Felszólalás adatai

(12.10)

A költségvetés ugyanakkor arra is jó lehetőség, és az eddigi vita során is ezt tapasztalhattuk, hogy a kormányzat egészéről, a kormányzás egészéről, a kormányzás filozófiájáról vonjunk le következtetéseket, nyilván a kormánypártiak a kormány politikáját támogató és azt megalapozó hozzászólásokkal, míg az ellenzékiek - a stílus maga az ember -, mikor melyik képviselőtársunk milyen stílusfordulatokat enged meg magának. De azt gondolom, aki figyel, az láthatja, hogy ez a stílus, amit képviselőtársaink megengednek maguknak, sehová sem vezet, és olyanfajta hangulatot uralhat el az országban, ami semmiféleképpen sem azt a nyugodt építkezést szolgálja, ami a kormány elmúlt három és féléves tevékenységét jellemezte (Dr. Józsa István: Nyugodt szabadságharc.), így a költségvetési politikában is.

Viszonylag jó pozícióból kezdhetjük a jövő évi tervezést, különösképpen azokhoz képest, amit örökölt ez a kormány. Azért mondom, hogy viszonylagos ez a jó pozíció, hiszen az európai és a világgazdaság továbbra sem számolhat olyanfajta fellendüléssel, olyanfajta kedvező környezettel, ami még jobb feltételeket teremtene a magyar költségvetési politika számára. Sőt azt is mondhatjuk, hogy annak ellenére jó ez a költségvetési helyzet, amit jövőre a magunkénak mondhatunk, hogy az európai és a világgazdaság továbbra is recesszióban vagy a stagnálás állapotában van. Ez a jó kiinduló helyzet mindannyiunk közös munkájának, az emberek áldozatvállalásának, találékonyságának, munkájának és a kormányzat jó gazdaságpolitikájának köszönhető.

Van mire alapoznunk a következő évi költségvetésben, hiszen az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös sikere, és erre méltán lehetnének büszkék ellenzéki képviselőtársaink is, hiszen 2004-től folyamatosan Damoklész kardjaként lebegett vagy lengett vagy lógott az ország feje fölött az esetleges uniós eljárás megindítása.

Ugyancsak ennek az évnek a komoly eredménye, amire építhetünk a következő évi költségvetésben: visszafizettük az ugyancsak a szocialisták által felvett IMF-hitelt az utolsó eurócentig. Ez olyanfajta bizalomerősítő lépés volt a piacok felé, az önök által sokat emlegetett piacok felé, hogy a piacok is értékelik ezt a fenntartható pályát, amire az ország került az utóbbi évek munkájának eredményeképpen, ezt a munkát elismerik a piacok, és az államadósság finanszírozási költsége jelentős mértékben csökkent az elmúlt évben. Bízhatunk abban, hogy a jövő évben is ez a folyamat fennáll, olcsóbban tudjuk a még mindig jelentős adósságterhet - ugyancsak a szocialisták kormányzásainak következtében fennálló adósságterhet - finanszírozni.

Mindezek alapján mondhatjuk már az ez évi folyamatok alapján is - mert habár szerény, alig 1 százalékos gazdasági növekedés van, de ez a gazdasági növekedés eléri az Európai Unió átlagát -, hogy ez a kormány, illetve Magyarország, a hazánk jobban teljesít, és így a 2014. évi költségvetés egy kiszámítható költségvetés, amely Magyarország és az emberek számára stabilitást jelenthet.

Ugyanakkor szó volt már a Házban a mai nap folyamán politológiai közhelyekről. Ilyen politikai közhely, hogy az ellenzék nem szavazza meg a költségvetést. Reméljük, hogy a vita során sikerül önöket mégis meggyőzni ennek az ellenkezőjéről, hogy választási évben választási költségvetés van. Az önök támadásaiból sem érzékelhető az a fajta támadás, hogy ez a költségvetés választási költségvetés lenne. Azt gondolom, hogy ez egy nagyfokú bátorság egy hivatalban lévő kormány részéről, nem enged annak a csábításnak, hogy választási költségvetést készítene, nem éli fel a következő évek növekedési lehetőségeit, és azt gondolom, hogy a kormány társadalmi támogatottságának is köszönhető az, hogy megengedi magának ez a kormánykoalíció, ez a kormány, hogy nem készít választási költségvetést.

Ugyanakkor viszont az államadósság csökkentése továbbra is fontos célja a kormánynak, a kormány legfőbb célkitűzései között szerepel, hangsúlyozom, egy választási évben. Amikor a szocialisták választási győzelmei következtek be az ország szerencsétlenségére, akkor bizony nagyfokú választási költségvetést "élvezhettünk", amelynek aztán többszörösen megittuk a levét valamennyien, de elsősorban az emberek.

