A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már mindenki számára ismert a tény, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre közvetlenebb, egyre szerteágazóbb és egyre gyakoribb kihívásokat okoznak az emberi civilizációnak. Az iparosodás előtti korszakhoz képest napjainkra 0,12 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. A szélsőséges időjárási jelenségek és a felmelegedés együttes következményeként terméscsökkenéssel, élőállomány-pusztulással és az erőforrások feletti konfliktusok kialakulásával találjuk szembe magunkat. Ezeknek a környezeti válságoknak és katasztrófáknak a következményei összehangolt nemzetközi fellépést igényelnek annak érdekében, hogy kellő időben és kellő hatékonysággal tudjunk reagálni ezekre a kihívásokra. A biztonságpolitikai megfontolások pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés központi elemévé kell hogy váljanak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás okozta veszélyeket nem szabad félvállról venni, hiszen a klímaváltozás következtében az erőforrásokért és az energiaellátásért folytatott harctól az államok instabillá válásán keresztül a radikális eszmék megerősödéséig számos következménnyel fogjuk majd a jövőben szembetalálni magunkat. Ezek a változások, ezek az éghajlati változások bizony könnyen válthatnak ki újabb tömeges migrációs hullámokat is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 17,7 belső menekültet nem számítva csak 2018 szeptemberéig több mint 2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására a környezetváltozáshoz kapcsolódó okokból kifolyólag. Ráadásul a migránsok száma összességében az elmúlt 15 esztendőben jelentősen megnőtt. 2000-ben az IOM adatai szerint 173 millió főről beszélhettünk, 2015-re már 244 millióra nőtt ez a szám, 2050-ig pedig 700 millió ember kényszerülhet otthonának elhagyására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ az elsivatagosodás miatt útra kelő migránsok számát 2045-ig 135 millióra becsüli, és már most is a szárazság öli meg a legtöbb embert a környezeti katasztrófák közül. Már napjainkban több mint egymilliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű ivóvízhez, és 2030-ig ez a szám sajnos még várhatóan 30 százalékkal növekedni fog.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostanában még egyelőre regionális szinten maradó migrációs mozgások, amelyeket az éghajlatváltozás vált ki, a jövőben kontinensek közötti, hosszú távon megvalósuló migrációs folyamatokká alakulhatnak át, és a két legérintettebb földrész természetesen Afrika és Ázsia lesz. Ugyanakkor az Afrikából és Ázsiából meginduló emberek általában Európa irányába indulnak meg. Természetesen nem szabad ignorálnunk ezeket a folyamatokat, hiszen mi már közvetlen tapasztalatokat szereztünk arról, hogy milyen az, amikor illegális migránsok nagy számban sértik meg a határainkat, veszik semmibe a szabályainkat, a kultúránkat és az általunk követett normákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás jelentette kockázatokat a nemzetközi közösség is felismerte és el is ismerte. Az Európai Unió legutóbbi magas szintű találkozóján megállapítást nyert az is, hogy a klímaváltozás által előidézett kihívásokra nemzetbiztonsági kockázatként kell tekinteni, és az Európai Tanács témával foglalkozó következtetései is azt rögzítették, hogy a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatással van a nemzetközi biztonságra és stabilitásra, továbbá hozzájárul a tömeges népmozgások, magyarul a migráció kialakulásához. És az Európai Unió azt az ajánlást fogalmazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára, hogy az éghajlatváltozás és a biztonság közti összefüggések váljanak visszatérő elemmé az ENSZ BT határozatait és nyilatkozatait előkészítő tanácskozások során. Az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye szintén elismeri a klímaváltozás és a globális biztonság közti egyértelmű kapcsolatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban azt világossá kell tennünk, hogy a lakóhelyüket éghajlati okok miatt elhagyó személyek nem menekültek. A genfi egyezmény értelmében ugyanis az minősül menekültnek, akinek a nemzeti, faji, vallási vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, vagy politikai meggyőződése következtében hazájában üldöztetésnek vagy annak megalapozott veszélyének van kitéve.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy itt is érvényesnek kell tekintenünk azt az elvet, amely úgy szól, hogy a migrációs folyamatok vonatkozásában nem a migrációt kell inspirálni, nem az embereket kell rávenni arra, hogy minél messzebb menjenek el az otthonaikból, hanem meg kell szüntetnünk a kiváltó okokat. A 2016-ban aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is megerősítette ezt a szemléletet, ugyanis a kibocsátáscsökkentésnek és az alkalmazkodási fellépésnek azonos jelentőséget tulajdonít. Az éghajlatváltozás negatív hatásai azonban leginkább a fejlődő országokat sújtják, amelyek gazdasági hátterük miatt korlátozott alkalmazkodási képességgel rendelkeznek.

Magyarország természetesen kiveszi részét abból a nemzetközi küzdelemből, amelynek a célja az, hogy az éghajlatváltozásból előálló népvándorlásra okot adó következmények kezelésre kerüljenek, éppen ezért Magyarország a vízipari, a mezőgazdasági és a megújuló energiaforrásokra épülő ipar területén szerzett tapasztalatait a nemzetközi közösség rendelkezésére bocsátotta és bocsátja is. Hiszen Afrikában és Ázsiában is számos területen vagy a vízhiány, vagy pedig a víz túlzott mértékű és mennyiségű megjelenése egy időben jelenti a legnagyobb problémát, és mivel Magyarország rendkívül versenyképes nemzetközi szinten is a vízipar és a vízgazdálkodás területén, ezért az ezen iparágban felhalmozott tudásunkat, tapasztalatunkat és technológiánkat a nemzetközi közösség és azon országok rendelkezésére bocsátjuk és bocsátottuk, amelyek ezekkel a kihívásokkal leginkább szembesülnek. A magyar mezőgazdasági szektor is erős, van komoly tapasztalata, amelyet a fejlődő országok speciális mezőgazdasági körülményei közepette is felhasználhatóvá tudunk tenni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi azt gondoljuk, hogy amennyiben sikereket tudunk elérni a kibocsátó és fejlődő országok biztonsági és gazdasági helyzetének javításában, akkor jelentős mértékben féken tarthatók lesznek azok a migrációs áramlatok, amelyek azonban nagymértékben veszélyeztethetik a világ több pontját is abban az esetben, ha az éghajlatváltozás jelentette kihívások fölött szemet hunyunk és azokat nem kezeljük időben.

Még egyszer szeretném leszögezni, itt is érvényes az alapvető elvünk: a migrációt kiváltó okokat, köztük az éghajlatváltozás kihívását is kezelni kell. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnök úr, kérem, engedje meg, hogy mielőtt választ adok Simon Róbert képviselőtársamnak, megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem Kambodzsa külügyminiszterét, aki a mai napon látogatáson tartózkodik Budapesten (Taps a kormánypárti padsorokban.  Prak Szokhon a páholyban felállva köszöni meg a tapsot.) A találkozónkat délre terveztük, amely az ismert körülmények miatt némiképpen elcsúszott. Most a külügyminiszter úr a parlament működésének egy békésebb periódusát tapasztalhatja meg. Magyarország különös hangsúlyt fektet az ASEAN-térséggel történő együttműködésre, tisztelt elnök úr. Dél-Kelet-Ázsiában vannak a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai, és a Kambodzsával való gazdasági együttműködésünket is egy új dimenzióba helyeztük, valamint támogatjuk az Európai Unió és Kambodzsa közötti együttműködés minél szorosabbra fűzését. Elnézést kérek, elnök úr, hogy ezzel a kitérővel kezdtem a válaszomat. Köszönöm, hogy engedélyt adott erre.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország gazdasága a dimenzióváltás állapotában van, amikor is gyakorlatilag elértük a teljes foglalkoztatás szintjét. Immáron nem az számít, hogy kizárólag termelési helyszínként vegyenek minket számításba a legnagyobb nemzetközi beruházásokat létrehozó vállalatok, hanem minél inkább Magyarországra hozzák az új technológiákat, azok kifejlesztésének folyamatait, és nálunk alkalmazzák először az új világgazdasági korszakban a versenyképességet meghatározó technológiákat.

Győr ebből a szempontból egy kiemelt térség központja Magyarországon. Győr ad otthont a világ legnagyobb autóipari motorgyárának, az Audi több mint 13 ezer embert foglalkoztat már Győrött és Győr környékén. Azonban a köré települt kiszolgálóipar, a beszállítók, az egyetemi világ indokolja mindazt, hogy Győr város fejlesztésére a jövőben is kiemelt figyelmet fordítsunk, különös tekintettel arra, hogy a világgazdasági változásokat az autóipar vezényli, az autóipar diktálja a tempót, és nekünk, magyaroknak is, Magyarországnak is az az érdekünk, hogy a lehető leginkább meghatározói legyünk az új autóipari korszaknak is. Tehát a hagyományos autóipari korszakban Európa zászlóshajójává váltunk, az egyik legfontosabb autóipari termelőhelyszínné, és szeretnénk, ha ugyanez kerülne sorra az innovatív korszakában is az autóiparnak is.

Győr ebből a szempontból kiemelt szerepet játszik, hiszen az Audi júliusban megkezdte az elektromos motorok szériagyártását Győrött, amellyel egy egészen új polcra helyezték a magyar autóipart az innovatív autóipari korszakban. Természetesen az ösztönző, inspiráló és vonzó beruházási környezethez nemcsak Európa legalacsonyabb adói szükségesek, nemcsak  a „csak”-ot itt idézőjelben értem természetesen  szakképzett és szorgalmas munkaerő kell, hanem a mai világban, a mai világgazdasági folyamatok kellős közepén a logisztikának rendkívül fontos szerepe van. A vállalatok most már nem szeretnek raktározni, hanem minden egyes termelési folyamatot követően a következő termelési folyamatba juttatják az eszközöket, illetve az alkatrészeket. Ezért aztán a logisztika, infrastruktúra és útépítések kiemelt helyen kell hogy szerepeljenek a gazdaságfejlesztési törekvéseink során.

Tisztelettel tájékoztatom képviselő urat, hogy megkezdődött az új Mosoni-Duna-híd építésének az előkészítése. A Győr keleti elkerülő út és az ország közötti szakasz fejlesztéséhez szükséges tanulmányok előkészítése, illetve elkészítése is már megkezdődött, ugyanis azt szeretnénk, hogy a város ipari létesítményeit és vállalatait kiszolgáló forgalom a lehető legkevésbé terhelje a városközpontot, így csökkentve a zajszennyezés és a levegőszennyezés szintjét is.

(15.40)

Úgyhogy azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy Magyarország Kormánya továbbra is kiemelt helyen kezeli a győri fejlesztéseket, az infrastrukturális fejlesztésekkel követjük a város fejlődését. Egyúttal pedig köszönöm szépen képviselő úrnak mindazt a munkát, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy Győr továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célpontja a nagy külföldi, a nagy magyar és a kis- és közepes magyar vállalatok számára is. Köszönöm szépen a munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! 2017-ben a Magyarországra irányuló beruházások minden korábbi rekordot megdöntöttek, és elnézve az október végéig rendelkezésünkre álló adatokat, 2018 is rekordév lesz a Magyarországra irányuló beruházások, a Magyarországról kifelé haladó export és a nagyberuházások által létrehozott munkahelyek hozzáadott értéke tekintetében. Ráadásul az autóipar is, amely a magyar ipari kibocsátás 28 százalékáért felel, az első kilenc hónap során 5 százalékos növekedést mutatott, amelynek nyomán egyrészt abban bízhatunk, hogy újabb történelmi rekordot dönt az autóipar teljesítménye  ez Miskolctól nem független , valamint az a jó reményünk van, hogy ez a növekedési pálya segít a gazdaság egésze 4 százalék fölötti növekedési ütemének a fenntartásában. Jól mondta a képviselő asszony, hogy most már a Magyarországra irányuló beruházások területileg egyenlőbben oszlanak el, mint korábban. A vidéki nagyvárosokat, ha szabad így fogalmazni  én magam győriként talán megengedhetem magamnak , egyre inkább prioritásként kezelik a nagyvállalatok, amikor beruházási helyszínt keresnek, hiszen az ott működő egyetemek és szakközépiskolák komoly utánpótlást jelentenek a munkaerő-kínálat szempontjából, és e vidéki nagyvárosok rangsorában Miskolc kifejezetten tiszteletreméltó pozíciót foglal el.

Szeretném elmondani önnek, tisztelt képviselő asszony, hogy az önnel és a város vezetőivel való együttműködésünk mindig megkönnyítette a beruházókkal való tárgyalásokat, ugyanis Miskolcnak olyan parlamenti képviselője és városvezetői vannak, akik egyértelműen értik, mire van szükség ahhoz, hogy munkahelyteremtő beruházások érkezzenek a városukba, ezért a köszönetemet szeretném kifejezni.

Északkelet-Magyarország vonatkozásában azt tudom önöknek elmondani, hogy 2010-ben 16,3 százalék volt itt a munkanélküliség, ma meg 6,8 százalék. Ez még az országos átlag fölött van, de a beruházási kedvet elnézve azt gondolom, hogy ez az olló hamarosan tovább fog szűkülni. Az északkelet-magyarországi térség  amit ön is említett  három megyéjébe 23 befektetés érkezett a tavalyi esztendőben az országba beérkezett 96-ból, tehát kis híján egynegyede  korábban ilyen még nem volt , és Borsod megyébe is tíz jelentős beruházás érkezett a tavalyi esztendőben.

A Bosch folyamatosan fejleszt, éppen legutóbb jelentettünk be egy újabb Bosch-beruházást, mellettük a Takata és a Spinto is növeli kapacitásait, illetve a japán GS Yuasa beköltözésével Miskolc is felkerült az új innovatív autóipari korszak térképére, tekintettel arra, hogy a japán vállalat az elektromos autók akkumulátoraihoz szállít be alkatrészeket.

Ahogy Simon Róbert képviselő úrnak is jeleztem, természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az infrastruktúra és a logisztika legalább annyira fontos a beruházásösztönzés szempontjából, mint amennyire fontosak az alacsony adók és a szakképzett munkaerő, ezért természetesen Miskolc logisztikai szükségleteit és fejlesztési kérdéseit is kiemelt jelentőségűnek tartjuk a kormányban.

S időről időre felmerül a miskolci repülőtér kérdése. Természetesen pozitívan állunk ehhez a kérdéshez. Azt gondolom, Miskolcon már olyan ipari kapacitások jöttek létre, amelyek indokolják a város könnyebb elérhetőségét. Ráadásul azt az elmúlt időszakban is láttuk, hogy a versenyképesség szempontjából egy-egy repülőtér megléte mennyire fontos, ezért készen állunk arra, hogy képviselő asszonnyal tovább tárgyaljunk az infrastrukturális fejlesztések, köztük a Miskolcra irányuló légi közlekedés jövőjéről.

Köszönöm szépen képviselő asszonynak, hogy felvetette ezt a kérdéskört, és még egyszer köszönöm az elmúlt évekbeli együttműködését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közösség és tagállamai, másrészről pedig a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 1999. június 21-én köttetett meg, és ezt követően 2002. június 1-jén lépett hatályba. A megállapodás létrehozza a személyek szabad mozgásának elvét az Európai Közösség, vagyis az Európai Unió területére és Svájc területére vonatkozóan.

(14.10)

Ennek megfelelően a megállapodás biztosítja a belépés, a tartózkodás, a nem önálló munkavállalás, az önálló vállalkozóként való letelepedés és a szerződő felek felségterületén való tartózkodás jogát, a belépés és tartózkodás jogát a fogadó országban gazdasági tevékenységet nem végző személyek vonatkozásában, elősegíti a szolgáltatásnyújtást, valamint rendelkezik a saját állampolgáraiknak nyújtottakkal azonos élet-, foglalkoztatási és munkavállalási feltételek biztosításának kötelezettségéről.

A megállapodást Magyarországon a 2006. évi CXXV. törvény hirdette ki. Mivel az Európai Unióhoz azóta új tagállamok csatlakoztak, a tagországok száma nőtt, ezért a felek kiegészítő jegyzőkönyvek létrehozásáról állapodtak meg az új uniós országokból érkező állampolgárok szabad mozgásának fokozatos bevezetése érdekében. Ennek megfelelően a jegyzőkönyv elfogadására került sor annak érdekében, hogy a megállapodást kiterjesszék az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 tagállamra, majd elfogadásra került egy másik jegyzőkönyv is, amely a megállapodást kiterjesztette Bulgáriára és Romániára is mint újonnan csatlakozó országokra.

Ebbe a sorba illeszkedik, tisztelt elnök úr, ez a törvényjavaslat is, illetve a törvényjavaslat tárgyát képező kiegészítő jegyzőkönyv. A Horvát Köztársaság 2013. július 1-jén az Európai Unióhoz való csatlakozásával ugyanis részesévé vált az Európai Unió és tagállamai által megkötött megállapodásoknak is, így a megállapodásokat ki kellett egészíteni a Horvát Köztársaságnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvvel.

A jegyzőkönyvet az Európai Unió Tanácsa már egy határozatban elfogadta, és az 2017. január 1-jén hatályba lépett, ugyanis a hatálybalépéshez európai uniós szintű ratifikációra és svájci megerősítésre volt szükség. Ezért ezen törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről pedig a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv kihirdetése.

A jegyzőkönyv törvényben való kihirdetésének szükségességét a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényünk indokolja, amely szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést minden esetben törvény formájában kell kihirdetni. Tekintve, hogy a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség személyek szabad mozgásáról szóló, Magyarországon törvényben kihirdetett megállapodásnak, így ezt a jegyzőkönyvet is, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, törvényben kell kihirdetni.

Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez kizárólag az Európai Unió és Svájc megerősítésére volt szükség, jelen törvényjavaslat nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, csupán a jegyzőkönyv kihirdetéséről rendelkezik. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ezen törvényjavaslatot a szavazás során támogatásukról biztosítsák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az Európai Unió és Svájc közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéről viszonylag keveset szóltak képviselőtársaim (Derültség a kormánypártok soraiban.), mégis engedjék meg, hogy néhány ügyre reflektáljak.Először is a kivándorlás kapcsán, hogyha megengedik a képviselőtársaim, hadd mondjak önöknek valamit! A tavalyi esztendő volt az első olyan év  megint csak statisztikai adat , amikor többen jöttek vissza Magyarországra, mint ahányan elhagyták Magyarországot (Farkas Gergely: Ebbe a határon túliakat is beleszámoljátok!), és arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy szerintem a hatékony politika arra, hogy minél több munkavállalási, tapasztalatszerzési, tanulási céllal külföldre ment magyar fiatalt és nem fiatalt visszacsábítsunk Magyarországra, arra a leghatékonyabb politika az, hogy olyan beruházásokat hozunk Magyarországra, amelyek nyomán ezeknek az embereknek megéri visszajönni.

2014 óta  2014 óta!  minden egyes esztendőben  minden egyes esztendőben!  beruházási rekordot döntöttünk Magyarországon, minden év végén elmondhattuk, hogy soha annyi beruházás nem érkezett Magyarországra, mint abban az esztendőben. És engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy nagyon fontos adatra felhívjam a figyelmüket: a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül 2017-ben 96, 2018-ban pedig 98 nagyberuházást hoztunk be. Az ezen beruházások által létrehozott munkahelyeken az átlagfizetés 2017-ben 304 ezer forint volt, 2018-ban pedig 425 ezer forint, tehát 40 százalékos a növekedés egy esztendő alatt, ami világosan mutatja, hogy Magyarország a nemzetközi vállalatok beruházási térképén nem egy egyszerű összeszerelő üzemként szerepel, mint ahogyan azt itt próbálják néhányan sugallni, hanem az egyre magasabb hozzáadott értékű, az egyre több technológiai elemet és egyre több kutatás-fejlesztési elemet tartalmazó munkahelyeket hozzák ide a nagy nemzetközi vállalatok, ez ténykérdés.

Én azt gondolom, hogy a nagykövetségeinken tartott állásbörzék a kiváló bizonyítékai annak, hogy milyen érdeklődés van a visszatérésekre. Amikor megállapodtunk a BlackRockkal, amely a világ legnagyobb pénzügyialap-kezelő vállalata  csak két olyan ország van a világon, amelynek a GDP-je magasabb az általuk kezelt összegnél, Kína és az Egyesült Államok , amikor megállapodtunk velük, hogy a globális fejlesztési központjukat idehozzák, akkor a Londonban megtartott állásbörze első órájában majdnem száz, Londonban dolgozó fiatal adott be pályázatot, illetve fejezte ki az érdeklődését a BlackRocknál való munkavállalásra Budapesten.

Én tehát azt gondolom, hogy a hatékony politika az a gazdaságpolitika, amely Magyarországra olyan munkahelyeket hoz, amely munkahelyeken való munkavállalás versenyképes fizetést és a magyarországi megélhetési költségekkel arányosítva megfelelő megélhetést tud biztosítani a magyar fiatalok meg nem fiatalok számára. Úgyhogy én azt tudom mondani önöknek, hogy mi, a beruházásösztönzési rendszerért felelős kormányzati tisztségviselők azon leszünk, hogy a tavalyi esztendőben és az előtte lévő években folyamatosan megdöntött beruházási rekordot az idei esztendőben is megdöntsük, és minél több magas hozzáadott értékű munkahely jöjjön létre Magyarországon.

Szeretnék egypár szót szólni erről a Nemzetközi Beruházási Bankról, amely – szerencsétlen  valószínűleg nem tudja, hogy mit keres az Európai Unió és Svájc közötti kiegészítő jegyzőkönyvről szóló parlamenti vitában, de ha már ez így alakult, akkor egy-két mondatot hadd mondjak erről! Nem tudom, tudjáke képviselőtársaim, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank tulajdonosi struktúrájában kilenc ország van, és ebből a kilencből öt NATO-tag, öt EU-tag, tehát egy olyan bankról beszélünk, amelynek a tulajdonosi struktúrájában többségben vannak a NATO- és EU-tagok, és ez a bank finanszíroz már több magyarországi beruházást is jelenleg, és a legnagyobb magyarországi vállalatok mindegyikének van finanszírozási hitelkerete ennél a banknál. Én tehát arra kérem tisztelettel önöket, hogy ezt a kérdést úgy vizsgálják, hogy helyese újabb forrásokat bevonni a magyar nemzetgazdaság fejlesztésébe  szerintem helyes; és vizsgálják úgy, hogy önök szerint helyes-e, hogyha Budapesten minél több nemzetközi pénzügyi intézmény központja van  szerintem helyes.

(14.40)

Minket ez vezényelt akkor, személyesen engem is, amikor tárgyaltam a Nemzetközi Beruházási Bank vezetőivel, majd amikor tárgyaltunk a többi tulajdonossal, és végül megállapodtunk abban, hogy Budapestre hozzák át a székhelyüket. De még egyszer mondom, azt kérem, hogy ne tagadják el, hogy ez egy olyan bank, amelynek tulajdonosi szerkezetében a NATO- és EU-tagországok többségben vannak.

És végezetül, elnök úr, engedje meg, hogy az EU-bővítésről hadd mondjak valamit, főleg úgy, hogy szóba került itt az Európai Bizottság vezetője is. Az idei esztendő lesz az első olyan év, amely arról lesz nevezetes, hogy az Európai Unió tagországainak létszáma csökkenni fog. Soha korábban az Európai Unió történetében nem volt ilyen, soha nem csökkent a tagországok száma, merthogy senki nem lépett ki. Azt gondolom, hogy ha az Európai Bizottság elmúlt négy és fél esztendős tevékenységét vizsgáljuk, akkor kudarc kudarcot ér. Az egyik kudarc éppen a britek kilépése, mert senki nem gondolhatja komolyan, hogy a britek kilépése nem fog gazdasági meg politikai kockázatokat rejteni magában. Szerintem nincs olyan normális ember, aki azt mondaná, hogy ugyan a 14 százaléka az Európai Unió gazdasági teljesítményének elhagyja az Európai Uniót, de majd minden megy ugyanúgy tovább. (Bana Tibor: És erre ez a plakát…?) És valószínűleg senki nem gondolja azt, hogy ha az Európai Unió második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága távozik az Európai Unióból, akkor abból ne lenne gazdasági kihívás.

Csak pusztán azt szeretném mondani önnek, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi egy olyan európai uniós politikát viszünk, amely bővítéspárti, és mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió szempontjából az lenne a helyes, ha minél többen lennének tagjai az Európai Uniónak. Ezért tartjuk elfogadhatatlannak azt a politikát, amelynek keretében például az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 2025-ig itt nem lesz bővítés. Azért ennél valami bátorítóbbat is mondhatott volna egyébként a nyugat-balkáni barátainknak, mondjuk. Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió akkor erős, ha minél többen vagyunk benne, és minél kevesebben vagyunk, annál gyengébb. Mi egy erős Európai Unióban hiszünk, mindig is abban hittünk, viszont az erős Európai Unióhoz erős tagállamokra van szükség, és az elkövetkezendő időszakban is ez fogja meghatározni a magyar kormány európai uniós politikáját.

Mindenesetre Svájc állam és az Európai Közösségek nevében köszönöm szépen, hogy egy ilyen kifejezetten inspiratív vitát folytattak erről a kérdésről. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném előrebocsátani, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium semmilyen olyan versenybe nem kíván benevezni, ami az előterjesztések címének hosszúságára vonatkozott, ezért kérem, sokkal inkább a Brüsszelben használatos bürokratikus európai uniós nyelvezetet okolják azért, hogy ilyen című javaslatokkal kell most idejönnünk önökhöz. (Derültség.) Az Európai Közösségek és Üzbegisztán közötti partnerségi és együttműködési megállapodást 1996. június 12-én írták alá, és alig több mint három évvel később, 1999. július 1-jén lépett hatályba ez a megállapodás, és Magyarországon 2011-ben a XI. törvénnyel hirdettük ki egyébként.

A partnerségi és együttműködési megállapodás árukereskedelemmel foglalkozó rendelkezései nem irányoznak elő kedvezményes elbánást, csak az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös érvényesítését rögzítették. Miután Üzbegisztán még nem csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, a WTO-hoz, ezért aztán a WTO által előírt úgynevezett fegyelmek sem kötik, ezért aztán ez a WTO-nál alapelvnek számító legnagyobb kedvezmény elvének rögzítése különösen fontos ebben a partnerségi és együttműködési megállapodásban. Azonban ennek a partnerségi és együttműködési megállapodásnak a hatálya nem terjed ki a textiltermékekre. Ennek az volt az oka, hogy az Európai Közösségek részéről akkor aggályok fogalmazódtak meg az emberi jogok üzbegisztáni helyzete, különösen pedig a gyapotszüret idején általánosan elterjedtnek vélt gyermekmunka, illetve a kényszermunka alkalmazása miatt. Ez volt tehát az Európai Közösségek akkori álláspontja.

A textilkereskedelemről ezért külön kétoldalú jegyzőkönyv szólt, amely 2000 és 2004 között volt hatályban. Noha a textilkereskedelemben ezt követően nem jelentkeztek gondok, az Európai Unió úgy gondolta, hogy helyes, ha a jogbiztonság garantálása érdekében még további lépések történnek. Ezt a célt szolgálta ennek az itt előttünk fekvő hosszú nevű törvényjavaslatnak a keretében kihirdetendő jegyzőkönyv létrehozása. A jegyzőkönyv a partnerségi és együttműködési megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek a törlésével biztosította, hogy ezután a textiltermékek is a megállapodás hatálya alá tartozzanak, erre vonatkozó utalást képviselőtársaim a jegyzőkönyv 1. cikkében találnak.

Emellett technikainak tekinthető módosításokat is eszközölt, például  hogy „technikai”, ez egy brüsszeli terminus technicus megint , hogy a Szovjetunió felbomlásának a lezárulta miatt a tárgyát és hatályát vesztett rendelkezéseket észszerű módon törölték a megállapodásból. A jegyzőkönyvet végül 2011. április 7-én írták alá, és az 2017. július 1-jén lépett hatályba; ennyi időre, tehát több mint hat évre volt szükség ahhoz, hogy két entitás, az Európai Unió és Üzbegisztán megerősítse ezt a megállapodást. Így őrölnek tehát a malmok Brüsszelben.

A ratifikáció azért húzódott el igazából, merthogy az Európai Parlament továbbra is aggályosnak gondolta az üzbég munkajogi helyzetet. 2016-ban aztán az Európai Parlament is végül hozzájárult a megállapodás megerősítéséhez, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO megelőző években készült jelentései azt írták, hogy az Üzbegisztánban tapasztalt munkakörülmények sokat javultak, és az üzbég kormányzat elkötelezte magát a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása iránt, és ez az Európai Parlament, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet értékelése szerint is kézzelfogható eredményeket hozott, javulást okozott.

