Felszólalás adatai

Éppúgy, mint az előző költségvetési vitáknál, az LMP kizárólag olyan költségvetési javaslatokat terjeszt a Ház elé, amelyeknek a forrásoldalát ki is tudjuk mutatni. Amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehet pluszforrásokat átcsoportosítani annak érdekében, hogy a közösségi érdeket, a jövő generációk érdekeit hatékonyabban és átláthatóan szolgálja az állam, az egyik forrás a narancsszínű, hivalkodó államnak a leépítése. Amikor a hivalkodás költségét akarjuk elvenni, akkor nemcsak a nagy kedvvel oly gyakran emlegetett stadionberuházásokra gondolunk, hanem például olyasmire is, mint a Miniszterelnökségen működtetett hazugsággépezet; már ebben az évben, 2013-ban példátlan módon 3 milliárd forint az az összeg, amit csak a Miniszterelnökség kormányzati propagandára elkölt.

Az LMP-nek idén volt egy törvényjavaslata annak érdekében, hogy a kormányzati propagandát tiltsuk be. Magyarul: a kormány, a kormányzati szervek, de egyébként az önkormányzatok is kizárólag olyan kommunikációs költéseket érvényesíthessenek, amelyek valóban a polgárok jogainak gyakorlásához feltétlenül és elengedhetetlenül szükségesek. Az, hogy közpénzekből, a Miniszterelnökségnek biztosított költségvetési juttatásokból a rezsiblöfföt nyomják ezerrel óriásplakátokon, megengedhetetlen. Idén 3 milliárd forintról van szó, ez a következő évben csak növekedni fog. Ehhez képest azt nézzük meg, hogy nagyságrendileg mi az az összeg, amire egyébként ehelyett fordítani lehetne költségvetési forrásokat.

A rizsablöff és egyéb ilyen hazugságok helyett nagyjából 4 milliárd forint az a tétel, amivel egyébként a bíróságok kapacitásait lehetne bővíteni annak érdekében, hogy a devizahitelügyeket hatékonyan, gyorsan, ésszerű időn belül be lehessen fejezni. Az LMP egy olyan 4 milliárdos költségvetési módosító javaslatot terjesztett elő, ami kifejezetten a devizahitel-károsultak számára jelentene lehetőséget arra, hogy hamarabb az igazságot megkapják. Hiszen ha a devizahitel-krízis kezeléséről beszélünk, akkor nem lehet szem elől téveszteni, hogy ezt a történetet pusztán miniszterelnöki ukázokkal nem lehet megoldani. Az elmúlt években, az elmúlt 6-8-10 évben tömegesen csaptak be embereket a bankok, hibás termékeket szolgáltattak, ezeknek a szerződéseknek a sorsát bírói úton kell elsősorban eldönteni, ehhez viszont a bíróságok kapacitását bővíteni kell. Mi 4 milliárd forintot találtunk erre, ez a 4 milliárd jelentős mértékben fedezhető egyébként abból a pénzből, amit a kormány ma és jövőre is - egyébként bújtatott választási kampányként - a saját hazugságaira elkölt. Azzal is nézzünk szembe, hogy amíg ezt a devizahitel-krízist nem képes a magyar állam hatékonyan kezelni, ez gátja lesz mindenféle gazdasági növekedésnek, gátja lesz annak, hogy a családok kezében legyenek olyan források, amelyek egyébként a felemelkedésüket szolgálhatják.

Még két területről szeretnék beszélni. Az egyik az, hogy több ciklus óta elmaradásban van a kormányzat az áldozatvédelem, az áldozatsegítés terén. Azt látjuk, hogy a rendpárti demagógia helyett itt lenne az ideje annak, hogy az áldozatvédelemre, áldozatsegítésre fordított összegek növekedjenek Magyarországon; egy 300 milliós tételt irányoztunk elő az egyébkénti költségvetési előirányzathoz képest.

A másik tétel pedig a közigazgatásban dolgozók illetményfejlesztéséről szól. Nyolcéves elmaradásban vannak azok, akik nem politikusként szolgálnak a közigazgatásban. Ők azok a személyek, akikkel találkozunk akkor, amikor ügyet intézünk, ők azok, akik a különböző társadalombiztosítási, nyugdíj-biztosítási ügyeinket intézik, ők azok, akik adott esetben felelősek azért, hogy a különböző népegészségügyi, környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági szabályokat be lehessen tartani. Ők azok, akik felelősek azért, hogy a nagy cégek, a multik, a különböző oligarchák betartsák az adójogszabályokat, betartsák az élelmiszer-ellenőrzési szabályokat. És azt látjuk, hogy miközben az egykulcsos adórendszernek a politikusok a haszonélvezői, azt látjuk, hogy helyettes államtitkártól felfelé a minisztériumok vezetői és a politikusi kaszt, országgyűlési képviselők is nyertesei az egykulcsos adórendszernek, azok, akik ott güriznek az ablakok mögött, azok, akik a közigazgatásban a legnagyobb terheket cipelik, vesztesei nemcsak az elmúlt három évnek, hanem az elmúlt nyolc esztendőnek. Az elmúlt nyolc esztendőben 20 százalékos reálbércsökkenést könyvelhettek el azok, akik a közigazgatási munkának a legnagyobb terheit cipelik. Ezért terjesztettünk elő módosító javaslatot arra, hogy ha 2014-ben nem is lehet ezt a 20 százalékos elmaradást pótolni, de legalább az első hatékony lépést tegyük meg.

(12.40)

Egész egyszerűen arról van szó, hogy a közigazgatási állomány értékelhető és érzékelhető illetményfejlesztése, a közigazgatási személyzet megbecsülése nélkül illúzió azt gondolni, hogy nagy tőkés társaságokkal, oligarchákkal, off-shore cégekkel szemben a magyar állam hatékonyan tud közösségi érdeket, környezet-egészségügyi, környezetvédelmi vagy éppen adójogi szabályokat érvényesíteni. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ha a közösségi érdeket hatékonyan szolgáló állam felé akarunk lépést tenni 2014-ben, az ehhez szükséges forrásokat meg kell találni; ezért egy összesen 14 milliárd forintot jelentő illetményfejlesztésre teszünk javaslatot.

Összegezve: azt gondolom, hogy ami az állam működését illeti, a jövő évben az egyik legfontosabb cél az, hogy egy átlátható és a közösségi érdeket hatékonyan szolgáló államgépezet legyen Magyarországon. Ehhez az első lépés az, hogy meg kell csapolni a kormány hazugsággépezetét, el kell venni azokat a milliárdokat, amik egyébként egyetlenegy üzenetet közvetítenek a magyar állampolgárok felé, hogy "csak a Fidesz". Ez a kormányzati kommunikáció nem az állampolgárok jogainak érvényesítéséhez nyújt segítséget, hanem a "Habony művek" által előgyártott különböző hazugságokat nyomja az emberek fejébe. Ebből a pénzből például a bíróságok kapacitásait lehetne fejleszteni annak érdekében, hogy végre a devizahiteles emberek igazsághoz férhessenek hozzá.

Köszönöm szépen.