Ugyanakkor viszont ezek között a körülmények között is, úgy, hogy csökkenti a kormány a költségvetés hiányát, a mindennapi megélhetés terheit az emberek igényeire, szükségleteire odafigyelve a kormány igyekszik csökkenteni, sőt csökkenti is, hiszen a legfontosabb adómérséklési tétel a jövő évben, és ez a KDNP-nek régi törekvése, és nagyon örülünk, hogy a közös eredményeink lehetővé teszik, hogy ezt a jövő évben bevezethessük, a családi adókedvezmény kiterjesztése. Ezzel azokat a gyerekeket nevelő családokat támogatja a kormány, azok a családok járnak jól, akik eddig alacsony jövedelmük miatt nem tudták maximálisan kihasználni ezt a kedvezményt. Itt is szerepel a költségvetésben az a szociális szempont, amit folyamatosan igyekeznek számon kérni a kormányzati tevékenységen. Pusztán csak ez az intézkedés több mint 50 milliárd forintot hagy a családok zsebében, a családok pénztárcájában.

A gyermekvállalás további ösztönzését szolgálja ugyanakkor egy további, jólétinek is mondható intézkedés, mindamellett, hogy a tragikus demográfiai adatokon igyekszik javítani: a gyed extra bevezetése, a diákhitel elengedése a gyereket vállaló főiskolások, egyetemisták esetében.

További jelentős intézkedés, ami ugyancsak a mindennapi megélhetését könnyíti a családoknak, hogy 2013 után 2014 is a rezsicsökkentés éve lesz Magyarországon. 2014-ben átlagosan, egy átlagcsaládra számítva mintegy 100 ezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok ennek révén. Tehát olyan módon könnyíti a kormányzat, a kormánykoalíció a családok megélhetését, hogy nem készít választási költségvetést; ebben nagy szerepe van a rezsicsökkentés politikájának, hiszen így azt a profitot használja fel a családok, az emberek érdekében a kormány, amit eddig elsősorban a multicégek kivittek az országból, és máshol költötték el, más nemzetgazdaságokat gazdagítottak ezzel a profittal.

Nagyon fontos eredmény ugyanakkor, hogy a nyugdíjakat 2,4 százalékkal tudjuk emelni jövőre, az infláció mértékével. Különösképpen úgy nagy eredmény ez, hogy 2013-ban, ebben az évben 5,2 százalékos növekedése valósul meg a nyugdíjaknak, várhatóan 2,7 százalékos infláció mellett. Tehát ez egy jelentősnek mondható pozíciójavulást jelent a nyugdíjas honfitársaink esetében, úgy, hogy a kormánykoalíció azt ígérte a ciklus elején, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét. Nem megőrzi, hanem ebben az évben növeli a vásárlóértéket, és remélhetőleg ez ugyancsak a családok, a nyugdíjas honfitársaink megélhetését, boldogulását segíti.

Nagyon fontos megállapítás, hogy a 2014. évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint ebben az évben. Változó mértékben ugyan az egyes alrendszerek esetében, az egyes célkitűzések esetében, de minden költségvetési célkitűzés esetében nőnek a források, az infláció fölött nőnek a rendelkezésre álló források. Van, ahol egészen imponáló, több mint 10 százalékos növekedés tapasztalható.

(12.20)

A gazdaság, a gazdálkodók helyzetét is javítja jövőre a kormány, hiszen 2014-től a cégek helyzete leginkább az adminisztráció csökkenésével, az adókedvezmények rugalmasabb igénybevételével ugyancsak javul. A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései, az ennek keretében nyújtott foglalkoztatási kedvezmények 2014-ben változatlanul hatályban maradnak, így jelentős mértékben hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, illetve új munkahelyek teremtéséhez.

Fontos megvizsgálnunk a költségvetés vitájában, hogy hogyan szolgálja a költségvetés a kormány gazdaságpolitikai céljainak a megvalósítását. Emlékezetes, többször beszéltünk róla a tisztelt Házban, a kormány legfőbb gazdaságpolitikai céljai - ahogy már ebben a felszólalásban is említettem - az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. Ennek eredményeként - hogy az elmúlt három évben ezt folyamatosan meg tudtuk tenni - kiszabadult az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Nagyon fontos gazdaságpolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a megalapozott és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt három és fél évben jelentős szerkezeti átalakításokat hajtott végre. Tehát ezek a célok nem homokra épültek, nem homokvárat jelentenek, hanem megalapozzák a tartós adósságcsökkentést azok a szerkezeti reformok, amelyeket az elmúlt három-három és fél évben a kormány, a parlamenti többség megvalósított, elsősorban persze a kétharmados felhatalmazásnak, társadalmi bizalomnak köszönhetően, hiszen ezekben az alrendszerekben legalább húszéves felhalmozott tudásunk van, hogy mit kellett volna megtenni. Nem volt erejük, illetve nem volt társadalmi felhatalmazásuk az előző kormányoknak, hogy ezt megtegyék. Ez a kormány, ez a parlamenti többség ebbe belevágott, és ezeknek a rendszereknek a finomhangolása áll előttünk a következő évben.