Hatálybalépésével a jegyzőkönyv a partnerségi és együttműködési megállapodás szerves részévé vált. A nemzetközi megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyveket a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel kell kihirdetni. Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt az Európai Unió és Üzbegisztán közötti megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet is legyenek kedvesek törvényben kihirdetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány mondatban szeretnék reagálni a két vezérszónok által elmondottakra. Először is, a keleti nyitás politikáját mi azzal a céllal hirdettük meg, hogy a sok és komoly növekedési potenciállal rendelkező keleti piac által kínált lehetőségeket a magyar vállalatok számára segíteni tudjunk kiaknázni. Ma már világosan látszik, hogy megdőlt az a régi dogma, hogy a tőke csak nyugatról áramlik keletre, hogy keresse az olcsó munkaerőt. Ma ez a folyamat már kétirányúvá vált. A nagy távol-keleti vállalatok legalább annyira diktálják a világgazdaság változásainak tempóját, mint a nyugat-európai vagy amerikai vállalatok. Érdemes csak megnézni, hogy az innovatív technológiákat milyen mértékben fejlesztik ki nagy keleti vállalatok, és milyen mértékben nő az ő piaci részesedésük itt, Európában, hovatovább hány nyugat-európai vagy észak-amerikai vállalatot vásárolnak fel.A keleti nyitás stratégiát sikeresnek kell minősítenünk, tekintettel arra, hogy a keletről érkező nagy és innovatív technológiai beruházások komoly szerepet játszanak abban, hogy Magyarországot a világgazdasági dimenzióváltás győztesei közé sorolhatjuk. Azonban azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nem könnyű, ezért az Eximbanknál több országra nézvést, így például Üzbegisztánra nézvést is hitelkereteket alakítottunk ki. Éppen a mai napon van itt Üzbegisztán befektetési és kereskedelmi minisztere, akivel megállapodtunk abban, hogy az Eximbanknál nyitott 46,5 millió dolláros hitelkeret terhére több magyar-üzbég közös beruházást, illetve vállalati együttműködést fogunk finanszírozni, arról nem is szólva, hogy ebben a térségben, amelyhez Üzbegisztán is tartozik, a Richter egy kifejezetten sikeres szereplő ezen országok piacain.

Szeretném önöknek azt is elmondani, hogy a tegnapi napon publikálta a Központi Statisztikai Hivatal a 2018-as exportadatokat, amelyek alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy újabb nemzetgazdasági rekord született. Soha ilyen exportteljesítményt a magyar gazdaság még nem tudott felmutatni, mint tavaly: 104,8 milliárd euró. Egy 10 milliós ország ritkán szokott előállítani ilyen teljesítményt. A 2017-es adatok szerint Magyarország a 88. helyen áll a világranglistán a népesség tekintetében, de a 34. legtöbbet exportáló ország vagyunk. Tehát 54 hellyel vagyunk előrébb exportteljesítmény vonatkozásában, mint a lakosságszámunk tekintetében. Ez világosan mutatja azt, hogy a Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások versenyképesek, ráadásul a világgazdaság változásainak tempóját meghatározó két iparágban, az autóiparban és a gyógyszeriparban is bekerültünk a világ húsz legnagyobb exportőre közé, a gabonafélék tekintetében pedig a 15. helyen állunk. Ez világosan mutatja a magyar élelmiszeripar fejlettségét.

Viszont azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nélkül ezt az exportrekordot nem lehetett volna elérni, és az exportnövekedés ütemét sem lehet fenntartani a keleti piacokon történő érvényesülés nélkül. Tesszük ezt olyan körülmények között, amikor az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések az Európai Unió részéről, valamint az orosz válaszlépések milliárd eurókban mérhető károkat okoztak az elmúlt esztendőkben Magyarország számára.

Ha már az Oroszországgal való együttműködésről beszélünk, szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nézzék meg, hogy a nyugat-európai országok milyen üzleteket kötnek Oroszországgal, mert ma a helyzet nem az, hogy a közép-európai energiavállalatok építik a Gazprommal közösen az Északi Áramlat II.-t, hanem a legnagyobb nyugati-európai energiavállalatok tesznek így. Vagy a legutóbbi moszkvai Oroszországi Energiahéten nem közép-európai vállalatok vezetői ültek Putyin elnök mellett a színpadon, hanem a négy legnagyobb nyugat-európai vállalat vezérigazgatója, vagy hogyha az ember a szentpétervári gazdasági fórumra tekint vissza, tavaly nem a magyar miniszterelnök volt a sztárvendég, hanem a francia elnök.

Tehát azt kérem, azt nézzék meg, hogy az Oroszországot oly hevesen bíráló országok vállalatai hány száz milliárd eurónyi üzletet kötöttek az elmúlt esztendőkben vagy akár most is Oroszországgal. Azt gondolom, az egy rossz stratégia lenne, ha Magyarország nem támogatná az Oroszországban érvényesülni kívánó magyar vállalatokat, vagy nem támogatnánk a magyar-orosz gazdasági együttműködést, ezért a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság keretében mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a magyar vállalatokat a lehető legkisebb kár érje az Oroszországgal való gazdasági együttműködésben a szankciós, illetve a válaszintézkedések miatt.

(15.00)

S azt se felejtsük el, hogy Oroszországban jelenleg olyan előterjesztés készületéről szólnak sajtóhírek, amelyek az élelmiszer-behozatalt tovább szigorítanák Oroszország vonatkozásában, ami pedig a magyar élelmiszeripar számára újabb kihívásokat jelentene, és milliárd forintokban mérhető károkat okozna a magyar exportáló vállalatoknak. Ez nyilvánvalóan nem érdekünk, hogy így legyen.

Üzbegisztán vonatkozásában tehát  egyetértek megszólaló képviselőtársaimmal  fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatainkat fenn tudjuk tartani, azokat dinamikusan növelni is kívánjuk, ezért mindig is támogatjuk az Európai Unió és a közép-ázsiai országok közötti közeledést, amelyben mi, közép-európaiak egy fontos szerepet játszhatunk. A tavalyi esztendőben először került megrendezésre éppen ezért a visegrádi országok és a közép-ázsiai országok külügyminisztereinek találkozója itt, Budapesten.

Az elmondottakból előre jelezhető támogatást pedig köszönöm minden képviselőtársamnak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki a Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodásnak az a célja, hogy a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat előmozdítsuk, hogy a beruházási környezetet biztonságosabbá és kedvezőbbé tegyük, és ezáltal a két ország vállalatait arra inspiráljuk, abban segítsük, hogy minél több beruházást végezzenek el kölcsönösen egymás területén. A megállapodás tehát magyar szempontból a Belarusz Köztársaságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Magyarország Kormánya egy olyan külgazdasági stratégiát folytat, amelynek egyik célja, hogy magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük, ezáltal előállítsuk azt a helyzetet, hogy az ott megtermelt profit hazahozatala és a Magyarországon a nemzetközi vállalatok által előállított profit országból történő kivitele egyensúlyi állapotba kerüljön egymással. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgálnak azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar kormány köt a partnerországokkal. Azt látni kell, hogy magyar vállalatok számára a külföldi befektetések érdekében szükség van egy olyan jogszabályi keretre, amely egyrészt megvédi kölcsönös alapon a beruházásaikat, amely a nemzetközi jog érvényesülését elősegíti egyes vitarendezési kérdésekben, és amely kizárja a kettős adóztatás lehetőségét. Éppen ezért fontos ennek a megállapodásnak a megkötése a Belarusz Köztársaságban történő beruházások iránt érdeklődő magyar vállalatok jogbiztonsága szempontjából.

A két ország között tehát kétoldalú keretben létrejött megállapodásról van szó, ugyanakkor a lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetéseket az Európai Unión belül a közös politika részévé tették. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más, mondjuk úgy, harmadik országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is, a szükséges hazai jogszabályban rögzített felhatalmazásokkal párhuzamosan természetesen, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti megállapodás esetében is ez természetesen megtörtént, így a 2019-es esztendő elején ezt a dokumentumot alá is tudtuk írni. A szerződés tehát, szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unió iránymutatásai szerint és az Európai Bizottság jóváhagyásával köttetett meg.

A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő garanciális elemek biztosítása. A Belarusz Köztársaság területén ugyanis több magyar vállalat érdeklődik beruházási lehetőségekről. A beruházók számára különlegesen fontos az esetlegesen akár az állammal szemben is felmerülő jogviták korrekt és pártatlan rendezése. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és az ő beruházásaik tekintetében nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges viták rendezése során. Ez a megállapodás összességében 17 cikkből áll, és megfelel a nemzetközi normák által adott kritériumoknak. A megállapodás rendelkezéseinek a teljes terjedelemben történő ismertetésétől most engedjék meg, hogy eltekintsek, viszont van néhány olyan pont, amelyekre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét.

Először is a megállapodás szerint a külföldi beruházót és annak beruházásait a letelepedés pillanatától kezdve megilleti a védelem. A következő garanciális elemek kerültek be a megállapodásba. Először is védelmet kapnak a beruházások a hátrányos megkülönböztetéstől, és biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás is. Emellett garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált esetleges kisajátítással szemben, valamint a tisztességtelen és méltánytalan elbánással szemben. Mindemellett a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének a védelmére is.

A beruházásvédelmi megállapodások, így a Belarusz Köztársasággal jelen esetben létrehozott megállapodás is, módot adnak a beruházók és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb garanciális elemet, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak, így a jelenleg a parlament asztalán fekvőnek is. Ez a rendelkezés biztosít védelmet azokban az esetekben is, amikor a beruházásvédelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem végrehajthatók a partnerország hazai bírósága előtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ettől a megállapodástól azt várjuk, hogy a beruházások védelme révén segíteni fogja a jelenleg a Belarusz Köztársaság területén beruházási lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalatok pozitív beruházási döntéseit, hozzájárul a magyar vállalatok versenyképességének elősegítéséhez és újabb munkahelyek teremtéséhez még Magyarországon is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány reakcióra szeretnék reagálni én magam is. Először is, a Nemzetközi Beruházási Bankhoz tértünk vissza ennek a napirendi pontnak a keretében is. Szeretném elmondani képviselőtársaimnak mintegy megnyugtatásként, hogy nincsen olyan kedvezmény vagy kiváltság, amit a Nemzetközi Beruházási Banknak adtunk volna, és a nemzetközi benchmarkok szerint azok érvénytelennek vagy jogszabályellenesnek lennének minősíthetők.

(15.20)

Magyarországon, közelebbről Budapesten számos nemzetközi intézmény különböző rendű-rangú központjai működnek. Az ENSZ több regionális és globális szervezetének intézményei is Budapesten kaptak helyet. Ilyen esetben, ha egy nemzetközi szervezet Budapestre helyezi a székhelyét vagy valamilyen telephelyét, akkor kiváltságokat, illetőleg mentességeket szoktunk biztosítani, a nemzetközi jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő, illetve azokkal párhuzamos módon. Úgyhogy arról szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy minden a nemzetközi jogszabályok betartásával és a szokásos eljárásrendnek megfelelően történt.

Szívesen adok egy listát a képviselő úrnak arról, hogy milyen jelenleg folyó vagy már átadott magyarországi beruházásokhoz adott forrást a Nemzetközi Beruházási Bank, és hogy mely legnagyobb magyar vállalatok  amelyek a magyar nemzetgazdaság teljesítményének egészét befolyásolják  kötöttek szintén finanszírozási szerződést a Nemzetközi Beruházási Bankkal.

Ami a nemzetközi választott bírósággal kapcsolatos kételyeket illeti, ott azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy nem ön az egyetlen, akit ezek a kételyek gyötörnek, és nem csak Magyarországon vannak olyanok, akiket ezek a kételyek számos kérdés elé állítják. A beruházásvédelmi megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások egyik legneuralgikusabb pontja szokott lenni a választottbíráskodással kapcsolatos kitétel, ugyanis ezeket a megállapodásokat, főleg a szabadkereskedelmi megállapodásokat általában különböző gazdasági súllyal rendelkező országok vagy integrációk szokták kötni. Ezért aztán a választottbíráskodás kapcsán mindig előjön az a kérdés, hogy ki az, aki meghatározza a választottbírósági eljárások menetét, azok szerkezetét.

Tehát csak azt szeretném mondani a képviselő úrnak, hogy ez a dilemma, amit ön felvetett, ez létezik, és ezt a dilemmát mi sem hagyjuk természetesen figyelmen kívül, és minden egyes esetben arra törekszünk  legyen az egy szabadkereskedelmi vagy egy gazdasági együttműködési vagy egy beruházásvédelmi vagy egy kettős adóztatást kizáró megállapodás , hogy a garanciák lehető legnagyobb tárházát vonultassuk fel a magyar vállalatok érdekében.

Ugyanakkor abban egyetértek, hogy egy szakmai alapokon álló vitának a nemzetközi választottbíráskodásról már éppen itt lenne az ideje, és ez fontos iránymutatás lenne nekünk is arra vonatkozólag, hogy az Európai Unió által a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodások vonatkozásában milyen nemzeti álláspontot képviseljünk, és a ratifikációs eljárások során milyen szempontokat mérlegeljünk.

A KDNP vezérszónoka által elmondottakra azt szeretném mondani, hogy az informatikai iparág tekintetében Belarusz egyértelműen növekvő pályán van. Több olyan intézkedést is hoztak szabad beruházási zónák vonatkozásában, amelyek kifejezetten a high-tech beruházások odatelepítését könnyítik meg. Nemzetközi szereplők is felfedezték már ezt a lehetőséget, tehát egyetértek önnel, hogy az informatikai terület egy kiemelt területe lesz az elkövetkezendő időszakban az együttműködésünknek.

Képviselő asszony idézett adatokat; van már frissebb is, szerencsére. A tavalyi egész évben 11 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, meghaladta a 200 millió dollárt, 214 lett a vége. Abban is egyetértek mindkét kormánypárti vezérszónokkal, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés racionális alapra helyezése, a kölcsönös tisztelet alapjára történő helyezése, a józan ész talajára való helyezése Magyarországnak egyértelműen érdeke, hiszen mi itt Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus volt, akkor azon mi, közép-európaiak mindig rajtavesztettünk; voltak olyanok, akik akkor is vesztettek, amikor nem volt konfliktus. De azt gondolom, hogy ez egy olyan helyzet, amit nem szeretnénk megismétlődni látni a jövőben, ezért mi mindig is a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló Kelet-Nyugat-együttműködés hívei leszünk, és ezt nem azért szorgalmazzuk, mert Amerika-barátok vagy oroszbarátok, vagy nem tudom, milyen barátok lennénk, hanem mert ez a nemzeti érdekünk, és ebben a józan észen alapuló együttműködésben a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek szerintem kifejezetten fontos szerepe van.

Még a szentpétervári dokumentumban olvasható az, hogy legyen egy egységes kereskedelmi tér, azt hiszem, talán így fogalmaznak benne, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Azért ez ma reményszinten is elég messze van, nem csak földrajzilag, viszont kétségtelenül az az érdekünk, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Európai Unió közötti együttműködés legyen szorosabb.

Tisztelettel köszönöm a képviselőtársaimnak a hozzászólásokat. A nemzetközi választottbíráskodásról szóló szakmai vita szükségességével pedig egyetértek, tehát akár a parlament Gazdasági bizottságában, a Költségvetési bizottságban, ha egy ilyen vita elindulna, az a jövőre nézvést az Európai Unió által megkötött szabadkereskedelmi megállapodásoknál tanúsítandó nemzeti magatartás és ratifikációs eljárások során egy fontos támpontot adna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon azért kértem szót, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy Brüsszelben titkos tervek készítése zajlik azzal a céllal, hogy a Magyarország által tavaly decemberben New Yorkban elutasított ENSZ globális migrációs csomagját jogilag kötelezővé tegyék. Ez azért egy rendkívül súlyos kérdés, mert a globális migrációs csomag a legveszélyesebb dokumentum, amely a migráció ügyében az elmúlt években született. A legveszélyesebb azért, mert ez a dokumentum azt a célt tűzte ki, hogy globálisan is legalizálják az illegális migrációt. Ez a dokumentum alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, ami nyilvánvalóan nem igaz. A nemzetközi jog nem ismeri azt az alapvető emberi jogot, hogy valaki felkel reggel, rábök a térképre, hogy hol szeretne élni, majd annak érdekében, hogy odajusson, országok határainak tucatjait sérti meg. Ráadásul a globális migrációs csomag azt mondja, hogy definíciószerűen minden országnak a világon vagy kiindulási vagy tranzit- vagy célországgá kell válnia a migráció vonatkozásában, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azon országok jogát, akik ezen háromból egyet sem kívánnak választani.Emlékeztetünk arra, hogy a globális migrációs csomag vitája során azzal próbáltak altatni minket, hogy ez egy jogilag nem kötelező érvényű dokumentum, azonban az Európai Bizottság jogi szolgálata által készített dokumentum került nyilvánosságra az elmúlt hetekben, amely lebuktatta a brüsszeli törekvéseket, és világossá tette, hogy komoly munka zajlik Brüsszelben annak érdekében, hogy megtalálják a jogalapot arra, hogy a globális migrációs csomagot kötelezővé tegyék. Ez a jogi anyag a következő utalásokat tartalmazza.

Már csak az, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a globális migrációs csomagról szóló dokumentumot, ezzel megteremtette a globális csomag jogi hatásait az Európai Unió jogrendjére. Aztán azt írják, hogy a globális migrációs csomag elfogadása jogi hatásokkal bír az Európai Unió fejlesztési politikájára, vagyis hogy a globális migrációs csomag alapján kellene meghatározni azt, hogy az Európai Unió az európai adófizetők pénzéből a világ mely pontján milyen fejlesztéseket hajt végre. Aztán az Európai Bizottság Jogi Szolgálata ebben a nyilvánosságra nem szánt dokumentumban azt írja, hogy a globális migrációs csomagnak jogi hatásai vannak, ezáltal lehetővé válik, vagy alkalmassá teszi a csomagot arra, hogy döntően befolyásolják az Európai Unió jogalkotásának tartalmát. Azt is írják ebben a dokumentumban, hogy az Európai Unió tagállamainak hozzá kell járulniuk az Európai Unió céljainak eléréséhez, köztük a globális migrációs csomag végrehajtásához.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindez azt mutatja tehát, hogy miután az Európai Unió azzal fenyegetőzött, hogy akik nemmel szavaznak a globális migrációs csomagra, majd mindenfajta eljárások alá kerülnek, aztán végül kilencen nem szavaztuk meg persze ezt a dokumentumot az EU-tagországok közül, utána azzal akartak altatni minket, hogy ez jogilag úgysem lesz kötelező, tehát teljesen fölösleges ellene menni. Most pedig átléptünk a titkos tervek alkotásának fázisába, amikor arra készülnek Brüsszelben, hogy mégiscsak valahogy, valamilyen hajánál fogva előrángatott módon olyan jogi értelmezést találjanak, amellyel mégiscsak kötelezővé tehetik a globális migrációs csomag végrehajtását még azon országok számára is, mint Magyarország, amely öt másik országgal együtt nemmel szavazott a globális migrációs csomagra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mindez azt jelenti, hogy a migrációval kapcsolatos brüsszeli vitáknak egyáltalán nem értünk még a végére, sőt most egy új csata kezdődik Brüsszelben a titkos bevándorláspárti tervek alkotásával szemben. Azonban szeretném önöket biztosítani arról, hogy Magyarország Kormánya ezt a csatát is meg fogja vívni, és minden egyes nyomásgyakorlás dacára és minden egyes titkos tervkészítés dacára Magyarország Kormánya a globális migrációs csomag egyetlenegy pontját sem fogja végrehajtani Magyarországon, mert az Magyarországra és a magyar emberekre nézvést rendkívül veszélyes lenne.

Nem hajtjuk végre tehát a globális migrációs csomag egyetlen pontját sem, és nem engedjük, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségtelen tény, hogy Európában egy rendkívül komoly vita zajlik a kontinens jövőjét illetően. Nyilvánvalóan bántóan egyszerű lenne az a leegyszerűsítés, hogy ez egy szuverenisták és föderalisták által vívott vita lenne, de hát látjuk, hogy ez a vita a magyar országgyűlési pártok között is megvan, hiszen van olyan párt, amelyik az európai egyesült államok létrehozását szorgalmazná, és vannak olyan pártok is, ezek a kormánypártok, amelyek azt gondolják, hogy az Európai Unió akkor tud erős lenni a jövőben, hogyha az Európai Unió erős tagállamokból fog állni. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy zsákutca, hogy az erős Európai Unióhoz gyenge tagállamokon keresztül vezetne az út. Azt gondoljuk, hogy erős tagállamokra, erős, a saját nemzeti identitásukhoz, kulturális, vallási és történelmi hagyományukhoz ragaszkodó országokra van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió a jövőben valóban erős tudjon lenni.

(12.30)

Márpedig az Európai Unió jövőbeni ereje nagymértékben függ a migrációs folyamatok alakulásától. Ebben a tekintetben szerintem nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, amelyet vagy szeretünk vagy nem, vagy tetszik vagy nem, de Európa közvetlen környezetében a déli és a délkeleti szomszédságunkban 30-35 millió olyan ember él, akik vagy napi szinten humanitárius segélyre szorultak, vagy már belső menekültek, vagy olyan helyről származnak, ahol továbbra is fegyveres konfliktusok zajlanak, vagy a szubszaharai térségből már feljöttek Afrika északi részébe.

Ez 30-35 millió ember; 30-35 millió olyan ember, aki ezen élethelyzeténél fogva bármikor hozhat olyan döntést, hogy megindul Európa irányába. És ezeket az esetleges döntéseket inspirálják azok a politikai döntések, amelyeket az Európai Bizottság rendszeresen meghozott, amelynek gyakorlatilag az lett az eredménye, hogy az európai migrációs politika meghívásra épül. Meghívásra épül arra nézvést, hogy jobb életre vágyó emberek vállalják akár az életveszélyt is, dollárok százezreit, millióit fizessék összességében embercsempészeknek, hogy eljussanak valahogy Európába. És ahelyett, hogy azoknak az erőknek segítenénk, akik ezt meg akarják gátolni, ahelyett Brüsszelből ezekre az erőkre folyamatosan nyomást gyakorolnak, és folyamatosan támadják azokat az európai politikusokat, akik nem menedzselni, nem szervezni, hanem megállítani akarják a migrációt.

Éppen ezért van jelentősége, tisztelt képviselő úr, annak is, hogy vajon itt, Európában majd megállapodásra tudunk-e jutni annak érdekében, hogy Afrikában olyan fejlesztési programokat hajtsunk végre, amelyek legalább olyan ütemben fejlesztik Afrika népességmegtartó erejét, mint ahogyan az afrikai népesség növekszik. És jelenleg az Európai Unió sokkal inkább  egyébként bántóan leegyszerűsítő módon  úgy néz az afrikai országokra, mint akik önkéntesen szeretnék elküldeni a saját polgáraikat Európa irányába, miközben az afrikai vezetők ez ellen rendszeresen tiltakoznak, mondván, hogy ha a legjobb fiatalok elhagyják az afrikai országot, akkor ki fogja építeni a modern gazdaságot ezekben az országokban.

Tehát azt gondolom, hogy a meghívásra alapuló, meghívásként értelmezhető és sajnos meghívásként értelmezendő európai migrációs politikának azonnal véget kell vetni, és sokkal inkább a saját határaink megvédésére és az Afrikában végrehajtott fejlesztési programokra kellene koncentrálni annak érdekében, hogy a segítséget odavigyük, ahol baj van, és ne importáljunk problémákat oda, ahol még nincsenek vagy kezelhetőek a problémák.

Elhangzott a napirend előtti vita első fázisában egy utalás arra nézvést is, hogy mi miért nem támogatjuk a Frontexet. Azért, mert a Frontex egy utaztatási ügynökség. És a Frontex nem határvédelmi szervezet. Mert senki nem gondolja komolyan, hogy tízezer bürokratával meg lehetne védeni az Európai Unió déli határát is. Évek óta semmi mást nem hallgatunk Brüsszelből, mint hogy az európai tengeri határ nem megvédhető. Az ausztráloknak kicsit hosszabb óceáni határuk van, mint nekünk a tengeri határ, és mégis meg tudták oldani, hogy nullára csökkentették az illegális bevándorlókat szállító olyan hajók számát, amelyek Ausztrália partjaihoz igyekeznek. (Cseresnyés Péter: Így van!) Tehát megoldható ez itt is, csak nem Frontexszel, nem a határvédelmi jogok tagországoktól történő elvonásával, hanem a határvédelem megerősítésével és annak belátásával, hogy ez igenis a tagállamok dolga és kötelessége.

Ezért kell létrehozni az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásához hasonlóan egy, a schengeni övezethez tartozó országok belügyminisztereiből álló tanácsot, amely talán képes lehetne arra, hogy mindenfajta brüsszeli politikai törekvéssel szemben a határvédelemre megfelelő hangsúlyt helyezzen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Enélkül nem fog menni Európa megvédése. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy leszögezzem, hogy a magyar kormány álláspontja értelmében elfogadhatatlan mindaz, ami az Úzvölgyében a múlt héten történt, és elfogadhatatlan az a folyamat is, amely az elmúlt heti eseményekhez vezetett. Elfogadhatatlannak tartjuk a sírgyalázást, elfogadhatatlannak tartjuk a kegyeletsértést, elfogadhatatlannak tartjuk történelmi tények tudatos meghamisítását, és elfogadhatatlannak tartjuk azt az erőszakot, amelyet ott az úzvölgyi temetőben magyar emberekkel szemben alkalmaztak  alkalmaztak úgy, hogy a román hivatalos hatóságok semmit sem tettek ezen erőszak megakadályozása érdekében.

Én azt gondolom, hogy nem lehet vitatéma, hogy történte erőszak. Ha valaki csak néhány másodpercet is megnézett azokból a videófelvételekből, amelyek a múlt héten az ominózus napon az úzvölgyi temetőben készültek, az világosan láthatja, hogy magyar emberek igenis erőszakos cselekmények áldozataivá váltak  és ez elfogadhatatlan. Éppen ezért elvárjuk a román hatóságoktól, a román államtól, hogy kivizsgálja ezeket az eseményeket, az elkövetőket büntessék meg, és akadályozzák meg, hogy az elkövetkezendő időszakban hasonló eset előfordulhasson.

Szeretném leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben az ügyben a jogi, a ténybeli és a morális igazság is a mi oldalunkon áll. Mi is a helyzet?

A frakcióvezető úr világosan elmondta, hogy ebben a katonai temetőben alapvetően és többségében magyar katonák holttestei nyugszanak, és minden egyes dokumentum, ami ebből a szempontból releváns, ezt a tényt támasztja alá, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. De hogy a jogi igazság is a mi oldalunkon áll, arra a bizonyíték a román hatóságok korábbi döntései és eljárásai. Ugyanis az RMDSZ-es képviselők beadványai nyomán május 9-én a román Állami Építkezési Felügyelőség megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának a létrehozásához szükséges építési engedélyt, amely nem bizonyította  tehát nem bizonyította  egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát, azaz a dormánfalvi városháza törvénytelenül állította ki az építési engedélyt. Ez egy román hatóság megállapítása.

(13.10)

Másnap, tehát május 10-én a román kulturális minisztérium is megállapította az építkezés jogellenes voltát. Ez azon betonkeresztekre vonatkozik, amelyeket egyértelműen olyan helyekre emeltek, amelyek alatt magyar katonák holttestei találhatók, tehát magyar katonák síremlékeire építettek rá betonkereszteket.

Ezek után a román nemzetvédelmi minisztérium május 31-én kiadott egy állásfoglalást, amelynek értelmében az idegen háborús emlékhelyek átalakítása csakis a román nemzetvédelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal előzetes hozzájárulásával végezhető el Romániában. Márpedig ilyen előzetes hozzájárulást ez a bizonyos hivatal ezekre a munkákra nem adott ki. Tehát a román hatóságok eljárásai és döntései értelmében is mindaz, ami ott építkezés szintjén történt, az törvénytelen.

Innentől kezdve, tisztelt képviselőtársaim, el kell mondanom önöknek még azt is, hogy folyamatosan kerestük a kommunikáció lehetőségét. A mi Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóságunk nevében számtalanszor kerestük meg a román nemzetvédelmi minisztériumot, minden esetben a kommunikációs csatornákon elutasítással találkoztunk. A miniszterelnökök személyesen beszéltek erről a kérdésről, én magam a román külügyminiszter-kollegával pedig többször is.

Szeretném elmondani önöknek, hogy tegnap is kaptunk telefonon egy tájékoztatást, amelyek után az RMDSZ vezetőivel egyeztettem, és azt kell mondanom önöknek, hogy mi, a magyar kormány az RMDSZ-szel értünk egyet. Az RMDSZ ugyanis valós párbeszédet akar, valamint a törvényesség, azaz a sírkert eredeti állapotának a helyreállítását akarja. Mi is ezt akarjuk, mi ezt tekintjük az egyetlenegy elfogadható döntésnek, az egyetlenegy elfogadható fejleménynek.

