Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A keleti nyitás politikáját igencsak nehéz volna sikerként beállítani, a keleti országokba irányuló exportunk egyenesen visszaesett, miközben a kormány másról sem beszél, mint az új piacok megszerzéséről. Eközben az azeri baltás gyilkos, a titkos paksi paktum, a több kinti kereskedőházat is üzemeltető quaestoros Tarsoly Csaba vagy éppen Kóka János diplomata-útlevele és a letartóztatott agrárattasé, Kiss Szilárd ügye mutatja, mit is jelent az úgynevezett érdekalapú külpolitika a kormány számára.

A jelek szerint nem mást, mint a magánérdek külpolitikáját. Ebben a fennen hangoztatott doktrínában önöknél nincs helye sem elveknek, sem értékeknek, nincsenek szövetségesek és nincsenek barátok, legfeljebb rövid távú érdekegyeztetés. Ezt világosan látjuk. A keleti nyitás beszűkítette mozgásterünket és érdekérvényesítő képességünket, miközben gazdasági eredményt nem hozott. De ez a gyenge színvonalon megvalósított kufárkodás igencsak sok pénzébe kerül az országnak, mint ahogy ez nemrég kiderült. A kereskedőházak hálózata, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. majdnem 2,5 milliárd forint veszteséget termelt 2014 folyamán. Ebből 1 milliárd forint ment el reklámra és úgynevezett szakértőkre, a legnagyobb összeget viszont eközben egy 72 millió forintos gyapjúexport hozott. Emlékeztetném, hogy az eredeti tervek szerint a Kereskedőház Zrt.-nek 2016-ra önfenntartóvá kellene válnia, tehát legalábbis nullszaldóssá. Kicsit aggódom, mert még csak 29 kereskedőház termel veszteséget, de a ciklus végéig önök 117-et terveztek megnyitni.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár úrtól: mit tesznek, hogy a kereskedőházak a jövőben legalább a saját működési költségeiket előteremtsék, és végre valóban segítsenek a kis- és középvállalatoknak. A második kérdésem az, mi a garancia arra, hogy a Torgyán József chilei cseresznyéjét idéző déli nyitás beharangozott programja nem fogja pont ugyanezeket a hibákat megismételni, újratermelni ezeket a helyzeteket. A harmadik kérdésem az, hogy egyáltalán önöknél mi a siker és a kudarc kritériuma, és milyen célszámokat kérhetünk számon önökön rövid távon, egy év múlva, illetve a parlamenti ciklus végére. Ezeket a célszámokat szeretném hallani. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Ikotity István tapsol.)