Emlékeztetem a tisztelt Házat arra, hogy a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás, a közigazgatás területén milyen nagy léptékű szerkezeti átalakítások történtek. Ezek megalapozzák, hogy az eddigi eredményeink a következő években, sőt évtizedekben is biztos alapját jelenthetik egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek. Ráadásul ezt úgy értük el, hogy a kormány nem kíván lazítani a következő évben sem a költségvetési fegyelmen, az uniós alapszerződésben megkövetelt 3 százalékos hiánycélt változatlanul továbbra is fenntartja.

A szocialista kormányok korábbi pazarló és adóssággeneráló költségvetési politikájával szemben a jelenlegi kormány folyamatosan csökkenti az államadósságot, és három éve 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt. E fontos cél elérésére azok az országok képesek, amelyek leküzdötték a válságot, megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítéléssel rendelkeznek. Lám-lám, a londoni elemzők adott esetben kedvezőbb képet festenek az ország gazdasági kilátásairól, a várható növekedésről, mint a magyar kormány.

Mint már említettem, a költségvetés minden egyes területén több pénzzel, több forrással gazdálkodhatnak a minisztériumok, az egyes gazdálkodó szervezetek, hiszen - néhány kiragadott példát hadd említsek meg - 2013-hoz viszonyítva az egészségügyre 10,6 százalékkal, az oktatásra 12,6 százalékkal, a közbiztonságra pedig 3 százalékkal több forrás jut jövőre. De említhetném a gazdaságfejlesztést is, amely több mint 7 százalékos forrástöbblettel gazdálkodik jövőre. Ezek megalapozzák azt a kijelentésünket, hogy több pénz jut az emberek szükségleteire, azon túlmenően persze, hogy a családokat tartjuk a legfontosabbnak, azt, hogy a jövedelmek az embereknél maradjanak, de az embereknek nyújtott állami, önkormányzati szolgáltatásokra is több pénzt tudunk fordítani az elkövetkezendő évben. Mint említettem, a kormány 2,4 százalékos inflációval számol jövőre, ezért ez a 9,6 százalékos forrásbővülés jelentős reálérték-növekedést jelent jövőre.

Azt is megállapíthatjuk, hogy a rezsicsökkentés költségvetése lesz a jövő évi költségvetés, mivel 2014-ben is érezhető a rezsicsökkentés hatása. Azt is említettem már, talán most is, hogy a kormány tervei szerint jövőre átlagosan mintegy 100 ezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok.

(Z. Kárpát Dániel elfoglalja a jegyzői széket.)

Nagyon fontos eredmény és nem árt elégszer hangsúlyozni, hogy az előző évek adókedvezményeinek a figyelembevételével a következő évben is 230-240 milliárd forintot hagy a kormány, az állam a magyar családoknál, otthagyja náluk a jövedelmeket. Ez is fontos adófilozófiai vagy társadalomfilozófiai különbség a két politikai nézet között. Nem juttat, nem adakozik, hanem otthagyja a családoknál a jövedelmeket, azokat a családokat támogatja a meghagyott adóforintokkal, akik dolgoznak, munkából, keresetből tartják el nap mint nap a gyermekeiket. Viszont azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben igénybe venni a kedvezményeket, a következő évben az egészségbiztosítási járulék 7 százalékos vagy a nyugdíjjárulék 10 százalékos terhére 2014-ben már igénybe vehetik ezeket a kedvezményeket, és ennek köszönhetően plusz 260-270 ezer család tudja kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Jelentősen nő a három gyermeket nevelő szülők, illetve a két gyermeket egyedül nevelő szülők nettó jövedelme.

