Felszólalás adatai

Miről szól a dolog? Magyarország Alaptörvényének a meghozatalában ellenzéki oldalról a vitákban egyetlenegy párt vett részt következetesen, konzekvensen, az egyetlen nemzeti ellenzéki párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Schiffer András: Jaj!) Lehet, hogy ez rosszulesik Schiffer képviselőtársamnak, de ők távol maradtak, sértődötten kivonultak, és ugyanezt tette az MSZP is. Úgy gondolom, hogy mi éppen ezért teljes súllyal és komolyan vehetőséggel tudjuk elmondani a kritikánkat az alaptörvénnyel kapcsolatban, annak a módosításaival kapcsolatban, illetve a végrehajtását szolgáló törvényjavaslatokkal kapcsolatban.

Mindjárt előre kell bocsátanom, hogy mivel nemzeti ellenzéki párt vagyunk, ezért számunkra nem az a szempont egy ilyen törvényjavaslat vitájában, hogy hogyan lehet még kellemetlenebb helyzetbe hozni Magyarországot a nemzetközi színtéren. Sajnos azt kell mondanom, hogy a Szocialista Párt részéről mindig visszatérő elemként hallom ki a gondolataikból, a szavaikból azt, hogy ugyan vannak sokszor adott esetben tárgyszerű kritikák is, de ezen túl egy görcsös erőfeszítést is érzek arra vonatkozóan, hogy bebizonyítsák, az összes nemzetközi szervezetnek igaza van Magyarországgal szemben. Én ezt nem találom egy jó iránynak. (Dr. Bárándy Gergely: Miből hallottad ezt ki?) A Velencei Bizottság egy kedvenc bizottsága Bárándy Gergely képviselőtársamnak. Lehet, hogy most nem ejtette ki a nevét, de benne volt a levegőben. (Derültség.) Lehet, hogy még ki is fogja mondani, addig provokálom.

Azt viszont el kell mondani, hogy Magyarországot rengeteg támadás érte amiatt, hogy egy generális, komoly jogalkotási reformot hajtott végre. Ez egy technikai kifejezés. Tartalmilag valóban a magyar jogrendnek egy döntő, jelentős hányada kicserélődött az elmúlt három és fél évben. Ezt lehet szeretni, lehet nem szeretni, egy tény, amikor a hazánk határait elhagyom, amelyek sajnálatos módon nem esnek egybe a nemzet határaival, és megyek Strasbourgba az Európa Tanács közgyűlésére, akkor viszont én ezt a tényt elfogadom, magyarul, nem fogom támadni Magyarországot amiatt és nem is támadtam az elmúlt három és fél évben, hogy milyen tartalmú jogszabályok születnek meg, hiszen az onnét kezdve Magyarország jogszabálya, és az a feladatuk a magyar képviselőknek, hogy külföldön ezt megvédjék. Kritizálni nyilván lehet, és volt olyan, hogy én is elmondtam, megtehetném, hogy kritizáljam akár a médiatörvényt, akár még sok más eleme volt az elmúlt három és fél év jogalkotásának, amikor a hatalommegosztás elvét, a Szent Korona eszméjének ezt a nagyon fontos értékrendjét tulajdonképpen nem tudta érvényesíteni a jogalkotási reform, a forradalmi jogalkotás. Ilyen értelemben sajtos tényleg szó szerint forradalmi, mert gyakorlatilag a francia forradalomnak azt a hagyományos irányát követi, amely a tradíciókkal szemben központosított irányba mutat.

Én nem mondom azt, mint Heller Ágnes, aki azt mondta, hogy gyakorlatilag bonapartizmus van Magyarországon, és kifejezetten diktátornak nevezi Orbán Viktort. Én nem használom ezeket a szavakat, én csak arról beszélek, hogy a Szent Korona-eszme, a magyar történeti alkotmányosság megkövetelné azt, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere - amelyeket egyébként, jelentem, a magyar alkotmányosság talált ki, tehát nem Mill vagy éppenséggel Montesquieu; ezek már réges-rég kitalált magyar megoldások voltak - érvényesüljön.