Mi elvárjuk Romániától azt, hogy a kétoldalú kötelezettségeket és a nemzetközi szerződéseket betartva állítsák tehát helyre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az eredeti állapotot, és a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását várjuk el a román hatóságoktól. Köszönöm a téma felvetését, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki Magyarország mint az Európai Unió egyik tagállama és a Szingapúri Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja az Európai Unió tagállamai és Szingapúr közötti gazdasági és azon belül is beruházási kapcsolatok előmozdítása a beruházási környezet biztonságosabbá, kedvezőbbé és vonzóbbá tételén keresztül. A megállapodás tehát magyar szempontból a Szingapúri Köztársaságban letelepülő vagy letelepülni szándékozó magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Ez a megállapodás továbbá fontos szerepet játszik a beruházásösztönzés területén, segítve a szingapúri vállalatokat abban, hogy Magyarországra hozzák munkahelyteremtő beruházásaikat.

Szingapúr fontos szereplője nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország külgazdasági stratégiájának is. Ez nem véletlenül van így. A szingapúri gazdaság kifejezetten fejlett technológiai, technikai szempontból. Tudjuk azt, hogy ma már megdőlt az a dogma, amely korábban úgy szólt, hogy a világgazdaságban a tőke áramlása alapvetően nyugatról keleti irányba történik, az olcsó munkaerő keresése érdekében. Ma már a helyzet úgy néz ki, hogy ez a tőkeáramlás legalábbis kétirányú. Nagy keleti, távol-keleti vállalatok legalább annyira diktálják a világgazdaság átalakulásának tempóját, mint a nyugat-európai országok és a nyugat-európai vállalatok. Számos technológiai kérdésben be kell látni, hogy távol-keleti vállalatok előrébb tartanak, mint az európai vetélytársaik, és számos keleti vállalat kínál olyan megoldásokat, amelyek egyértelműen versenyképesebbé teszik azt az országot, illetve annak az országnak a gazdaságát, ahol ezek a vállalatok befektetnek, illetve beruháznak. Ráadásul a magyar gazdaság most a dimenzióváltás állapotában van, amikor is már nem igazán a megteremtett munkahelyeknek a száma, hanem sokkal inkább az azok által képviselt technológiai színvonal, hozzáadott érték és kutatás-fejlesztési arány számít. Tehát mondhatnám azt is, hogy a magyar gazdaság a mennyiségi korszakából áttér a minőségi korszakába, amikor is ennek az átállásnak a kulcsfigurája éppen az a technológia, amely technológiát nagy keleti, illetve nagy nyugati vállalatok tudják elhozni Magyarországra. Tehát összegezve: Magyarországnak és az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy minél több, modern technológiai megoldásokat kínáló szingapúri vállalat Közép-Európába, azon belül is Magyarországra hozza a beruházásait.

A külföldi és magyar beruházók számára a magyar gazdasági környezet kifejezetten versenyképesnek, a beruházási környezet pedig vonzónak bizonyult. Európa legalacsonyabb adókulcsait mi kínáljuk, itt az egykulcsos 9 százalékos társasági adónak stratégiai fontosságú szerepe van, hiszen az alacsony társaságiadó-teher lehetővé teszi, hogy a vállalati forrásokat az immáron magas hozzáadott értéket képviselő, ennélfogva magasabb szintű szaktudást igénylő, ennélfogva magasabb fizetést igénylő munkahelyek feltöltésére használják fel. Ez Magyarországon abból is látszik, hogy így van, hogy kilenc esztendő alatt a nettó bérek átlagosan 70 százalékkal nőttek, és az elmúlt egy esztendőben 8,5 százalékos átlagos fizetésnövekedést figyelhettünk meg azzal együtt, hogy a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül Magyarországra érkezett beruházások által megteremtett munkahelyeken az átlagfizetés egy esztendő alatt 40 százalékkal nőtt. Tehát míg a 2017-ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig 2018-ban már 420 ezer forint, és az a 40 százalékos növekedés egyértelműen abból fakad, hogy a beruházásösztönzési stratégiánkat is átállítottuk arra, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bíró beruházásokat priorizáljuk, illetve az ezek által létrehozott munkahelyekhez adjunk nagyobb támogatást.

Tehát ennek következménye volt aztán az is, hogy a magyar beruházásösztönzés tekintetében az elmúlt öt esztendőben minden évben megdöntöttük az addig érvényes nemzetgazdasági történeti rekordot; a tavalyi esztendőben már 98 nagyberuházás érkezett Magyarországra, és ezek összesen 1380 milliárd forintnyi beruházást jelentettek.

Tisztelettel tájékoztatom önöket arról is, hogy ezen beruházásvédelmi megállapodás következtében fokozódik az uniós gazdasági jelenlét a rendkívül gyorsan növekedő délkelet-ázsiai térségben, tekintve azt, hogy ez a beruházásvédelmi egyezmény az első, amelyet az Európai Unió ebben a térségben meg tud kötni. Ez azért is fontos, mert úttörő lehet, megnyithatja az utat a számunkra rendkívül fontos ASEAN, tehát délkelet-ázsiai régió többi országával is abban a tekintetben, hogy újabb beruházásvédelmi megállapodásokat tárgyalhassunk ki.

Jelenleg az Európai Unió folytat is egyébként ilyen megbeszéléseket Malajziával, Vietnammal, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és Indonéziával, ugyanakkor meg kell valljam önöknek őszintén, tisztelt képviselőtársaim, hogy elégedetlenek vagyunk ezen tárgyalások sebességével. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes szabadkereskedelmi megállapodások és beruházásvédelmi megállapodások tárgyalási folyamata akár tíz esztendeig is elhúzódhat. Ma a világgazdaságban sokkal gyorsabban változnak a dolgok, mint hogy ráérjünk tíz évig egyes ilyen megállapodások kitárgyalására, úgyhogy ezért is mindig szoktuk szorgalmazni, bátorítani az Európai Unió ezzel foglalkozó tisztségviselőit, hogy talán nem kell várni fél évet arra, hogy egy kitárgyalt megállapodástervezet aláírásához jóváhagyást kérjenek az adott felelősséggel rendelkező Miniszterek Tanácsától. Az ilyet valószínűleg, legalábbis józan ésszel végiggondolva, meg lehetne tenni ennél gyorsabban is.

(9.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése éppen az, hogy az Európai Unióból származó, valamint Szingapúrból származó beruházók számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemekről rendelkezzen. Ez számunkra azért is fontos, merthogy több magyarországi beruházó már jelen van Szingapúrban, és több magyarországi vállalat fontolgatja ennek a lehetőségét. Ezért ennek a megállapodásnak a legnagyobb jelentősége számunkra az, hogy a jogviták korrekt és pártatlan rendezésének körülményeit is leírja, így a magyar és egyébként európai beruházók és az ő beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.

Összességében négy fejezet és tizenegy melléklet adja ki ezt a megállapodást, és néhány, a beruházásvédelmi szempontból lényeges elemre szeretnék röviden rávilágítani. Először is nagyon fontos, hogy a beruházót és a beruházásokat a partnerországban történő letelepedéstől kezdve, tehát attól a pillanattól fogva megilleti az ebben a szerződésben leírt garanciális védelem.

A legfőbb garanciális elemeket az Unió beruházásvédelmi megállapodásaiban képviselt új irányvonalának sarokkövei jelentik. Először is a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó normák és a megkülönböztetés elleni rendelkezések. A második a közvetlen és közvetett kisajátításra vonatkozó szabályok. A harmadik az állandó elsőfokú befektetési bíróság és fellebbviteli fórum, amely a felek által kinevezett tagokból áll. Itt egy másodpercre hadd álljak meg. Talán emlékeznek arra, hogy sokat vitatkoztunk ennek a Háznak a falai között is arról, hogy a nemzetközi választott bíráskodás milyen mértékben feleltethető meg a nemzeti jogszabályoknak, a nemzeti jogrendeknek és pláne a nemzetgazdasági érdekeknek. Volt olyan ellenzéki vélemény  amivel speciel még egyet is értettem , amely mintegy offshore bíráskodásként írta le ezt a választottbíráskodási módszert. Mi a magunk részéről is nagymértékben inspiráltuk az Európai Unióban az arról szóló gondolkodás folyamatát, hogy ezen hogyan lehetne túllépni, és ennek az egyik lenyomata már ebben a beruházásvédelmi megállapodásban meg is jelenik, amikor is egy állandó elsőfokú ilyen bíróság jön létre, valóban létező struktúrával és valóban létező tagokkal, és ennek lesz innentől kezdve egy másodfokú fellebbviteli fóruma is.

Aztán szintén a garanciális elemek közé tartozik a szigorúan vett megfelelés a választott bírók függetlenségére vonatkozóan, ugyanis a feddhetetlenséget és az etikus magatartást a megállapodásban foglalt kötelező magatartási kódex biztosítja. Aztán az eljárások átláthatóságát a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumok és meghallgatások közzététele szintén garantálja. Emellett a megállapodás tartalmaz egy szabályozáshoz való jog garantálásáról szóló cikket, ami azt jelenti, hogy a részes államok nem veszítik el egyáltalán a jogosultságukat arra nézvést, hogy környezetvédelmi, közegészségügyi, egyéb, kifejezetten nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésben jogszabályokat alkossanak. Visszautalva a választottbíráskodás problémakörére, itt ez a megállapodás már tartalmazza a kötelezettségvállalást egy úgynevezett multilaterális beruházási bíróság  ezt angolul MIC rövidítéssel látják el  létrehozására.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország és Szingapúr között a kereskedelmi forgalom a tavalyi esztendőben 7 százalékot növekedett, meghaladta a 640 millió dollárt, a magyar export 11 százalékkal bővült, elsősorban a villamos gépek, az energiafejlesztő gépek és a híradástechnikai eszközök exportjának nyomán. Annak érdekében, hogy a magyar gazdasági szereplők is ki tudják használni az ezen beruházásvédelmi megállapodás nyomán előálló több biztonságot adó környezetet, az Eximbanknál egy 1,7 milliárd eurós hitelkeretet nyitottunk magyar-szingapúri vállalatközi kapcsolatok finanszírozására. Tehát amennyiben magyar és szingapúri vállalatok export-import ügyletéhez, közös vállalat alapításához vagy harmadik piacon történő közös megjelenéséhez finanszírozási forrásra van szükség, akkor ez ebben a formában adott, ez nem lehet akadálya a magyar gazdaság további extenzív növekedésének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Azt várjuk tehát ettől a beruházásvédelmi megállapodástól, hogy a beruházók védelme révén tovább fogja segíteni az Európai Unió és Szingapúr, azon belül pedig Magyarország és a Szingapúri Köztársaság közötti gazdasági, kereskedelmi, beruházási kapcsolatokat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és arra kérem, tisztelt elnök úr, az Országgyűlést, hogy támogassa az előterjesztést, és járuljon hozzá ennek a beruházásvédelmi megállapodásnak a kihirdetéséhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A második törvényjavaslat, amelyet a mai napon elő kívánok terjeszteni önöknek, szintén új elemmel egészíti ki a Magyarország, valamint a Zöld-foki Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. Ennek a kihirdetésre váró megállapodásnak az a célja, hogy előmozdítsuk a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat, és biztonságosabbá, kedvezőbbé, vonzóbbá tegyük a beruházási lehetőségeket és környezetet kölcsönösen egymás országaiban.

A megállapodásnak magyar szempontból tehát az a jelentősége, hogy a Zöld-foki Köztársaságban beruházást végrehajtani szándékozó vállalatokat magukat, illetve a beruházásaikat is megillesse a legmagasabb fokú szerződéses védelem.

A magyar kormány külgazdasági stratégiájának a célkitűzései között szerepel az, hogy a magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük és elősegítsük annak érdekében, hogy a külföldi beruházások során, a külföldi gazdasági tevékenység során előállt profit segítsen a magyarországi termelési kapacitások bővítésében, és jelentsen forrásokat új fejlesztésekhez, új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek technológiai színvonalának emeléséhez. Ennek a stratégiának a végrehajtásához szükségesek a beruházásvédelmi megállapodások, tekintettel arra, hogy a kormány által biztosított finanszírozási, hitelezési forrásokon felül ezek a megállapodások jelentik a jogi garanciáit, illetve a jogi biztonságait a beruházásoknak.

A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések védelme az Európai Unión belül a közös politikák részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai csak akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást harmadik országokkal, hogy ha arra maga az Európai Bizottság is, természetesen a szükséges hazai felhatalmazás mellett, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás vonatkozásában ez természetesen megtörtént, ezt követően az idei esztendő márciusának végén, 28-án Praiában került sor a beruházásvédelmi megállapodás aláírására, amely beruházásvédelmi megállapodás teljes mértékben megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak és előírásoknak, és mint említettem, bírja az Európai Unió jóváhagyását.

Itt is, hasonlóképpen az előző napirendi pont keretében tárgyalt megállapodáshoz, a legfőbb rendeltetése ennek a szerződésnek éppen az, hogy tartalmazza azokat a jogi garanciális elemeket, amelyek megadják a jogi biztonságot az egymás országában történő beruházások, illetve befektetések során. Több magyarországi vállalat folytat tárgyalásokat és előkészítő munkálatokat beruházások vonatkozásában a Zöld-foki Köztársaságban.

A beruházók számára nyilvánvalóan nélkülözhetetlen fontosságú, hogy meglegyenek a garanciális elemei az esetlegesen felmerülő gazdasági viták korrekt és pártatlan rendezésének. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és beruházásaik is tehát nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése során.

Ez a beruházásvédelmi megállapodás összesen 16 cikkből áll, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi normák által támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Engedjék meg, hogy néhány pontra külön is felhívjam a figyelmet. Hasonlóan az Európai Unió és Szingapúr között köttetett megállapodáshoz, ebben az esetben is a beruházót és a beruházást is gyakorlatilag a letelepedéstől számítva védik a szerződésben rögzített jogi garanciák.

A négy legfőbb garanciális elemet szeretném kiemelni. Először is a beruházók és beruházásaik védelmet kapnak a hátrányos megkülönböztetéstől, biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elvének alkalmazása.

(9.30)

Garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált kisajátítással szemben, valamint a tisztességtelen és a méltánytalan elbánással szemben is. Mindemellett ez a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének védelmére is.

A beruházásvédelmi megállapodások  így a most tárgyalt is  módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Az előbbi napirendi pontnál már szóba került a választottbíráskodás kérdése.

Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a kétoldalú megállapodás még a korábbi vitarendezési mechanizmust tartalmazza, aminek egyetlen oka az, hogy az új, a választottbíráskodás által jelentett problémákat minden remény szerint feloldani képes mechanizmus fizikailag, struktúrájában, személyi vonatkozásában még nem állt fel teljes mértékben. De természetesen amint az új vitarendezési mechanizmus létrejön, úgy hatályát veszti, illetve változtatásra kerül az erre vonatkozó rendelkezés a kétoldalú beruházásvédelmi kapcsolataink, beruházásvédelmi megállapodásaink vonatkozásában is.

Szeretném önöknek elmondani azt, hogy Magyarország azért indította meg négy esztendővel ezelőtt a déli nyitás stratégiáját, mert úgy látjuk, hogy az Afrikában rejlő növekedési potenciál az afrikai kontinenst a jövő kontinensévé teszi, ezért fontos, hogy a magyar külgazdasági törekvések során a magyar vállalatok afrikai térnyerését, legyen az export vagy beruházás, segítsük.

Természetesen tudnunk kell azt, hogy nem egyedül ismertük fel ezt a lehetőséget, a világ nálunk jóval erősebb gazdasággal rendelkező országai is zászlajukra tűzték ezt a stratégiát. Számos nagy ország folytat elképesztő mértékű beruházásokat az afrikai kontinensen, így nekünk jól fókuszáltnak kell lennünk, tekintettel arra, hogy a forrásaink és kapacitásaink nem versenyképesek a világ legerősebb gazdaságaival. Ezért néhány kijelölt országban, néhány jól körülírt iparágban van esélyünk arra, hogy a nagy vetélytársak mellett is sikereket érjünk el.

A Zöld-foki Köztársaság az egyik olyan ország, amelyet a stratégiánkban kijelöltünk. Ez egy keresztény ország, amellyel kifejezetten jó politikai kapcsolatot tartunk fenn. Jelenleg a világpolitika előtt álló dilemmák egy jelentős részét vagy szinte mindegyikét hasonlóképpen ítéljük és közelítjük meg, ez nyilvánvalóan segít a gazdasági kapcsolatok építésében is, aminek talán már a lenyomata az, hogy a tavalyi esztendőben a kereskedelmi forgalmunk a négyszeresére növekedett.

Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok számára ne álljanak elő finanszírozási problémák a zöld-foki köztársasági vállalatokkal történő együttműködés során, az Eximbanknál egy 13 millió eurós hitelkeretet nyitottunk meg export-import tranzakciók lebonyolítására, harmadik piacon történő közös megjelenés finanszírozására, illetve közös vállalatok alapítására.

Emellett pedig a beruházásvédelmi megállapodással párhuzamosan márciusban aláírtunk egy megállapodást Praián egy kötött segélyhitelprogram megindításáról, amelynek értéke 35 millió euró. 35 millió eurós program keretében magyar vállalatok számára nyílik lehetőség vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési területen beruházások végrehajtására.

Ez két olyan terület, ahol a magyar technológia kifejezetten versenyképes, nem véletlen, hogy jelenleg is zajlanak vagy éppen lezárulnak magyar vízgazdálkodási beruházások kötött segélyhitelprogramok keretében Indonéziában, Laoszban, Srí Lankán, Koszovóban. A hitelszerződésről szóló tárgyalások már folyamatban vannak, azok lezárását követően a kereskedelmi szerződések megkötésére nyílik majd lehetőség.

Azt várjuk tehát, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen megállapodás, valamint az ezzel párhuzamosan létrehozott eximbanki hitelkeret és kötött segélyhitelprogram segítségével a magyar vállalatok versenyképesek tudnak majd lenni a Zöld-foki Köztársaság piacán, ezáltal is hozzájárulva a magyar gazdaság extenzív növekedésének fenntartásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük a támogatást mind a két beruházásvédelmi megállapodáshoz. Ezek magyar nemzetgazdasági érdekeket szolgálnak. Természetesen itt a parlamentben soha senkitől nem vitattuk és nem is vitatjuk el, hogy a nemzeti érdek megvalósítása és elősegítése érdekében járnak el. Emlékszem azokra az időszakokra azonban, amikor a magyar külpolitikai stratégia átalakítása során számosan megkérdőjelezték azt, hogy helyes-e, ha gazdasági célokat helyezünk a külpolitikai stratégia fókuszába. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben nincs szükség vitára, mert a számok önmagukért beszélnek. Amióta nem Külügyminisztériumnak, hanem Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják azt az intézményt, amelyet jelenleg vezethetek, vagyis 2014 óta minden évben megdöntöttük az addig érvényes beruházási rekordot és az addig érvényes exportrekordot.

Ma eljutottunk oda, hogy az exportunk és a GDP-nk aránya 85,6 százalékos; eljutottunk oda, hogy a világon a 92. legnagyobb lakossággal rendelkezünk, de a 34. legnagyobb exportteljesítményt nyújtjuk; és eljutottunk oda, hogy 8500 euró fölé ment az egy főre jutó külföldi közvetlen működőtőke-befektetés Magyarországon. És eljutottunk oda, hogy a külföldi közvetlen működőtőke-beáramlásnak és a nemzetgazdaság teljesítményének a hányadosa tekintetében  FDI/GDP  ebben a térségben az első helyen állunk.

Eljutottunk oda is 2017-ben, aztán ezt megtartottuk 2018-ban is, hogy a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd eurót, és egy alig tízmilliós országról beszélünk. 100 milliárd eurónyi export előállítása egy ilyen méretű gazdaságban egészen kivételes teljesítményt mutat.

Nem lenne elég előállítani ezeket a termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon akkor, ha ezeknek nem lenne piaca külföldön. Ezért a magyar külpolitikai stratégiának továbbra is a fókuszában marad az exportösztönzés, az exportfejlesztés, és ugyanígy a fókuszban marad a Magyarországra irányuló beruházások ösztönzése.

Ami pedig frakcióvezető-helyettes úr kérdését illeti, nem akarnám ezt nyitva hagyni.

(9.50)

Az angolai látogatás tervezése menetrend szerint haladt. Én magam alig egy héttel a szándékozott miniszterelnöki út előtt is ott voltam Angolában, és a szükséges egyeztetéseket lefolytattam a külügyminisztériumban és a különböző állami hatóságoknál. Ezek után pedig a belpolitikai naptár rendezetlensége, illetve az abban előállt váratlan események vezettek oda, hogy az angolai fél az út elhalasztását kérte.

Ezt egyébként akkor nyilvánosságra is hoztuk, de ezt természetesen szívesen megismételtem itt most is, hogy ne maradjon kérdés a levegőben lógva. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most itt általam előterjesztett törvényjavaslat célja az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetése. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO a tavalyi év július 11-ei, Brüsszelben megtartott csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy az Észak-Macedón Köztársaság meghívást kapott az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. Zárójelben teszem hozzá, hogy ezt mi 2010 óta szorgalmaztuk. Örülünk annak, hogy nyolc esztendőt követően erre a meghívásra sor került. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárására a tavalyi esztendő novemberében került sor, és ezután a NATO jelenlegi tagjai a szövetségben kialakult gyakorlatnak és eljárásrendnek megfelelően, Észak-Macedóniára vonatkozóan külön csatlakozási jegyzőkönyvet készítettek, és ez a csatlakozási jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlegi tagállamok konszenzusos döntését az Észak-Macedón Köztársaság felvételéről.

Az eljárást az Észak-atlanti Szerződés 10. cikke alapozza meg, amely a következőképpen rendelkezik: „A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg bármely más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam a Szerződés részesévé válhat, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi.” Az Amerikai Egyesült Államok kormánya mindegyik felet értesíti az egyes csatlakozási okiratok letételéről.

Magyarország mindig is a bővítéspárti tagországok közé tartozott mind a NATO-ban, mind pedig az Európai Unióban. És amikor a bővítésről gondolkozunk, akkor elsősorban a nyugat-balkáni térség, vagyis a mi déli-délkeleti szomszédságunk kell hogy eszünkbe jusson. A nyugat-balkáni országok európai és euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit is.

Természetesen a nyugat-európai barátainknál érzékenyebbek vagyunk a nyugat-balkáni integráció kérdésében. Ez valószínűleg a közelségből, a szomszédságból fakad, hiszen mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy mi a különbség aközött, amikor nyugalom, béke és biztonság van a Nyugat-Balkánon, meg amikor mindez nem jelentkezik adottságként.

Sajnos az európai uniós integrációs folyamatok rendkívül lassan haladnak. A keddi napon kerül sor az Általános Ügyek Tanácsának ülésére Brüsszelben, ahol sajnos sok jót nem várhatunk a csatlakozási tárgyalások megkezdése vonatkozásában sem Albánia, sem Észak-Macedónia vonatkozásában.

Ennek ellenére természetesen a magyar kormány nevében jövő héten kedden is az észak-macedónokkal és az albánokkal való csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdése mellett fogok érvelni.

A NATO ennél jobban halad előre, hiszen Montenegró immár csatlakozhatott a NATO-hoz. Zárójelben jegyzem meg, azt is 2010 óta szorgalmaztuk, és most lehetőség van arra, hogy a ratifikációs folyamat lezárultával az Észak-Macedón Köztársaság is a NATO tagja lesz.

Hogy mindez miért nem történt meg idáig, annak egy fő oka volt, ez pedig a Görögország és az akkori nevén még Macedón Köztársaság közötti névvita. Mi mindvégig azt szorgalmaztuk, hogy tiszteletben tartva a görögök szuverenitását és e témabeli érzékenységét, ne blokkolják a csatlakozási tárgyalások megkezdését, hanem próbáljanak meg megállapodást elérni a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan, és ha ez nem sikerül, akkor a csatlakozási tárgyalások végén még mindig rendelkezésére áll minden országnak a vétó, vagyis a ratifikáció elhalasztása, illetve meg nem történte.

Görög barátaink ezzel ellentétes döntést hoztak, és mindaddig fenntartották a csatlakozási tárgyalások megkezdésével szembeni vétójukat, amíg az úgynevezett névvitában végül is megállapodás született, az úgynevezett preszpai megállapodás nyomán Görögország és a most már Észak-Macedón Köztársaság rendezni tudta a hosszú ideje fennálló, ebben megjelenő konfliktusát. Mi természetesen, nem beavatkozván egyik ország belső folyamataiba sem, nem kívántunk erről véleményt mondani, ezt az észak-macedónokra és a görögökre bízzuk, hogy ez az ő megítélésük szerint rendben van-e, ők meg majd nyilván a saját választóik felé el fognak számolni. Kölcsönös tisztelet, ezt fontosnak tartom a külpolitikai stratégia vonatkozásában. Mi sem kommentáljuk más országok belső ügyeit; azt gondolom, ezt joggal várjuk el másoktól is, még akkor is, ha ez néha naiv illúziónak tűnik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A preszpai megállapodást és annak végrehajtását követően végül az idei esztendőben, február 6-án írták alá az Észak-Macedón Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és ennek eredményeként kezdetét vehette a jegyzőkönyv megerősítésének, vagyis ratifikációjának folyamata a NATO-tagállamokban.

Eddig összesen 13 ország ratifikálta Görögországon kívül ezt a csatlakozási jegyzőkönyvet, tehát a görögök után Albánia, Belgium, Bulgária, Dánia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Montenegró, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia parlamentje döntött már a ratifikációról, és hogyha minden az előzetesen tervezett menetrendnek megfelelően és a nemzeti bejelentéseknek megfelelően haladhat, akkor 2020 tavaszára lehet számolni azzal, hogy az észak-macedónok teljes jogú tagjai lesznek a NATO-nak.

Az összes tagország általi megerősítést követően a NATO-főtitkár egy levél formájában hívja meg a jelölt államot, tehát esetünkben Észak-Macedóniát a NATO-hoz történő csatlakozásra, és ezután letétbe helyezésre kerül a letéteményes állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a jegyzőkönyvet megerősítő okirat, és ezzel válik a meghívott állam a NATO teljes jogú tagjává.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a mi értékelésünk szerint a NATO bővítése az Észak-Macedón Köztársasággal jelentős mérföldkövet képez az euroatlanti térség biztonságának erősítése tekintetében. Mi a nyugat-balkáni térség szomszédjaként kiemelten érdekeltek vagyunk a nyugat-balkáni országok, így Észak-Macedónia stabilitásában is, amelyhez egyébként számos formában adunk támogatást, hiszen nemzeti szakértőnk, a Külügyminisztérium által delegált nemzeti szakértő dolgozik az észak-macedón kormány mellett jelenleg is, aki az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó felkészülésben segít, és munkája széles körű elismerést vált ki.

(10.00)

Emellett Észak-Macedónia déli határának megvédésében jelenleg is dolgozik egy 30 fős magyar rendőri kontingens, és a belügyminisztériumaink és a belügyminisztereink megállapodásának megfelelően mindez fennmarad mindaddig, amíg a migrációs nyomás fennmarad a Nyugat-Balkánon. Tehát kétoldalú alapon is számos támogatást nyújtunk az Észak-Macedón Köztársaságnak stabilitása megőrzése és integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében.

Én azt gondolom, hogy az észak-macedónok NATO-tagságának a megvalósulása Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit is szolgálja, és egy újabb kézzelfogható bizonyítéka a nyugat-balkáni térség integrációja melletti elkötelezettségünknek. Én azt gondolom, hogy ez egy pozitív és biztató üzenet a Nyugat-Balkán valamennyi országa számára, hogy megéri az integrációs politikák fenntartása, ez a helyes út, és ezen kell továbbmenni, főleg akkor, amikor komoly biztonsági fenyegetések és kockázatok környékezik a térséget. Annyit hadd mondjak el önöknek, hogy amikor az európai uniós külügyminiszterekkel összejövünk és a Nyugat-Balkánról beszélünk, akkor többen általában  hogy is mondjam a „sírás” szót nem használva…  panaszkodásra hajló hangon ecsetelik azt, hogy micsoda külső befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon, és itt felsorolják a barátságtalannak vélt tényezőket. Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy minket semmi sem akadályoz abban, hogy ezt a versenyt felvegyük, csak akkor lépni kellene, az integrációs folyamatokat fel kellene gyorsítani, és azt gondolom, hogy ebben a tekintetben a NATO mindenképpen az Európai Unió előtt jár.