Két példán keresztül világítanám meg ezeket az eredményeket. Egy minimálbért kereső, két gyermeket nevelő szülő havonta több mint 4 ezer forinttal, egy háromgyermekes szülő pedig 16 ezer forinttal kereshet többet 2014-ben. Vagy egy hatéves gyakorlattal rendelkező, három gyermeket nevelő pedagógus házaspár havi 25 ezer forinttal többet kereshet a jövő évben, mint ebben a költségvetési évben. A kedvezmények kiterjesztése az előzetes számításaink szerint az eddigiekhez képes 50-60 milliárd pluszt hagy a családoknál, az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulék igénybevételével. Összességében a személyi jövedelemadó-kedvezménnyel ez 230-240 milliárd forint többletet jelent.

A gyed extra 2014. január 1-jétől indul, és az újonnan gyedet igénylők vehetik majd igénybe ezt a jelentősen az emberek igényeihez, a családok gyermekvállalási kedvének növeléséhez biztosított, jelentős mértékű kedvezményt. Fontos ugyanakkor - különösképpen azoknak, akik igénybe vehetik -, hogy a gyermeket vállaló diákok is jól járnak 2014-ben, hiszen nekik elengedi a kormány a diákhitel-tartozásukat.

A közoktatásban részt vevő pedagógusok - az előbb egy pedagógus házaspár példáját hoztam fel - illetményalapjának újbóli növekedésével 2014 szeptemberétől mintegy 160 ezer pedagógus összesen 153,2 milliárd forint plusztámogatáshoz jut. Tehát ez a közalkalmazotti csoport jelentősen tudja növelni a jövedelmi pozícióit, hiszen nemcsak ebben az évben, hanem a következő évben, sőt az azt követő években is 10-10 százalékkal növekszik ennek a csoportnak a bérezésére szánható költségvetési forrás. Ez azt jelenti, hogy a minőségi követelményeket jobban figyelembe tudják majd venni az oktatási kormányzatnál. Ez egy ugyancsak tartós intézkedés, és nem egy egyszeri, kampányjellegű beavatkozás az ő jövedelmi pozíciójuk javítása érdekében.

(12.30)

Fontos szólni azokról az arányokról is, amelyek az államadósság mértékének csökkentését jelentik az elmúlt három és fél évben, jelesül: a 2010-es kormányváltáskor az államadósság mértéke 85,3 százalékos volt, ezt csökkentette le a kormány az év végére. Látszik a második negyedéves adatokból, hogy ez a törekvés igenis sikeres, és nem túlzottan optimista várakozás szerint az év végére 80 százalék alá csökkenhet az államadósság mértéke. Ha a 2014-es terveink is valóra válnak, 2 százalékos lesz a gazdasági növekedés, és egyéb makrogazdasági mutatók is kedvezően alakulnak, 2014 végére 77 százalékra mérséklődhet az államadósság GDP-aránya, s ez már majd' 10 százalékkal kedvezőbb költségvetési pozíciót, adósságpozíciót jelent, mint amit a kormány örökölt.

A jövő évi költségvetés is, csakúgy, mint az előző évek költségvetései, egy tudatos, előre megtervezett folyamat alapján készült, hiszen emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy 2010 az összefogás éve volt, ez az év egy töredékes éve volt az újonnan megalakult kormánynak, de fontos célkitűzéseket sikerült megvalósítani. Megteremtette a kormány, a parlamenti többség a változást, a posztkommunista múlttal való szakítás lehetőségét, s az év második felében számos, költségvetést is érintő intézkedéssel a kormány megmentette az országot a csődtől.

Emlékeztetném képviselőtársaimat arra is, sokszor elhangzik a Házban, hogy hány, állítólag új adót vezetett be a kormány. Valóban, multicégeket terhelő adókat bevezetett a kormányzat, de arról mindig megfeledkeznek ellenzéki képviselőtársaim, hogy hány, úgynevezett kisadót szüntetett meg a kormány rögtön a kormányzása kezdetén, 2010-ben, amelyek felesleges adminisztrációs terheket jelentettek a családoknak, az embereknek, a vállalkozásoknak. Tehát jelentős mértékben csökkent az adók száma Magyarországon, ez az eredője ennek az adóintézkedési csomagnak.

2011 a megújulás éve volt, megvalósult Magyarország alkotmányos és intézményi - oktatás, államigazgatás, önkormányzatok - átszervezése. 2012 a stabilitás éve, 2012-ben Magyarország visszanyerte az egyensúlyi helyzetét. 2013 a lassú emelkedés éve, és remélhetőleg jövőre ez az 1 százalékos ütem 2 százalékra javulhat, ami már egy sokkal jobban érzékelhető változás lesz a családok, az emberek mindennapjaiban, 2013-at ezért mondhatjuk az emelkedés évének. 2014-et pedig talán úgy fogjuk majd emlegetni a későbbiekben, hogy a családok költségvetésének éve volt, a családok megsegítésének éve volt, különösképpen annak a KDNP-s javaslatnak a fényében, amely kiterjesztette a családi adókedvezményt az egészségügyi és a nyugdíjjárulékra is.

