Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal kezdeném, amit Tuzson Bence államtitkár úr elmondott, hogy mi a cél: a modern és a szolgáltató közigazgatás áll a cél középpontjában. Ez, azt gondolom, egy nagyon fontos cél, amit itt megfogalmazott. 2010-ben, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom bekerült az Országgyűlésbe és megalakult a második Orbán-kormány, akkor a második Orbán-kormány részéről is rendszeresen már 2010-ben elhangzott, hogy teljesen új típusú közigazgatást kívánnak bevezetni, ahol ez a modernizáció, szolgáltatás-központúság lenne a cél. A legfontosabb az eljárásoknak az egyszerűsítése, hogy minél kevesebbet kelljen benn tölteni az ügyfeleknek a hivatalokban, minél egyszerűbb módon tudják elintézni az ügyeiket. Erre akkor nagyon komoly ígéreteket is kaptunk, aztán ez, mit ne mondjak, elég nehézkesen haladt az elmúlt kilenc évben. Persze folyamatosan voltak részeredmények ezeken a területeken, de amikor hallottuk a Nyugat-Európában dolgozó magyaroktól, akik ott dolgoztak kinn, és ők kerültek hatóságokkal kapcsolatba, vagy amikor ők lettek esetleg ott kinn vállalkozók, vagy elindítottak egy céget, és ott a különböző engedélyeztetési eljárásokat kellett lefolytatni, akkor mindig irigykedve hallgattuk őket, hogy milyen egyszerűen működnek ott a dolgok, hogy milyen hamar meg lehet szerezni egyes engedélyeket, hogy milyen jó, hogy csak bejelentik és már lehet azt a tevékenységet végezni, nem kell engedélyeket hozzá beszerezni. És örömmel hallottam egyébként az államtitkár úrtól ezeket a szavakat is, hogy itt is cél a jövőben az sok eljárásnál, hogy engedélyezés helyett bejelentési kötelezettség legyen csak, és a magam részéről is csak üdvözölni tudom azokat a gondolatokat, ha ez valóban megvalósul, és valóban egyszerűsítik ezeket a hatósági eljárásokat.

Nyilván a XXI. század Magyarországának is követni kell mindenféle tekintetben a kor szellemét, de azt gondolom, hogy itt mi még mindig nagy lemaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest, még mindig sokkal nehézkesebb, még mindig sokkal nagyobb a bürokrácia, még mindig sokkal átláthatatlanabbak az engedélyezési eljárások, és még mindig sokkal jobban kell félni a hatóságok erejétől, ha valamilyen bejelentési kötelezettségünknek nem teszünk eleget vagy nem időben teszünk eleget. És ez egy picit talán olyanfajta bírálat a magyar közigazgatási hatóságok felé, hogy számtalanszor halljuk azt, amikor az európai uniós előírásoknak próbálunk megfelelni, hogy talán Magyarország az az ország, ahol a legkövetkezetesebben hajtják végre a hatóságok az európai uniós előírásokat, még akkor is, ha az adott esetben a magyarországi társadalmi viszonyokra, hagyományokra, életvitelre és a többire nem nagyon alkalmazhatók, de nálunk akkor is az következetesen végig lesz vive, és egyes államokban, ahol ilyen egyszerűen intézik el a hatóságok, és hagyják, hogy folyjanak a dolgok a maguk menetében, Magyarországon sokszor vállalkozásoknak tesznek keresztbe, amikor akadályozzák őket ezzel. Azt gondolom, a kellő rugalmasságnak ezen a téren is meg kellene lenni. Bízom benne, hogy azért lesz módosulás a jelenlegi helyzethez képest. Tehát a bejelentési kötelezettség sok esetben jó, jobb, mint ha engedélyt kell kérni, mert engedélyköteles egy tevékenység, de azért ennek is vannak veszélyei.

Lapozgattam ezt a törvényjavaslatot, nyilván sok mindent lehetne kiragadni, én most csak egyetlenegy dolgot szeretnék e tekintetben példaként felhozni, ez pedig a magzati élet védelme, ami a 10. §. A magzati élet védelmével kapcsolatos szervezetek, ha itt akarnak tevékenykedni, akkor eddig engedélykötelesek voltak, most pedig bejelentési kötelezettségük van csak, ami lehet akár jó is, csak ha azt nézzük, hogy ma egy kiemelt szempont Magyarországon, sőt én azt gondolom, hogy Magyarországnak ma a legnagyobb problémája a gyermekszületéseknek a száma, akkor nagyon fontos a magzati életnek a védelme. Ha bármilyen szervezet ebbe belekapcsolódik, amelynek nincs meg a kellő tapasztalata, szakmai háttere, nincsenek meg a megfelelő iskolai végzettségű, szakmailag felkészült emberei, akkor nem biztos, hogy egy cég, amely ezen a területen kezd el tevékenykedni, nem pontosan az ellenkező hatást fogjae elérni, mint ami a kívánt cél lenne. Tehát amikor ennyire kényes területen járunk, akkor nem biztos, hogy jó, ha könnyítünk ezen, és az engedélyezésről áttérünk a bejelentési kötelezettségre. Nyilván ezt előre nem lehet felmérni, de az emberben vannak ezzel kapcsolatosan anomáliák, amikor ezt végiggondolja, hogy biztos, hogy jó lesz-e.