Fontos az észak-macedónok NATO-tagsága a terrorizmusellenes küzdelemben és az illegális migrációs folyamatok elleni küzdelemben is. Ne felejtsük el, hogy az Iszlám Állam legyőzésére létrehozott nemzetközi koalíció  amelynek egyébként Magyarország is tagja, egy konszenzusos, pontosabban többségi, kétharmados parlamenti döntés értelmében még katonákat is küldünk ebbe a nemzetközi alakulatba, jelenleg 164-en szolgálnak Irakban az ISIS elleni műveletekben  sikeres volt, az Iszlám Állam visszaszorult az általa korábban elfoglalt területek 98 százalékáról, ez azonban nem jelenti a harcnak, a háborúnak a végét, tekintettel arra, hogy az Iszlám Állam harcmodort váltott, a terroristáit, a zsoldos terroristáit, akiket idegen harcosokként emleget a szakirodalom, megpróbálja visszajuttatni azokba az országokba, ahonnan származnak. Az Európai Unió területéről mintegy ötezren csatlakoztak az Iszlám Államhoz a harcai során, ők nyilvánvalóan megkísérlik a visszajutást, történtek is letartóztatások a Nyugat-Balkánon ebben a tekintetben, és azt gondolom, nekünk az az érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok stabilitásának fenntartásával ott is fenn tudjunk tartani egy védvonalat.

Száz szónak is egy vége, tisztelt képviselőtársaim, azt kérem önöktől, azt kérem az Országgyűléstől, hogy támogassa az Észak-Macedón Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását, és reméljük, hogy a jövő esztendő közepéig az észak-macedónok tagsága teljeskörűen meg fog valósulni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a részvételt a napirendi pont vitájában. Elhangzott néhány észrevétel, amelyre szeretnék reagálni. Mesterházy Attila képviselőtársam azt hiányolta, hogy mi Németh Zsolttal nem beszéltünk volna arról, hogy kelet-nyugati csatározás zajlik a Nyugat-Balkán térségében. Nem akarnék rosszízű megjegyzéseket tenni, de amikor arról beszéltem, hogy amikor összejövünk európai uniós külügyminiszterek, és egy jelentős többségük arról sír  legalábbis átvitt értelemben, elnézést , hogy micsoda külső behatások meg befolyások érvényesülnek a Nyugat-Balkánon nem barátságos tényezők részéről, akkor erről beszéltem; elnézést, ha ez nem volt kellőképpen érthető.

Csak én azt gondolom, hogy ez a sírás álságos. Álságos, mert az a mi döntésünk, az Európai Unió döntése, az európai uniós tagországok döntése, hogy akarunke tenni ebben a, nevezzük így, kelet-nyugati versenyben a saját érdekünkben és a Nyugat-Balkán érdekében. Akarunke bármit is tenni? Mert az kedden kizárólag az európai uniós tagországok döntése lesz, senki másé, hogy megkezdjüke a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával az Európai Unió vonatkozásában. Mi ezt támogatni fogjuk, hangosan, nyíltan, őszintén; nem vagyunk foglyai sem a politikai korrektségnek, sem a képmutatásnak, mi erről merünk nyíltan és őszintén beszélni.

De még egy dologra hadd hívjam fel az önök figyelmét. Önök közül senki sem szólt itt a parlamentben, amikor Ukrajna számára azért nem léphetett hatályba az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás, mert Hollandia azt nem ratifikálta. Mi lett volna, tisztelt képviselőtársaim, ha azt mi nem ratifikáljuk, ha Magyarország nem ratifikálja? Miről szólt volna az európai sajtó? Azért, mert a hollandok nem tették: hát, vannak ilyen belpolitikai ügyeik, ezért nem teszik. Mi ez, ha nem kettős mérce? Mi akkor is felszólaltuk az ukránok mellett is, dacára annak, hogy vannak azóta kétoldalú, finoman fogalmazva, nehézségeink. Mi akkor is nyíltan érvelünk, amikor például Ukrajna és a NATO kapcsolatának további fejlesztése tekintetében blokkolunk, és ugyanígy nyíltan beszélünk akkor is, amikor az észak-macedónokról meg az albánokról meg a többi nyugat-balkáni országról van szó.

Szeretném önöknek elmondani, hogy igen, a Macedón Köztársaság korábbi miniszterelnöke, Nikola Gruevszki itt tartózkodik Magyarországon, egy kormánytól független hatóság döntése értelmében jogszerűen; jogszerűen, ezt húzzuk alá, ez is a tényekhez tartozik. Ez az ember tíz évig, tíz évig volt a Macedón Köztársaság miniszterelnöke. (Dr. Vadai Ágnes: És?)

(10.40)

És ezt nem lottón nyerte, tisztelt képviselőtársaim, hanem öt választáson végzett az első helyen. Öt választáson, a macedón polgárok döntése alapján. Tehát önök lehetnek macedónabbak a macedónoknál… (Dr. Harangozó Tamás: A macedón bíróság által elítélt!) De most kiabáltam én, amikor ön beszélt? Már ne haragudjon, hogy is mondjam, ez a gyerekszoba-kategória, hogy kinek volt, meg kinek nem. Én végighallgattam önt, ha nem kíváncsi a válaszomra, akkor kiabáljon nyugodtan a hátam mögött, akkor is megpróbálok válaszolni.

ELNÖK: De azt én meg nem fogom engedni, úgyhogy most miniszter úr beszél, parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tehát ez az ember ötször nyert választást Macedóniában, mert a macedón polgárok így döntöttek. És önök lehetnek macedónabbak a macedónoknál, de ne mi akarjuk már eldönteni, hogy ki a kormányfő a világ egy másik országában! (Dr. Vadai Ágnes: Hanem ő!) Ötször nyert választást, tíz éven keresztül volt miniszterelnök. Önök szerint ma Magyarországon, önök szerint ma Magyarországon vane olyan szakértő, aki jobban érti a nyugat-balkáni folyamatokat, mint Nikola Gruevszki, aki tíz évig volt ott miniszterelnök? Szerintem nincs. Lehet, hogy önök szerint van, szerintem nincs. Tehát ha a leghitelesebb információt akarjuk beszerezni arról, hogy mi történik a Nyugat-Balkánon, merre mutatnak a nyugat-balkáni folyamatok, hát kivel beszélnénk, ha nem egy olyan emberrel, aki tíz évig miniszterelnök volt? És igen, rendszeresen szoktunk vele beszélni. Az, hogy hol? Semmi jelentősége nincsen. Én például a minisztériumban szoktam vele beszélni, a saját irodámban. És az, hogy a Külügyminisztérium tisztségviselői kapcsolatot tartanak egy olyan emberrel, aki tíz évig volt a saját hazája miniszterelnöke, az szerintem természetes. És tudják mit, képviselőtársaim? Ez a jövőben is így lesz. A jövőben is rendszeresen fogunk vele kapcsolatot tartani, én a jövőben is fogok vele konzultálni a Nyugat-Balkánt érintő kérdésekben, azt nyilvánvalóan mindig az irodámban fogom tenni.És mondok önöknek még valamit, tisztelt képviselőtársaim! Nikola Gruevszki támogatja saját hazájának euroatlanti integrációját. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mit gondol erről a folyamatról, ő azt mondta, hogy azt kéri a magyar kormánytól, minél előbb terjessze be a ratifikációról szóló előterjesztést a magyar Országgyűlésbe, és azt minél előbb szavazza meg a magyar Országgyűlés. Tehát önök nem állítanak igazat akkor, amikor azt mondják, hogy a volt macedón miniszterelnök ne támogatná hazája euroatlanti integrációját.

És még egy dolgot hadd mondjak önöknek: mi akkor is támogattuk a macedónok integrációs folyamatait, amikor éppen az Európai Néppárthoz tartozó párt adta a kormányt, és most is támogatjuk, hogy egy szocialista párt vezeti Észak-Macedóniát. Pontosan ez mutatja, hogy semmifajta pártbeli előítéletünk ilyen kérdésben nincs, ez Magyarország számára nemzeti érdek, és legyen szocialista, kommunista, liberális, néppárti, kereszténydemokrata, konzervatív, akármilyen kormány Macedóniában, Észak-Macedóniában, Albániában, bárhol, mi mindig támogatni fogjuk a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatait.

És ha már korrupcióról beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, azt biztosan tudják, hogy van egy ember Macedóniában, semmi közünk nincsen hozzá, mert nem a mi döntésünk, az észak-macedónok így döntöttek, az ő dolguk, de van egy ember Macedóniában, akit korrupció miatt jogerősen elítéltek, majd az elnök kegyelemben részesített. Tudják, ki az? A jelenlegi miniszterelnök: Zoran Zaev. A szocialista párt vezetője Észak-Macedóniában. Erre önök nem annyira kényesek. Vajon miért van ez így? És még egyszer mondom, minket nem érdekel, és nem a mi dolgunk, nem a mi dolgunk, hogy kit választanak meg Észak-Macedóniában miniszterelnöknek, mert az az észak-macedónok dolga. Majd ők eldöntik; ha nekik jó így, jó ez nekünk is. Csak azt akarom mondani, hogy a kettős mérce alkalmazása talán nem helyénvaló.

Önök azt mondják, hogy a volt macedón miniszterelnökkel való kapcsolattartás megkérdőjelezi az elkötelezettségünket arra nézvést, hogy támogassuk az észak-macedónok integrációs folyamatait. Hadd kérdezzem meg: akkor miért vagyunk itt? Hát mi döntöttünk arról, a kormány döntött arról, hogy beterjesztjük a ratifikáció kérdését a magyar Országgyűlés elé. Ha annyire nem akarnánk, önök szerint beterjesztenénk? (Mesterházy Attila: Miniszter úr…) Ha annyira, ha annyira… Dehogynem! Ha ennyire nem akarnánk, akkor önök szerint megszavaznánk? Hát ne vicceljenek már! Magyarország számára ez nemzeti érdek, és független, még egyszer mondom, attól, hogy ki vezeti Észak-Macedóniát.

És még egy dolgot szeretnék mondani. Miért nem tájékozódnak? Önöknek a testvérpártja vezeti ma az Észak-Macedón Köztársaságot. Az önök testvérpártjához tartozik a külügyminiszter. Tegnap öt órán keresztül tartózkodtam vele egy légtérben, Triesztben. Nem jött oda hozzám, és nem mondta, hogy Péter, van itt bizalomvesztés veletek szemben. Hát ne legyünk már észak-macedónabbak az észak-macedónoknál! Ha valami problémája lett volna, odajött volna. Havi rendszerességgel találkozunk. Éppen tegnap legutóbb. És mindig megköszöni, tegnap is megköszönte azt a támogatást, amit adunk nekik, mert tegnap a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján ugyanúgy felszólaltam, ugyanúgy a legegyenesebben fogalmaztam, és ugyanúgy világossá tettem, hogy az észak-macedónok NATO- és EU-integrációs folyamatát támogatjuk. Odajött, és megköszönte. Mint ahogy az albán kolléga, aki szintén szocialista, az is odajött, és megint megköszönte. Tehát a valóság és amit önök mondanak, ebből a szempontból, tisztelt képviselőtársaim, a legnagyobb tisztelettel, de nincsen összhangban egymással.

Úgyhogy szeretném még egyszer leszögezni, hogy a támogatásunk kormányokon átívelően igaz, a jövőben is támogatni fogjuk az észak-macedónok integrációs törekvéseit, és a Magyarországon tartózkodó, hazájában tíz évig miniszterelnöki pozíciót betöltött Nikola Gruevszkivel a jövőben is fogunk természetesen kapcsolatot tartani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Ismételten köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy Németh Zsolt elnök úrnak a kérdése, hogy együtt tárgyaljuk a napirendi pontot vagy külön, az ehhez a napirendi ponthoz vonatkozhatott eljárásjogi szempontból.

ELNÖK: Én azért válaszoltam Németh képviselő úrnak, hogy külön, mert én ellenzéki vagyok, és akkor ez így jobban illik a stílushoz (Derültség.), de egyébként ez a két napirendi pont együtt megy. Parancsoljon!

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Igen, de Németh Zsoltnak igaza volt, mert valóban minden más napirendi ponttól függetlenül tárgyaltuk az előzőt. Tehát itt két résznapirendipont megtárgyalására került sor, tisztelt képviselőtársaim. Itt az önök előtt fekvő törvényjavaslatnak az a célja, hogy az Országgyűlés ennek a törvénynek az elfogadásával felhatalmazást adjon a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére, és a megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövegét e döntéssel kérem, hogy hirdessük ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt belevágnék a mondandó érdemi részébe, természetesen jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy miért éppen most kerül beterjesztésre e megállapodásnak a szövege. Ugye, a korábbi demokrata amerikai adminisztráció hivatali ideje alatt rendkívül rossz politikai kapcsolatrendszer volt az Egyesült Államok és Magyarország között. Emlékezhetünk arra, hogy a demokrata adminisztráció folyamatosan próbált beavatkozni a magyar belügyekbe. Erre vonatkozóan a kísérletek szinte egymást érték. És ez még akkor is igaz volt, ha tudjuk, hogy még abban az időszakban is az együttműködés két másik pillére, a gazdasági és a védelmi kiválóan működött.

2016-ban aztán egy republikánus elnököt választottak az amerikaiak  emlékszünk az európai hisztire. Ezzel kapcsolatban azonban mindenki számára bebizonyosodott, hogy nem a mainstream média választja ki az amerikai elnököt, hanem az amerikai polgárok választják meg az amerikai elnököt. Természetesen ezek után még az Európai Unió külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását is összehívták, amelyen a brit külügyminiszter-kollégával együtt én magam nem vettem részt, ugyanis nem gondoltam, hogy érdemi mondanivalónk lehet néhány nappal az amerikai elnökválasztás után. Meg különben sem a mi dolgunk, hogy az amerikaiak kit választanak a saját vezetőjüknek.

Donald Trump elnök megválasztását követően változott a térségünkre vonatkozó amerikai külpolitikai doktrína, és természetesen így hazánkkal szemben is egy más típusú külpolitikát kezdett alkalmazni az új elnöki adminisztráció. Az új amerikai külpolitikai megközelítésben elismerték, hogy a térségünk stratégiai jelentőségű a szövetségi politika szempontjából, és elismerték azt is, sőt gyakorlatba is ültették, hogy a szövetségesekkel fenntartott viszonyban a párbeszédre és nem a kioktatásra kell helyezni a hangsúlyt.

(10.50)

Ezek után én azt gondolom, nincs csodálkoznivaló a tekintetben, hogy a republikánus adminisztráció hivatalba lépését követően elkezdtek újra felépülni a politikai kapcsolataink. Ennek a legutóbbi példája nyilvánvalóan a miniszterelnök úr Fehér Házban tett látogatása Donald Trump elnöknél május hónapban.

A gazdasági kapcsolataink vonatkozásában azt tudom elmondani önöknek, hogy jelenleg a német beruházói közösséget követően a második helyen Magyarországon az amerikai beruházó vállalatok állnak. 1700 amerikai vállalat összesen 105 ezer magyar embernek ad munkát. A külföldről érkező közvetlen működőtőke-befektetések 15 százaléka az Egyesült Államokból érkezik, és hazánk első számú exportpiaca az Európai Unión kívül az Amerikai Egyesült Államok. Tehát a gazdasági kapcsolataink továbbra is dinamikusan fejlődnek. Azt gondolom, így logikus, hogy az egyébként viharos politikai időkben is jól működő védelmi együttműködésünket is megerősítsük akkor, amikor a politikai klíma is kedvezővé vált a két ország között.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-amerikai kétoldalú katonai együttműködés jogi keretét mindezidáig egy 1997 óta érvényben lévő, tehát még Magyarország NATO-csatlakozását megelőzően született úgynevezett OMNIBUS megállapodás biztosította. Ez az amerikai haderő Magyarországon tartózkodó állományára és annak jogállására vonatkozik. A magyar-amerikai védelmi megállapodás ennek megújítását jelenti, és az OMNIBUS nevezetű megállapodáshoz hasonlóan a NATO-tagok között kölcsönösen alkalmazandó úgynevezett  s megint elnézést a kifejezésért  NATO SOFA megállapodást egészíti ki; a SOFA a Status of Forces Agreement rövidítése. Ahogyan az OMNIBUS megállapodás, úgy ez a megállapodás is az amerikai haderő Magyarországon tartózkodó állományára és annak jogállására vonatkozik tehát.

A korábbi dokumentum megújítását egyfelől az teszi szükségessé, hogy az 1997-es megállapodás több területen is elavulttá vált. Nyilvánvalóan itt nem fogunk hosszú vitát folytatni arról, hogy vajon 1997 óta sok, nagyon sok vagy még több dolog változott a világban gazdasági, politikai és biztonsági szempontból. Mindazonáltal azt gondolom, józan ésszel bemérhető, hogy egy 1997-ben megkötött védelmi típusú megállapodás fölött eljárt az idő, vagy legalábbis adódtak új kihívások, amelyeket megfelelőképpen kezelni kell a szerződéses kereteink között is

A másik oka a jelenleg hatályban lévő megállapodás modernizálásának az, hogy a dokumentum kidolgozása bizony összefüggésben van a NATO keretében zajló fejleményekkel és a vállalt kötelezettségeinkkel. A NATO vonatkozó döntései értelmében ugyanis a szövetségesek az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megfelelő katonai képességek kialakítására, legyen szó a védelmi kiadások növeléséről, a beszerzések dinamizálásáról, a készenlét fokozásáról, vagy éppen a gyorsreagálású haderők kapacitásának növeléséről. Illetve szintén komoly hangsúly helyeződik immáron a rendszeressé váló közös gyakorlatozásra is. Természetesen mindezen változtatások magukkal vonzzák az infrastruktúra fejlesztésének elengedhetetlenné válását.

Említést érdemel az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Egyesült Államok nemcsak Magyarországgal folytatott a védelmi együttműködési megállapodás modernizálásáról szóló tárgyalásokat, hanem hazánkon kívül hat másik térségbeli országgal már lezárták ezeket a tárgyalásokat, alá is írták a megállapodásokat, azok érvénybe is léptek. Itt a három balti országról, tehát Lettországról, Litvániáról és Észtországról, valamint szomszédunkról, Romániáról, illetve Lengyelországról és Bulgáriáról van szó. Emellett pedig az amerikai adminisztráció tárgyalásokat folytat a szomszédos Szlovákiával, valamint Norvégiával is egy hasonló megállapodás létrehozásáról.

Ha megengedi, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, néhány tartalmi elemre azért szeretném felhívni a figyelmet, mert azt gondolom, hogy ha egy megállapodás érinti vagy érintheti a nemzeti szuverenitás kérdéseit, akkor azt illendő itt minden egyes elemében és minden részletében a parlament asztalára tenni, hogy a parlamenti képviselők felelősségük teljes tudatában tudjanak döntést hozni. Nem sok ahhoz fogható komolyságú dolog van, mint ami nemzeti szuverenitást érint.

Először is szeretném felhívni az önök figyelmét, tisztelt képviselőtársaim, a hazánk szuverenitását garantáló szövegelemekre. Ezek jelentették az egyik legfontosabb tényezőt abban a tekintetben, hogy miért is csúsztak meg, miért is húzódtak el így a tárgyalások. Mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a magyar szuverenitásra vonatkozó utalások benne legyenek a szövegben, így összhangban az Alaptörvény 47. cikkével rögzítésre került a szuverenitáshoz való ragaszkodásunk. Alaptörvényünknek ez a cikke egyértelműen rendelkezik a csapatmozgásokra és az állomásozásra vonatkozó szabályokról is.

Ugyanakkor a megállapodás kihirdetésével egyidejűleg szükséges a megállapodás végrehajtásához elengedhetetlen közjogi engedélyek megadása is. Ezért van itt két résznapirendi pont előttünk. Ez a feltétel az Alaptörvény 47. cikke alapján csak akkor teljesül, ha az Országgyűlés és a kormány a szükséges engedélyeket a megállapodás hatálybalépésével párhuzamosan megadja.

Ennek érdekében a megállapodás parlamenti jóváhagyásával egyidejűleg szükség van egy országgyűlési határozati javaslatra, amely az állomásoztatásra, másrészt pedig egy kormányhatározatra, amely a különböző csapatmozgásokra ad felhatalmazást. E megoldással tehát, még egyszer szeretném aláhúzni, a szuverenitási szempontjaink biztosítása miatt van szükség.

Aztán szeretném felhívni a figyelmüket arra is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a megállapodás azért javarészt olyan tevékenységi köröket tartalmaz, amelyeket az Egyesült Államok hadereje már eddig is végrehajtott Magyarországon, azaz a megállapodás nem jelenti a tevékenységi körök érdemi kiszélesítését. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni szeretném, hogy vita volt arról is az amerikai féllel, hogy támadó hadműveletek indításáról rendelkezzene ez a megállapodás. Hosszú tárgyalások után sikerült érvényesíteni a saját álláspontunkat, így harmadik országgal szemben irányuló támadó hadművelet Magyarországról történő megindítására semmilyen utalás, ennek megfelelően semmilyen engedély nem került be ebbe a szerződésbe. Ezzel biztosítottuk azt, hogy a magyar hatóságok, az Országgyűlés, illetve a kormány külön engedélye nélkül támadó hadműveletet Magyarország területéről harmadik országgal szemben ezen megállapodás keretei között ne lehessen indítani.

Szintén szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét a büntető joghatóság kérdésére. Ebben az esetben a már többször hivatkozott 1997-es megállapodás elvét, illetve előírásait követtük. Eszerint Magyarország lemond az elsődleges büntető joghatóságról. Még egyszer mondom, ez nem új, 1997 óta így van. Súlyos esetekben azonban külön nyilatkozattal visszavonjuk ezt a legmondásunkat annak érdekében, hogy a vonatkozó eljárást itt, Magyarországon a magyar jogszabályok szerint lehessen lefolytatni.

Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy az 1997-es megállapodáshoz képest mindenképpen szükségszerűen új körülmény az európai uniós tagságunk, tehát nyilvánvalóan az európai uniós tagságunkkal összefüggésben több kérdést is kezelnie kell ennek a megállapodásnak, amelyeket még nem kellett kezelni 1997-ben. Ugyanakkor az 1997-es megállapodás is biztosított az Egyesült Államok fegyveres erői számára hivatalos és személyes célú vám- és adómentességeket. Az ezzel kapcsolatos szabályozásokat összhangba hoztuk az Európai Unió előírásaival.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva tehát azt tudom önöknek mondani, hogy a katonai együttműködés jogi kereteit megfelelően igazítja a mai kor feltételeihez ez a megállapodás, és összhangban van Magyarország kül- és biztonságpolitikai, valamint védelempolitikai érdekeivel is. Elmondhatjuk nyugodtan, mindenfajta túlzás nélkül, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti védelmi, katonai együttműködés mindezidáig is kiváló volt. Ez részben köszönhető annak, hogy az amerikaiakkal való védelmi együttműködés nem nagyon képezte vita tárgyát itt a parlamentben, bár emlékezhetünk arra, hogy abban a kérdésben nem sikerült teljes egységet teremteni a patkó két oldala között, hogy magyar katonák valóban részt vehesseneke Irakban az Egyesült Államok által vezetett, Iszlám Állam elleni koalíció műveleteiben.

(11.00)

Ezt végül is kétharmados többséggel, részbeni ellenzéki támogatással sikerült megszavazni, ami, azt gondolom, hogy világossá tette, hogy Magyarország nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezetten harcol a terrorizmus térnyerése ellen.

Azt gondolom, hogy ez a megállapodás és annak végrehajtása jól szolgálja majd a magyar-amerikai kapcsolatok további elmélyítését, amelyre vonatkozó kölcsönös politikai szándékról, azt gondolom, hogy az elmúlt években mindannyian meggyőződhettünk.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném önöknek elmondani, hogy volt már alkalmam Benkő Tibor miniszter úrral közösen bemutatni ezt a megállapodást a Honvédelmi bizottságban, még annak aláírása előtt. Ehhez külön ragaszkodtam, hogy egy ilyen nagy horderejű szerződés aláírását megelőzően a parlamenti képviselőtársaink, legalábbis akik szakmailag a leginkább értenek ehhez a kérdéshez, tisztában legyenek annak tartalmával. Akkor a parlament Honvédelmi bizottságának ülésén ellenzéki és kormánypárti oldalról is alapvetően támogató hozzáállással szembesültünk.

Ezután írtam alá az amerikai külügyminiszter-helyettessel ezt a megállapodást Washingtonban, és most arra kérem önöket, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogassák a kormány előterjesztését, ratifikálják és léptessék életbe ezt a megállapodást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány felmerült hozzászólásra, illetve megjegyzésre szeretnék reagálni, különösen arra való tekintettel, hogy egy nemzetközi esemény miatt a napirendi pont hátralévő részében Sztáray Péter államtitkár úr fogja képviselni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot.

(12.40)

Köszönjük a támogatást minden pártnak, tekintettel arra, hogy ez valahogy úgy elveszett, de a magyar parlament minden pártja támogatásáról biztosította ezt a megállapodást. Aztán persze beszéltek minden másról, és most ezen minden más kapcsán, engedjék meg, hogy néhány megjegyzést hadd tegyek.

Először is, a miniszterelnök úr és az amerikai elnök találkozóján én végig ott voltam, önök meg nem, ezért engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy semmifajta ára nem volt a találkozónak. Nem tudom, lehet, hogy önök magukból indulnak ki, de mi nem úgy indulunk neki egy találkozónak, hogy annak valami árat megszabunk vagy megfizetünk. Önök nagyon sokat nyilatkoztak arról, meg nagyon nagy tekintélyű és nagyon okos szakértők is sokat beszéltek arról, hogy micsoda lenézése az a jelenlegi magyar kormánynak, hogy az amerikai elnök hosszú ideig nem találkozott a miniszterelnökkel. Az a helyzet, hogy mi az amerikai elnököt nem egy sportolósztárnak vagy nem egy híres épületnek tekintjük, tehát nem azért kell vele találkozni, hogy legyen vele egy fénykép, hanem akkor kell vele találkozni, ha van megbeszélnivaló.

Magyarország és az Egyesült Államok egymásnak stratégiai partnerei, szövetségesei, és ez világosan látszott azon a megbeszélésen is, amelyet a miniszterelnök úr folytatott az amerikai elnökkel. A 10 percesre tervezett szűkkörű találkozó 40 percesre nyúlt, úgyhogy higgyék el, semmifajta ára, semmifajta ellentételezése nincs és nem is kell hogy legyen egy ilyen találkozónak.

Ami az esetleges fegyvervásárlást és a közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzését illeti, arról már az év elején is előrehaladott tárgyalásokat folytattunk. Biztosan figyelték önök is az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatásáról szóló híreket, sajtótájékoztatót is tartottunk ketten, elmondtuk, hogy igen, ez napirenden van, ez téma, tehát a közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzése, annak érdekében, hogy Magyarország kritikus infrastruktúrájának a védelmét megerősítsük, igenis téma. Természetesen ott van a lehetséges beszerzési források között az Amerikai Egyesült Államok is. Ez már év elején is téma volt, tehát ezt, mondjuk, májusban újdonságként eladni, némiképpen vakmerő vállalkozás.

Szeretném még önöknek elmondani azt is, hogy amikor Mesterházy Attila képviselő úr arról beszél, hogy mit mondott Donald Trump a NATO-ról, akkor az a nagyon tiszteletteljes kérésem, hogy ne essen ugyanabba a hibába, mint a mainstream média itt Európában meg a mainstream politikai elit, mert nem ezt mondta. Végig kell olvasni a mondatot! Donald Trump azt mondta, hogy a NATO elavult abban a tekintetben, hogy a terrorizmusellenes küzdelem tekintetében nem érte el a szükséges sikereket, vagy nem tett rá elég erőforrást, valahogy így fogalmazott az amerikai elnök. Egymást közt: az amerikaiak által megalapított és levezényelt, Iszlám Állam elleni hadműveletet megelőzően azért a terrorellenes küzdelem tekintetében nagyon nehéz lenne most felsorolni túl sok sikeres NATO-akciót. Tehát azt gondolom, annyival tartozunk mindenkinek, nem csak politikai szereplőknek, nem csak az Egyesült Államok elnökének, hogy legalább tartalmilag pontosan idézzünk tőle.

Ami az energiabiztonság kérdését illeti, ott szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy mi nagyon örülnénk annak, ha az Egyesült Államok szerepet vállalna a közép-európai térség energiabiztonságának javításában, sőt annak is nagyon örülnénk, ha szövetségeseink szerepet vállalnának ebben. Ma ugyanis úgy néz ki, tisztelt képviselőtársaim, azon múlik, hogy a gázbeszerzési forrásainkat diverzifikálni tudjuk-e, hogy a horvátoknál megépítike az LNG-terminált a Krk-ön, a románok módosítjáke a szabályozási környezetet annak érdekében, hogy az amerikaiak és osztrákok által birtokolt konzorcium kitermelje a gázt a romániai offshore mezőkről. Tehát Horvátországon, Románián, Ausztrián és az Egyesült Államokon múlik az, hogy Magyarország tudjae a gázbeszerzési forrásait diverzifikálni.