Néhány további megjegyzés még a hátralévő rövid időben például a foglalkoztatásról. Ebben is komoly kritikákat szokott kapni a parlamenti többség, ugyanakkor viszont ezek a kritikák különböző aspektusból vizsgálják a folyamatokat. A statisztika alapszabálya, hogy nem egy kiragadott adatot veszünk alapul, hanem egy egész adatsort vagy az egész környezetét egy-egy adatnak. Ezzel együtt meg kell állapítanunk, hogy történelmi csúcsot ért el a foglalkoztatottság Magyarországon, hiszen 2013. július-augusztusban 3 millió 981 ezer ember dolgozott Magyarországon, munkából tartotta el a családját. Nem becsülném le semmiképpen a közfoglalkoztatottakat, hiszen számos esetben tapasztaljuk azt a lebecsmérlő, ledegradáló megjegyzést, hogy a közfoglalkoztatottak munkája nem lenne azonos értékű munka a versenyszférában dolgozókéval. Az ő érdekükben vagy az ő nevükben is kikérem elsősorban szocialista képviselőtársaimtól, lebecsülik ezeknek az embereknek az erőfeszítéseit, ezeknek az embereknek a munkáját. Ők is benne vannak nyilvánvalóan ebben a 3 millió 981 ezer főben, hiszen ők is munkát végeznek mindannyiunk, de elsősorban saját családjaik javára.

Ugyanakkor 2013 július-augusztusában a munkanélküliek száma 440 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta a lélektani 10 százalékos szint alá, 9,9 százalékra csökkent. Ahogy mondtam, ez nyugodtan nevezhető történelmi rekordnak, hiszen két évtizedes rekord, a rendszerváltás óta soha ennyi magyar ember nem dolgozott. Az is fontos eredmény, és egzakt módon megcáfolja azokat a demagógnak mondható megjegyzéseket, amelyek rögtön számon kérik az egymillió új munkahelyet, hogy a kormányváltás időszakához képest 225 ezer fővel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor. 2010 második felében a romló foglalkoztatási trend megfordult, és a kormány munkahelyvédelmi akcióterve 2014-ben is érvényben marad, azaz többek között védelmet élveznek az anyák, az idősebbek és a fiatalok egyaránt.

Az állam a munkahelyvédelmi akció keretei között 2013 eleje óta 75 milliárd forinttal segítette a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők alkalmazását, ezzel több mint 730 ezer ember munkájának megerősítéséhez járult hozzá. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a következő évben, 2014-ben a közmunka finanszírozására több mint 183 milliárd forint áll rendelkezésre a 2013-as 153 milliárd forint helyett. Nagyon fontos célkitűzése a költségvetésnek, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is biztosíthatóvá váljon az állást keresők munkához, jövedelemhez juttatása. 30 milliárd forintot költ a következő évi költségvetés a téli közmunkaprogramokra, amely több tízezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé ebben a foglalkoztatási szempontból kritikus időszakban, télen.

A 2014. évben változatlanul 250-300 ezer ember munkájára számíthatunk a közmunkaprogramok keretében. Azért különösen jelentős ez az eredmény, ez a szám, mert a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat is be tudjuk vonni ilyen módon a közös társadalmi erőfeszítésekre, és ez nyilván az ő önbecsülésükhöz is hozzájárul, nem segélyből kell magukat, családjukat fenntartani, hanem megadatik számukra az emberhez méltó munka lehetősége.

2014-ben, mint ahogy már említettem, alapvetően stabilizációs folyamatok várhatók a költségvetésben, az adópolitikában is. Nem kell újabb adók bevezetésével számolni már a multicégeknek sem, hiszen, bár ezek az őket terhelő adók továbbra is fennmaradnak a költségvetés stabilitásának biztosítása érdekében, fontos cél a gazdaságilag kiszámítható költségvetési politika, adópolitika megteremtése. Ilyen módon elmondhatjuk, hogy a következő évi költségvetés ezt szolgálja, társadalmi céljait tekintve pedig a családok megerősítésének, a családok életfeltételei, könnyítésének éve lesz, beleértve a nyugdíjasokat, a gyesen lévőket, a gyermekvállalásra készülőket.

Mindezen társadalmi csoportok számára, a családok egésze számára a következő évi költségvetés jó célokat tartalmaz, ezért a KDNP frakciója támogatja a következő évi költségvetés elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)