Nézzük meg az alaptörvény ötödik módosításának a megszületését és végrehajtását! A magyar alaptörvényt döntő erejű, megsemmisítő erejű támadások érték leginkább külföldről, de a hazai kiszolgálójuk, az MSZP járt ebben az élen, illetve Bajnaiék - nem tudom, itt vannak-e; hátranézek, és azt látom, hogy üresek a padsorok. Nem tudom, mit csinálnak az Együtt-PM kedves képviselői, én a legritkább esetben látom őket itt, és nem tudom, miért veszik fel a fizetésüket. Tehát egyszerűen nem is értem a történetet. (Dr. Józsa István: Nincs képviselőjük.) Nincs képviselőjük. (Dr. Józsa István: A DK-nak van.) A DK padsorai is üresek, ha már ötletet kapok. Nincsenek itt! Ezek a harcos alkotmányvédők meg köztársaságvédők nincsenek itt ezekben a vitákban...

ELNÖK: Gaudi képviselő úr, én nagy tisztelője vagyok önnek, de megkérem, hogy térjen vissza abba a mederbe, ami az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szól, és tudom, hogy ön meg is fogja ezt fogadni. Parancsoljon!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen, visszatérek a fővonalra. A fővonal gyakorlatilag az, hogy az alaptörvényt többször kellett nemzetközi nyomásra módosítani. Ezt egy nagy dicső hurrázás követte a magát demokratikusnak nevező, valójában antidemokratikus Szocialista Párt, Demokratikus Koalíció..., bocsánat, nem, Együtt-PM konglomerátum részéről. Az LMP-t nem sorolom ide, mert az LMP egy rendszerellenes párt, egy rendszerkritikus párt. (Dr. Józsa István: Rendszerellenes?) Igen, igen. Adott esetben sok mindenben nem értünk egyet, de nagyon sok mindenben egyetértünk.

Tehát visszatérve: az ötödik alaptörvény-módosítás is nemzetközi nyomásra született.

(16.50)

Ennek vannak olyan elemei, amelyek tulajdonképpen jónak mondhatók. Meg kell mondanom, hogy amikor a nemzetközi nyomást észleltük mi, nemzeti ellenzéki képviselők, és különösen az európai parlamenti és Európa tanácsi, Jobbikhoz közel álló vagy Jobbik-listán bekerült képviselők, akkor nagy dilemma volt, mert mondhattuk volna azt is, hogy jaj, de jó, végre Brüsszel rákoppintott Magyarországra, viszont nekünk ez nem tetszik. Nekünk az tetszett volna, ha az elmondott kritikánk itt, az Országházban meghallgatást lel, és a NER, a nemzeti együttműködés rendszere tartalmilag is működik, tehát valóban együttműködéssel születnek a nagyobb, sarkalatos jogszabályok.

Nem ez történt. De itt azért, ami a választási szabályokkal kapcsolatban, politikai reklámokkal kapcsolatban egyfajta kényszer hatására most bekerült, azt majd elmondják képviselőtársaim, illetve az országos bírósági tanács jogállása tekintetében kellett így az igazgatásra vonatkozó részt beemelni.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan is szólt az alaptörvény ötödik módosítása, de egy dologról nem szólt - és akkor erről én viszont szólni szeretnék -, az alkotmánybírák mandátumának a véghatáridejéről vagy egész pontosan a korhatárról nem szólt. Tehát mit irányoz elő? Elnézést azoktól, akik közel nyolc percig kellett várjanak arra, hogy a legfontosabb részt elmondjam a beszédemben, mégpedig azt, hogy a módosítás azt kívánja, azt célozza, hogy töröltessék el - ilyen régiesen fogalmazva - a hetvenéves korhatár az alkotmánybírák esetében. Ez mit jelent tartalmilag? Azt jelenti, hogy ha ez a törvény elfogadást nyer, hatályba lép, akkor nem kell azoknak az alkotmánybíráknak ezt követően, helyesebben egyetlenegy alkotmánybírónak, aki most meg van választva, amíg él, alkotmánybíró marad. (Dr. Répássy Róbert: Nem! Amíg tart a mandátuma! - Dr. Bárándy Gergely: Plusz amíg nem választják meg az utódot!) Amíg tart a mandátuma, így van, bocsánat! Köszönöm a helyesbítést. Így van, amíg tart a mandátuma, ez a maximális időkeret, viszont nem lesz már a hetvenéves időkeret. Tehát mintegy ilyen minimális felső határ, nem fog belépni a hetvenéves időkeret.