Nagyon jól hangzó tervek vannak, nagyon jól hangzó nyilatkozatok hangoznak el, de nagyon jól hangzó tervekkel és nagyon jól hangzó nyilatkozatokkal sem fűteni, sem a gazdaságot működtetni nem lehet. Éppen ezért az amerikai, osztrák, horvát és román kollégák figyelmét is felhívjuk mindig arra, hogy ha ők nem végzik el a saját házi feladatukat, mint ahogy mi megtettük  hiszen a szükséges infrastruktúra megépült a határig mindenhol, a szükséges infrastruktúra a mi oldalunkon rendelkezésre áll , akkor nem marad más, mint hogy ismételten orosz gázt vásároljunk. Még egyszer mondom: ez nagymértékben jelenleg a szövetségeseinken múlik.

Ami az Oroszországgal és a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos megjegyzéseket illeti, szeretném elmondani önöknek a következőt. Biztos vagyok benne, hogy tudják  hiszen én nem kívánom minősítgetni önöket, hogy miért vannak itt, és nem is tartom helyesnek, hogy erre vonatkozóan nem túlságosan udvarias utalások hangzottak el itt , biztosan jól tudják, hogy a Huawei a két legnagyobb magyarországi szerződését kivel kötötte meg. Az egyik vállalatot úgy hívják, hogy Deutsche Telekom, a másikat pedig úgy, hogy Vodafone, egyik sem magyar vállalat: az egyik a legnagyobb német telekommunikációs vállalat, a másik meg a legnagyobb brit telekommunikációs vállalat. Higgyék el, képviselőtársaim, amikor ezt a kérdést az amerikai barátaink nekünk felhozzák, én mindig el szoktam nekik mondani, hogy szerintem először a németekkel meg a britekkel egyeztessenek, és majd utána kérdezzenek minket.

Mint ahogyan azt is nehéz lenne feltételezni, hogy Magyarország lenne nagyon a szálláscsinálója Európában a kínai befektetéseknek, miközben Magyarországon van tizenhat jelentős kínai beruházás. Tisztelt képviselőtársaim, a tizenhatból tizenegy tudják, hogy jött létre? Úgy, hogy a kínaiak megvettek vagy amerikai, vagy német, vagy svájci, vagy kanadai vállalatokat. Hát aztán nekünk ehhez mi közünk van? Hát ne adják el az amerikai vállalatokat, a német vállalatokat, a svájciakat meg a kanadaiakat a kínaiaknak, és mindjárt nem lesz annyi kínai beruházás Magyarországon! Tizenhat Magyarországon lévő kínai beruházásból tizenegy nemzetközi vállalat felvásárlása nyomán jött létre.

Azt is biztosan nagyon jól tudják a képviselőtársaim, hogy Magyarország és Kína kereskedelme 1,3 százalékát teszi ki az EU-Kína kereskedelmi forgalomnak, 1,3 százalékát. A 16+1-es Kína-Közép-Európa-együttműködésben szerepet vállaló tizenegy európai uniós tagország összes kereskedelmi forgalma Kínával az EU-Kína kereskedelmi forgalom 9,9 százaléka. És ezek után minket vádolnak azzal, hogy a kínai együttműködés vonatkozásában megbontjuk az európai uniós egységet? Ki kérdezte meg a német kancellárt meg a francia elnököt, hogyan lehet az, hogy ők találkoztak a kínai állami vezetéssel, aztán mindjárt eladtak 300 Airbust? Ki tette fel ugyanezt a kérdést, miközben minket minden egyes Kína-Közép-Európa-találkozó előtt ezekkel a kérdésekkel állítanak szembe?

Az meg, hogy ki milyen szerződést köt például a kínaiakkal, azt gondolom, mindenkinek a bölcsességére van bízva. Ha olyan szerződéses feltételeket kínálnak, amelyek nem esnek egybe a nemzeti érdekkel, amelyek károsak a nemzeti érdek szempontjából, amelyek nem érik meg finanszírozás szempontjából, nem kell megkötni. Nem kell megkötni azokat a szerződéseket; csak olyan szerződést szabad kötni, amely egyébként nem ellentétes a nemzeti érdekkel.

Azt is hadd ajánljam a képviselőtársaim figyelmébe, tanulmányozzák, hogy az elmúlt két évben a nyugat-európai országok és Oroszország kereskedelmi forgalma hogyan alakult, és lehet, hogy meg fognak lepődni: Németország és Oroszország kereskedelmi forgalma 25 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, Franciaország és Oroszország kereskedelmi forgalma 40 százalékot meghaladó mértékben nőtt az elmúlt két évben, Olaszország és Oroszország kereskedelmi forgalma kis híján 30 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. Mi meg ott tartunk, hogy az oroszok a szankciók bevezetése előtt a második legfontosabb kereskedelmi partnereink voltak, most pedig a tizennegyedikek, és körülbelül 8 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettünk el a szankciók nyomán bevezetett orosz importkorlátozó intézkedések miatt. Ezek csak a tények, tisztelt képviselőtársaim, amelyek kapcsán önök itt megnyilvánultak ebben a vitában.

Azzal szeretném zárni, hogy azt gondolom, az mindenképpen egy jó jel, hogy egy ilyen fontos kérdésben, igaza van képviselőtársaimnak, üljenek vagy kormány-, vagy ellenzéki oldalon, igenis nemzeti érdeket érintő kérdésben egyetértésre tudunk jutni. Ha nagy többséggel el tudja fogadni az Országgyűlés ezt a jogszabálytervezetet, azt gondolom, az jó hír lesz, az összes többi kérdésben pedig valószínűleg fenn fognak maradni a vitáink. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igaza van a képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy mi, közép-európaiak akkor lehetünk erősek és akkor tudjuk a leghatékonyabban érvényesíteni az érdekeinket, hogyha együtt tudunk működni és össze tudunk fogni, ezért a magyar külpolitikának az egyik legfontosabb célkitűzése folyamatosan az, hogy a közép-európai együttműködést fejlessze, illetve a közép-európai együttműködést fenntartsa. Ennek láthatóak voltak a pozitív hatásai, látható volt, hogy az elmúlt napokban is hogyan tudott például a visegrádi csoport egységesen, hatékonyan és erősen fellépni olyan kérdésekben is, ahol egyes nagy európai országok azt gondolták, hogy bőven elég, ha egymás közt megbeszélik, hogy hogyan alakítják az Európai Unió jövője szempontjából még legfontosabbnak vélt kérdéseket is. Azonban, ha a közép-európaiak egy hangon beszélnek, azonos álláspontot képviselnek, egységesen lépnek fel, akkor igenis a saját erejükön felül is érvényesíteni tudják az akaratukat. Éppen ezért mi mindig is a kölcsönös tiszteleten alapuló, hatékony és pragmatikus együttműködésre törekszünk és törekedtünk Romániával, és természetesen így lesz ez a jövőben is. Hiszen nem túl szofisztikált állítás, de ettől még igaz, hogy annál jobb egy adott magyar közösségnek, minél jobb a kapcsolat az anyaország és az adott közösség lakóhelyéül szolgáló ország között. Éppen ezért a szomszédos országainkkal, ahol nagy magyar nemzeti közösségek élnek, mindig is jó együttműködésre törekedtünk.

Románia vonatkozásában ennek volt is átmenetileg egy olyan szakasza, amikor kifejezetten pozitív folyamatokról tudtunk beszámolni, hiszen például a Római Katolikus Líceum újraindulása nem lett volna lehetséges, hogyha nem lett volna egy pragmatikus, a kölcsönös érdekekre és a tiszteletre épülő párbeszéd a román féllel. Azonban látni kell, hogy az átmeneti pozitív folyamatok és eredmények után most megerősödtek a magyarellenes hangok és a magyarellenes kirohanások a román politikai elitben. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ezzel szemben fel kell lépni. A magyar külpolitika nem maradhat csöndben, és amikor a nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatos kérdések kerülnek elő, akkor a magyar álláspont nem lehet független ezektől a magyarellenes kirohanásoktól és a magyarellenes provokációktól.

El kell mondjam önnek, hogy az úzvölgyi katonai temető vonatkozásában elfogadhatatlannak tartjuk a kegyeletsértést, hiszen a jelenlegi szakértői vélemények szerint legalább húsz olyan magyar katona holtteste található ebben a temetőben, amelyek fölé a románok betonkereszteket emeltek. Ez nyilvánvalóan kegyeletsértés, ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan ezt a kegyeletsértő állapotot meg kell szüntetni.

De legalább ennyire elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy a temetőben tapasztalt brutalitást követően nem azok a személyek kaptak büntetést, akik a videókon és a képeken jól látható módon elkövették az agresszív bűncselekményeket, hanem azok a magyar tisztségviselők, akik békés demonstrációt, békés megemlékezést szerveztek, hiszen akár Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, akár Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke ellen hozott döntések és bírságok is nyilvánvalóan elfogadhatatlanok. Mi azt várjuk el a román hatóságoktól, hogy a felelősöket büntessék meg, a békés megemlékezők vegzálását pedig hagyják abba, főleg nemzeti alapon.

De ugyanígy elfogadhatatlannak tartjuk, tisztelt képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim, a román kormány által a közelmúltban elfogadott közigazgatási törvényt, amely a kisebbségi jogok tekintetében körülbelül tíz esztendővel veti vissza Romániát, hiszen nemcsak hogy nincsenek benne azok a kisebbségi jogok, amelyeket a parlamenti szakaszban az RMDSZ vezetésével kitárgyaltak, hanem jelentős visszalépéseket tartalmaz a kisebbségi jogok vonatkozásában. Az úgynevezett megszerzett jogokat gyakorlatilag semmibe veszi, tehát az új román közigazgatási törvény ellentétes a kétoldalú kötelezettségekkel és ellentétes egyébként azokkal az európai sztenderdekkel is, amelyek a már megszerzett kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkoznak.

És szeretném idehozni azt is, tisztelt képviselő úr, hogy elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tekintetében mind a mai napig nem jöhetett létre az a magyar kar, amelynek a létrehozásáról Romániában törvény született. Tehát jelenleg egy törvénysértő, jogszabálysértő állapot áll fenn, amelynek elfogadhatatlanságáról mindig is nyíltan beszéltünk. Támogatjuk az RMDSZ törekvéseit; támogatjuk az RMDSZ törekvéseit arra vonatkozóan, hogy a magyarok megszerzett jogait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Romániában tartsák tiszteletben.

Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt a mai napon. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az MSZP és a Párbeszéd padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, hiszen valóban egy fontos kérdésről beszélünk, tekintettel arra, hogy Magyarország egy kicsi, de rendkívül nyitott gazdasággal rendelkező ország, így aztán a gazdasági teljesítményünket alapvetően határozzák meg a külső dimenziók, így alapvetően a külkereskedelmi és külgazdasági teljesítményünk. És amikor külkereskedelemről és külgazdaságról beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy nemcsak a világpolitika, hanem a világgazdaság is elképesztő átalakulásokon megy keresztül. Azt gondolom, hogy semmiképpen sem túlzás arról beszélni, hogy egy új világrend jött létre, és ezen belül is egy teljesen új világgazdasági korszakban találjuk magunkat.Mivel a magyar gazdaság egyik legfontosabb mérőszáma az, hogy az exportunk és a GDP-nk aránya most már 86,5 százaléknál van, ezért teljesen egyértelmű, hogy számunkra az áruk gyors eljuttatása a külpiacokra kulcskérdés. Mint ahogy az is kulcskérdés, hogy Magyarország földrajzi helyzetét végre ki tudjuk használni, és a közép-európai elhelyezkedésünkből valóban hasznunk származzon.

Ami az ön konkrét kérdését illeti a két kikötő kapcsán: azt tudom önnek elmondani, hogy a trieszti és a pireuszi kikötők egyáltalán nem versenytársai vagy vetélytársai egymásnak, a pireuszi kikötő és a trieszti kikötő maximum egymás kiegészítőiként sorolhatók fel. Tekintettel arra, hogy a pireuszi kikötő a legnagyobb hajók fogadására alkalmas kikötő, olyan hajókat tudnak ott fogadni, amelyek így a Távol-Keletről, a Szuezi-csatornán megérkezve a legrövidebb útvonalon ide tudnak jönni nagy európai kikötőbe. Ilyen típusú hajókat Triesztben nem tudnak fogadni. Éppen ezért, ami Pireuszban, egy kínai többségi tulajdonban lévő kikötőben zajlik, az az, hogy az oda beérkezett árukat a nagy hajókról vagy szárazföldre rakják, és onnantól kezdve vonaton vagy adott esetben kamionokkal szállítják a kontinens belseje felé, vagy átrakják őket kisebb hajókra, és többek között a trieszti kikötőbe szállítják el. Tehát ilyen módon a két kikötő nem versenytársa egymásnak.

Hogy a pireuszi kikötő kihasználtsága hogy néz ki, arra azt szeretném önnek elmondani, hogy míg 2008-ban ez a kikötő 437 ezer konténernyi forgalmat bonyolított le, addig tavaly már 3,7 millió konténernyi forgalmat; ez 8,5-szeres növekedést jelent. S ahogy elnézzük az Európai Unió és Kína kereskedelmi forgalmát, ott azt látjuk, hogy tavaly már 604 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalom bonyolódott le az Európai Unió és Kína között; ez egy 7,5 százalékos növekedés. S ahogy megnézzük, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, a németek és a franciák milyen mértékben növelik a kereskedelmi forgalmukat Kínával 6, illetve 8 százalékos mértékben a tavalyi esztendőben, akkor azt látjuk, hogy igenis a pireuszi kikötő forgalma nem véletlenül és nem is rövid távon fog növekedni. Nekünk pedig kulcskérdés, hogy onnantól kezdve benevezzünk abba a versenybe, hogy az oda beérkező áruk melyik szárazföldi úton érik el Nyugat-Európát. És ebbe a versenybe többen is beneveztek. Beneveztünk mi is a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításával, amelynek kapcsán a kivitelezési szerződés megköttetett, a hiteltárgyalások a kínai eximbank és a Pénzügyminisztérium között még zajlanak; a kivitelezési szerződések akkor emelkednek jogerőre, illetve lépnek hatályba, hogyha a hitelszerződés is megköttetik. Még egyszer szeretném aláhúzni: az erről szóló tárgyalások még zajlanak.

Összefoglalásként tehát azt tudom önnek mondani, tisztelt frakcióvezető úr, hogy kétségtelenül egy kifejezetten fontos témát érintett. A magyar külgazdasági teljesítmény szempontjából mind a pireuszi kikötőből Nyugat-Európába vezető útvonal, mind pedig a trieszti kikötő rendkívüli fontosságú most is és lesz az elkövetkezendő időszakban is. Tehát ez nem vagy-vagy kérdés, hanem mindkét területen nekünk jelen kell lennünk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát. Az interpelláció írásbelisége miatt ezért aztán tisztában vagyok a kérdéssel is, még ha képviselőtársaim nem is, de majd a válaszból kikövetkeztetik, hogy mi lett volna a kérdése. Ön korrektül tájékoztatta a magyar Országgyűlést és a nyilvánosságot. Tehát az Egyesült Államok az elmúlt években valóban számos új jogalapot teremtett külföldi államok vagy más országok állampolgárainak vagy entitásainak szankcionálására. Ezek közül az egyik jogszabály az ön által itt említett törvény, amely 2012-től ad lehetőséget az Egyesült Államoknak más országok polgárainak vagy entitásainak szankcionálására. Tipikusan orosz kormánytisztviselők ellen használják ezt egyébként. 2016-ban az Egyesült Államok kongresszusa aztán módosította egyébként ezt a jogszabályt, így ez ennek megfelelő formában van jelenleg érvényben, és az ezen listán szereplő személyek és entitások körét évről évre felül is szokták vizsgálni. Természetesen az Egyesült Államok által meghozott ezen jogszabály jogszabályi kötelezettséget más országok számára nem keletkeztet. Magyarországra az ENSZ, illetve az Európai Unió szankciós rezsimjei bírnak kötelező hatállyal.

Mindezzel együtt tisztelettel tájékoztatom önt, tisztelt képviselő asszony, hogy az úgynevezett Magnit-program alatt szereplő 54 magánszemély közül a magyar konzuli információs rendszerben egyetlenegy személy sem szerepel. Tehát velük kapcsolatban a konzuli információs rendszerben adat nem keletkezett.

Emellett pedig szeretném önt tájékoztatni az itt most ugyan el nem hangzott, de írásban leadott, a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatos kérdésekről. A Nemzetközi Beruházási Bank egy olyan bank, amelynek összesen kilenc ország a tulajdonosa. A kilenc ország többsége – öt  tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is. És ez az öt EU- és NATO-tag  jelesül Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia és Bulgária  összességében 52,1 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkezik a bankon belül. Tehát a négy nem EU- és NATO-tag  Oroszország, Mongólia, Vietnam és Kuba  kisebbségben van, a szavazatokból, illetve a tulajdonosi szerkezetből 47,9 százalékkal rendelkeznek.

Tehát szeretném még egyszer aláhúzni, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank egy többségében EU- és NATO-tagállamok által birtokolt bank. Ráadásul a Nemzetközi Beruházási Banknak a Magyarországra, jelesül Budapestre költözött globális központja pontosan olyan kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezik, mint a Budapesten működő, szerencsére egyébként meglehetősen nagy számú nemzetközi szervezet. Tehát hozzájuk képest semmifajta pluszjogosultsággal nem rendelkeznek.

Másrészt szeretném önt tájékoztatni arról is, hogy a NATO-tagországok, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vonatkozó szolgálataival is napi kapcsolatban vagyunk annak érdekében, hogy a Nemzetközi Beruházási Bankhoz érkező munkavállalók adatai kapcsán elmondhassák a véleményüket. Eddig még nem találkoztunk olyan esettel, amely akár Magyarország, akár a NATO biztonságára nézvést fenyegetést tartalmazott volna.

Szeretném tehát aláhúzni még egyszer, a kapcsolat a NATO-tagországok szolgálataival folyamatos, és kizárólag olyan döntést hozunk, amely Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel egybevág. Köszönöm a kérdés felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm önöket. Az Európai Unió nemrégiben fogadta el az új közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját. Az Európai Unióban egy komoly gondolkodás zajlik arról, hogy a világnak ezen gyorsan bővülő és fejlődő térségével hogyan épüljön ki egy, a jelenleginél szorosabb együttműködés. Az Európai Bizottság, illetve az Európai Külügyi Szolgálat egy külön különleges képviselőt is kinevezett erre a feladatra, akinek jelenleg az a kötelessége, hogy a közép-ázsiai országok és az Európai Unió között a minél szorosabb együttműködést létrehozza.Közép-Európa is kiveszi a részét ebből a kapcsolatépítésből. Ennek jegyében rendeztük meg a tavalyi esztendőben a visegrádi négyek és az öt közép-ázsiai ország külügyminiszteri találkozóját itt, Budapesten. Ezeknek a közép-ázsiai országoknak és Törökországnak egy fontos és erős szervezete a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa, amelynek munkáját mind Brüsszelben, mind mi itt, Budapesten figyelemmel követjük. A kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek, de emellett biztonsági érdekünk is a kapcsolaterősítés, tekintettel arra, hogy ezek az országok nagyon fontos szerepet játszanak a közép-ázsiai térségben a terrorellenes küzdelemben, valamint fontos szövetségeseink a szélsőséges ideológiák terjedése ellen való fellépésben is.

Arról már nem is beszélve, hogy ha az Európai Unió, és még közelebbről a közép-európai térség energiabiztonsági, energiaellátási térképére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy mivel szövetségeseink kevésbé lelkesek a diverzifikációs házi feladat elvégzése terén, ezért az elkövetkezendő években könnyen előfordulhat, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell majd igénybe vennünk, mint történt az idáig. Ennek egyik első állomása lesz éppen november végén, amikor a transzanatóliai vezetéket átadják Törökországban, amely a legfontosabb tranzitvezeték lesz a közép-ázsiai gázmezőktől a délkelet-európai térségig, ahonnan pedig már Közép-Európa számára is reális lehetőség a gázforrások igénybevétele.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsát 2009 októberében hozták létre a nahicseváni nyilatkozattal. A Türk Tanácsnak jelenleg öt állandó tagja van. Törökország mellett Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, valamint idén októbertől Üzbegisztán is. Ezek mind-mind olyan országok, amelyekkel az Európai Unió együttműködést tart fenn már jelenleg is. Kazahsztánnal 2015-ben írta alá az Európai Unió a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, Azerbajdzsánnal 1996 óta van érvényben az Európai Uniónak partnerségi és együttműködési megállapodása, és jelenleg zajlik egy új, átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodás előkészítése. Kirgizisztánnal 1999 óta, ugyanígy Üzbegisztánnal is 1999 óta van érvényben európai uniós partnerségi és együttműködési megállapodás, és az Európai Unió Külügyi Szolgálata mind a két országgal jelenleg is tárgyal ennek a megállapodásnak a modernizációjáról, illetve kiszélesítéséről.

Magyarország 2018 szeptemberében kapott megfigyelői státuszt a Türk Tanácsban, emellett pedig a Nemzetközi Türk Akadémiában is megfigyelők lettünk tavaly, az idei esztendőben pedig a Türk Kultúra és Örökség Alapítványhoz csatlakoztunk. De önök, parlamenti képviselők már jóval korábban megkezdték ezt az együttműködést, tekintettel arra, hogy immáron öt esztendeje, 2014 óta vesz részt a magyar Országgyűlés a türk parlamenti közgyűlés munkájában.

Emellett oktatási területre is kiterjed a kapcsolatrendszerünk. A szegedi egyetemet idén, áprilisban vették fel a türk egyetemek uniójába, így a tudományos, kutatási, oktatási hallgató- és tanárcserére vonatkozó együttműködés is kapott egy újabb lehetőséget. Emellett pedig létrejött a Türk Tanács kereskedelmi és ipari kamarája, valamint egy befektetési alap, amely a kis- és közepes vállalkozások számára nyújt piacralépési támogatást ebben a térségben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is megfigyelői státuszt kezdeményezett a Türk Tanács ipari és kereskedelmi kamarája mellett. Emellett pedig egy komoly képzési programot indított a szervezet, amely képzési programban európai diplomatákat, illetve közép-ázsiai diplomatákat képeznek. Ebben a programban is mi természetesen részt veszünk.

Tekintettel arra, hogy a Türk Tanács tagjainak, tehát mind-mind egyesével van egy jelentős és éppen modernizáció, valamint kiszélesítés alatt álló együttműködése az Európai Unióval, valamint tekintettel arra, hogy a legnagyobb ország, ugye, Törökország, már hosszú évek óta folytat több területen szoros együttműködést az Európai Unióval  hogy mást ne mondjak, az Európai Unió a saját biztonságát éppen a török elnök kezébe tette le azáltal, hogy megkötötte Törökországgal a szíriai menekültek ott-tartására vonatkozó megállapodást úgy, hogy közben a saját határainak védelméért nem igazán tett semmit az elmúlt években , tehát, mivel Törökország és a másik négy tagország is szoros együttműködést tart fenn az Európai Unióval, a Türk Tanács úgy döntött, hogy létrehozza a Türk Tanács európai képviseletét, amelynek helyszínéül Budapestet választották.

Idén szeptember 19-én a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsülésén itt, Budapesten írtuk alá az erre vonatkozó egyetértési memorandumot, majd ezt követően, ahogyan az minden nemzetközi szervezet esetében lenni szokott, székhely-megállapodás megkötésére került sor.

(9.10)

Annyiban nem volt nehéz dolgunk, hogy itt, Budapesten szerencsére számos nemzetközi szervezet  köztük az ENSZ  jelentős számú szakosított szervezete tart fenn regionális vagy globális irodákat, illetve szolgáltatóközpontokat. Így tehát a nemzetközi szervezetek budapesti irodáira vonatkozó székhely-megállapodást kellett alapul venni, ami nem volt egy bonyolult feladat. Így tehát a székhely-megállapodás megkötésére október 15-én, Bakuban, a Türk Tanács állam- és kormányfői csúcstalálkozóján került sor. A dokumentumot magyar részről jómagam, a Türk Tanács részéről pedig annak főtitkára írta alá.

Ebben a dokumentumban a Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetekkel kötött székhely-megállapodások rendelkezéseit vettük tehát figyelembe. Ebben a megállapodásban rögzítjük a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják a Türk Tanács európai képviseletének, valamint az ott dolgozó tisztségviselőknek a jogállását.

Tájékoztatom önöket arról, hogy az európai képviseleti irodát egy magyar diplomata vezeti, Hóvári János, korábbi ankarai nagykövetünk, európai hírű turkológus professzor. Az iroda működése úgy néz ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik az irodában, valamint mindegyik tagország két-két delegáltat küld, emellett pedig a Türk Tanács főtitkárságának is lesz egy delegáltja. Tehát összességében majd a végén 13 munkatárssal fog működni az iroda, illetve képviselet, amikor már teljes kapacitásában fog működni. Helyszínileg a Türk Tanács európai képviselete egyébként a Budakeszi úton található.

Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, hiszen az Országgyűlés joga, illetve az Országgyűlés számára adja meg a jogot a törvény arra nézvést, hogy a nemzetközi szerződésnek minősülő dokumentumokat, márpedig a székhely-megállapodás ilyen, jóváhagyja, illetve ratifikálja. Tisztelettel kérem az Országgyűléstől a benyújtott törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy lehetőségem adódik választ adni a vitában elhangzott kérdésekre. Ha megengedik, az élménybeszámolókra, a science fictionre, a nyállal kapcsolatos kijelentésekre (Ungár Péter: Milyen nyál?), a jóindulatú félreértelmezésekre, az elhibázott nemzetközi szervezetekre és földrajzi fogalmakra  bár legalább szigeteket nem kevertünk városokkal, ez sem kis dolog , meg a mindenfajta „-hat”-ra, „-het”-re végződő feltételezésekre most nem reagálnék. Örülök, hogy tisztáztuk az árfolyamokat, a számokat. Tehát, ha megengedik, a tartalmi, a valóban feltett kérdésekre, valódi ügyekre szeretnék önöknek válaszokat adni.

Először is: a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban az ön képviselőtársa, Varga-Damm Andrea képviselő asszony engem interpellált, talán egy vagy két héttel ezelőtt, megadtam neki a teljes körű választ a mentességekre és a kiváltságokra vonatkozólag, majd ő elfogadta a válaszomat, ön meg most itt tiltakozik az ellen, amit akkor elmondtam. A képviselőtársa elfogadta, ön tiltakozik. Azt gondolom, ez a frakciójuk belső ügye, ezt legyenek kedvesek egymással megvitatni, ha akarják.

Egy dolgot tudok ezzel kapcsolatban megint csak aláhúzni: hogy sem a Nemzetközi Beruházási Bank, sem a Türk Nyelvű Országok Együttműködési Tanácsa semmifajta extrajogosultságot nem kapott ahhoz képest, mint ami a Budapesten működő nemzetközi szervezetek székhely-megállapodásaiban szerepel. Ha önöknek szükségük van arra, hogy akár az ENSZ, akár más nemzetközi szervezetek Magyarországon működő központjainak székhely-megállapodásaira mi vonatkozik, akkor betekinthetnek ezekbe, nagyon szívesen adjuk a lehetőséget, megnézhetik, hogy semmi extra és addicionális pont nincs sem a Türk Tanáccsal, sem a Nemzetközi Beruházási Bankkal kötött megállapodásban. Minden a nemzetközi sztenderdeknek megfelel.

