Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr az expozéjában a törvényjavaslat tárgyát is meghaladó kérdésekre tért ki, leltárba vette a választójogi rendszerünk, választásokra vonatkozó jogi szabályozásaink körében, azokat érintően elvégzendő feladatainkat; Wiener képviselő úr pedig az imént a kampánycsend fogalmával foglalkozott részletesen, ami szintén nem tárgya ennek a törvénynek. Én azt gondolom, hogy a feladatok számbavétele valóban helyes, tehát az államtitkár úr által fölmért leltár nagyjában-egészében, így első hallásra úgy tűnik számomra, hogy a problémákat, a megoldandó feladatokat helyesen veszi számba. Én azonban most nem bocsátkoznék ezekbe a kérdésekbe, és nem is foglalkoznék a kampánycsenddel kapcsolatos iménti felszólalás tartalmi ügyeivel, amivel egyébként - egy félmondatot azért engedjenek meg - én nem értek egyet. De mindez nem tárgya ennek a törvényjavaslatnak, és a rendelkezésemre álló időt arra szeretném és arra kell kihasználnom, hogy szorosan a tárgynál maradva fejtsem ki a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség véleményét az előttünk fekvő törvényjavaslatról.

Ennek a törvényjavaslatnak négy eleme van, és az egyes elemekben megfogalmazódó kérdések más és más okból váltak időszerűvé. Elsőként valóban az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására irányuló elemet kell megemlítenünk. Itt ugyanis arról van szó, hogy a 2002 decemberében megvalósított alkotmánymódosítás az Európai Unió tagállamai állampolgárainak is biztosítja a helyhatósági választásokon választójog gyakorlását, ha az uniós polgárnak Magyarországon lakóhelye van. Ugyanakkor az önkormányzati választásokról szóló törvény hatályos rendelkezése ma ezzel ellentétes szabályozást tartalmaz. Az alkotmánymódosítás és az önkormányzati választási törvény között az összhangot - ami az uniós jogharmonizációt is jelenti egyben - az Országgyűlésnek most május 1-jéig, csatlakozásunk időpontjáig meg kell teremtenie. Néhány hét áll rendelkezésünkre ennek a feladatnak az elvégzésére, tisztelt képviselőtársaim.

A törvényjavaslat másik két eleme az Alkotmánybíróság múlt évben meghozott két határozatával elrendelt törvényalkotási feladat megoldására irányul: egyfelől a választási szervek által hozott döntések érintettekkel megfelelő időben történő közlésével, másfelől a közmédiumok politikai hirdetéseivel összefüggő jogorvoslati lehetőség biztosításával kapcsolatos kérdésekről van szó. Az Alkotmánybíróság által a mulasztásos alkotmányellenesség megszüntetésére megszabott határidő egyébként mindkét probléma tekintetében a közelmúltban már lejárt.

Végül: a törvényjavaslat negyedik eleme a választások tisztaságának további garanciáit kívánja megteremteni, amikor szabályozni kívánja a szavazóhelyiségben és a szavazófülkében az írószerek elhelyezését és használatát, illetve az adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközök használatát.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőcsoportja maga is szükségesnek tartja a felvetett kérdések rendezését, és ezért a törvényjavaslat céljaival egyetért. Megítélésünk szerint azonban az Alkotmánybíróság határozatai következtében felmerült alkotmányossági probléma kezelésére a törvényjavaslat nem talált megfelelő megoldást, és fenntartások merülnek fel az írószerekkel és az adatrögzítésre és -továbbításra alkalmas eszközökkel kapcsolatos javaslatot illetően is.

A választási szervek döntésének közlésével kapcsolatosan véleményünk szerint a kialakítandó szabályozásnak két szempontot kell egyidejűleg kielégítenie. Egyfelől: garanciális megoldást kell találni arra, hogy a választási szerv határozata minden érintettel valóban közlésre kerüljön, és így a jogorvoslat lehetősége ténylegesen biztosítva legyen. Másfelől: útját kell állni annak, hogy bárki is együtt nem működő vagy egyenesen rosszhiszemű magatartással megakadályozhassa a választások törvényben előírt határidőben történő, szabályszerű lebonyolítását. Megítélésünk szerint a kormány javaslata csak ez utóbbi követelményt elégíti ki, mert az a megoldás, hogy a határozat közlésének megtörténtét az iratra történő feljegyzéssel lehetne igazolni, a valóságos közlést illetően nem tekinthető alkotmányos követelményeket kielégítő biztosítéknak.

Nem rendezi megfelelően a törvényjavaslat a politikai hirdetéssel kapcsolatos jogorvoslati kérdéseket sem. A jogbiztonság követelménye szükségessé teszi, hogy az ide vonatkozó jogorvoslati szabályok egyértelmű megfogalmazást nyerjenek a törvényben.

Kérdéseket vet fel a választások tisztaságát szolgáló további garanciák bevezetése is. Az adatrögzítésre vagy -továbbításra alkalmas eszközök használatának abszolút tilalma a szavazatszámláló bizottságnak a külvilággal történő mindennemű érintkezését kizárná, amire pedig az adott helyzetben mégis szükség lehet. Joggal vethető fel az is, hogy nem játszhatók-e ki más módon a törvényjavaslat 3. §-ában említett rendelkezések. Ezekre nézve a törvényjavaslat nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általunk említett elemei nem kellően kidolgozottak, és jelen formájukban alkalmatlanok arra, hogy a választójog törvényi szabályozásának részévé váljanak.

(11.30)

Miután nem egyszerű problémákról van szó, kérdéses, hogy az előttünk álló néhány hét alatt sikerül-e megfelelő megoldást kidolgoznunk. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ez idő szerint azon az állásponton van, hogy megfelelő szabályozás kialakításával nem hátráltathatjuk a törvényjavaslat legfontosabb elemének, az uniós jogharmonizációnak a megvalósítását. Nagy szükség lenne az előbb említett rendelkezések rendezésére, megoldására, de mindezeket megelőző prioritása van annak, hogy az önkormányzati választásokon való részvételi jogot illetően az alkotmány és az önkormányzati választási törvény közötti ellentmondás május 1-jéig feloldást nyerjen. Egyébként az ezzel kapcsolatos rendelkezés sem tökéletes, de ezt módosító javaslattal a rendelkezésünkre álló rövid időn belül javíthatónak érezzük.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra tekintettel a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat terjesztünk elő, egyfelől az 1. § szövegének javítása, valamint a törvényjavaslat ki nem érlelt rendelkezéseinek elhagyása érdekében. Bízunk abban, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségünknek így sikerül határidőben eleget tennünk, és a nyitva maradó kérdésekben is mielőbb megtaláljuk majd a kielégítő megoldást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)