Ezzel az a problémám, és ezt elmondtam az alkotmányügyi bizottság ülésén is már hétfőn, hogy én ezt azért nem tartom jó megoldásnak, mert egy testre szabott jogalkotás, és ezt a magyar történeti alkotmányosság... (Dr. Schiffer András: Több testre!) Több testre, ha úgy tetszik, valóban, hiszen többen, közel öten vannak ebben a körben, akik szóba jöhetnek. És mindjárt rögzíteni szeretném, nem kívánok személyeskedni. Sőt, megmondom őszintén, hogy nagyon sokra és nagyra becsülöm ezeket az alkotmánybírákat, akik koruknál fogva közel kerültek a hetvenéves korhoz. Némelyik meg is lepett egyébként, hogy már közel van a hetvenhez. De egyszerűen nem is a személyükről szól a dolog.

Itt arról szól a dolog, hogy be akarja-e saját szabályait tartani a kormányzati többség vagy nem. Ugyanis a saját szabályok úgy szólnak, hogy megszületett 2011 áprilisában az alaptörvény, ennek nyomán megszületett még 2011. év végén az Alkotmánybíróságról szóló törvény úgymond egy sarkalatos törvényként, azzal a szabállyal, hogy hetven év a felső korhatára az alkotmánybíráknak. Ezt akkor ott senki még a legvadabb álmában fel sem merítette, hogy nem jó így ez a hetvenéves felső korhatár. És valóban, azért nyissuk meg a gondolkodási kört abban a tekintetben is, hogy ha viszont a normál általános bírói munkakörben nem volt jó a hetvenéves kor, és le kellett vinni 62-re, majd most nemzetközi nyomásra visszavinni 65-re, akkor tényleg miért van ez a különbségtétel.

Egyébként érdekes, hogy amit Répássy államtitkár úr mondott az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy például az Európai Unió legmagasabb bírói fórumán, a luxemburgi bíróságon találják ki, hogy mi a felső korhatár: nincs felső korhatár. Tehát aki itt európai mércéket próbál most ráolvasni erre a jogszabály-változtatásra, az hibázik. Nekünk nem ez a bajunk igazából ezzel, hanem még egyszer mondom, az a baj, hogy a saját szabályait nem tartja be a kormányzó többség. És ennek nagyon nem jó az üzenete. És ezt most abszolút egy teljesen másik oldalról szeretném megvilágítani.

Arról szól gyakorlatilag a magyar polgárok döntő többségének élete, hogy valamilyen módon rákoppintanak néha a fejére. A parkolóőr megbírságolja, a rendőr megbírságolja, az adóellenőr előveszi, a bortermelőt a jövedéki ellenőr vegzálja. Nem jó ez így. De nyilván, aki nem tartja be a szabályokat, az kapja meg a büntetést. Viszont összességében mit üzen ez nekik? Mit üzen a társadalomnak? Azt, hogy ha a kormányzó többség megalkot egy új, úgynevezett forradalmi közjogi rendszert, amelynek egy elemeként megjelöli azt, hogy az alkotmánybírák felső korhatára hetven év, akkor ne találja ki azt a választás előtt fél évvel, hogy ezen most ő változtat, és rájött, hogy mégse jó a hetvenéves felső korhatár. Vagy adja ennek nagyon-nagyon komoly, megalapozott indokolását.