Szerintem Demeter Márta képviselő asszony nálam sokkal jobban tudja, mert a témában sokkal komolyabb szakértelemmel rendelkezik, mint én, hogy amikor Magyarországra érkezik egy-egy nemzetközi szervezet, vagy egy másik ország által akkreditálni kívánt diplomata vagy munkatárs, akkor az a magyar vonatkozó hatóságok és szervezetek  hogy is mondjam?  vizsgálatain minden esetben keresztülmegy, és amennyiben ezek a szervezetek nem találnak semmi olyan nyomot, jelet vagy utalást, amely esetében arra lehetne következtetni, hogy az adott személy a magyar nemzeti érdekekkel szembemenő tevékenységet fog folytatni Magyarországon, akkor megadják számára az akkreditációt, ha viszont találnak ilyen jeleket, gyanúkat vagy utalásokat, akkor nyilvánvalóan más típusú döntés születik. Tehát ön nyilvánvalóan pontosan jól tudja, hogy akár a Türk Tanácshoz, akár a Nemzetközi Beruházási Bankhoz, akár bármely más nagykövetséghez, amely Magyarországon működik, érkező diplomaták és munkatársak esetében milyen eljárást folytatunk le, és ha annak az eljárásnak az a vége, az a meglátás, hogy különböző gyanúk vagy eshetőségek merülnek fel a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel szembeni tevékenységre, akkor annak megfelelő döntés születik. Így van ez minden nemzetközi szervezet és nagykövetség esetében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többen is óriási, európai érdekekkel szembemenő szenzációként tálalták itt, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy majd a magyar nemzetiségű biztos különös erőforrásokat vagy munkát fog arra fordítani, hogy Azerbajdzsán és a többi türk tanácsi ország Európával való együttműködését fejlessze. Most elárulok önöknek egy titkot. A bővítési és szomszédságpolitikai biztos folytatja a tárgyalásokat jelenleg Azerbajdzsánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is az Európai Unióval 1996-ban, illetve 1999-ben megkötött partnerségi és együttműködési megállapodás modernizációjáról és széleskörűbbé tételéről. Tehát a bővítéspolitikával és a szomszédságpolitikával foglalkozó biztosnak ez a feladata, ez a munkája. Tehát olyan nagy titokként ezt ne kezeljük már! Eddig Federica Mogherini munkatársaként Johannes Hahn, aki a főképviselői mellett ellátta a bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai feladatokat, folytatta ezeket a tárgyalásokat. Amikor Federica Mogherini elnökli a Külügyek Tanácsának ülését, a bővítéspolitikai biztos ül ott, mindig, amikor Azerbajdzsánnal való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk, amikor Üzbegisztánnal való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk, mikor a kirgizekkel való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk. Ez a munkája. Tehát az, hogy majd a leendő európai uniós bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai biztos ezekkel az országokkal fog tárgyalni, ez a munkája. Ezt, mondjuk, beállítani valami óriási szenzációként, ne haragudjanak, vagy az európai uniós működés nem ismeretére, vagy valami másfajta hiányosságra kell hogy utaljon a legnagyobb tiszteletem mellett is.

Az energiaellátás kapcsán, tisztelt képviselő úr és tisztelt képviselő asszony, tudni kell, hogy néz ki Magyarország gázellátása. Magyarországra ma gáz érkezhet Ukrajnán keresztül Oroszországból, érkezhet gáz Ausztrián keresztül, érkezhet gáz Szlovákiából. Így néz ki jelenleg a Magyarországra irányuló gázszállításokat lehetővé tevő interkonnektorok listája. Emellett megépítettük a Horvátországba vezető gázvezetéket, megépítettük az ahhoz szükséges kompresszorállomást, hogy tudjunk Horvátországba gázt szállítani. A horvátok az európai uniós és kétoldalú kötelezettségeik ellenére ezt eddig még nem tették meg, ugyanakkor jelenleg már folyamatban van annak a kompresszorállomásnak a kivitelezése, amelynek nyomán Horvátországból is lehet majd Magyarországra gázt szállítani. Jó pár éves csúszásban vannak. Ezt a magyar kormány hibájának felróni talán nem méltányos.

Aztán 2010-ben, ’11-ben átadtuk a magyar-román interkonnektort is, mindent megépítettünk magyar oldalon, megépítettük a kompresszorállomást is, mi tudunk Romániába gázt szállítani; a románok az európai uniós és kétoldalú kötelezettségeik ellenére azonban még mindig nem építették meg azt a kompresszorállomást, amelynek nyomán ők gázt szállíthatnak ide. Most van folyamatban ez a kivitelezés. Nemrégiben találkoztam az akkori román miniszterelnökkel, akivel Orbán Viktor átadta ezt az interkonnektort, és ő csodálkozott rá, hogy még nem vagyunk készen. Nincsenek készen, de ezt megint a magyar kormány hibájának felróni talán túlzás volna.

(10.20)

A krki LNG-terminál kapcsán a horvátok körülbelül tíz éve ígérik, hogy már mindjárt hozzáfognak az építkezéshez. Egyetlenegy memorandumot írtam velük alá; hogy azzal mennyit lehetne szigetelni, nem tudom, vagy két oldal volt, de nem vagyok a szakértője a szigetelési kérdéseknek. De a lényeg az, hogy a magyar kormány hibájának felróni azt, hogy a horvátok, dacára annak, hogy európai uniós forrást kaptak hozzá, még mindig nem építették meg az LNG-termináljukat, az megint csak kicsit méltánytalan, azt gondolom. Az az érdekünk, hogy megépítsék az LNG-terminált, és szerintem nekünk az is érdekünk, hogy ebben az építkezésben mi tulajdonostársakként vehessünk részt, mert az egy stratégiai érdekünk, hogy ilyen stratégiai elemekben tulajdonrészünk legyen. Tárgyalunk erről is. A horvátok a tulajdonszerzés kérdését a kapacitáslekötéssel kötik össze, ami jelenleg még nem érdekünk, azonban, ha sikerül olyan külső forrást találni, mint például az esetlegesen a katari LNG, amely a jelenleginél kedvezőbb áron érkezhetne meg Horvátországba, akkor már érdemes összekötni ezt a két kérdést. Ez napirenden van, tulajdonrészt is lehet akkor vásárolni, és reméljük, akkor gyorsabban halad az építkezés.

Romániában van egy úgynevezett offshore mező, ezt Neptunnak hívják, a Fekete-tengeren, ott a gázmező-kitermelés jogát egy amerikai-osztrák konzorcium tudhatja magáénak, az ExxonMobil és az OMV. Az ExxonMobil és az OMV nem hozta meg a mai napig azt a szükséges beruházási döntést, amelynek nyomán elindíthatnák a kitermelést. Az OMV vezérigazgatójával, mikor legutóbb tárgyaltam, akkor azt mondta, hogy még a szükséges beruházási döntés után is legalább négy-öt évbe telne, mire gázt tudnának szállítható mennyiségben kitermelni; a románok által létrehozott szabályozási környezetre hivatkoznak. Tehát jelenleg úgy állunk, hogy Románia, Horvátország, az Egyesült Államok és Ausztria, illetve az ezen országokhoz kapcsolódó cégek nem hozták meg a döntéseiket, nem hajtották végre az európai uniós kötelezettségeiket: ezért mi a helyzet? Ezért mi a helyzet? Még mindig az orosz gázszállításoktól függünk.

Tehát az a kritika, hogy mi ne tettük volna meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy diverzifikálni tudjuk a gázforrásokat, azért méltánytalan, mert Magyarországon az összes infrastruktúrát megépítettük ehhez. És arról megint csak nem tehetünk, hogy miután megépül a magyar-szlovák interkonnektor, a Gazprom, ami egy orosz vállalat, ami a legnagyobb nyugat-európai cégekkel együtt építi az Északi Áramlat 2-t, érdekes módon, amikor a németeket, franciákat, olaszokat erről megkérdezzük: mi a válasz? Business issue. Akkor business issue, amikor meg az oroszokat kell kritizálni, meg szankciókat kell létrehozni, akkor meg persze politikai kérdés. Tehát a kettős mércének a minősített esetével állunk itt szemben. Tehát, tehát, tehát, miközben a németek, az olaszok meg a franciák építik az Északi Áramlat 2-t az oroszokkal, aközben a Gazprom lefoglalta a német-cseh meg a cseh-szlovák interkonnektorok kapacitását 2039-ig, le akarták foglalni a magyar-szlovákot is  melyik szabályozó hatóság ment ezzel szembe? A magyar. Tehát, mondjuk, ennyit arról, hogy ki kinek az érdekét szolgálja.

Egyébként pedig a magyar történelemben először fordul elő, hogy valamennyi gáztározónk teljesen tele van. 6,44 milliárd köbméternyi gáz van betározva ma a magyar gáztározókba. Soha nem volt ilyen korábban! És mi már nem abban a helyzetben vagyunk, hogy a mostani téli ellátásról tárgyaljunk az oroszokkal, hanem a jövő téli ellátásról kell tárgyalnunk.

És tisztelt képviselő úr, hogy az ukrán tranzitmegállapodás megköttetike vagy sem, ezt ma még senki sem tudja. Jelzem egyébként, hogy amikor Putyin elnök úr itt járt Budapesten október 30-án, a delegációk bemutatása előtt egy pillanatra félrehívták, majd láthatóan örömmel vett tudomásul valamifajta közlést a saját főtanácsadójától, és mikor megkérdeztük, hogy mi volt, tudja, mi volt az? Akkor közölték vele, hogy a dán hatóságok megengedték, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket a dán vizeken is megépítsék. Tehát ennyit arról egyébként, hogy a nyugat-európaiak hogyan állnak Oroszországhoz. Meg még annyit esetleg, hogy a tavalyi esztendőben a három kontinentális G7-es ország: Németország, Olaszország és Franciaország, tudják, hogyan alakították a kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal? Tudják hogyan? A németek 56 százalékkal növelték, a franciák 40 százalékkal, az olaszok meg 37 százalékkal az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat.

Tehát elképesztő képmutatás van itt ebben a kérdésben, mert miközben az oroszokat kommunikációs szinten folyamatosan vádolják, aközben a kommunikációs szint alatt pedig óriási üzleteket kötnek, és önök meg azt mondják, hogy itt a Nemzetközi Beruházási Bankkal rossz lóra tettünk. Ezek a tények, önök ezekre kérdeztek.

Tehát, tisztelt képviselő úr, a Török Áramlattal kapcsolatban pedig az tudom önnek elmondani, hogy a Gazprom megépítette a vezetéket Törökországig, mind a két vezetékszálat, elérték a török-bolgár határt, a bolgárok elkezdték az építkezést, az első 11 kilométeres szakaszt megépítették, építik a kompresszorállomást, a szerbek a szükséges 400 kilométerből 202 kilométert már megépítettek, megvan az építési engedély a maradék szakaszra is, a magyar határig tartó szakaszra. Mi a magunk részéről kiírtuk az úgynevezett open seasont, tehát kapacitáslekötési eljárást, 9,8 milliárd köbméteres éves szállításra, november 27-ig tart ennek a második fázisa, ami a nyilvános konzultáció, akkor kezdődik meg a kötelező ajánlatok beadásának az időtartama, és én azt gondolom, hogy ez az idei esztendő végéig véget is ér. Ezután körülbelül egy 15 kilométeres gázvezeték-építési beruházás jön, ami azért a magyar energiaberuházások történetében az öt legnagyobb közé nem tartozik bele, tehát nem lesz olyan nagyon bonyolult. 2021 októberére tesszük most azt az időpontot, amikor teljes kapacitásában a Török Áramlaton keresztül Magyarországra gázvezeték épülhet.

Demeter Márta képviselő asszony értetlenségének adott hangot az energiaszállítások tekintetében. Akkor megismételném azt, amit elmondtam az expozéban  de megértem, hogy nem volt itt, csak nem láttam, képviselőtársam erre felhívta a figyelmét, ezért nem hallhatta -: november végéig a TANAP, ez a transzanatóliai vezetéknek a rövidítése, tehát a transzanatóliai vezetéket november 30-án átadják. Ehhez kapcsolódik a transzadriai vezeték, így tehát a Shah Deniz 2 nevű azerbajdzsáni mező, amelyen a kitermelést az elkövetkezendő időben duplázni szeretnék és Európába kívánják eladni, elérhetővé válik Délkelet-Európa, majd Közép-Európa számára is. Tehát 2022-2023-tól, mikor a Shah Deniz-mezőn megnövelik a kitermelést, addigra létrejön a fizikai kapcsolat Közép-Európa és Azerbajdzsán között energiaszállítások tekintetében.

Szeretném önöket megnyugtatni afelől, hogy az Eximbank kizárólag a törvényben rögzített előírásoknak megfelelően finanszíroz ügyleteket, illetve beruházásokat vagy szállításokat. Minden esetben 50 százalékos magyar tartalomnak kell lennie. Örülök annak, hogy képviselő asszony felhozta a magyar vasútijármű-gyártó ipar történetének valaha volt legnagyobb külföldi megrendelését: 1300 vasúti kocsit szállíthatunk Egyiptomba, 1 milliárd 70 millió dolláros értékben. Ehhez az Eximbank és az orosz exporthitel-biztosító adják a fedezetet, és egy magyar-orosz konzorcium fogja teljesíteni a szállítást.

Az elszigeteltségről csak annyit, hogy miniszterelnök urat idén Donald Trump meghívta a Fehér Házba, járt Macron elnöknél négyszemközt egy hosszú konzultáción, és itt volt nálunk a német kancellár. Ilyen elszigetelődést kívánok mindenkinek.

Ami a keleti nyitást, Koreát, Kínát, Japánt illeti, tisztelt képviselőtársaim, az idei esztendő első fél éve az első olyan fél év, amikor nem Németország az első számú beruházó Magyarországon, hanem a Koreai Köztársaság. És miért? Azért, mert az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról áramlik keletre, keresve az olcsó munkaerőt, már régen megdőlt, és a távol-keletiek legalább olyan mértékben versenyképesek, mint a nyugatiak az új technológiák vonatkozásában. Magyarországon építi fel a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát a Samsung Sdi, milliárd euró fölötti beruházást hoz az SK Innovaton, és mellette betelepült a GY Yuasa, a Doosan, az Inzi Controls és a Shinheung, hogy csak néhány japán és koreai vállalatot soroljak fel, amelyekkel az elmúlt időszakokban állapodtunk meg több milliárd euró beruházásról. Ennek eredményeképpen idén október végén megdőlt minden idők magyarországi beruházási rekordja, ami a tavalyi évi volt egyébként, és összességében már október végén több beruházás érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben. Ez, ha jól emlékszem, 1400 milliárd forintot tett ki összességében. Tehát a keleti nyitást, azt gondolom, hogy innen lehet megérteni; persze értem, hogy van, aki annak szurkol, hogy ezek a nagyberuházások Szlovákiába, Csehországba vagy Lengyelországba menjenek, de mi a magunk részéről inkább azért dolgozunk, hogy ide, Magyarországra érkezzenek.

Értem én azt is, hogy… (Korózs Lajos: A Mellár kérdezett közbe…) Hát, csak mert a képviselőtársaim kérdezték, és gondoltam, válaszolok. Elnézést ezért az udvariatlanságért, tisztelt képviselő úr  beszéljék meg egymás között , hogy az önök által felvetett kérdésekre válaszoltam. Professzor uram, ha megengedi, azért mégiscsak szeretném arra kihasználni az időkeretet, amire gondolom; talán az ön kérdéseire is válaszoltam, mert tisztáztuk, hogy milliárd meg dollár meg négy, és abban önnek igaza van, hogy ez 2 százaléka a magyar kereskedelmi forgalomnak. Az meg azért van, tisztelt képviselő úr, mert az elmúlt öt esztendőben minden év végén megdöntöttük az éppen aktuális exportrekordot. Ma már azon 35 ország közé tartozunk a világon, akik éves szinten 100 milliárd euró fölötti exportot tudnak előállítani. Most már az elmúlt két évben ez sikerült. Idén szeptember végén is volt egy 4 százalékos növekedésünk, tehát azt gondolom, az idén év végén is sikerülni fog. Világszinten 92.-ek vagyunk lakosságszám tekintetében, de a 34. legtöbb exportot tudjuk előállítani, ezért jár az elismerés minden munkát vállaló magyar embernek, és jár a dicséret minden Magyarországon beruházónak, hogy ezt lehetővé tették.

(10.30)

Szeretném elmondani még azt is, hogy egyébként 2010 óta  a képviselő asszony hozta fel ezt a dátumot  23 milliárd euróval nőtt a magyar export  23 milliárd euróval , de nyilvánvalóan ezért meg dolgozni kell, hogy így legyen, tehát meg kell nézni, hogy a mi vetélytársaink, a riválisaink milyen állami segítséget nyújtanak a saját vállalkozásaiknak ahhoz, hogy a külpiacokon érvényesülni tudjanak. Ha a magyar állam nem adna ilyen támogatást, akkor sajnos a magyar vállalkozások kevésbé lennének versenyképesek. Az eszközökön mindig lehet vitázni, ez nyilvánvaló, tehát ez teljesen legitim, de valamivel támogatni kell a magyar, alapvetően kis- és közepes vállalkozásokat, vagy azzal, hogy a külpiacokon szervezünk nekik megjelenési lehetőséget, vagy azzal, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok beszállítói láncaiba segítünk nekik bekerülni, tehát közvetlenül vagy közvetve támogatni kell az ő exportpiacra lépéseiket, mert a vetélytársaikat mind támogatják a saját nemzeti kormányaik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor még szeretnék a Magyarországon működő központok tekintetében egy megnyugtató hírt mondani Ungár képviselő úrnak. A képviselő úr felvetette  jogosan , hogy esetleg máshonnan érkezneke ilyen szolgáltatóközpontok. Két ilyenre hadd utaljak! A múlt héten írtam alá itt Budapesten az ENSZ terrorizmusellenes tevékenységért felelős főtitkárhelyettesével azt a megállapodást, amelynek értelmében a UNOCT vagyis az ENSZ terrorellenes irodájának a regionális központját itt hozzák létre Budapesten, meg is van, hogy ki a vezető, itt is volt már, már nézik a helyszínt, rekrutálják az embereket. Emellett pedig az ENSZ főtitkára tett egy javaslatot arra, hogy az ENSZ központi titkárságának funkcióit kiszervezzék „follow the sun” típusú diverzifikált helyszínekre. Négy helyszínre tett javaslatot, ezek nem alternatív helyszínek, hanem ez egy csomag: Senjang, Montreal, Nairobi és Budapest a négy leendő helyszíne az ENSZ-titkárság kiszervezett működésének. Tehát higgye el, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket teszek, teszünk azért, hogy minél több ilyen központ idejöjjön Magyarországra.

Ha megenged egy kis kitekintést, a gazdaságban a tavalyi esztendőben az autóipar után a szolgáltatóközpontok szektora hozta a második legtöbb beruházást Magyarországra, és ezek általában amerikai, illetve nyugat-európai vállalatok részéről érkeztek, akár a BlackRock, akár a GE, akár az IBM vagy a Nissan  amely éppen mondjuk távol-keleti  beruházását tudom itt önnek megemlíteni.

A titkosszolgálati együttműködés kapcsán, tisztelt képviselő asszony, szeretném mondani, hogy semmifajta hírszerzési lába vagy tevékenysége nincs a Türk Tanács budapesti irodájának, természetesen, ha bárki ilyenre akarná használni, akkor az a magyar hatóságok hálóján fennakadna, ilyenre egyelőre még nem került sor. Hogy vane hírszerzési együttműködésünk más országokkal, arra meg azt mondom, hogy természetesen van. (Demeter Márta közbeszól.)

Törökország például  ezzel valószínűleg nem árulok el titkot  NATO-tagállam (Demeter Márta közbeszól.), tehát hogy egy NATO-tagállammal folytatunke hírszerzési együttműködést, természetesen igen. Nem vagyunk részesei a Türk Tanács hírszerzési hálózatának vagy együttműködésének, és a budapesti irodának ehhez semmi köze, ott semmilyen hírszerzési tevékenység folytatására nem kerülhet majd sor.

Köszönöm az aggódását, a magyar külképviseletek biztonsága érdekében továbbra is minden dokumentumba biztosítom természetesen a betekintés lehetőségét az ön számára, és az ön által feltett kérdésekre is, ahogy ön azt írásban feltette, írásban fogok is válaszolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még annyit hadd mondjak el  a fegyvervásárlások tekintetében hangzott el Mesterházy Attilától egy felvetés, ha jól emlékszem, majd párttársai közvetítik neki a válaszomat , a fegyvervásárlásokról azt tudom önöknek elmondani, hogy az idei esztendőben a legnagyobb fegyverimportőr Németországból éppen Magyarország. Németországból, Franciaországból vásárolunk hadifelszereléseket. Törökországgal is kötöttünk egy ilyen megállapodást. Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező ország, önök a nyugatorientációt kérik tőlünk számon, a NATO mint a transzatlanti közösséget integráló biztonsági szervezet talán átmegy az önök ízlésküszöbén is ebben a tekintetben.

Nos tehát, száz szónak is egy a vége, tisztelt elnök úr, köszönöm a nagyvonalúságát, hogy megengedte, hogy minden kérdésre válaszolhassak, vagy legalábbis megpróbáljam. Arra kérem önöket, hogy támogassák a székhely-megállapodást, amelyet a türk nyelvű országok tanácsával kötöttünk, és szeretném még egyszer aláhúzni, hogy az Európai Unió valamennyi tagországgal folyamatos konzultációt folytat a kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében, tehát azt gondolom, hogy ebben a tekintetben egy újabb európai érdeket tudunk szolgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr, és még egyszer köszönöm az előbbi nagyvonalúságát, hogy megengedte, hogy teljeskörűen legalábbis megpróbáljak választ adni azokra a kérdésekre, amelyek felmerültek, természetesen nyitott vagyok a következő konzultációkra is. Ehhez a napirendi ponthoz a következőt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim. 2016 júniusában az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, hogy országuk lépjen ki az Európai Unióból, az idevezető okoknak a megtárgyalása természetesen nem ennek a napirendi pontnak a feladata, vagy legalábbis jelentős túlterjeszkedés lenne. Ezt követően az Egyesült Királyság kormánya 2017. március 29-én hivatalosan is bejelentette a szándékát az Európai Unióból történő kilépésre, majd pedig az európai uniós állam- és kormányfők 2018. november 25-én megállapodtak a kilépési megállapodás és a jövőbeni kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat brit kormánnyal közösen kialakított szövegéről.

Ezek után az Egyesült Királyság parlamentje többször is elutasította a kilépési megállapodást, majd miután új konzervatív kormány alakult Londonban Boris Johnson vezetésével, tartalmi változtatásokra tettek javaslatot a kilépési csomag egyes elemeinek tekintetében. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén, amelyre október 17-én került sor, sikerült megállapodásra jutni több módosításról is, főleg a kilépési egyezmény észak-ír-ír jegyzőkönyvét és a politikai nyilatkozatot érintően.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar érdekek szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy az állampolgári jogok védelmével kapcsolatos garanciák továbbra is változatlanok maradtak, és továbbra is érvényben vannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A brit választásokat követően az Európai Parlamentnek, illetve a brit parlamentnek kell majd ratifikálnia a kilépési megállapodást annak érdekében, hogy az később életbe léphessen. Az Európai Parlament elnökének nyilatkozata szerint a strasbourgi testület erre majd a londoni döntést követően kíván ugyebár sort keríteni.

Az Európai Tanács előbb idézett októberi ülését követően azért történt három további fejlemény, amelyről szeretném önöket tájékoztatni. Először is az uniós tagállamok jóváhagyták azt a javaslatot, amely szerint a britek kilépésének időpontját most éppen 2020. január 31-éig halasztják el, az előrehozott választásokra már utaltam, illetőleg az Európai Parlament elnökének nyilatkozatára is utaltam az imént. Ebből is az látszik, hogy továbbra sincsen semmifajta garancia arra, hogy végül úgynevezett rendezett módon, magyarul: megállapodással zárulnak a kilépési tárgyalások, tehát továbbra is ugyanúgy van esély egy megállapodással lezárt brexitre, mint ahogy van esély egy úgynevezett no deal brexitre is.

Mi mindenesetre megkezdtük a felkészülést, sőt el is végeztük a no deal brexit esetére, ennek részeként pedig nyilvánvalóan kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok jogai semmilyen módon ne csorbuljanak, és ugyanígy ne sérüljenek az Egyesült Királyság azon állampolgárainak jogai, akik itt élnek Magyarországon. Ennek megfelelően a 2019. évi XV. törvény elfogadására sor került, és idén március 26-án megtörtént a kihirdetés is. Ez a jogszabály kedvezményes tartózkodási státusz megszerzésének lehetőségéről rendelkezik, illetve a viszonosság elvének megfelelően került kialakításra is, figyelembe véve a brit kormányzat terveit.

(10.40)

A kedvezményes státusz megszerzésének előfeltétele ebben a törvényben úgy szerepel, hogy a brit állampolgárok a kilépés napjáig regisztráljanak a magyar hatóságok előtt, mégpedig a vonatkozó 2007. évi I. törvény alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióban érvényben lévő személyek szabad áramlása alapján Magyarországon egy regisztrációs rendszert működtetünk az itt tartózkodó uniós, ennek megfelelően brit állampolgárokra vonatkozóan is. Regisztrációs igazolást, valamint ötesztendőnyi tartózkodást követően állandó tartózkodási kártyát szerezhetnek a területünkön élő uniós állampolgárok, akik számára egyébként kötelességként van előírva notifikálni a jelenlétüket kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén. A brexitből fakadó törvénymódosítás ennek figyelembevételével történt.

A kilépés időpontjában a Magyarországon lakóhellyel rendelkező brit állampolgárok és családtagjaik nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak háromesztendőnyi előzetes tartózkodást követően, a lakhatásra, a megélhetésre és az egészségügyi biztosításra vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A vonatkozó kérelmet pedig legkésőbb a kilépési időpontot követő három évig lehet előterjeszteni.

A kedvezményes tartózkodási státusz megszerzésének az a feltétele, hogy a brit állampolgárok a kilépés időpontjáig regisztráljanak a magyar hatóságok előtt, amely egyébként a brexittől amúgy is teljesen független kötelesség. Az elmúlt időszakban számos Magyarországon élő brit állampolgár tett ennek eleget, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján az idei esztendő szeptember végéig Magyarország által kiadott regisztrációs igazolással 4951, állandó tartózkodási kártyával pedig 181 brit állampolgár rendelkezett.

Október 3-án, amikor Londonban jártam hivatalos külügyminiszteri látogatáson, az elszigeteltség egy másik jegyében (Derültség a kormánypárti padsorokban.), akkor mind a brit külügyminiszter, mind pedig a brexitügyért felelős miniszter azzal a kéréssel állt elő, hogy az esetleges rendezetlen brexit esetén ne csak a kilépés bekövetkezésének jelenleg előrejelzett időpontjáig, tehát várhatóan 2020. január 31-éig fogadjuk el, fogadják el a magyar hatóságok a brit állampolgárok kérelmeit, hanem biztosítsunk egy türelmi időt 2020. december 31-éig, tehát a következő esztendő végéig. Ezt a dátumot az indokolja, hogy az Egyesült Királyságba az uniós jog hatálya alatt érkező külföldiek, így a magyar állampolgárok is rendezetlen kilépés esetén 2020. december 31-éig regisztrálhatnak. Tehát a teljes mértékű viszonosság létrehozása volt a britek kérése, amely, én azt gondolom, hogy teljes mértékben akceptálható.

Tisztelettel tájékoztatom a képviselőtársaimat arról, hogy a kormány képviselői, mármint a magyar kormány képviselői három alkalommal is tartottak úgynevezett town hall meetingeket a budapesti brit nagykövetség szervezésében, ahol tájékoztattuk a Magyarországon élő brit állampolgárokat a hazai tartózkodással kapcsolatos szabályok módosításáról.

Talán annyit megenged az elnök úr és a tisztelt képviselőtársaim is, hogy rövid ideig egy kis kitérőt tegyünk, és az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzetéről annyit elmondjak, hogy azok a magyar állampolgárok, akik 2020. január 31e előtt érkeznek az Egyesült Királyságba, megőrzik a jogaikat, és státuszuk tekintetében érdemi változás nem történik. Ezeknek a személyeknek egy online felületen kell majd regisztrálni magukat, és ötéves tartózkodás nyomán letelepedett jogállást  ezt settled statusnak mondják  vagy öt évnél rövidebb tartózkodás nyomán előzetes letelepedett jogállást  ez pedig pre-settled status néven fut  tudnak szerezni. A regisztrációs kötelezettség rendezett kilépés esetén is fennáll, ez esetben pedig 2021. június 30-áig lesz lehetőség a kérelmek beadására, no-deal esetén pedig 2020. december 31-éig. Tehát itt jön be a teljes szimmetria, illetve viszonosság az itt most előttünk lévő törvényjavaslat tekintetében.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, a kormány tehát indokoltnak tartja, hogy a brit kormány kérésének megfelelően 2020. január 31-éről 2020. december 31-ére módosítsuk azt a határidőt, amely tekintetében az itt élő brit állampolgárok a tartózkodási státuszuk megszerzésének alapjául szolgáló regisztrációt elvégezhetik.

Az itt önök elé terjesztett törvényjavaslat alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a rendezetlen brexit esetén szükséges nemzeti intézkedésekről szóló, idén elfogadott XV. törvény módosul ennek az említett célnak megfelelően. Én azt gondolom, hogy ez a regisztrációs lehetőség, illetve annak meghosszabbítása megkönnyíti a hazánkban élő britek helyzetét, és nyilvánvalóan kedvez a kétoldalú kapcsolatok erősítésének, illetve minőségének is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország célja a brexittárgyalások során folyamatosan az volt, hogy ne állhasson elő olyan szituáció, amelynek nyomán akár minimálisan is sérülhetnek a magyar állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban. Ezt a célkitűzésünket sikerült teljesíteni.

