböző gazdaságpolitikai filozófiával rendelkező ellenzéki párt van, akkor bizony egymással legalább annyi vitánk van, mint a kormánnyal. (Babák Mihály: Most, mikor baj van... - Közbeszólások a Fidesz soraiban.) Én az önök felelősségét nagyon nagynak látom. Nem akkorának, mint a szocialistákét, mert övék messze az első felelősség, de rögtön utána következnek önök, a Fidesz, amely minden egyes reformjavaslatot igyekezett elszabotálni (Babák Mihály: Hogy tudnánk már, te szerencsétlen?), és olyan javaslatokat tett, aminek egytől egyik hiányzik a fedezete a büdzsében. (Közbeszólások a Fidesz soraiban.)

Ez most egy programvita, Babák képviselő úr, és próbálnánk meg egy picit elszakadni a hagyományos politikai megosztottságtól, attól a hatalmas nagy ároktól, amit az önök pártvezetése igyekezett ásni, hogy mindenki, aki a szocialistákkal egyszer már szóba állt, ezen az oldalon van, önök meg a másik oldalon, és folyamatosan erre építve próbálják önök sütögetni a saját politikai pecsenyéjüket, miközben majd' összecsinálják magukat, hogy Magyarországon lehetőleg ne kelljen semmihez semmit se szólni, merthogy esetleg azzal néhány százezer szavazót elveszíthetnének. (Közbeszólások a Fidesz soraiban.)

Ami a nemzeti vagyont illeti: egyetértek Molnár képviselő úrral abban, hogy az állam azért működik rosszul, mert állami apparatcsikok korrupt módon, rossz minőségben dolgoznak. De hát pontosan ez az állam természete! Sajnos, Magyarországon így működik az állam. Így működött az önök kormányzása alatt, és így működik a szocik alatt is. Nincs igazán nagy különbség. Ha pedig összehasonlítjuk ezt a teljesítményt, az állam által vezetett vállalatok teljesítményét a magántőke által tulajdonolt és magánérdekek által vezetett vállalatokkal, akkor törvényszerűen be kell látni, hogy jobban működnek ezek a magánvállalatok. Nagyon-nagyon sok összehasonlítás készült az elmúlt időszakban, és mindből az derült ki, hogy az állami tulajdon rosszabb hatékonysággal, nagyobb korrupcióval működik, mint a magántulajdon.

Itt van egy kérdés persze, hogy vajon az államnak mi a szerepe. Énszerintem az a szerepe, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatásokat megrendelje a magán- vagy állami tulajdonú vállalkozásoktól. Ebben az esetben pedig eljutunk oda, amit ön mondott - és ez már biztatóbb -, hogy ön nemzeti tulajdonról beszél. Ez rendben van akkor, ha ön azt mondja, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy a nemzeti tőkét helyzetbe hozzuk, mert ha erről beszél, akkor maximális az egyetértésem. Ha arról beszél, hogy Magyarországon egyfajta protekcionista gazdaságpolitikának kellene érvényesülnie, akkor nem értünk egyet, de ezek szerint egyetértünk.

Abban sem értünk egyet, hogy csak a veszteséges állami vállalatokat kellene eladni. Mondják, ki venné meg a veszteséges állami vállalatokat? Nyilvánvalóan senki. Nyilván a profit lehetősége az, ami miatt pénzt adnak a magántulajdonosok az állami vállalatért, ezért cserébe hoznak fejlesztéseket, tőkét, ruháznak be, és teremtenek munkahelyeket. Ha csak a veszteséget privatizálnánk, akkor soha nem lenne olyan nemzetközi vállalkozás, amelyik Magyarországra akarna jönni.

Salamon képviselő úr már nincs itt, de el szerettem volna mondani, hogy nagyon egyetértek azzal, amit ő fejtegetett. (Dr. Salamon László belép az ülésterembe.) Én egy gazdasági-fiskális konzervatív álláspontról beszéltem, amely a hagyományos értelemben vett amerikai republikánus gazdaságpolitikának felel meg. De inkább beszéljünk arról, hogy mi nem a konzervatív gazdaságpolitika! Nem szocialista, nem egalitariánus, nem etatista, nem antiglobalista és nem intervencionista. Általában a konzervatív gazdaságpolitika ebben különbözik jelentős részben a szocializmustól és a kommunizmustól.

Ivanics képviselő úr szavaira reagálva szeretném elmondani, hogy a családi pótlék magasabb jövedelmű rétegektől való elvonásának a pandanja álláspontunk szerint az adócsökkenés, mert abban gondolkozunk a Reformszövetség javaslatai alapján, hogy míg a rászorultaknak szükségük van támogatásra, állami transzferekre, ezzel szemben azokon, akik jövedelmet tudnak termelni, akik adót fizetnek, akiknek vállalkozásuk vagy állásuk van, őrajtuk akkor tudunk a legtöbbet segíteni, ha lejjebb vesszük rajtuk az adóterhelést.

(21.00)

Magyarul: ha kisebb mértékben vágjuk agyon az ő teljesítményüket állami elvonásokkal, akkor nem kell többet visszaadni. Ha ön azt mondja, hogy az adócsökkentésnek együtt kell járnia ezeknek a juttatásoknak az elvonásával, hiszen csak úgy lehet pozitív a szaldó a jövedelemtulajdonosok - a családok, illetve a vállalkozások, amennyiben vállalkozási terhelésről van szó - számára, tehát ha azt mondja, hogy nemcsak ezeket az állami juttatásokat kell elvenni, hanem adót is kell csökkenteni, akkor megint csak egyetértünk, mert az egész Reformszövetség-anyag összességében 2700 milliárd forintot görgetve a következő négy évben 2700 milliárd forint költséget csökkentene, ebből 2000 milliárdot adócsökkentésre fordítana, 700 milliárdot pedig a stabilitás, az ország iránti bizalom visszahozására.

Szeretném Ivanics képviselő urat meggyőzni arról - bár nem fog sikerülni, részben azért, mert már csak fél percem van, részben azért, mert amúgy sem sikerülne -, hogy gazdasági miniszterként ugyanezeket az elveket képviseltem, igyekeztem leépíteni a mögöttem lévő hatalmas mamut, bürokratikus, közpénzemésztő állami szervezeteket, és igyekeztem annak érdekében tenni, hogy Magyarországon az állam primátusa, elsődlegessége és felsőbbrendűsége helyett a piaci folyamatok uralkodjanak el. Ez csak annyira sikerült, amennyire egy kisebb koalíciós partnernek egy szocialista-liberális koalícióban sikerülhetett; s amikor aztán úgy láttuk, hogy ez végképp nem sikerül, akkor - ahogy önök is emlékeznek rá - 2008 elején kiléptünk a koalícióból. Vissza nem szeretnénk menni, eszünkben sincs kormánytagnak lenni, ismét ellenzéki párt akarunk lenni. És biztosíthatom önöket, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy ha a Reformszövetség javaslatához hasonló kiterjedésű javaslat és egy hiteles kormányfő nem kerül kijelölésre a következő időszakban, akkor az SZDSZ az önök javaslatára vagy saját kezdeményezésre meg fogja szavazni a parlament feloszlatását.

Köszönöm. (Taps az SZDSZ és a függetlenek soraiban.)