Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem csoda, hogy ez a közbeszerzési törvény most ideérkezett a tisztelt Ház elé, ez a módosítás, ugyanis a héten, a hétfői napon azonnali kérdésként Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz is érkezett számos ellenzéki képviselőtársamtól az a felvetés, hogy vajon mi okozhatta, hogy a kormányzat úgy döntött, hogy az európai uniós pénzek szabálytalan közbeszerzési felhasználása miatt több száz milliárd forint úgynevezett korrekcióra  a miniszterelnök úr használta ezt a szót  kötelezik hazánkat. Én úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami itt előttünk fekszik, nagyrészt ennek a folyománya. Van benne nagyon sok pozitív változás, és ezeket is ki kell emelni, mert úgy tisztességes, ha belátjuk, hogy valóban egyszerűsítésről, gyorsításról, az adminisztrációs terheknek a csökkentéséről is szól ez a jogszabálytervezet. Nagyon fontos és én abszolút támogatom az elektronikus közbeszerzésnek a minél szélesebb kiterjesztését, hiszen nagyon fontos nemcsak környezetvédelmi szempontokból, hanem az adminisztratív terhek csökkentése szempontjából is, és természetesen a követhetőség miatt is fontos, hogy ez az EKR rendszer minél szélesebb körben kiterjedjen.

Van a jogszabályban erre vonatkozóan egy érdekes felvetés, és ezt szeretném is mint kérdést megfogalmazni, hogy abban az esetben, ha a közbeszerzési dokumentációnak egy része üzleti titkot vagy olyan titkokat tartalmaz, akkor az EKR rendszerben nem kötelesek a dokumentumokat felhasználni, egy ilyen paragrafus van ebben a jogszabálytervezetben. Én azt szeretném kérdezni, hogy melyik jogszabály szerinti titok fogalma alapján fogják meghatározni, hogy mikor nem kell elektronikusan ezeket az eljárásokat lefolytatni, mert úgy gondolom, hogy csak akkor lehet ezt elfogadni, ha taxatíve meghatározza, hogy milyen titkok azok, és nem arra használják fel ezt a rendelkezést majd a későbbiekben, mert gyakorlatilag a közbeszerzések nagy része üzleti titokra is, mondhatnánk, hogy tartozik, hiszen a gazdasági életben számos üzleti titok van, tehát ez lenne egy kérdésem, hogy melyik törvény szerinti titok fogalmát fogják itt használni.

Kivezetésre kerül a jogszabályból az ár-érték arány meghatározásából az értéken kívüli egyéb értékelési szempont. Én ezt szintén egy pozitív dolognak értékelem abból a vonatkozásból, hogy végre megint nyerhet a legolcsóbb ajánlat.

(17.50)

Ugyanis számos újsághír, sajtóhír és én magam is tapasztaltam még Siófok alpolgármestereként, hogy ki lettek zárva a nagyon alacsony ajánlatok, mert túl alacsonyak, és az értékelési szempontrendszerben valamikor egy kétszeres drágaságú közbeszerzési ajánlattevőt hirdettek ki nyertesnek. Tehát én ezt pozitívnak értékelem, hogy igenis az érték, a piaci ár határoz meg egyes beruházásokat. Nyilvánvalóan fontosnak tartom, hogy ahol egyéb más minőségi szempontok is figyelemre méltóak, ott továbbra is legyen lehetőség arra, hogy a felolvasólapon többféle értékelési szempont alapján dönthessenek a döntéshozók. Szintén rögzíti a tervezet, hogy ha eltér az ajánlattételi dokumentációban szereplő érték vagy bármilyen minőségi értékelési szempont és a felolvasólap, akkor a felolvasólap lesz mostantól az, ami az elsődlegességet élvezi, tehát az alapján kell meghozni a döntést.

Én kissé aggályosnak tartom azt, hogy megszüntetik a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén a közbeszerzésekért felelős miniszter központi ellenőrzésre vonatkozó hatáskörét. Én tudom, hogy rengeteg közbeszerzési eljárás van a rendszerben, és nagyon sok olyan szempont lehet, amely alapján ezt a jogszabályból ki kellett venni, és én azt szeretném megkérdezni, hogy ez  mert látom, Tilki képviselőtársam mondja, hogy ez nincs benne a rendszerben, és nem volt benne, akkor elnézést kérek ezért, én így értelmeztem az egyik paragrafust.

Kritikai észrevételként szeretném megfogalmazni, hogy nem ez az első olyan jogszabály, ahol az ellenzéki észrevételek elmondását, tehát a lehetőségét annak, hogy bármiben véleményt alkossunk, kiiktatnak egy-egy jogszabályból, és ebben egy ilyen észrevétel van, hogy az informatikai rendszerek tekintetében a kormány részére biztosítják, hogy önálló szabályozást alkosson. Az lenne a kérdésem, hogy ennek mi a célja, mert nyilván az informatikai beruházások nagyon fontos beruházások, arra törekszünk a XXI. században, hogy minél több cég legyen az, amely ebben teret nyer, és nyilván ez egy innovatív és tényleg előremutató ágazat, de ha ismételten a kormány önálló szabályozásokat alakít ki, az már nem fog ide a parlament elé kerülni, így annak véleményezési jogköréből minket kizárnak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)