Meg kell mondanom őszintén, hogy az indokolási kötelezettség a jogalkotási törvény egyik előírása, és az indokolásban, ha valaki rákeres a világhálón, a parlament.hu-n erre a 12912. számú törvényjavaslatra, akkor a 16. oldalon az indokolásban erre nem talál utalást. Ugyanis egy mondat szerepel indokolásként - ezt máris felolvasnám -: ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybíróvá való választás feltételévé teszi, hogy a jelölt a hetvenedik életévét ne töltse be, illetve, hogy olyan rendelkezést ad, hogy a megbízatást korlátozó rendelkezést hatályon kívül helyezi - ugye az életkor tekintetében.

De nem indokolja meg, hogy miért kell most ezt meghozni. És egyszerűen ez nem jó üzenet, mert egyrészt Magyarország elleni támadásokat generál újra. Ezt már előre mondom és kódolom, hogy januárban az Európa Tanács következő közgyűlésén biztos, hogy lesz erről megint egy tüzes vita, biztos, hogy az Európai Parlamentben is kifogásolni fogják, ahogy miniszterelnök úr szokta mondani, kidagadt nyaki ütőerű agresszív emberek fognak felállni, és közlik... (Dr. Józsa István: Mint a jobbikosok?) A jobbikosok nem agresszívak, bocsánat! (Dr. Józsa István: Csak kidagadt ütőerűek.) Mi a szeretet népe vagyunk, a magyarság a szeretet népe. Csak tudunk haragudni, és tudunk indulatosak lenni - ezt ne keverjük össze!

Jelen esetben is, bevallom őszintén, némileg indulatos vagyok emiatt, mert én egy olyan jogrendet szeretnék Magyarországon, ami kiszámítható, stabil, megbízható, előrelátható, és amit a közjogi rendszer megalkotásával ígértek, azt be kéne tartani. Még egyszer mondom, nem a személyekről szól, és nem pártpolitikáról szól. Tehát azt is elválasztanám ettől, hogy igen, mert a Fidesz azt akarja ezáltal, hogy akkor az alkotmánybírái, akiket ő megválasztott, azok ott maradnak, és a többi. (Dr. Bárándy Gergely: Hát ha egyszer így van!) Lehet egy ilyen irányba is elvinni a vitát, de nem jó elvinni a vitát ilyen irányba.

Itt egyszerűen arról van szó, hogy a jogállamiság legfontosabb feltétele, hogy kiszámítható, lefektetett jogszabályoknak megfelelően működjön az állam. És az alkotmányozás vagy a sarkalatos törvények megváltoztatásának eszközével csak a legkivételesebb esetben éljen, szükségesség-arányosság keretei között. Nem jelölték meg, hogy miért van erre szükség, és ezzel el akarják kerülni azt, hogy tulajdonképpen szabályszerűen kelljen rövid időn belül új alkotmánybíró-választást végezni. Nem lesz meg adott esetben a kétharmad, attól tartanak, netán csak a Jobbikkal együtt lesz meg a kétharmad, ez se zárható ki a forgatókönyvekből, vagy lehet, hogy az LMP-vel együtt lesz meg a kétharmad. Reméljük, hogy nem az MSZP-vel együtt lesz meg, mert az elég csúnya forgatókönyv lenne.

Egy biztos, hogy nekünk így ez a rendelkezés nem tetszik. Ebből fakadóan azt kérjük a kormányzattól, hogy ezt a részét vonja vissza a törvényjavaslatnak, és az alkotmánybírákat az önök által lefektetett közjogi rendszerben válasszuk, újítsuk meg mandátumukat minden tiszteletem mellett azon alkotmánybírókkal szemben (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akiket egyébként érint ez a javaslat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)