Felszólalás adatai

12,5 milliárdnyi összegről a kormány nevében Matolcsy György egyetlen mondatban nyújt be előterjesztést, azt mondja, hogy ne legyenek tartalékok felhasználva. Ezzel az egyetlen mondattal elintézi 12,5 milliárd sorsát, ezzel az egyetlen mondattal gondolja elintézni a rendelkezésünkre álló vitaidőt, és ezzel az egyetlen mondattal jelzi azt, hogy a magyar parlament elmehet a csudába, mert akkor is azt tesszük, amit akarunk. Számomra ez az egy mondat olyan, mint cseppben a tenger, arról szól, hogy a kétharmad arrogáns, és úgy gondolja, hogy mindent megtehet. Ezért tehát Nyikos költségvetési elnök úr indítványa szerintem helytálló - helytálló és fontos.

Nem gondolom, hogy nekem azon kellene itt merengeni, hogy mennyi időt kaptunk erre a vitára, és mennyit használhatunk ki belőle. Remélem, hogy a házbizottságban ez a döntés tiszta szívvel született, nem annak a szándékával, hátha az önkormányzati törvény előtt elvitatkozzuk itt a tévéidőig a dolgot. Úgyhogy nem is nagyon szeretném nyújtani a mondandómat, de megérdemel azért néhány mondatot az, hogy a 2011-es költségvetés tervezése hogyan történt. Azért érdemel meg néhány mondatot, mert a 2011-es év költségvetésének tervezése 2010 ugyanilyen időszakában úgy zajlott, hogy kormánypárti képviselőtársaink elmondták, hogy ez a költségvetés nagyszerű, sosem volt még ilyen költségvetés, teljesen új szerkezetében és tartalmában, és most már szakított az eddigi költségvetési tervezési gyakorlattal. Az ellenzéki oldalon lévők elmondták, hogy a költségvetés nem megalapozott, nem látszanak világosan a bevételei, nem látszanak a teljesülés feltételei, javítani kellene rajta. Így zajlott, képviselőtársaim, emlékszünk erre mindannyian.

Ez a sosem volt ragyogó, nagyszerű költségvetés megélt másfél hónapot, mert rögtön 250 milliárdot zárolni kellett belőle. Az egy dolog, hogy annak se tudtunk semmit a belső tartalmáról. Tehát itt is ki volt zárva a parlament abból, hogy legalább véleményt nyilvánítson arról, hogyan történik. De nem ez volt a legfontosabb, hanem az, amire államtitkár úr, aki itt ül, emlékszik: kénytelen volt a költségvetési bizottság ülésén bevallani, hogy bizony-bizony, a költségvetés bevételei félre vannak tervezve, nem teljesülnek az adóbevételek. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Juj, juj! - Döbbenet! - Szégyen!) Kormánypárti képviselőtársaim, februárról beszélek; tehát nem az év közepéről, végéről, hanem februárról beszélek. Nem teljesülnek a társasági nyereségadó-bevételek, az áfabevételek, és nagyon úgy néz ki, hogy szja-ból sem annyi folyik be, mint amennyit terveztek, ezért tehát sürgős korrekció kell.

A költségvetés tatarozása ott folytatódott - csak azért mondom, ha analógiát fedeznek majd fel a 2012-es történésekben, akkor bizony lesznek ilyenek, ne tévedjenek -, hogy ki kellett találni egy sosem volt államháztartási kategóriát, ezt a maradványtartási kötelezettséget, amit eddig senki nem ismert. Kétségtelen egyébként, hogy a szellemi alkotás nagyon nagyszerű dolog, szabad alkotni fogalmakat, a magyar nyelv ráadásul bő lehetőségeket ad az ilyesmire. Egyetlen probléma volt csak, hogy az államháztartásban nem létezik ilyen fogalom, hogy maradványtartási kötelezettség.

Nos, csodák csodája, megint csak nem tudtuk meg, hogy miről szól ez az egész história, mi ennek a belső tartalma. És amikor már egy ilyen százmilliárdos, részben jövedéki adókból, részben más adóemelésekből, részben pedig homályos tartalmú kormányzati kiadások leállításából meg adóbehajtásból összejövő százmilliárd került itt szóba ezelőtt talán bő hónappal, akkor már tulajdonképpen nem is csodálkoztunk ezen az egészen. De hogy még van a tarsolyban, azt magam sem gondoltam, de mégiscsak idekerült ez a javaslat, és fontossá vált ez a 12,5 milliárd forint, egy egymondatos, háromsoros indoklással.

Én magam sajnos már nem vagyok abban a helyzetben, mint Vágó képviselőtársam, hogy a költségvetési bizottság ülésén tudott némileg tájékozódni arról, hogy mi ennek a belső tartalma. Államtitkár úr, a kormány nevében nem védené meg a kormány előterjesztését most ezzel az alkalommal? Nem érvelne mellette Nyikos elnök úr kezdeményezésével szemben? Nem mondaná el nekünk, hogy mit tartalmaz ez a 12,5 milliárd, és milyen veszteségek lesznek, ha ez nem elkölthető? Nem indokolná meg számunkra - kérdezem teljes tisztelettel természetesen -, hogy miért szükséges ez a javaslat? Már csak azért, hogy a rendelkezésünkre álló időben valóban tartalmasan tudjuk megbeszélni azt, hogy miért van beadva ez a javaslat, és miért támogatható Nyikos elnök úr javaslata egészen addig, amíg ennek az előterjesztésnek a belső tartalmáról és indokairól semmit nem tudunk. Pusztán csak egy mondatot, három sort: ne legyenek felhasználva a tartalékok. Úgy gondolom, aki becsapva érzi magát a képviselők közül, annak természetesen igaza van.

Tisztelt Államtitkár Úr! A legnagyobb tisztelettel kérem, hogy védje a kormány előterjesztését, és beszéljen nekünk arról, hogy mi az oka ennek az előterjesztésnek, és hogy a kormány vélhetően miért nem fogja támogatni a költségvetési bizottság elnökének módosító javaslatát.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.)