Nyilván persze vannak pozitívumok is benne, amit az államtitkár úr is kiemelt, például a szociális törvény, a közgyógyellátással kapcsolatos jogosultság, ahol duplájára nő az időtartam, amelyre igényelhetik, amennyi időtartamra megadják a közgyógyellátás időtartamát, két évről négy évre, illetve egy évről két évre nő. Ez természetesen mindenképpen egyszerűsödik, hiszen gyakorlatilag ezen a területen felére fog csökkenni az ügyintézés, ha ezt a két évet, illetve a négy évet nézzük. Ez mindenképpen jó a hivataloknak is, és mindenképpen jó az állampolgároknak is.

A másik ilyen pozitívum, amit kiemelnék, például a természet védelméről szóló törvény, amely szintén álláspontom szerint pozitívumokat tartalmaz, több szempontból is. Például kiemelkedik, amire kitér, a barlangok védelme, ahol még új szakasz is kerül bevezetésre, ami mindenféleképpen fontos. A Jobbik Magyarországért Mozgalom minden területen fontosnak tartja a természetvédelmet, a természeti értékeinknek a megőrzését, ezért is fontosnak tartjuk, ha ezt kiemelten kezeli a kormányzat.

(14.50)

Fontos újítás még itt a természetkárosítással kapcsolatosan, hogy amennyiben a tevékenység végzője nem kideríthető, és ez is új szakaszként kerül be, és nem lehet megtalálni, hogy ki az, aki ezt a természetkárosítást megcselekedte, az esetben az ingatlan tulajdonosát, birtokosát, használóját egyetemlegesen terheli a felelősség, akinek az érdekében azt a jogsértő cselekményt, magatartást elkövették. Az mindig fontos, hogy ne maradhasson felelősségre vonás nélkül egy-egy olyan elkövetés, akár természetkárosító elkövetés, és itt a jogszabállyal szerintem ezzel bezárul a kör, és mindenképpen meg lehet találni a felelősét, aki azt a természetkárosító magatartást végzi.

Ugyanilyen még, amit pozitívként szeretnék kiemelni, a termőföld védelméről szóló törvény, a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. Itt kicsit bővül a felsorolás, és külön nevesíti a törvény az előzőekhez képest is a szennyvíz, a szennyvíziszap és a szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági felhasználását, amely külön engedélyhez kötött, a talajvédelmi hatóság engedélyéhez. Ez meg volt fogalmazva, de nem ennyire konkrétan a korábbi jogszabályban. Ez is mindenféleképpen előremutató, főleg, ha azt nézzük, hogy igencsak felborzolta a kedélyeket az elmúlt fél évben a Székesfehérvár környékére lerakott külföldi szennyvíziszap. Nem kis állampolgári felháborodást keltett Székesfehérváron és a környékén lakók körében. Én magam is éreztem ennek a bűznek a szagát, amit ott, Székesfehérvárnál áradt egy bizonyos területről. Mondhatom, nemhogy kellemetlen, de elviselhetetlen olyan környezetben lakni, ahol effajta bűzzel kell nap mint nap együtt élni. Nem beszélve arról, hogy mindenféle egyéb veszélye is van annak, ha ilyen szennyvíziszapot engedélyek nélkül elhelyeznek a termőföldekre vagy akár tárolók formájában. Persze, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyáltalán nem ért azzal egyet, és ezt már több képviselőtársam is elmondta, például Nunkovics Tibor is, hogy mennyire ellene vagyunk annak, hogy Magyarországra hozzák be a szennyvíziszapot külföldről.

Aztán példálózó jelleggel, ami kissé nem érthető benne, az az 54. §, a cégnyilvánosságról, cégeljárásról, végelszámolásról szóló törvény módosítása, ahol, ha végelszámolás alá kerül egy cég, akkor eddig be kellett jelenteni az illetékes munkaügyi központnak. Nyilván, ha várható, hogy ott elbocsátások lesznek, legyenek tisztában ezzel. Egy 5 fős cégnél ez nyilván nem lényeges, de ha egy ezer munkavállalót foglalkoztató cégnél lesz végelszámolás, jó, ha az illetékes munkaügyi központ tisztában van azzal, mert akkor abból bármi lehet. Ezt én, mondjuk, feleslegesnek tartom, hogy ez ebben az esetben kivezetésre kerüljön. Tehát néhol csak szövegszerű pontosításról beszélünk, de néhol azért érdemi változás is van.