Fontos célkitűzésünk az is, hogy a magyar-brit kereskedelmi, beruházási és gazdasági kapcsolatok se sérüljenek. Érzékeltetésül jelzem, hogy az Egyesült Királyság hazánk 11. legfontosabb kereskedelmi partnere, 5,7 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le a tavalyi esztendőben. A brit vállalatok alkotják a 6. legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon. Hazánkban körülbelül 55 ezer embert alkalmaz mintegy 800 brit tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalkozás.

Az elmúlt négy esztendőben a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökség 23 esetben állapodott meg brit beruházókkal, összesen 216 millió eurónyi magyarországi beruházásról, amelyek nyomán 4056 új munkahely jött létre hazánkban. Tájékoztatom önöket arról is, hogy a Tescóval, a GlaxoSmithKline-nal, az Unileverrel és a BT-vel is stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány, tehát négy brit tulajdonosi hátterű vállalattal van stratégiai együttműködésünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-brit kapcsolatok minősége és az itt élő britek élete megkönnyítésének tekintetében szeretném önöket arra kérni, hogy toljuk ki a regisztrációs határidőt 2020. január 31-éről a jövő év december 31-ére. Kérem ehhez az önök támogatását és hozzájárulását. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor ismételten az érdemi elemekre szeretnék reagálni, megköszönve valamennyi ellenzéki pártnak  a kormánypártok mellett  a támogatást ehhez a törvényjavaslathoz. Ha megengedi Nunkovics képviselő úr, pusztán jóindulatból, az ön által itt elővezetett személyeskedés mindenfajta átvétele nélkül szeretném önnek elmondani, hogy az a kérdésfeltevés, hogy hány rokona él külföldön, lehet, hogy így jó poénnak tűnik, de lehet, hogy felnyit olyan sebeket, amelyeket nem biztos, hogy fel akarna nyitni. Nekem élnek nagyon közeli rokonaim külföldön. És tudja, hogy mért? (Nunkovics Tibor: Nekem is! Szerintem több!) Tudja, hogy miért? Nem akarok itt versenybe belemenni, mert nem tudjuk. De tudja, hogy miért? Sosem költöztek el onnan, ahol éltek, tudja? Soha nem költöztek el onnan, ahol éltek, és mégis külföldön élnek, és én álltam sorban a komáromi Duna-hídon órákon keresztül gyerekként, hogy átjussak hozzájuk. Tehát hogy kinek hány rokona él külföldön, szerintem ennek a felvetése… (Nunkovics Tibor: Nem erről volt szó miniszter úr, nem erről a kategóriáról.) Azért mondom, ennek az általános… (Nunkovics Tibor: Nem erről a kategóriáról van szó!) Nem specifikált, hogy milyen kategóriáról beszél a tisztelt képviselő úr. Jó szándékkal szerettem volna csak felhívni az ön figyelmét arra (Taps a kormánypárti padsorokban.), hogy nem biztos, hogy az ilyen típusú személyeskedés nem nyit meg olyan sebeket, amelyeket nem érdemes felnyitni, de nem akarok én erről vitatkozni, tisztelt képviselő úr. Ha nem így értette (Nunkovics Tibor: Nem így!), akkor azt hiszem, mindannyian örülhetünk neki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát ami a tömeges bevándorlás és az arra adott európai választ illeti, Bencsik képviselő úrnak igaza van, mert mi valóban nem akartuk azt, hogy létrejöjjön az az európai döntés, amely Brüsszel szerint az európai megoldás lenne a migrációra. A brüsszeli döntés a migráció menedzseléséről és a migráció inspirálásáról szól, és a brüsszeli migrációs politika egy biztatás az embereknek arra, hogy útnak induljanak és eljöjjenek Európába. Mi valóban vállaltan…  ön által helyesen mondott, már úgy értem, hogy jogos, hogy ezt mondta, hiszen nem kívántunk része lenni ennek az európai politikai döntésnek, és ez így lesz a jövőben is.

Semmilyen olyan európai politika meghozatalához nem fogjuk a nevünket vagy a támogatásunkat adni, amelynek nyomán Európába biztonsági kockázatot jelentő módon további migrációs hullámok indulnak. A kötelező kvóta állandó napirenden tartása, az olasz kikötők megnyitása, a migrációellenes országok folyamatos kritizálása nem más, mint újabb migrációs hullámok megindítására alkalmas nyilatkozatok, illetve döntések vagy legalábbis azoknak az előkészülete. Tehát mi részt vettünk egy vitában, önnek ebben igaza an. Óriási vita volt, és van is Európában a tömeges migráció kérdéséről, és mi a mainstreammel szembemenve  ebben is igaza van  azt az álláspontot képviseljük, hogy Európába csak legálisan érkező embereket szabad beengedni, és Európába nem jöhetnek be illegális bevándorlók, semmilyen indokkal nem jöhetnek be illegális bevándorlók. A határainkat meg kell védeni, és kizárólag nemzeti kompetencia alapján lehessen arról dönteni, hogy ki kit enged be a saját országába, meg ki kivel akar együtt élni. Ez egy óriási vita, és ebben a vitában mi ki fogunk tartani. Tehát semmilyen kötelező letelepítési kvóta alkalmazásához nem fogunk hozzájárulni. A határvédelemnek kell lenni az első számú szempontnak. Minden országnak joga van eldönteni, hogy kit enged be, és kivel él együtt, és a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek vagy önöknek elmondani, hogy a törökök az idei esztendőben eddig, egészen pontosan október végéig 350 ezer illegális határátlépési szándékról tudósítottak, 350 ezerről. Ez 80 ezerrel több, mint 2017 egész évében. A Nyugat-Balkánon 100 ezer illegális bevándorló torlódott fel, akik napi szinten jelentenek biztonsági kockázatot az ott élő emberek számára, akik már önmaguk köreiben is őrjáratokat szerveznek annak érdekében, hogy biztosítsák a saját biztonságukat, illetve testi épségüket. Tehát ez a típusú európai politika nem megoldás. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy minden egyes európai nemzetnek joga van ahhoz, hogy megőrizze a nemzeti identitását, megőrizze a történelmi, vallási, illetőleg kulturális örökségét.

(11.20)

Ha ebben együtt tudunk működni, az jó; ha nem, a kormány akkor is megtesz majd mindent ennek érdekében. Szokott itt lenni, most jóindulattal félreértésnek nevezném, reálisan pedig nyilvánvalóan politikai félrevezetésnek  ez most itt nem hangzott el, csak szeretném zárójelbe tenni: most nem hangzott el, már többször elhangzott , amikor is az Európai Unión belüli országok közötti személyek szabad áramlását összekeverik a migrációs kérdésekkel. A kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz.

A külföldön élő, tanuló, munkát vállaló magyarokkal kapcsolatban pedig csak szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy van itt a parlamentben egy olyan párt, amely úgy kampányolt az európai uniós tagságunk mellett, hogy lehet Bécsben kávézót nyitni, meg nem tudom én, hol tanulni, meg hova elmenni az Európai Unióban. Van itt olyan párt, nem is működünk vele együtt, szeretném jelezni, de a helyzet az az, hogy az, hogy ma magyar állampolgárok külföldön munkát vállalnak, meg minden más európai uniós ország polgára az Európai Unión belül munkát vállal, kihasználva a személyek szabad áramlását, az egy olyan jelenség, amivel együtt kell élnünk az elkövetkezendő esztendőkben is. Ennek a mértéke a kérdés, abban önnek igaza van. És ezzel kapcsolatban szeretném önöknek a figyelmét kellő tisztelettel felhívni arra, hogy a tavalyi esztendő volt az első olyan év, amikor többen tértek vissza Magyarországra, mint ahányan elhagyták Magyarországot munkavállalási szempontból, és ez egy tény, és remélem, hogy ennek örülnek. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból, köztük: Így van.) Nem akarom ezt most politikai síkra terelni, ez egy számbeli tény.

Azt szeretném önnek elmondani, szeretnék önöknek beszámolni arról, ha már lehetőségem van rá, hogy ez nemcsak úgy van, hanem ezért tenni kell, hogy így legyen. Tehát mi például a magunk részéről minden esetben azokon a nagykövetségeken, amelyek hatáskörében vagy földrajzi felügyeleti területén sok magyar él és dolgozik, folyamatosan állásbörzéket tartunk nagy magyarországi beruházókkal közösen. Hogy például mondjak önöknek egy példát, amikor a BlackRock eldöntötte 2017-ben, amelyik a világ legnagyobb pénzügyialap-kezelője egyébként, hogy Budapesten hozza létre a globális innovációs központját  ennyit a magyar gazdaság hozzáadott értékéről , akkor szerveztünk közös állásbörzét a londoni nagykövetségen. Egy órán belül több mint száz, Londonban vagy az Egyesült Királyságban dolgozó magyar adta be a jelentkezését, hogy a BlackRock budapesti központjában dolgozhasson, és meg kell nézni egyébként, hogy ezeknek a nagy szolgáltatóközpontoknak a munkatársai között hány százalék az, aki már hazatért magyar fiatal. Én azért dolgozom, tisztelt képviselő úr, és remélem, hogy ehhez az önök támogatását is magaménak tudhatom, hogy ez az arány folyamatosan egyre magasabb legyen.

Mert annak majd nyoma kell hogy legyen, hogy kilenc esztendő alatt az átlagfizetés 70 százalékkal nőtt. Annak is nyoma kell hogy legyen, hogy amíg 2017 végén a Magyarországra érkezett új beruházások által létrehozott munkahelyen az átlagbér 304 ezer forint volt, addig, tisztelt képviselő úr, idén október 31-én meg 456 ezer forint. Tehát 50 százalékos növekedés kicsit több mint másfél esztendő alatt, ez egyrészt adódik az általános bérnövekedési trendből, de adódik abból is, hogy az ideérkező munkahelyek hozzáadott értéke, technológiai színvonala, kutatás-fejlesztési tartalma már egészen más ligában játszik, mint akár csak másfél esztendővel ezelőtt is. És nyilván ezeknek a következtében állhatott elő az a tény, hogy a tavalyi esztendőben már többen jöttek haza, mint ahányan elhagyták az országot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság termelékenységére vonatkozóan most nyilvánvalóan  egykori közgázos diákként  udvariatlanság és helytelen is lenne a bátorságot venni magamnak, hogy professzor úrral vitatkozzak, ezért csak illő tisztelettel néhány adatot szeretnék a professzor úr figyelmébe ajánlani. Talán abban egyetérthetünk, hogy egy gazdaság termelékenységének, hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének jó mérőszáma az, hogy mennyit tud exportálni, vagyis hogy milyen versenyképes tud lenni a nemzetközi piacokon. Ha ebben esetleg egyetértünk, akkor érdemes megnézni, hogy ez Magyarországon hogy néz ki.

Magyarországon az export és a GDP aránya 84,9 százalék. Ezzel az Európai Unióban a hatodik helyen állunk, de mind az öt előttünk álló ország, illetve gazdaság kisebb, mint a mienk, tehát a nevező kisebb, ennélfogva aztán a számláló jelentősége megnő. A 84,9 százalék szerintem egy egészen kivételes termelékenységre és nemzetközi versenyképességre világít rá, mint ahogyan az is nyilvánvalóan a termelékenységünket meg a versenyképességünket kell hogy mutassa szerintem, hogy a közvetlenül külföldről érkező működőtőke-befektetések és a GDP aránya egész Közép-Európában itt nálunk a legmagasabb.

És nyilvánvalóan az is valamifajta versenyképességi mutató kell hogy legyen, hogy az elmúlt öt évet mind úgy zártuk, hogy megdöntöttük a nemzetgazdasági beruházási rekordot, és énszerintem BMW-, Audi-, Mercedes-, BlackRock-, Continental-, Thermo Fisher-beruházásokat nem lehet abba a kategóriába sorolni, amelyek elmennének egy versenyképtelen vagy alacsony termelékenységet mutató országba. Ezért én  ha megengedi, nem használnám a vitába szállás kifejezést, még egyszer, egy professzorral az ember ne vitázzon a saját szakterületén  csak azt akarom mondani, hogy ezek a mérőszámok, legalábbis ezeknek a tendenciája azt mutatja, hogy a magyar gazdaság európai és globális összehasonlításban is egyértelműen javul, mert szerintem a világ 92. legnagyobb lakosságával nem tudnánk a világ 34. legnagyobb exportteljesítményét előállítani, ha nem lenne termelékeny és hatékony a magyar gazdaság.

Abban önnek igaza van, hogy a Magyarországról származó export előállításában jelentős része van a külföldi tulajdonú vállalatoknak, de ezeknél… (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Igen, igen, ezt mondom, hogy igaza van, nem kell érvelni, mert igaza van, de ezeknek a külföldi tulajdonú vállalatoknál meg 95 százalékban magyar emberek dolgoznak. Tehát a magyar emberek teljesítményéből áll elő ez az exportteljesítmény, a külföldi tőke megjelenése nyomán természetesen, én ezt nem vitatom.

Viszont, ha még megengedik, Ungár képviselő úr kérdésére a következőt szeretném tisztelettel mondani: az egyetemi tanulmányaikat az Egyesült Királyságban a brexit előtt megkezdő, uniós állampolgársággal rendelkező hallgatók jogai nem változnak rendezetlen kilépés esetén sem. A megkezdett tanulmányok tandíjai nem változnak, tehát azok változatlanok, és ugyanannyit kell fizetniük  Skócia esetében meg nem kell, azt helyesen mondta , mint a brit hallgatóknak, és a tandíjak a brit kormány képviselőinek eddigi nyilatkozatai alapján, amit most még félve mondok ki, mert most még van éppen hivatalban brit kormány, de december 12-én meg ki tudja, hogy milyen brit kormány lesz hivatalban, szóval, az eddig ismert nyilatkozatok alapján a ’19-20-as tanévben vagy azt követően sem változnak.

Nehéz megmondani, hogy az oktatási és tudományos együttműködés hogy fog alakulni egy jelenleg nem ismert összetételű kormánnyal, ugyanakkor azt tudom önnek mondani, hogy a brit gazdaság számára eddig is komoly bevételi forrást jelentettek ezek az oktatási és tudományos együttműködések, amelyekre ön jogosan utalt, így ha most racionálisan közelítünk a kérdéshez, ami persze nem mindig a helyes feltevés, akkor azt tudom önöknek mondani, hogy egy brexit esetén sem tűnik úgy, mintha érdeke lenne az Egyesült Királyságnak ezeknek a programoknak a bármilyen típusú nehezítése. De azt tudom önnek mondani, hogy egyrészt hálás vagyok önnek, hogy felhozta ezt a témát, erre külön fogunk figyelni, és a következő brit kormány hivatalba lépése után ezt majd a leendő külügyminiszter, illetve leendő oktatási miniszter kollégákkal természetesen meg fogjuk vitatni, és majd megpróbálom úgy alakítani a dolgokat, hogy az a magyar hallgatók számára a lehető legkedvezőbben alakuljon.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük a támogatást ehhez a törvényjavaslathoz, amely, azt gondolom, még egyszer, hogy a magyar és a brit nemzeti érdekeket is egyformán szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ismételten tisztelt Képviselőtársaim! Itt a mai viták során már beszélhetünk a világgazdasági változásokról, amelyek nyomán talán nem túlzás kijelenteni sem azt, hogy egy új világrend állt elő, sem azt, hogy egy új világgazdasági korszakba léptünk be.A lényeg az, hogy az Európai Unió ebben a helyzetben régiókon túlmutató együttműködésre törekszik a világ azon feltörekvő térségeivel, ahonnan az elkövetkezendő időszakokban a növekedés forrása érkezhet.

(11.30)

Az Európai Unió számos távol-keleti országgal folytat szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat. Ezen tárgyalások során sajnos általános megfigyelésként lehet mondani, hogy borzasztóan lassan haladnak, holott Magyarországnak éppen az lenne az érdeke, hogy a világgazdaság minél nyitottabb, minél szabadabb legyen, minél kevesebb bürokratikus vagy gazdasági típusú, vámjellegű, nem vámjellegű akadály terhelje a kereskedelmet. Itt megint csak az előző, a professzor úr által felhozottakra, elmondott tényre szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy olyan országnak az érdeke, mint a mienk, nem lehet más, mint hogy a világgazdaságban a lehető legkevesebb akadály álljon az egymással kereskedni vagy együttműködni kívánó országok, illetve gazdaságok útjában.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy egészen új elemmel egészíti ki a Magyarország mint az Európai Unió tagállama és Vietnam közötti gazdasági kapcsolatoknak a jogszabályi kereteit. Ennek a kihirdetésre váró jogszabálynak, illetve a megállapodásnak az a célja, hogy az Európai Unió tagállamai és Vietnam közötti gazdasági és azon belül is beruházási kapcsolatok új jogi garanciákat kapjanak, a vietnami beruházási környezet biztonságosabb körülményeket biztosítson az Európai Unióból érkező beruházók számára.

Ez a megállapodás, ha a magyar szempontokat vizsgáljuk, tehát biztosítja azt, hogy a Vietnamba települő magyar beruházók beruházásai jogbiztonságban, illetve védelemben részesülnek, emellett pedig tartalmaz pontokat a vietnami vállalatok Európai Unió területén történő beruházásainak ösztönzése vonatkozásában. Vietnam az Európai Unió külgazdasági stratégiájának egy fontos célországa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió külgazdasági stratégiájának egyik legfontosabb eleme az, hogy támogatják az Európai Unióhoz tartozó országokból érkező vállalatok beruházásait a távol-keleti térségben annak érdekében, hogy az ott megtermelt haszon aztán az Európai Unióba visszajutva az európai gazdaságot erősítse. Beruházásvédelmi megállapodásokkal segíti az Európai Unió a gazdasági jelenlétet a délkelet-ázsiai térségben. Az Európai Uniónak ez már a második olyan megállapodása, amelyet térségbeli országgal köt a szabadkereskedelemről, az elsőt Szingapúrral kötötte meg az Európai Unió.

A Vietnammal kötött szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Uniónak azért is fontos, mert az egész délkelet-ázsiai térségre, ahogy azt ők mondják, ASEAN-régióra történő ajtónyitás is lehet, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió jelenleg Malajziával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és Indonéziával is folytat olyan megbeszéléseket  vagy éppen ezek befagyott állapotban vannak , amelyek nyomán ezzel a térséggel egy aktívabb kereskedelem, illetve gazdasági együttműködés tud létrejönni. Az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere Vietnam ebben a térségben Szingapúr után.

Szeretném önöket tájékoztatni arról is, hogy a megállapodásnak a legfőbb rendeltetése az, hogy az Európai Unióból, illetve a Vietnamból származó beruházások védelme megfelelő jogi garanciákkal legyen körbebástyázva egymás országaiban, illetve egymás területén is, és különösen fontos ez esetlegesen az állammal szemben felmerülő jogviták korrekt és pártatlan rendezése tekintetében is. A magyar beruházók és a beruházásaik tehát ennek az európai uniós megállapodásnak köszönhetően nemzetközi jogi védelemre számíthatnak esetleges vitáik rendezése során.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beruházásvédelmi megállapodás értelmében az egyes országok kölcsönösen létrehozott beruházásait a letelepedéstől számítva illeti meg a védelem. A megállapodás 4 fejezetből és 13 mellékletből áll, tartalmazza a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó normákat és a megkülönböztetés elleni rendelkezéseket, tartalmazza a közvetlen és közvetett kisajátításra vonatkozó szabályokat, tartalmazza az állandó elsőfokú bírósági és fellebbviteli fórum létrehozására vonatkozó szabályokat, amelyek egyébként a felek által kinevezett tagokból állnak, és tartalmazza a szigorúan vett megfelelést a választott bírók függetlenségére való tekintettel. A feddhetetlenséget és az etikus magatartást a megállapodásban foglalt kötelező magatartási kódex biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az Európai Unió által megkötött beruházásvédelmi megállapodásnak azért is van komoly jelentősége Magyarország szempontjából, mert jelenleg több magyar vállalat is hajt végre beruházásokat Vietnamban. Még 2008-ban a szocialista kormány kötött egy kötöttsegély-hitelmegállapodást Vietnammal, amelynek értelmében 20 millió euró értékben víztisztítási, illetve elektronikus népesség-nyilvántartási projekteket hajtottak végre magyar vállalatok, 20 millió euró értékben összesen; aztán 2016-ban került aláírásra egy újabb kötöttsegély-hitelmegállapodás, amelynek nyomán egy onkológiai kórházat építenek magyar cégek Vietnamban 60 millió euró értékben; és jelenleg végrehajtás alatt áll egy 440 millió dolláros kötöttsegély-hitelprogram, amelynek keretében magyar vállalatok vízgazdálkodási, egészségügyi és az elektronikus közigazgatás kiépítésére vonatkozó beruházásokat hajtanak végre Vietnamban. Tehát van egy jelentős magyar vállalati jelenlét, a magyar külgazdasági stratégiának az egyik távol-keleti, illetve délkelet-ázsiai fókuszpontja éppen ezért Vietnam, ezért is volt fontos számunkra, hogy az Európai Unió ezt a beruházásvédelmi megállapodást megkösse, és ez a beruházásvédelmi megállapodás jelent segítséget a magyar vállalatok vietnami tevékenységéhez is a jogbiztonság szempontjából. Ezért arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a magyar külgazdasági törekvések és a Vietnamban működő magyar vállalatok támogatása érdekében fogadja majd el ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jugoszlávia felbomlását követően a volt jugoszláv tagállamok sorban nyerték el, illetve jelentették be a függetlenségüket. Első volt Szlovénia és Horvátország 1991. június 25-én, őket követte Macedónia még ugyanabban az esztendőben, majd a bosnyákok 1992-ben. A két, függetlenségét be nem jelentő egykori tagköztársaság, Szerbia és Montenegró pedig 1992. április 27-én hivatalosan is megalakította az immár csak két tagköztársaságból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely aztán 2003. február 4-én átalakult Szerbia és Montenegró államszövetségévé. Végül 2006. június 3-án egy sikeres népszavazást követően Montenegró is kikiáltotta a függetlenségét, és ezáltal a kéttagú államszövetség is megszűnt létezni. Majd Montenegró még ugyanúgy 2006-ban, június 28-án az ENSZ 192. tagállamává vált, azóta pedig tudjuk, hogy az Európai Unió tagjelöltje, illetve 2017-től a NATO 29. tagországa.A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság felbomlását követően Magyarországnak és minden más országnak természetesen tisztáznia kellett a korábban Jugoszláviával, a volt jugoszláv tagköztársaságokkal megkötött szerződések további sorsát, mely szerződéseket tartanak érvényben, mely szerződéseket léptetik ki a hatályukból. Korábban Magyarországnak ezt a kérdést Horvátországgal, Szlovéniával, ma már az Észak-Macedón Köztársasággal, illetve Bosznia és Hercegovinával is sikerült rendezni, azonban Montenegróval ennek a kérdésnek a végére korábban még nem tudtunk pontot tenni. Így tehát szükségessé vált a megkötött nemzetközi szerződésekben való államutódlás tisztázása.

2006 óta zajlottak erről tárgyalások, több szakértői fordulót követően 2019. február 28-án, tehát az idei esztendő telének végén le tudtuk zárni a harmadik tárgyalási fordulót is, és rögzítettük a kétoldalú relációban hatályban maradó vagy hatályát megszüntetendő nemzetközi szerződések listáját. Végül az idei esztendőben, szeptember 25-én az ENSZ Közgyűlésének időszaka alatt, New Yorkban aláírtuk a kétoldalú megállapodást, amely tiszta és áttekinthető helyzetet teremtett. Természetesen ez a jegyzőkönyv fontos a magyar-montenegrói kétoldalú kapcsolatok alakításában, a kétoldalú kapcsolatrendszerről egyébként csak pozitív jelzőkkel lehet beszélni. Magyarország mindig is támogatta Montenegró csatlakozását a NATO-hoz, a csatlakozást közvetlenül megelőzően a NATO kontakt nagykövetsége is a magyar volt, és támogatjuk természetesen a montenegróiak európai uniós integrációs törekvéseit. Szégyennek tartjuk, hogy most már gyakorlatilag több mint egy éve nem nyitja meg az Európai Unió azt a tárgyalási fejezetet, amely az utolsó, a versenyjog lenne a csatlakozási tárgyalások során. Azt gondoljuk, hogy több mint egy év elég kellett volna hogy legyen ahhoz, hogy egyetlen újabb csatlakozási tárgyalási fejezetet meg lehessen nyitni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egyébként a Montenegróval való politikai együttműködésünk minősége visszaköszön a kereskedelem és a gazdasági együttműködés tekintetében is. A tavalyi esztendőben 27 százalékkal tudtuk növelni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat, amely 92,8 millió euróra növekedett. Az idei esztendő első nyolc hónapjában is már meghaladtuk a 70 millió eurót, amely egy 14 százalékos időszakos összehasonlítási növekedést jelent. A magyar vállalatok beruházásaik során kifejezetten szívesen választják Montenegrót beruházási helyszínként. Például azt elmondhatjuk, hogy a legnagyobb magyar bank a legnagyobb bank Montenegróban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a jegyzőkönyv nemzetközi szerződésnek minősül, így a hatályban lévő törvények értelmében az Országgyűlésnek kell róla döntést hozni. Ezért tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, amelynek nyomán áttekinthető, tiszta helyzet áll elő Montenegró és Magyarország szerződéses kapcsolataiban Jugoszlávia felbomlását követően most már jó néhány évtizeddel. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük a törvényjavaslat támogatása iránt tett kijelentéseiket. Steinmetz képviselő úrnak és Mesterházy képviselő úrnak, de a kormánypárti képviselőknek is szeretném elmondani, hogy természetesen a magyar külpolitika egyik fókuszában marad az Európai Unió bővítése. Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió bővítési politikája az egyik legfontosabb európai politika. Talán mi, akik itt élünk a térségben és közvetlenül határosak, szomszédosak vagyunk a Nyugat-Balkánnal, jobban értjük, mint a nyugat-európai barátaink ennek a térségnek a jelentőségét biztonsági, gazdasági és politikai szempontból is.

Talán mi jobban értjük a nyugat-európai barátainknál azt a jelenséget is, hogy miért nem szabad ilyen természetesnek vagy garantáltnak tekinteni azt, hogy a nyugat-balkáni országok közvéleménye természetszerűleg európai vagy euroatlanti párti. Tehát azért, hogy ez így maradjon, a jövőben dolgozni kell. Szerintem az az európai uniós politika, amely a biztatás helyett a kioktatás és az állandó hiányosságok keresésén alapul, helytelen ebben a tekintetben, mert én annak a veszélyét látom itt felsejleni a horizonton, hogy ha túl sokáig várunk a pozitív visszajelzésekkel, akkor ezekben az országokban a közvélemény, az emberek fel fogják tenni azt a kérdést az éppen aktuális kormánynak, hogy: de miért vállaltok ennyi kompromisszumot; biztos, hogy jó irányba megyünk, miközben semmifajta pozitív visszajelzést, semmifajta biztatást nem kapunk?

Szerintem ezt a szituációt el kellene kerülni, merthogy Szerbia is belépett az Eurázsiai Gazdasági Unióba, ami az ő szempontjuk szerint teljes mértékben érthető lépés, érthető döntés. Mondjuk, ebből később még az Európai Unió is profitálhat, mert minél több olyan ország van, amely mind az Eurázsiai Gazdasági Unióban, mind az Európai Unióban érdekelt, annál könnyebben jöhet létre egy kelet-nyugati együttműködés, ami nekünk, magyaroknak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdekünk is.

De a lényeg az, hogy az Európai Uniónak igenis dolgoznia kell azért, hogy az európai gondolatiság, az európai integráció támogatottsága a Nyugat-Balkánon fennmaradjon. Egy kicsit hasonló ez a nemtörődömség érzése ahhoz, mint amit a brexit kapcsán, a brexitről szóló népszavazást megelőző időszakban tanúsított az Európai Bizottság, amikor elképzelni sem tudták azt Brüsszelben, hogy Angliában majd az európai uniós tagság ellen fognak szavazni az emberek.

Tehát én azt gondolom, hogy egy kicsit hátrább kéne lépni ebből a szerepből, amelyben az Európai Bizottság jelenleg van, és szerintem ebből a szempontból is jó hír, hogy a bővítés a magyar biztoshoz kerül. Hiszen végre egy olyan ország jelöltje lesz a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztos, amely ezt a területet prioritásként kezeli.

Én azt gondolom, hogy még az idei esztendőben meg kellene nyitni az utolsó tárgyalási fejezetet a montenegróiakkal. Hogyha a finn barátaink a jogállami kioktatáson túl majd egy picivel tovább látnak, és ráérnek mással is foglalkozni, akkor például mondjuk ezt az utolsó tárgyalási fejezetet meg is nyithatnák. Elvileg december 10-ére tervezik a következő kormányközi tárgyalási fordulót, ha nem mondják le a finn barátaink, mert más dolguk lesz. Tehát reméljük, hogy ide is tudnak megfelelő erőforrásokat allokálni, és más fontos kérdések mellett majd ezzel is fog törődni a finn elnökség.