Amit viszont negatívumként szeretnék kiemelni a törvényből, főleg a jogszabály első fele, az 1. §, amivel azért elég erőteljesen nem tudunk egyetérteni, főleg azzal a módszerrel, ahogy ez történik, ami a települési önkormányzat vagyonáról és vagyonértékű jogáról rendelkezik, mindamellett, hogy hatásköröket is von el az önkormányzattól.

Azt is látjuk, hogy 2010 óta következetesen folyik a Fidesz-kormányzat részéről az önkormányzatok kiüresítése, hatásköreinek elvonása, a pénzügyi keretek szűkítése. Éppen tegnap tárgyaltunk egy olyan törvényjavaslatot, amelyik szintén a pénzügyi szűkítést hozza előtérbe, illetve azt fogja bevezetni, amennyiben elfogadásra kerül. Tehát itt gyakorlatilag önkormányzati vagyon államosításáról beszélhetünk, bár a tulajdonjog nem száll át, de azt mondja, hogy az állam ingyenes használatába kerülnek bizonyos vagyontárgyak, amelyek lehetnek ingó és ingatlan vagyonok, és az állam jogát a továbbiakban a fővárosi és a megyei kormányhivatal gyakorolja. Mint mondtam, ingó és ingatlan vagyonra is vonatkozik.

Mindez azzal van együtt, hogy bizonyos feladatkör átkerül, és a feladatkörhöz a törvény, jogalkotó által meghatározott ingatlannak és ingóságnak is át kell kerülnie. A módszer sem a leghuszonegyedikszázadiasabb, hiszen egyoldalú diktátummal kerül át. Meg kell próbálni a megállapodást, amennyiben ez a megállapodás nem lesz meg, mert nem tetszik, mondjuk, az önkormányzatnak, hogy milyen módon, mely terület hogyan kerül elvételre, akkor egyszerűen a kormányhivatal hoz erről egy határozatot, és a határozat alapján ezt át kell adni a hivatal használatába. Ez egy egyoldalú diktátum, amely 2020. február 15-től lép hatályba. Tehát innentől kezdve határozattal létrehozza a megállapodást a kormányhivatal, a megállapodásban nem rendezett kérdésekről vagy egyáltalán a megállapodásról, ha ez nem jön létre. A határozat ellen ráadásul fellebbezésnek helye nincs, és ez azonnal végrehajtható. Tehát semmiféleképpen sem beszélhetünk egy XXI. századi eljárásról. Ez sajnos egy elég diktatórikus eljárás, ami miatt sajnálom azt, hogy a törvény, egyébként egy nagyon nagy salátatörvény, 99 jogszabályt módosít benne, mindenfajta területről összevont jogszabályokat, vannak benne jó dolgok is, de mint ahogy itt rámutatok, szerintem ez nem jó, szerintünk ez semmiféleképpen nem elfogadható.

Az is a problémánk egy ilyen jogszabállyal, amikor ennyiféle fajta jogszabály van, nyilván nem lehet mindegyik megfelelő. Tehát nehéz támogatni egy ilyen törvényjavaslatot, amelyben olyan pontok is vannak, olyan törvényeket is módosít, vagy olyan módon módosít törvényeket, amikkel nem tudunk egyetérteni. Tehát itt ezzel ez a probléma.

Az egyfokú eljárási rendszer bevezetése kérdőjeles számomra, hogy jól foge működni. A törvényjavaslat egyértelműen ezt preferálja. Szerencsére azért az Alaptörvényben meghatározott jogok ezzel nem sérülnek, hiszen az Alaptörvényünk egyértelműen kimondja, hogy jogorvoslathoz mindenkinek joga van. Ebben az esetben is, amikor lesz egy hatósági határozat, akkor a jogorvoslat akként tud működni, hogy bírósághoz lehet fordulni bírósági felülvizsgálattal. Bízunk benne, hogy ez nem fog az állampolgárok kárára elsülni, amikor nem tudják másodfokon, közigazgatási szinten érvényesíteni a jogaikat.

Azt gondolom, ez egy picit nehézkesebbé teszi, mert az emberekben van egy olyanfajta tudat, hogy a bíróságtól jobban félnek, nem szeretnek bíróságra járni. Sőt, úgy érzik, hogy ez már egy kicsit snassz is, ha bíróságra kell menni az igazáért. Nem beszélve arról, hogy úgy is gondolják az emberek, hogy egy bírósági eljárás jóval drágább, mint egy egyszerű hatósági eljárás, ahol adott esetben még ügyvédkényszerről is beszélhetünk, ami újra fogja erősíteni. És talán a kétfokú közigazgatási rendszer talán ebből a szempontból előnyösebb lenne, de bízzunk benne, hogy be fog válni ez a fajta rendszer, amit most a kormány itt elénk hozott.

Úgy látom, az időm lejárt, úgyhogy köszönöm szépen a lehetőséget és a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)