Én azt gondolom, hogy a szerbek csatlakozási folyamata legalább olyan fontos, mint a montenegróiaké. Azt is egy rossz döntésnek tartom, megmondom önöknek őszintén, hogy az Általános Ügyek Tanácsa, majd az Európai Tanács sem tudott döntést hozni arról, hogy az észak-macedónokkal és az albánokkal kezdjük el a csatlakozási tárgyalásokat. Tehát ha nincs pozitív visszajelzés, akkor előbb-utóbb az elkötelezettség tekintetében olyan kihívásokkal szembesülhetünk, amelyekkel azért nem nagyon szeretnénk szembesülni.

A képviselő úr teljesen jogosan hozta fel az eltelt időszakot. Ha megengedi, nem akarván kibújni a felelősség alól, a saját időszakomról tudok nyilatkozni önnek. Tehát amikor a hivatalba lépésem után elkezdtem áttekinteni a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos helyzetet, akkor például azt a szerintem legitim kérdést tettem föl a minisztériumban dolgozó kollégáknak, hogy az hogy lehet, hogy egy külügyminiszter, személytől függetlenül, aláír egy megállapodást, majd mondjuk, néhány hónap múlva rákérdez, hogy mi van azzal a megállapodással, és még mindig nincs benyújtva a parlamentnek ratifikációra.

Tehát azt az egyszerű kérdést tettem föl, hogy vajon mi fontosabb dolga van annál az ezzel foglalkozó kollégáknak a minisztériumban, mint hogy a külügyminiszter által vagy a kormány bármely tagja által aláírt nemzetközi szerződést ratifikációra benyújtsa, ami nem a legbonyolultabb közigazgatási feladatok közé tartozik. Ennek nyomán aztán jó néhány, hogy is mondjam, frissítés is történt a minisztérium állományában, és azt a szabályt hoztam, hogy a kormány által aláírt megállapodást a delegáció hazaérkezését követően  mert haza kell hozni a corpust  öt napon belül be kell nyújtani az Országgyűlésnek ratifikációra.

Ami meg itt, ebben a konkrét esetben volt, egyszer egy montenegrói látogatás előtt a felkészítő anyagban érzékeltem némi bizonytalanságot a kétoldalú szerződések tekintetében. Ennek kapcsán kértem az illetékes kollégát, hogy szolgáljon valami magyarázattal, és akkor vált ez világossá, hogy az államutódlásból fakadóan a montenegróiakkal nem végezték el korábban ezt a munkát a Külügyminisztérium korábbi alkalmazottai és vezetői. Ezért aztán azonnal azt az utasítást adtam, hogy akkor ebbe gyorsan vágjunk bele. 2017 januárjában volt az első szakmai egyeztetés a montenegróiakkal, azt követően pedig 2018 decemberében, és ezután tudtuk lezárni a szöveget. Tehát 2017 januárjától, ahogy a montenegróiak ebbe időt meg energiát fektettek, úgy tudtunk előre menni ezzel a megállapodással.

Úgyhogy abszolút egyetértek önnel, én magam is felháborodva vettem tudomásul, hogy vannak olyan emberek külügyminisztériumi alkalmazásban, akiknek valami fontosabb dolguk van annál, mint hogy öt nap alatt egy ratifikációs előterjesztést meg tudjanak írni. Azoktól mind meg is váltunk, szeretném jelezni, és most újabban érdekes módon sikerül ezt a metódust tiszteletben tartani.

Úgyhogy ezért került így most ide ez a megállapodás. Tehát 2017 januárjában vettük fel a fonalat, azóta meg ennyi ideig tartott. Az én ízlésemmel még ez is ellentétes, de mivel itt két tárgyaló fél ült az asztalnál, ezért a másik félért nem tudok felelősséget vállalni. Mindenesetre köszönöm ezeknek a kérdéseknek a felvetését, és köszönöm a pártok által jelzett előzetes támogatási szándékot. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az ön által hibátlanul idézett hosszú nevű, az Európai Unió és Mexikó közötti együttműködésről létrejött megállapodást 1997 végén írták alá Brüsszelben, majd ezt követően 2000 októberében lépett hatályba, és mivel nemcsak gazdasági együttműködési kérdéseket rendez, hanem az élet szinte minden területéről szóló kérdések benne foglaltatnak, ezért ezt a megállapodást általában EU-Mexikó globális megállapodásként is szokták emlegetni. Sok idő eltelt 2000 óta, és a világban lezajlott változások, valamint a kétoldalú kapcsolatoknak tulajdonított jelentőség növekedése miatt hat esztendővel ezelőtt, 2013-ban az Európai Unió és a karibi, közép-amerikai országok csúcstalálkozóján arról született döntés, hogy ezt a globális megállapodást az Európai Unió és Mexikó között modernizálni fogjuk és ki fogjuk terjeszteni elsősorban az állat- és növényegészségügyi intézkedések, a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok terén, valamint új területekkel is bővíteni kívánjuk ezt az együttműködést, mint például a beruházásvédelemmel, amely típusú kérdést az előbb már Vietnam kapcsán meg tudtunk vitatni.

Az EU-Mexikó globális megállapodást eddig három kiegészítő jegyzőkönyvvel módosították, mindháromra, mint ahogy a jelenlegire is azért volt szükség, mert az Európai Unió tagországainak száma növekedett.

(12.20)

Az első kiegészítő jegyzőkönyv megalkotására éppen akkor volt szükség, amikor Magyarország és a közép-európai országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, így az első kiegészítő jegyzőkönyv 2005. február 1-jén lépett hatályba. A második kiegészítő jegyzőkönyv megalkotására azért volt szükség, mert a románok és a bolgárok is csatlakoztak az Európai Unióhoz. Ez a második módosítás 2008. február 1-jétől hatályos, amelyet  csak hogy visszautaljak Steinmetz képviselő úr előbbi jogos elégedetlenségére  2011-ben sikerült a magyar Országgyűlésnek kihirdeti, tehát három éven keresztül birkózott ezzel a kiegészítő jegyzőkönyvvel az Országgyűlés. Most azért ennél egy picivel jobban állunk. Bár a helyzet úgy néz ki, hogy 2011-ben történt a harmadik kiegészítő jegyzőkönyv megalkotása Horvátország csatlakozását követően, ezt a jegyzőkönyvet viszont 2018. november 26-án írták alá Brüsszelben, tehát a korábbi három és féléves ratifikációs folyamatot most sikerül egyévesre leszorítani. Azért még mindig van hova fejlődni, ez azt mutatja. A lényeg azonban az, hogy Mexikó még ezt követően kívánja majd ratifikálni ezt a megoldást.

Mexikó egyébként Brazíliával együtt Magyarország legfontosabb partnerei közé tartozik az amerikai kontinensen, sőt az Egyesült Államok után Mexikó a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk Amerikában. Széles körű szerződéses kapcsolatrendszerünk van. A kereskedelmi forgalmunk a tavalyi esztendőben már meghaladta az 1 milliárd eurót, ebből a magyar export 876 millió eurót tett ki, ami világosan mutatja, hogy nagyon kedvező számunkra a kétoldalú kereskedelem. Van stratégiai partnerünk is Mexikóból, hiszen a Nemak járműipari vállalat mexikói tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Mexikóban a magyar vállalatok is elkezdtek beruházási lehetőségek iránt érdeklődni. Hogy segítsük őket, az Eximbanknál nyitottunk számukra egy hitelkeretet. S a problémamentes gazdasági együttműködésünknek jó alapot biztosít az oktatási együttműködésünk. Negyven ösztöndíjas helyet biztosítunk minden évben mexikói hallgatóknak magyarországi egyetemeken, ma ebből 38-at használnak ki; 94 jelentkező volt. Emellett szintén fontos közös pont a két ország külpolitikájában a keresztény közösségekre irányuló figyelem, az ő megvédésük.

Tisztelt Elnök Úr! Tehát arra kérem az Országgyűlést, hogy hasonlóan az első két kiegészítő jegyzőkönyvhöz, a Horvátország EU-csatlakozása miatt szükségessé váló harmadik kiegészítő jegyzőkönyvet is hagyja jóvá az EU és Mexikó globális együttműködési megállapodásának tekintetében. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bahreini Királysággal megkötött megállapodásunknak az a célja, hogy biztosítsuk a magyar és a bahreini diplomata-, szolgálati és különleges útlevelek birtokosai számára a vízummentes utazást és a legfeljebb 90 napi vízummentes tartózkodást Magyarországon, illetve a Bahreini Királyság területén. Az állami vezetők, a hivatalos célból utazó képviselők, diplomaták és köztisztviselők részére biztosított vízummentesség nyilvánvalóan nagymértékben tudja segíteni a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzését.

(12.30)

Jelentősen megkönnyíti a kapcsolattartást minden együttműködési területen. A vízummentességi megállapodással elkerülhetővé válik az előzetes vízumügyintézéssel járó időveszteség és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teher. A két ország az aláírással természetesen vállalja azt is, hogy ezen útlevelek birtokosai az adott ország területén érvényes valamennyi jogszabályt és előírást tiszteletben tartják.

A megállapodást idén szeptember 27-én az ENSZ Közgyűlésen írtuk alá bahreini kollégámmal, tehát itt ebből már látszik, hogy a ratifikációs folyamatok felgyorsítására vonatkozó miniszteri utasítást sikerült tiszteletben tartani. A részleges vízummentességi megállapodás 11 cikkből áll. A diplomáciai, illetve a konzuli képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek tagjai, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok számára természetesen továbbra is előírás, hogy a beutazásukat megelőzően vízumot, majd pedig azt követően tartózkodási engedélyt kell beszerezni a fogadó államtól.

Az egyezmény rendelkezik a személyi, területi és időbeli hatályról, rendelkezik a vízummentes beutazást biztosító útlevelek érvényességére vonatkozó szabályokról, rendelkezik a beutazás megtagadásának lehetőségéről, a megállapodás felfüggesztésének a lehetőségéről, valamint az alkalmazás során esetlegesen felmerülő viták rendezésének módjáról.

Tájékoztatom önöket, hogy magyar, arab és angol nyelven történt az aláírás, de itt a jogszabályban a magyar és az angol nyelvű szöveg jóváhagyását kérem önöktől. A magyart, szerintem evidens, hogy miért, az angolt pedig azért, mert a szerződésben az van kikötve, hogy viták esetén az irányadó példány az angol nyelvű szerződés, ezért, ha esetlegesen viták merülnek fel, akkor helyes, ha ezt a szöveget is ratifikáltnak tudjuk.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és Bulgária 1980-ban és 1981-ben is írt alá egy-egy megállapodást, mégpedig arról, hogy a Magyarországon akkreditált bolgár diplomaták, akik részben a nagykövetség, részben pedig a kereskedelmi képviselet kötelékében dolgoztak, milyen ingatlanelhelyezésben részesülnek. Ezen megállapodások értelmében a Bolgár Népköztársaság kormánya tartós használati jogot szerzett több, a magyar állam tulajdonát képező budai telek fölött. Aztán azokra saját költségükön lakóházakat építettek, amelyek a megállapodások értelmében a bolgárok saját tulajdonát képezik.Ezt követően a megállapodások által érintett egyes telkek esetében az ingatlan-nyilvántartásba az egykori Külügyminisztérium Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatósága jogutódlásra hivatkozva a CD Hungary nevű ingatlanforgalmazó és -szolgáltató rt. került tulajdonosként bejegyzésre, ezzel egy időben pedig a magyar állam földterületre vonatkozó tulajdonjoga, valamint a Bolgár Népköztársaság kormányának földterületre vonatkozó tartós használati joga és a felépítményekre vonatkozó tulajdonjoga is törlésre került. Ezt a helyzetet nyilvánvalóan orvosolni kellett. Nemcsak azért, de többek között azért is, merthogy az amúgy remek kétoldalú viszonyban ez volt általában az egyetlen nyitott kérdés. Mind a bolgárok, mind mi szerettük volna ezt a lehető leghamarabb megnyugtatóan lezárni, annál is inkább, hogy Bulgáriával szoros partnerek és szövetségesek vagyunk politikai és gazdasági kérdésekben egyaránt, sőt, ugye, Bulgária is egy olyan ország hozzánk hasonlóan, amely nem csatlakozott az ENSZ globális migrációs kompaktjához.

A lényeg az tehát, hogy ezt a nyitott kérdést minél előbb szerettük volna elrendezni, és sikerült is egy olyan megállapodást kötni, amely az előbb említett 1980-as és 1981-es megállapodások helyébe lép. A Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a Bolgár Köztársaság budapesti diplomáciai képviseleteinek ingatlanszükségleteit illető kérdések rendezéséről szóló megállapodást végül idén áprilisban Washingtonban írtuk alá a külügyminiszter-kollégával. A bolgár fél a megállapodás értelmében megszerzi az önök által is ismert megállapodás 1. cikkében feltüntetett földterületeknek a tulajdonjogát, valamint kompenzációt fizetünk a bolgároknak az önök által ismert megállapodás 2. cikkében feltüntetett ingatlanokon fennálló jogok után.

Ez a megállapodás tehát, ami az aláírás tényéből is látszik, mindkét fél számára megnyugtatóan rendezi a diplomáciai célú ingatlanok kezelésének kérdését, ezért tisztelettel arra kérem az Országgyűlést, hogy támogassa ezt az előterjesztést is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem ma itt szót, hogy beszámoljak az Országgyűlés plénuma előtt is az elmúlt héten Londonban lezajlott NATO-csúcstalálkozóról, amely egy szokatlan ülés volt abból a szempontból, hogy a szervezők egyetlen munkaülést terveztek, és szokatlan volt abból a szempontból is, hogy felfokozott várakozások előzték meg, tekintettel arra, hogy a NATO egyik legerősebb tagországának elnöke olyan nyilatkozatot tett a NATO-csúcsot megelőző hetekben, amely azt a látszatot keltette, hogy adott esetben az egység demonstrálása nem lesz egyszerű.A tagállamok erre, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, azonban rácáfoltak, és demonstrálták a NATO egységét, demonstrálták, hogy a NATO a valaha volt legsikeresebb védelmi szövetség a világon, és deklarálták azt is, hogy mivel új korszak köszönt ránk, ezért természetes, hogy új típusú biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk, és ezekre az új típusú biztonsági kihívásokra a NATO-nak is válaszokat kell adnia. Ezt a NATO szakzsargonjában adaptációnak nevezik. Létre is jött erre egy munkacsoport, amelyet maga a főtitkár vezet, és amely munkacsoport majd jelentést tesz a külügyminiszterek jövő májusi munkaülésének mindazokról az új típusú kihívásokról, amely új típusú kihívásokra a NATO-nak meg kell adni a szükséges válaszokat.

Az elfogadott deklaráció magyar szempontból mindenképpen sikeresnek minősíthető. Ez az első olyan csúcstalálkozót követő deklaráció, amely a tömeges illegális migrációt a biztonsági kockázatok között ismeri el.

Számunkra fontos szempont volt az is, hogy a NATO megerősítette az elkötelezettségét a terrorellenes globális küzdelemben, ami nekünk természetesen jó hír, nemcsak azért, mert Magyarország a parlament konszenzusos döntése alapján a kezdetektől fogva aktív részese a globális terror ellen folytatott küzdelemnek, hanem azért is, mert látjuk a Nyugat-Balkánon fokozódó migrációs nyomást, látjuk, hogy százezer illegális bevándorló torlódott fel, és látjuk azt az egyértelmű összefüggést, amely a terrorizmus terjedése és a kontrollálatlan, tömeges bevándorlási hullámok között van, hiszen egyértelmű, hogy a kontrollálatlan bevándorlási hullámok megteremtik a lehetőséget a terrorszervezeteknek arra, hogy a saját aktivistáikat, terroristáikat  az ideológiáikról már nem is beszélve  világszerte terjesszék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tájékoztatni önöket arról is, hogy Magyarország kiveszi a részét a NATO erőfeszítéseinek sikerre viteléből. Ennek megfelelően tovább növeljük a magyar katonák létszámát Koszovóban, ahova 100 újabb katona kihelyezésével immár 500-asra növeljük a kontingensünket. Újabb 70 katonánk fog Afganisztánban szolgálni, amellyel a létszám 170-re nő. Fenntartjuk a pénzügyi támogatásunkat az afganisztáni nemzeti biztonsági erők folyamatos fejlesztéséhez.

Az idei esztendőben nagyon komoly elismerés övezte a magyarok részvételét és teljesítményét a balti légvédelmi tevékenységben. 2022-ben vissza fogunk térni, és hozzá fogunk járulni a balti NATO-tagországok biztonságának szavatolásához.

100 ezer euróval járulunk hozzá a georgiai haderő reformjának végig viteléhez, és szintén 100 ezer euróval támogatjuk a jordánok válságkezelésiképesség-fejlesztését.

Szeretnék beszámolni az Országgyűlésnek arról is, hogy létrejött a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság magyar-horvát együttműködéssel, amely részévé válik majd a NATO haderőstruktúrájának, és tárgyalunk további tagállamokkal is az ehhez való csatlakozásról.

Büszkén jelenthetem önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy a két walesi vállalásunkból az egyiket az idei esztendőben teljesítettük, ugyanis 20 százalék fölé ment a védelmi kiadásokon belül a fejlesztési típusú kiadások mértéke, és egy világos menetrenddel rendelkezünk arra nézvést is, amit a NATO maga is elfogadott, hogy hogyan teljesítjük a második walesi vállalásunkat, vagyis azt, hogy a GDP 2 százalékát is elérik a védelmi költségek, illetve kiadások.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tehát itt is megerősíteni önöknek, hogy a NATO-csúcstalálkozó ismét bizonyította, hogy Magyarország egy megbízható szövetséges. Számunkra a NATO-tagság több, mint egy egyszerű nemzetközi szervezethez való tartozás kérdése, hiszen a 40 évnyi kommunista diktatúra után itt Magyarországon a NATO az egyik szimbóluma, illetve a NATO-tagságunk az egyik szimbóluma annak, hogy Magyarország a kommunista diktatúra évei után visszavette a saját jövőjéről és a saját sorsáról szóló döntés lehetőségét. Büszkék lehetünk arra tehát (Az elnök csenget.), hogy a világ valaha volt legsikeresebb védelmi szövetségének tagjai vagyunk, amely folyamatosan növelni tudja hozzájárulását a szövetség erőfeszítéseinek sikerre viteléhez. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A világban elképesztő erejű, mélységű és sebességű változások zajlanak. Igaz ez mind a világpolitikai, mind a világgazdasági folyamatokra. Új szövetségek jönnek létre, megbonthatatlannak hitt barátságok adódnak át a múltnak. Korábban lesajnált térségek és országok válnak a világgazdasági változások tempójának diktálóivá, és korábban a világgazdaság vezető országai komoly kihívásokkal kerülnek szembe. Ezen turbulens körülmények közepette egy olyan közepes méretű ország, mint Magyarország szempontjából a külpolitikai döntéshozatal során a legfontosabb szempont az, hogy ne tévesszük el az iránytű által mutatott irányt, márpedig ez az iránytű kizárólag a nemzeti érdek irányát mutathatja. Ha egy percre is, egy pillanatra is engedünk a csábításnak, engedünk a könnyebb nemzetközi viszonyok irányába történő lépésnek, engedünk annak a csábításnak, hogy adott esetben kevesebb konfliktust kelljen felvállalni, akkor bizony a nemzeti érdek képviselete tekintetében nagyot kellene visszalépni, amire természetesen nem vagyunk hajlandók.

Szeretném biztosítani tisztelt frakcióvezető urat és a parlament valamennyi képviselőjét, hogy a magyar külpolitikai döntéshozatal során a jövőben is kizárólag a nemzeti érdek fogja meghatározni a döntéseinket, vállalva a szükséges konfliktusokat természetesen minden egyes kérdésben.

Ha megengedi, tisztelt frakcióvezető úr, akkor röviden szeretnék reagálni arra, amit mondott Albániával kapcsolatban. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a mi elvünk az, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van. Ennek jegyében az Albániát sújtó földrengést követően két turnusban már összesen 12 magyar statikusmérnök dolgozott, illetve dolgozik Albániában az albán fél kifejezett kérése alapján azon, hogy világos döntéseket lehessen arról hozni, hogy mely épületeket érdemes felújítani, melyeket pedig sajnálatos módon nem lehet még felújítással sem alkalmassá tenni a további használatra.

(10.20)

Emellett pedig 250 ezer euróval, vagyis mintegy 80 millió forinttal támogatjuk a tiranai római katolikus érsekséget, akiknek négy templomuk is nagyon komoly károkat szenvedett a földrengésben; több mint 135 ezer katolikus hívő tartozik a tirana-durrësi érsekség közösségéhez. Mi mint keresztény ország felelősséggel viseltetve a nehéz helyzetbe került keresztény közösségekért, úgy döntöttünk, hogy több mint 80 millió forint értékben felújítjuk a megrongálódott templomokat.

Szeretném a NATO és Ukrajna viszonyrendszerében elmondani önnek, önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy megengedhetetlen az, amit Ukrajna tett és tesz a kárpátaljai magyar nemzeti közösséggel. Igaz, hogy azok a jogszabályok, amelyek a magyar nemzeti közösség jogait súlyosan sértik  tehát mind az oktatási törvény, mind a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvény , még az előző elnök hivatali ideje alatt kerültek elfogadásra, de látnunk kell, hogy az új elnök hivatali ideje alatt sem történt még semmilyen változás. Sőt, el kell mondjam önöknek azt is, hogy a kárpátaljai magyarok köreiből származó, folyamatos információk szerint a kárpátaljai magyarokra eddig is helyezett nyomás folyamatosan nő, és ebben a növekedő nyomásgyakorlásban az ukrán titkosszolgálatok egyre nagyobb szerepet játszanak. Ezt visszautasítjuk, kikérjük magunknak, és határozottan arra kérjük Ukrajna vezetését, a relatíve új ukrán elnököt, hogy a pozitív nyilatkozatainak érvényt szerezve hozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyek nyomán a kárpátaljai magyar nemzeti közösség visszakapja a korábban már létezett jogait, és amelyek nyomán Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolatai újra visszatérhetnek a korábbi mederbe.

A mi álláspontunkat támasztja alá a Velencei Bizottság elmúlt héten nyilvánosságra hozott jelentése az ukrán kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvényről. A Velencei Bizottság következtetéseiben arra szólítja fel az ukrán felet, hogy vizsgálja felül a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvényt, alkalmazását pedig függessze fel egészen addig, amíg a kisebbségi törvény elfogadásra nem kerül Ukrajnában.

Cake Olivio képviselőtársamnak szeretném mondani  még a napirend előtti felszólalások keretében fogalmazott meg kérdést, arra ott nem volt módom választ adni , hogy igen, Ukrajna kérdése feljött a NATO-csúcstalálkozón, mi világossá tettük, hogy mindaddig blokkolni és vétózni fogjuk a NATO és Ukrajna további közeledését, amíg az ukránok meg nem felelnek azoknak a nemzetközi kötelezettségeiknek, amelyeket egyébként a NATO felé is vállaltak, hogy folyamatosan fejlesztik a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Utolsó mondat pedig: önnek igaza volt, képviselő úr, abban, hogy Magyarországon a Huawei mint kínai vállalat építi az 5G infrastruktúrát, csak a helyzet az, hogy a mondat második felét nem idézte: teszi mindezt a Vodafone-nal kötött szerződés alapján, amely az egyik legnagyobb brit vállalat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Ha megengedi, akkor szeretném önnel ismertetni azt a szerződéses struktúrát, amelyen Magyarország gázellátása alapul.A 100 százalékos állami tulajdonban lévő MVM Csoport 100 százalékos tulajdonban lévő leányvállalata, amely a földgáz-kereskedelemmel foglalkozik  ezt MFGK-nak hívják, Magyar Földgázkereskedő Zrt. , áll kapcsolatban a Panrusgáz nevű cégen keresztül  amely felearányban az MVM-é, felearányban a Gazpromé  a Gazprom kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatával, amit Gazprom Exportnak hívnak. Ez a szerződéses struktúra.

Lehet, hogy ez gyanúsnak és bonyolultnak tűnik, de ezzel az a helyzet, hogy ezt a szerződéses rendszert önök kötötték 1996-ban. Tehát az MFGK jogelődje és a Grazprom Export jogelődje 1996-ban kötött egy húszéves, hosszú távú gázvásárlási szerződést, amelyet az úgynevezett take or pay típusú metódus alapján kötöttek meg, ami azt jelenti, hogy egy előre rögzített mennyiséget akkor is le kell hívni, illetve ki kell fizetni, hogyha nincs rá szükség.

Ez a szerződés járt volna le az ön által helyesen említett módon egyébként 2015-ben. Ugyanakkor 70 milliárd forintnyi kötbérrel tartozott volna a magyar állam, illetve a magyar állam vállalatai a Gazprom Exportnak, tekintettel arra, hogy ennyi pénzösszegnek megfelelő gázmennyiséget az azt megelőző 20 esztendőben nem hívott le a magyar kereskedővállalat.

Ekkor döntöttünk úgy, hogy megállapodunk az oroszokkal a megállapodás fenntartásában. Tehát nem az történt, hogy többször meghosszabbítottuk a szerződés hatályát, hanem az, hogy megállapodtunk abban, hogy amíg ezt a 70 milliárd forintnyi gázmennyiséget el nem használjuk, addig életben tartjuk a szerződést. Szerintem helyes döntést hoztunk, hogy nem azt csináltuk, hogy odaadtunk 70 milliárd forintot a Gazpromnak a semmiért, hanem megállapodtunk velük, hogy akkor majd ezt levásároljuk. Ez 2021 végéig nagyjából a jelenlegi kalkulációk szerint meg is történik. 2021-re a jelenleg nyitott opció 1,5 milliárd köbméter.

Ami az árat illeti, tisztelt képviselő úr, ön pontosan fogalmazott. Még egyszer, a szocialista kormány alatt, tehát az önök kormánya alatt kötötték a szerződést, ami úgy néz ki az ár tekintetében, hogy két hányados átlaga határozza meg az éppen aktuális gázárat. Az egyik hányados egy olajindexált dollár/gigajoule index, illetve hányados, a másik pedig egy tőzsdeindexált euró/megawattóra. Ennek a kettőnek az elegyéből jön létre a gázár.

Tehát, tisztelt képviselő úr, szerintem ön legalább olyan jól tudja, sőt biztosan jobban, mint én, mert régebben foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy ez napon belül is változik, tehát percről percre napon belül is változik. Ilyenkor a kereskedő cégnek van egy folyamatos feladata. Ez a folyamatos feladat pedig az, hogy ezt a napon belül is változó árat folyamatosan tartsa a lakossági gázár szintje alatt, amit pedig forint/köbméterben határoznak meg.

Nyilvánvalóan az egy nagyon fontos taktikai kérdés a további gáztárgyalások során, hogy mennyi az ár, ezért azt szeretném kérni, hogy mint parlamenti képviselő az MFGK-nál éljen azzal a lehetőségével, hogy betekinthessen az árba, ön ott meg fogja kapni erre a lehetőséget, ezt meg fogja tudni. Csak arra kérem, hogy azért ne foglalkozzunk ezzel a nyilvánosság előtt, mert jelenleg zajlanak tárgyalások Magyarország gázellátásának jövőjéről, és ha kiderül, hogy egy önök által megkötött szerződés alapján mennyiért vettünk eddig gázt, az jelentős érdeksérelmet tud okozni. De én azt helyesnek tartom, itt elmondom mindenki előtt, hogy ön mint parlamenti képviselő ezt az árat nyugodtan megnézheti, megnézheti a napon belüli alakulását. Nem egy konkrét számot fog kapni, hogy ma mennyit kell fizetni, hanem fog kapni egy áralakulást.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy miért akarunk elköteleződni: nem akarunk elköteleződni. De építettünk interkonnektort Horvátország irányába és Románia irányába is.

(14.10)

Horvátország és Románia is EU- és NATO-szövetségesünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De egyik ország sem tette meg az ahhoz szükséges lépéseket és intézkedéseket, amelyek nyomán onnan mi földgázt tudnánk venni. Tehát nem rajtunk múlik.

Ha a horvátok, a románok, az osztrákok és az amerikaiak a kitermeléssel megteszik azokat a lépéseket, amelyek nyomán onnan gázt vehetünk, nem kell hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötni. (Az elnök ismét csenget.) Ha ezek a projektek viszont nem valósulnak meg, nem lesz más sanszunk a hosszú távú gázellátás biztonsága érdekében, mint újabb tárgyalásokba bocsátkozni a Gazprommal.

Köszönöm, hogy feltette a kérdést, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)